Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

1967. JULIUS 8., SZOMBAT MST MEG TU» 'v-Zlí/j *IOÍ.> Lj élelmiszerboltok a váci parton Síttrn rt‘fprft‘1 peíksütvmvntj E héten megjavult a Du­nakanyar bal partjának élel­miszer-ellátása. A Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat három üzletet nyi­tott az állandó campingek- ben, hat helyen pedig úgy­nevezett idényboltot bocsá­tott a nyaralók rendelkezé­sére. Ezenkívül megnyílt a dunakeszi, illetve a mária- besnyői „perembolt” is. Az üzleteket hetente kétszer ke­resi fel a teherautó, hogy pótolja a legkelendőbb áru­cikkeket. Dicséretes lépés volt, hogy megállapodást kötöttek a Fő­városi Sütőipari Vállalattal kenyér és péksütemény szál­lítására. Amióta az egyez­séget megkötötték, Dunake­szi, Kistarcsa, Szilasliget, Ke­repes és Gödöllő város há­ziasszonyai már reggel hat órakor friss pékáruhoz jut­nak. A vállalat' vezetői szerint a MÉK gyengén látja el őket zöldáruval. Ennek pótlására most a környékbeli állami gazdaságokkal és termelőszö­vetkezetekkel értékesítési szer­ződést kötöttek. Népi ellenőrök az autóbuszokon Már hetekkel ezelőtt az egész országban a népi ellen­őrzés szervei, megyei és járá­si bizottságai nagy és átfogó emu \ pohár... Nem először találkozom ve­lük, sajnos, egyre gyakrab­ban ... Az ülő kalauzokkal és az álló utasokkal. Termé­szetesen nem a szolgálatban levő kalauzokról van szó. Nem! A szolgálaton kívüliek­ről, akik nyugodtan ülnek és a kedves utasok állnak. Sőt, akik a végállomásokon előre beülnek a kocsiba, vagy az első ajtón lépnek fel soron kívül és a sorban állók egy része hoppon marad. A legutóbbi eset adja ke­zembe a tollat, ez volt az, amire azt szokták mondani: bc^t a pohár. Csütörtök este (július fi), né­hány perccel 7 óra előtt. Moszkva tér. Indul Budake­szire a 22-es. Az egyes ülé­sek közül az első kettőn ka­lauznők, a harmadikon egy buszvezető. Közvetlenül mel­lettük áll két idős asszony. Az egyik hetvenen, a másik ötvenen felülinek látszik. Il­letve csak állna, mert az öreg hölgy arca el-cl torzul, am.- kor a kocsi ki-ki lendül, 6 ernyedt kezével nem bír ka­paszkodni. A két jól meg­termett, szolgálaton kívüli asszonyság — az egész napi ülés után — nyugodtan cse­veg, a vezető olvas. Nem, nem állnak fel. A két öreg végig kinlótíja az utat a köz­ségig. Később kisgyermekes anya száll be, akkor sem mozdulnak! A szolgálatos ka­lauznő felállít egy utast, a mama leül. Szót emelek! A jegykezelő megmagyarázza: azok is dol­gozok, joguk van ülni. — De akkor miért nem álltak sorba a végállomáson? Üjabb bla- zirt válaszok. Az utasok mar zsörtölődnek, nincs értelme hangulatot kelteni. Különben ez nem vita tárgya — mon­dom —, hanem elvi kérdés. Csöndben és dühödten dülön­gélünk tovább. A legelemibb udvariasság, hogy a házigazda előre en­gedje vendégeit. Márpedig a kalauzok, soífőrök, a busz- váLlalat alkalmazottai, mind­mind házigazdák, szolgálaton kívül is. Az utas? A vendég! Nem szállhatnak tehát be előre, s ha ülnek, akkor is kötelességük, hogy elsőnek álljanak fel, ha anya, öreg, vagy beteg lép a kocsiba. Sőt! Véleményem szerint le sem ülhetnek addig, amíg egyet­len vendég is, szóval utas áll. Sajnos — ismert okokból —, a vállalat alkalmazottai ezt nem érzik kötelességüknek, sőt úgy gondolják: valamiféle ,.bulin belül” vannak, és elő­jogokat élveznek. Ez a téve­dés! Mindenhol, mindenütt, mindenkivel egyenjogúak, csak éppen a buszon nem, mert ott házigazdák! Tudom, a buszvállalat nem illemtanoda, éppen ezért a huszonnegyedik órája, hogy a szolgálati szabályzatban meg­nyugtatóan rendezzék erre a bosszantó, sőt dühítő maga­tartásra vonatkozó kérdéseket is! Az igazán jó persze az lenne, ha alkalmazottaik olyan emberek lennének, aki­ket erre nem kell tanítani, sőt kényszeríteni! A busz rendszáma egyéb­ként 92—68 volt. R. GY. vizsgálatot kezdtek el: a sze­mélyszállítás jelenlegi körül­ményeit és helyzetét mérik föl a MÁV és a MÁVAUT vona­lain. A népi ellenőrök Pest megyében is folytatják ezt a munkát, amelynek keretében július 10-én 0 órától egy teljes héten át, július 16-án 24 óráig ellenőrzést tartanak a budai és a váci járásban a MÁVAUT buszjáratain. A munkában ösz- szesen 50 népi ellenőr vesz részt. BEMUTATJA A TV KESERŰ RIZS Giuseppe de Santis ren­dezőnek, az olasz neorealiz- mus egyik atyjának és ki­emelkedő művelőjének 1948- ban készült ez a filmje. Az éles társadalombírálatot lep­lezetlen következetességgel mondja ki a történetben San­tis. A történet Észak-Olasz- országban játszódik, ezen a vidéken minden évben ezer és ezer asszony és leány gyű­lik össze az ország minden részéből — a rizsaratásra. Noha még mindig középkori módszerekkel aratnak, a ked­vező körülmények között — bár csak viszonylagosan — az átlagosnál valamivel jobb jövedelemhez juttatta az ara­tókat. Egy ilyen szezonra ér­kezett nők közül szemelt ki a rendező hármat, és kíséri figyelemmel munkájukat, éle­tüket. Bemutatja kiszolgálta­tottságukat, nyomorukat, el- esettségüket, és vállal közös­séget, együttérzést sanyarú sorsukkal. Nem titkolja vé­leményét, hogy o bekövet­kező tragédiáért — és egész sorsukért — nem őket tartja felelősnek, hanem a társa­dalmat, amely ilyen életre kényszeríti őket, amely csak ilyen sivár sorsot tud bizto­sítani számukra. A fősze­replőket nem kisebb művé­szek játsszák, mint Vittorio Gassman, Raf Valloné és Silvana Magnano. A tv a jö­vő vasárnap mutatja be. mai naß 1967. július S, szombat, Ellák napja. A nap kél: 3.55, nyugszik: 19.43 órakor. A hold kél: 4.01: nyugszik: 20.55 órakor. Ki tud a gyerekekről? A rendőrség felhívása Július 4-én a déli órákban Gödöllőn, a Kobzi János utcai lakótelep játszóteréről eltűnt Ignác Dorottya 5 éves, és Ig­nác Orsolya 4 éves kislány. Személyleírásuk: Dorottya: 120 cm magas, zömök, kerek arcú, szőke hajú. Ruházata: sárga ruha. fehér blúz, barna magas szárú cipő. Orsolya: 100 cm magas, ugyancsak zömök, arca kerek, haja barna. Ruhá­zata: fehér alapon kék-piros mintás nyári ruha, csíkos zok­ni, lyukacsos nyári cipő. A rendőrség kéri mindazo­kat, akik a kislányok hollété­ről bármilyen felvilágosítást tudnak adni, bejelentésüket a legközelebbi rendőri szervnek tegyék meg. Két és félről három évre Fellebbviteli ítélet az üllői huligánbanda ügyében Lapunkban beszámoltunk már a tíztagú üllői huli­gánbanda viselt dolgairól. A nagyrészt fiatalkorúakból ál­ló galeri botrányokat rende­zett, belekötött a járókelők­be, több embert megvert, il­letve rettegésben tartott. Te­vékenységük „fénypontjaként” szétzavartak egy helybeli la­kodalmat. A Monori Járás- bíróság után a Pest megyei Bíróság ítélkezett másodfo­kon az ügyben. A bandave­zér, Bafia József 20 éves betanított esztergályos két és fél éves büntetését három évre, s a másik „vezéregyé­niség”, ifjú Lehota József 19 éves esztergályos bünte­tését tíz hónapról egy év, kéthónapi szabadságvesztésre emelte fel. A többi vádlott­nál helybenhagyták az első­fokú bíróság ítéletét TISZAJENÖ 70C0 éves lakóház Tisza jenón. a Körös- ér tor­kolatánál levő magaslaton végzett ásatás közben a Körös­kultúra idejéből származó 7000 éves lakóház maradványaira bukkantak. BARTÓK HEGEDŰMÜVEK A párizsi Charles Cros Aka­démia 1967. évi lemeznagy- dijával a csehszlovák Sup- raphon-gyár kiadásában meg­jelent Bartók Béla hegedű­műveket jutalmazta. Ez al­kalomból Jozef Papulaj, a Csehszlovák Kultúra igazga­tója Bartók Béla özvegyének átnyújtotta a nagydíjjal ki­tüntetett csehszlovák Sup- raphon-lemezeket. Szavaktól ... tettekig. (Kaczmarczyk karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora PEST MEGYEI VEGYI- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES P» >■ I nagykótai üzemépítkezéséhez kőműves, ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: Építésvezetőnél, Nagykáta, Tüzelő u. 4. K.OSSUTH-RADIO 8.22: Lányok — asszonyok. 8.42: Könnyűzene. 9.20: Orvosok a mikrofon előtt. 9.25: Barokk mu­zsika. 10.10: Észak fehér városa: Helsinki! 11.40: Cigánydalok. 12.15: Anneliese Rothenberger és Mark Rejzen énekel. 12.45: Miért szép? József Attila: Oda. 13.02: Kálmán- operettekbol. 13.37: Néhány perc tudomány. 13.42: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Csesznokov müveiből énekel. 14.12: Mi tör­tént a héten a nagyvilágban? 14.27: Üj lemezeinkből Vladimir Horowitz zongorázik. 15.15: Csak fiataloknak: 16.00: Hét vége. 17.47: j A szonettek fekete hölgye. George Bernard Shaw jelenete. 18.07: Ar­turo Toscanini vezényel. 19.25: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. 20.00: Gyöngy­szemek. Anakreon és Sappho versei. 20.10: Benjamino Gigli- hang verseny. 20.40; Thália ka­baré. 22.13: Sporthírek. 22.20: Tán­coljunk! PETŐFI-RADIO 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.30: Radies József népi zene­kara játszik. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.13: Kamara­zene. 14.08: Küzdelem a szam- póért. 14.35: Józsa Ibolya magyar nótákat, énekel. 15.15: Beethoven: Hegedűverseny, 16.05: A vigopera remekei — LL 17.03: Körmendi Vilmos táncdalaiból. 18.10: Az arany ember. Rádiójáték. II. rész. 19.12: Hangverseny a stúdióban. 20.25: Sennyei Vera sanzoxnfelvé­teleiből. 20.35: Az egyéniség ki­alakulása az állatvilágban. Dr. Farkas Henrik kandidátus írása. 20.50: Clara Haskii felvételeiből. 21.45: A Nemzeti Múzeumban, j Rab Nóra riportja. 22.00: Albert j István népi zenekara játszik. 22.26: Üj felvételeinkből: Sebes­tyén János csembalózik. 22.56: * Ügetöverseny-eredmények. URH 18.00: Hírek. 18.05: Tlanglemez- parádé. 19.00: A jándókf el véte­leinkből. 19.53: Russel Oberlin Hiindel-áriákat énekel. 20.18: Ka­marazene. 21.20: Szimfonikus zene. TELEVÍZIÓ 15.45: A Magyar Hirdető mű­sora. 15.55: Szeged. A Magyar Tv kísfilmje. 16.05; Újdonságok, ér­dekességek a mezőgazdaságban. 16.20: A képzőművészet története. Záróvizsga. 18.00: Hírek. 18.05: Mág- nesség (IV.). 18.45: Riportmíísdr. 19.05: A tv jelenti. Aktuális ri- portmüsor. 19.50: Cicavízió... 21.00: Tv-híradó. 20.30: Rajzos ritmu­sok. Francia filmösszeállitás. 20.40: ,,Thália-kabaré”. A Thália Színház előadása, felvételről. 22.10: A nyár költészete. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Több mint ötven vígjáték szerzője Változó mennyiségű felhő­zet, többfelé eső, zivatar. Mér­sékelt szél. A zivatar idején 1 álmeneti szélerősötícs. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let 21—26 fok között. — A Duna menti napok során, amelyet a ráckevei járás rendez, Kiskunlachá- zán ma este a Néphadsereg Művészegyüttese mutatja be műsorát. — A MAVAUT Autóköz­lekedési Vállalat vasárnap­tól menetrendmódosítást lép­tet életbe a Tárnok vasút­állomás—Tárnok helyi jára­ton. — A szövetkezeti napok befejezéseként vasárnap dél­után fagyidélutánt és cukrá­szati bemutatót tartanak Da- bason. Fellép Rátonyi Ró­bert és Hajnalka. Este műso­ros divatbemutatóra kerül sor, Bencze Márta, Németh József, Bakacsi Béla és Pécsi Ildikó közreműködésével. — Nyolc helyiséggel bőví­tették a Dunakeszi Járműja­vító Vállalat titkársági épü­letét. 270 ember részére pe­dig öltöző és fürdő épül. — Szentendrén, a művelő­dési házban vasárnap dél­után 4 órai kezdettel a mű­velődési ház zenekara évzá­ró hangversenyt rendez, amelynek keretében fellép a KISZ Központi Művészegyüt­tes szimfonikus zenekara is. — A Pest megyei Szeszipari Vállalat szikvízüzeme na­ponta 8 ezer liter szikvizet, 200 liter 'üdítő italt és 250 tábla jeget készít. — Vácott hétfőn a siket- néma intézetben gyermek­raj z-kiállí tás nyílt, amely július 10-én zárul. — Bemcccbarátin hétfőn kerül átadásra a községi ra­vatalozó, amely 120 ezer fo­rintért épült. 125 éve, 1842. július 8-án született Bér­ezik Árpád színműíró és novel­lista, Korának népszerű Írója. Jogot végzett, eleinte városi hi­vatalnok, a kiegyezés után a miniszterelnökségre került, s később a sajtóosztály vezetője lett. irodalmi pályája tizenhét éves korában versekkel indult. Nem sok idő múlva a fővárosi lapok kedvelt tárcaírójaként és novellistájaként tartották szá­mon. ízes nyelven irt humoros írásait a Borsszem Jankó rend­szeresen közölte, de hírnevét, népszerűségét derűs, meleg sza­tírával telt vie játékainak kö­szönhette. Félszázados írói mű­ködése folyamán ötvennél több — zömében a Nemzeti Színház­ban színre került — vígjátéká­val szórakoztatta a közönséget. Legnagyobb sikerét a Kisfaludy Sándor életével foglalkozó Himfy dalai című darabjával érte el. Müveiben célzatos gúnnyal áb­rázolta a talaját vesztett dzsent­rit és a törleszkedő, rangkóros polgárokat. Érdekesek darabjai­nak publicisztikusan célzatos címei: Fertálymágnások, A köz­ügyek, Bachhuszárok, A pro­tekció, Miniszterválság, Az ud­vari tanácsos, Kurucok Párizs­ban, A pozsonyi diéta, A nép­szerűség, A svihákok. A lottó nyerőszámai: 2,36,46,49,56 — Pencen, a Menyecske­hegy Termelőszövetkezetben hétfőn megkezdik a szénpo­ros téglaégetést. — Inárcs községiben e hó­napban kerül átadásra Buc­ka lakott hely villanyhálóza­ta, amely félmilliós beruhá­zással készül. — Zsámbékon az idegen­forgalom fellendítésére és a község lakosságának kíván­ságára a helyi Uj Élet Ter­melőszövetkezet birkacsárda építését kezdte meg. —A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat ceg­lédi konfekciórészlegében naponta 10 ezer Texas-nad­rágot varrnak. Asparagin Asparagin elnevezésű gyógy­szeralapanyag gyártását kezd­ték meg Szabolcs-Szatmár megyében. Az Asparagint a homoktalajba vetett keserű csillagfürt csírájából nyerik, a koffeinhez hasonló, nem káros, üdítő és élénkítő hatá­sú, szívbetegségeket gyógyító orvosság készül belőle. Az üzemet átmenetileg a Balká- nyi Állami Gazdaság egyik almatárolójában állították fel. Zugkereskedelem Cegléden Az összedűlt házak árnyékában Miért ültetik a vádlottak padjára a telepvezető főraktárost és 23 társát ? Cegléden 1965-ben — a bel­vízveszedelmek e súlyos esz­tendejében — tíz és tízszámra kezdtek megroggyanni és ösz- szedűlni a felázott falú öreg vályogházak. Ugyanebben az időben kivirágzott a városban a lopott építőanyagok zugke­reskedelme. Két évvel később — idén február 22-én — a Ceglédi Építőipari Vállalat tehergép­kocsija négy köbméter desz­kát hozott el a Szolnoki Erdő- gazdaságtól, rakományával azonban nem a vállalat te­lepére, hanem az éppen betegállományban levő vál­lalati rakodómunkás, Sze- beni László édesanyja ud­varába fordult be, s ott rakta le az értékes fe­nyői űr észárut. A vállalat vezetői nyomozni kezdtek a meg nem érkezett anyag után. A vallatóra fo­gott gépkocsivezető és a ra­kodómunkások végül is be­számoltak a szállítmány út­járól. A deszkát megtalálták, a rendőrség pedig letartóz­tatta Asztalos Ferenc telep- vezető-főraktárost, valamint Szebeni László és Ungvári József rakodómunkásokat. Beismerő vallomásuk alap­ján a lopott építőanyagokkal folyó zugkereskedelem szerteágazó szálait gön­gyölítették fel a nyomozó hatóságok. 1965. nyarán leltároztak a vállalat telepén. Asztalos Fe­renc telepvezető észrevette, hogy nem „ugrott ki” hiány­ként az a négy köbméter desz­ka, amit a vállalat hivatalo­san kölcsönadott korábban a Terményforgalmi Vállalatnak. A leltározó bizottság egyik tag­ja, Bogdán László ácsműve­zető ugyancsak észrevette ezt, minthogy neki is tudomása volt erről a kölcsönről, ö is el­hallgatta a leltározók előtt ezt a tényt ellenben javasolta Asztalosnak: ajánlják fel megvételre Papp Kálmánnak, a Terményforgaimi Vállalat vasúti telepvezetőjének. A vásár létre is jött, s Asztalos és Bogdán meg­osztozkodott az érte kapott hétezerkétszáz forinton. Bogdán ácsművezető azon­ban „maszek” munkákat is vállalt, s azokhoz „anyagbe­szerzést” is. Asztalossal „kö­zös üzletben” e célokra tizen- hatezer-hétszáz forint értékű építési anyagot sikkasztottak el az építővállalattól. Asztalos „külön üzleteket* is lebonyolított a lopott épí­tési anyagokkal, mintegy ti­zennyolcezer forint érték­ben. Példáját követte a két rakodómunkás is: Szebeni László és Ungvári József. Azt loptak, ami éppen kezük- ügyébon volt: sódert, cemen­tet, nádpallót — legalább tíz­tizenkétezer forintot érőt, s orgazdáknál értékesítették. Zsák a foltját megtalálta a TÜZÉP építőanyag telepén is — Szűcs • Sándor telepve­zető — és helyettese Kelecsé- nyi Gábor személyében. Be­vallott és tagadott — de ta­núkkal igazolt — faanyagok vándoroltak el innen is, me­lyek értéke meghaladja a tíz­ezer forintot, S ugyanakkor, amikor az építkezők nem ju­tottak hozzá a szükséges anya­gokhoz, híre járt a városban: adj egy-két százast — s ha több anyag kell, többet — Szűcsnek és Kelecsényinek; megkapod, amire szükséged van. Tanúk vallják: száztól ötszáz forintig terjedő össze­gekkel lehetett megvásárol­ni a két vezető „jóindulatát”. A ceglédi zugkereskedők — nem számolva a vesztegetéssel összeszedett összegeket — mintegy hetvenhatezer fo­rinttal kárositották meg a társadalmi tulajdont. E szövevényes bűnügyet a rendőrség vádemelési javas­lattal a napokban tette át a Pest megyei Főügyészséghez. Nyilvános tárgyaláson felel­nek majd az összedűlt házak árnyékában elkövetett társa­dalomellenes tetteikért. F. U

Next

/
Thumbnails
Contents