Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

GB,F,PL,A,NL,CS,D és a többiek Megnőtt a tranzitforgalom Kicsit kajánkodva mondta valaki a tűző napfényben: — Épp ideje, hogy megkez­dődjön már az átutazó for­galom, mert Cegléd így elnép­telenedik! Elnéptelenedést említve arra gondolt az illető, hogy egyre többen indulnak bala­toni, vagy hegyi üdülőhelyek­re, országjárásra, külföldi nyaralásra a ceglédiek közül is. Az átutazó forgalom pe­dig a sok-sok idegen rend­számú járművet irányít a vá­roson át: az északi és egyes nyugati országok nyaralói er­re haladnak el, ha az adriai tengerpartra, Jugoszláviába, Bulgáriába, vagy Románia felé igyekeznek. Számuk csak növekedni fog a szegedi szabadtéri játékok idején. Az átutazóknak sokat je­lentenek azok a „világnyelven rajzolt” táblák, melyek a ma­gyar vendéglátásra hívják fel az éhes-szomjas turista fi­gyelmét. A tavasszal felállí­tott jelzőtáblák most vizs­gáznak, s aligha lesz rossz a bizonyítványuk. Az éttermek, cukrászdák előtt nap mint nap ott látható néhány német, osztrák, lengyel, cseh és fran­cia jármű. Tulajdonosaik elé­gedetten ízlelgetik a magyaros ételeket, a helyi készítményű édességeket, hűsítő italokat, s természetesen a nagy adag fagylaltokat is. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1967. JÚLIUS 5., SZERDA A nyársapáti Arany Homokban célprémiummal serken Kell a köles a baromfitenyésztéshez A nyársapáti Arany Homok Termelőszövetkezet újonnan épült irodája előtt egymás mellett sorakoznak a motor- kerékpárok és a biciklik. Dél­után két órakor olyan nagy itt a forgalom? — gondolja az arra járó. — Éppen most fejeződött be a vezetőség megbeszélése — ezekkel a szavakkal fogad Bene István, a termelőszövet­kezet elnöke. — Miről tárgyaltak? — Az egyik legfontosabb napirendi pont a betakarítás volt. +S+P+0+R+T+ KÉZILABDA Kecskeméti FGT—Ceglédi Építők 24:22 A bajnokság utolsó fordu­lójában a csoport egyik baj­nokaspiránsa, a Kecskeméti ÉGT látogatott el az Építők otthonába. A tartalékos Épí­tők hallatlan balszerencsével 24:22 arányban vereséget szenvedett .A csapat a követ­kező játékosokból állt: Szalisznyó — Hörömpő, Rossi, Vass, Jónás, Monori, Szálkái. Csere: Csendes, Tóth, Adonyi, Szabó. A mérkőzésen a Tukacs, Bálint és Codó nélkül kiálló Építők megilletődötten kez­dett. Csak 5:l-es kecskeméti vezetés után lendült játékba a hazai gárda és Jónás vezér­letével egyre-másra dobta gól­jait. A dobott 22 gól elég lett volna egy biztos győzelemhez, azonban a védelem gyengéi­nek következtében kénytelen volt az Építők vesztesen el­hagyni a pályát. Góljainkon a következők osztoztak: Jónás 13, Vass 3, Monori, Szálkái, Rossi (2—2). Maradéktalanul csak Jónás energikus, gólratörő játékát dicsérhetjük. Az egyébként jól játszó Szálkái teljesítményét lerontotta az, hogy három al­kalommal döntő helyzetben hibázott. Kézilabdásaink ezzel befe­jezték a tavaszi idényt. A csapat ma Gyomron szerepel MNK-mérkőzésen. (V—ándor) ÖKÖLVÍVÁS Az Országos II. osztályú ökölvívó-bajnokságon Buda­pesten a Sportcsarnokban 12 induló közül Semetka László, a Ceglédi Vasutas SE öklözője a harmadik helyen végzett. Semetka sokkal előkelőbb he- -5 lyen tudott Volna végezni, de ^ szombaton az elődöntőben ki- i; ugrott a jobb hüvelykujja, s \ így a további küzdelemből ki- ^ maradt. § Ökölvívóink július 7—8 én Debrecenben ifi és Tűri Balázs főagronómus itt kapcsolódott a beszélgetésbe. — Vasárnap is dolgozott mindhárom aratógépünk. Egyébként már egy hete aratunk. A 250 hold őszi árpa levágása után a 275 holdnyi rozsterület következik, végül a 300 hold­nyi búza. — A tavaszi belvíz nálunk is kárt tett a kalászosokban. Mintegy 90 holdnyi területen okozott gondot. A belvíz mi­att több helyen elmaradt a vegyszeres gyomirtás. — Kombájnt nem használ­nak? — A mi területünk homo­kos földekből áll, s a korábbi tapasztalatok szerint csak óva­tosan alkalmazzuk. A gépjaví­tó állomástól kapunk egy kombájnt, amely 100 hold bú­zát takarít be. — Megszerveztük ötven pár kézi arató munkáját is — mondotta az elnök. — Szeretnénk az elsők között befejezni a betaka­rítást. Ez az előző években is sike­rült, ezért célprémiummal ser­kentjük tagjainkat a gyors és jó minőségű munkára. — A behordásnál szintén lehet többletjövedelmet sze­rezni. Itt 20 pár lófogat és 11 vontató kapcsolódik a mun­kákba. — Másodvetés lesz-e? — Az őszi árpa helyére má­sodvetés kerül. A belvizes területekre ed­dig 80 hold köles került, de tovább folyik a vetése, kell a baromfitenyésztéshez a ta­karmány — mondották. REKORD: 2333 köbméter! A víztorony vízét az utolsó cseppig ellocsolják Fegyelmezettséget kór a Vízművek A napok óta tartó kánikula alaposan felnyomta a vízfo­gyasztás „mércéjét”. A város vízellátására a Vízmű Vállalat maximális kapacitása: napi 2300 köbméter. Ebből a meny- nyiségből azonban — a nagy vízfogyasztás mellett — már nem jut a bérházak emeletei­re, illetve csak a reggeli és késő esti órákban csöpörög- nek ott a csapok. A vízfogyasztás érdekesen alakult az elmúlt napokban: szombaton 2508, vasárnap 2495 és hétfőn 2333 köbméter vizet használtunk el. A további kilátásokról Bat- ka Barnabás, a Vízmű Válla­lat technikusa adott tájékoz­tatást. — A zökkenőmentes vízel­látás érdekében elsősorban a lakosság segítségére, fegyel­mezettségére lenne szükség. A földszinten lakók a nagy me­legben ugyanis jóval több vi­zet fogyasztanak. Azonban, éppen emiatt nincs vizük az emeleten lakóknak. A víz­toronyban levő vizet egy cseppig elfogyasztják a kertek gazdái. A bérházak lakói így csak a reggeli és esti locsolá­sok után kaphatnak vizet. — Vállalatunk, a városi ta­nács illetékeseivel kidolgozott ugyan egy rendszabályt, mely­nek értelmében a vízpazarló­kat pénzbüntetéssel lehet súj­tani. Azonban mi inkább a fo­gyasztók lelkiisimeretére, meg­értésére szeretnénk támasz­kodni, hogy a nagy melegben a bérházak lakói is vízhez jussanak. (csat—) — A Dunakeszi Járműja­vító villany fűtőkocsi építé­sét kezdte meg. Célja, hogy a személyvonatokat, amelyet Diesel-mozdony vontat, fű­teni tudják. A tervek szerint a kocsit szeptemberben ad­ják át a Ganz-MÁVAG-nak, a villanyszerelési munkála­tok elvégzése céljából. • Kaszások — a Lenin-parkban (Foto: Gábor) fel-! nőttversenyzökkel a Bocskai $ István emlékversenyen vesz- ^ nek részt. (sz) Piacon a nyári „őszi“ LUXUSCIKK: A MEGGY v A piacon megjelent a friss paradicsom, újburgonya és a paprika mellett a legfrissebb idei gyümölcs, a korai őszi­barack is. A gyümölcster- .mesztők szerint az idén nem lesz hiány sárga kajszibarack­ból, korai almából sem. A há­ziasszonyok nyugodtan készül­hetnek a lekvárfőzéshez. A korai gyümölcsökből vi­szont nem sok termett. Kere­sett lett volna a meggy — ha az ára nem emelte volna a Ikülönleges gyümölcsök árá­nak a közelébe: a legszebbet ugyanis szinte déligyümölcs­ként árazhatták... A hónap második felében már a ceglédi piacon is vár­ják az első sárgadinnye-szál­lítmányt. Bambi van, sör nincs Van elég üdítő ital, gondos­kodik erről a ceglédi szikvíz- , üzem. Megállás nélkül mű- i! ködnek a gépek és töltik a h napi több ezer üvegnyi citrom i*ízű italt és a Bambit. A meleg egyedül a sörellátásban okoz gondot: a néhány árusítóhe­lyen órák alatt elfogy — s ha ; lenne, a duplája sem marad­na másnapra. „Megunta" a javítóbüntetést, MOST BÖRTÖNBE ZÁRJÁK I y//////////////////y////////>vy///////////////////////////^ Kereskedők, mészárosok voltak a postások zt hivatali nyelv ssás éve a magyar 1884-ben: 99A helyi lap nagy pártolásnak örvend Ittasan vezette gépjármű­vét Varga Sándor 26 eszten­dős csemői lakos. A bíróság ezért 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 15 százalékos bércsökkentés mellett. A bün­tetést a Tiszaburai Lenin Tíz­ben kellett volna letöltenie. Varga meg is kezdte a javító­nevelő munkát, azonban 27 nap után „megunta” és elköl­tözött a tsz területéről. A bíróság a le nem töltött négy hónap és 3 nap javító­nevelő munkát 2 hónapi és 1 napi szabadságvesztésre vál­toztatta át. Arra is kötelezte Varga Sándort, hogy a bűn­ügyi költségeket fizesse meg. Az ítélet nem jogerős, fel­lebbezés folytán a Pest me­gyei Bíróság mondja ki a végszót a büntetése letöltését önkéntesen megszakító bű­nös ügyében. (sz. ni.) SZÁZÉVES a magyar posta. Ez alka­lomból számtalan emlékező írás, cikk és közlemény foglalkozik vele. Néhány he­lyi adalékkal most mi is szeretnénk be­állni az emlékezők sorába, ij Hogy is volt itt Cegléden? Kérdezzük ^ meg az elfeledett régi írásokat. ^ REGES-RÉGEN, főként az utasokat, a ^ vásárokra jövő-menő kereskedőket, leg- ^ többször a mészárosokat kérték meg le- ^ velek kézbesítésére. így kezdődött a ^ postai szolgálat először Németország- ^ ban. A városok főterén a mészárosok $ kürtszóval jelezték érkezésüket, indulá- ^ sukat. Innen a posta jelvénye a mai ^ napig is a kürt. § Annak ellenére, hogy osztrák keze- ^ lésben már a múlt század közepén is ^ működött városunkban postahivatal, a ^ kézbesítéseket küldöncökkel, utasokkal, ^ rendőrökkel intézték még a múlt szá- 8 zad derekán is. Előttem égy hivatalos í irat. Cegléden írták a kecskeméti ma- $ gisztrátusnak. A címzés mellett ez a ^ felírás olvasható: „Vigye Tóth András, $ aki a kecskeméti vásárra menendő”. § KÖZEL 300 ÉVIG nem tudott az ^ osztrák elnyomás miatt magyar postai ^ szervezet kialakulni. Városunkban egy, ^ főként levelek továbbításával foglalko- S zó, hivatal működött a Pesti úthoz kö- $ zel a nyugati városszélen. A címerpaj- $ zson a kétfejű sasos osztrák címer hir- $ dette „Post Amt” — vagyis Postahi- \ vatal. Ez a ház a mai Bacsó Béla utcá- ^ ban állott, amelyet régen Posta utcának 5 neveztek. $ A kiegyezéstől, 1867. május 1-vel, ^ magyar minisztérium vette át a pos- 5 taügyek intézését. Leszedték a régi | címtáblákat s az ügyintézés nyelve a > magyar lett. Gyorskiszolgáló asztal 1883. novemberében városszerte ki­hirdették a postaigazgatóság 9364/1883. ■számú hirdetményét, mely a lakosság ! tudtára adta, hogy ez év december / 1-ével a Cegléd városi postahivatal I „kincstári kezelés alá vétetik”, s e nap­tól kezdve a ceglédi postahivatal a pos­takezelés minden ágával foglalkozik. „A kézbesítési szolgálatot ezen kincstári hivatalnál postahivatali szolgák látják el”. EZ A KINCSTÁRI POSTAHIVATAL egyúttal helyiséget is változtatott. Az egykori helyi lap ezt írta, hogy „a vá­rosi közönség örvend, mert egy ily ke­resett hivatalnak a központon a helye, nem pedig a város végén. Ámbár a Mű­hely utcát sem lehet éppen központ­nak nevezni, de a közönségre nézve mégis jobb helye leend itt a postának, mint a régi volt". Hanem ezzel az ut­cával meg majd a postának gyűlik meg a baja, mivel itt télen-nyáron az új postakocsi nyakig úszhatik a pocsolyák­ban. Ennek a postahivatalnak volt a, vezetője annak a Radnai Bélának az édesapja, aki később az egységes ma­gyar gyorsírás megteremtésének út­törő munkáját végezte el, s ezzel a magyar művelődéstörténet alakjainak sorába emelkedett. Innen a századforduló táján a Petőfi Sándor utca sarkára, a mai zeneiskola épületébe költözött a posta. Az idősebb nemzedék erre a hivatalra még jól em­lékezik. — Jelenlegi épületébe e helyi­ségből költözött 1929. október havának a végén. 1930-ban feladtak a hivatal­ban 31 036 ajánlott küldeményt, 17 283 közönséges csomagot, 912 496 levelet s helyben kikézbesítettek 1 659 684 közön­séges levelet. 1903. január 25-én arról írt a „Czeg- léd” című lap, hogy a budapesti posta­főigazgatóság merész lépésre határozta el magát: városunkban megépítteti a telefonhálózatot. A telefon aránylag lassan fejlődött, 1930-ban is még csak 180 helyre volt bekapcsolva. Jelenleg 790 készülék van szolgálatban, s vár­ható, hogy a központot rövidesen egy 200-as kapcsolóval bővítik. De az igé­nyeket ez sem elégíti ki. JELENLEG a ceglédi postának 105 a közönség szolgálatát ellátó alkalmazott­ja van. Az év első negyedében felvett a hivatal 649 ezer levelet, nyilvántart 9966 rádiót, 3831 televíziót. Májusban érkezett 328 500 darab újság, képeslap, amelyből 177 200 darabot a kézbesítők házhoz szállítottak. Az indulás első évé­nek utolsó negyedében, vagyis 1884-ben a postán érkezett 81 féle lap és folyó­irat 236 példányban, ezek között volt 19 féle politikai lap 90 példányban, 22 szaklap 43 példányban, 13 szépirodalmi 33 példányban stb. Ezenkívül utcai áru­sítás útján naponként 170 példány újsá­got vettek meg annak idején Cegléden. A helyi lapról szerényen és sokat sejte- tően csak az van feljegyezve, hogy „szép pártolásnak örvend’’. A CEGLÉDI POSTA 1966. évi jó munkája eredményeként másodszor nyerte el a „Szocialista munka hivata­la” kitüntető címet. A százéves év­forduló tiszteletére Bimbó István vonal­felvigyázó miniszteri dicséretben, Gábor István előadó pedig vezérigazgatói el­ismerésben és az ezzel járó pénzjuta­lomban részesült. Szomorú István ) A berlini Rathauskeller ven léglőben külön asztalt létesí- ;ettfek a siető vendégek szá­nára. Aki ehhez az asttalho: 11, külön kérés nélkül azon­nal megkapja az aznapi me nűt. A „gyorskiszolgáló asz­tal” napi menüjét az előcsar nokban függesztik ki. A hasz nos újításnak igen nagy síké re van.

Next

/
Thumbnails
Contents