Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
10 Mir Sap 1967. JULIUS 30., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Az adás-vételi szerződésről... Az anyasági segélyről... A cserelakás minőségéről... Létrejön-e az adásvételi szerződés, ha a felek a ténylegesen megállapított összegnél alacsonyabb vételárat tüntetnek fel a szerződésben? K. N., váci olvasónk írja, hogy a házingatlanát értékesíteni akarja. A vevő arra kérte őt, hogy az adás-vételi szerződésben a kölcsönösen megállapított vételárnál alacsonyabb összeget tüntessenek fel, mivel nem fizeti meg a szerződés aláírásakor a teljes vételárat, hanem csak 75 százalékát. A fennmaradó összeg fejében sertést és takarmányt kap a vevőtől. Olvasónk nem akar törvénytelenséget, ezért kérdezi, meg- tehetik-e, hogy a sertésekre vonatkozóan külön kötnek megállapodást. A Polgári Törvénykönyv az ingatlan adás-vétel érvényességi kellékeként kiköti az írásbeliséget. Azt is előírja a jogszabály, hogy a szerződésnek az ügyre vonatkozó lényeges adatokat tartalmaznia kell. Már pedig a vételár lényeges kelléke egy szerződésnek, ezért azt a valóságos összegben kell feltüntetni. Ha nem a tényleges összeget írják be, akkor annak az a látszata, hogy az illetékre vonatkozó rendelkezéseket akarják kijátszani, ezt pedig a rendelkezések tiltják és büntetik. Egyébként is az illeték- kiszabás alapját nem a szerződésben a felek által kikötött összeg képezi, hanem az illetékes ingatlanközvetítő felbecsülése, illetve a tanács által kiállított adó- és értékbizonyítvány. A színlelt szerződésre sokan ráfizettek már, ezért azt tanácsoljuk, hogy a tényleges vételárat tüntessék fel a szerződésben. Mennyi a gyermekágyi és az anyasági segély összege? Bár ezzel a kérdéssel több alkalommal foglalkoztunk, úgy látszik még mindig bizonytalanság van ennek a jogszabálynak értelmezésében. A jogszabály kimondja, hogy a dolgozó nő részére szülési szabadsága idejére terhességi-gyermekágyi _ segély jár. Ha a dolgozónak 2 éven belül 270 nap biztosítási ideje van, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összege megegyezik a dol- munkabérének öszhónapi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, és így anyasági segély címén 4G0 forint összegre jogosult. Dolgozó nő jogán az első élve született gyermek után 700 forint anyasági segély illeti meg a szülő anyát. Megjegyezzük, hogy az anyasági segély kifizetésének előfeltétele, hogy az anya az előírt terhességi vizsgálatokon a szülés előtt részt vegyen. Milyen minőségű cserelakás illeti meg azt a bérlőt, aki födémcsere miatt ideiglenesen hagyja el lakását? S. É., budapesti olvasónk írja, hogy rövidesen sor kerül a ház födémcseréjére. Lakótársai szerint arra az időre, amíg a födémcsere elkészül, a bérlők cserelakást kapnak, és ők még szükséglakást is kötelesek elfogadni. Olvasónk értékes ingóságait félti és aggódik, hogy a hosz- szú időre nyúló munkák ideje alatt holmija tönkremegy, ha nem kap megfelelő helyiséget. Olvasónk azt kérdezi, köteles-e bármilyen minőségű lakást elfogadni és egyáltalán köteles-e a lakásból kiköltözni? Jogszabályi előírás, hogy a bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, illetőleg átépítésével kapcsolatos munkálatok elvégzését. Arra a kérdésre tehát, hogy köteles-e egyáltalán a lakásból kiköltözni, már ezzel meg is válaszoltunk. A további kérdésével kapcsolatban olyan rendelkezés van, hogy ha a bérlő azért kénytelen a lakását elhagyni, mert a lakóházban födémcserét, vagy más egyéb munkát végeztet a bérbeadó, akkor köteles elfogadni átmeneti megoldásként bármilyen gyenge minőségű lakást. A bérbeadó azonban köteles még így is olyan lakást biztosítani, hogy az a bútorok, egyéb ingóságok biztonságos megőrzését biztosítsa, és alkalmas legyen nagyságánál fogva a bérlő és családtagjai elhelyezésére. Ha olvasónk olyan lakást kap szükséglakásként, amely a fenti feltételeknek nem felel meg jogosult a tanács határozata ellen fellebbezéssel élni. Bírósághoz ebben az ügyben fordulni azonban nem lehet Dr. M. J. EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK AZ „ÁLOMLOVAG" ALBÉRLŐ... H 1955. október 4-én délelőtt Budapesten a Margithíd és Lánchíd között az alsó rakpartra emberi testrészmaradványt dobott ki a víz. Az orvosszakértők megállapították, hogy négy-öt órája lehet a vízben, s feltételezésük szerint világosbarna hajú, mintegy 160 centiméter magasságú, jól táplált, 20—40 év közötti nő testrésze. A nyomozók a feltevésből indultak ki, hogy az ismeretlen tettes a bűncselekményt a közelben hajtotta végre. Nem volt valószínű ugyanis, hogy a főváros távoli pontjáról cipelte magával áldozatának maradványát. A nyomozók mintegy két kilométer sugarú körben, házról házra járva- arról érdeklődtek: eltűnt-e valaki a házból, illetve október 4-e előtt hallottak-e a lakók veszekedést, segélykiáltást. Október 12-én Baja közelében női medencerészt vetett partra a Duna. Az orvosszakértők minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az újabb lelet annak a holttestnek a része, melynek egyik darabját Budapesten az alsó rakparton találták meg. A hallatlan apparátussal folytatott nyomozás negyedik hetében egy 47 éves budapesti asszony bejelentette, hogy nővére, az 51 éves T. Viola, aki Budapesten a XIII. kerületben a Kádár utca 8. szám alatti házban lakott, október elején eltűnt lakásáról. Az asszony közölte, hogy nővére 1954 óta egy Erdei Lajos nevű férfivel élt együtt, akivel a tervek szerint a közeljövőben tartották volna esküvőjüket. Az asszony bejelentése megfelelt a valóságnak: T. Viola október 3-án csakugyan eltűnt a lakásból, s azóta senki nem tudott róla. A Kádár utca 8. szám alatti ház egyik lakója tanúvallomásában azt állította, hogy október ,3-ah hajnalban fél öt körül T. Viola lakásából kiszűrődő kiáltozásra ébredt. Sikoltozást, hörgést, „meggyilkolnak” kiáltást hallott. Másnap reggel Erdei bekopogott lakásukba, elmondta, hogy T. Violával éjjel és hajnalban veszekedett, mert a nő egy férfivel tért haza, akivel később el is hagyta a lakást. Mint minden életellenes bűnügynél, ebben az esetben is a nyomozás kiinduló pontja az áldozat kilétének megállapítása volt. Azt kellett tehát kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Budapesten, illetve Baján talált emberi maradványok T. Viola testrészei. T. Viola 1954. július 20-án belezuhant a liftaknába és csigolyáin sérüléseket szenvedett. A nyomozók felderítették ezt a korábbi balesetet és a megtalált röntgenfelvételeket átadták egyik Európa-hírű, Kossuth-díjas röntgenológu- sunknak. A professzor a leghatározottabban bizonyította, hogy a feldarabolt nő azonos T. Violával. T. Violáról a következőket tudták meg a nyomozók. Korábban a Belvárosban, a Március 15. tér 7. szám alatti házban lakott. Különc nőnek ismerték, aki mindent elkövetett, hogy férjhez menjen. Rendszeresen tartott albérlőket, akikben egyébként férjjelöltet keresett, azonban soha nem találta meg ideálját: „az erős, legalább 180 centiméter magas intelligens férfit ..Mindig és kifejezetten diplomás vagy jobb iparos részére hirdette lakását. S egy napon meg is találta az álomlovagot: Erdei Lajost, aki 180 centiméter magas, erős férfi volt és iskolai végzettségét messze meghaladó intelligenciával rendelkezett. Erdei 1954 nyarán egy autóbuszmegállóban olvasta T. Viola hirdetését. Irt az asszonynak, majd személyesen is találkoztak ... Erdei Lajost egyébként, a nyomozás időszakában a rendőrség nem találta sehol. A csehszlovák belügyminisztérium munkatársai végül is november 17-én Bratislavában fogták el, majd átadták a magyar hatóságoknak. Személyében az utóbbi évek egyik legveszélyesebb, gátlástalan bűnözője került rendőrkézre. Élete a szó szoros értelében egyetlen bűncselekménysorozat volt. Az akkor 47 éves szabómestert lopásért, betöréses lopásért, kisabb-nagyobb szélhámosságokért több esetben elítélték. Feleségétől és négy gyermekétől különváltan élt. Előnyös külsejét, megnyerő beszédmodorát, határozott fellépését főként a nőknél kamatoztatta. Ezzel az „álomlovaggal” ismerkedett meg a szerencsétlen T. Viola. Az első pillanatokban beleszeretett Erdeibe, aki azonnal az asszonyhoz költözött, elhallgatva, hogy már nős, négy gyermeke van és azt is, hogy ebben az időpontban már volt egy menyasszonya. Erdei mindkét nőt „megtartotta”, kihasználta és félrevezette. Hogy mi történt, október 3-ára virradó éjjel a lakásban, azt egészen pontosan sohasem lehetett tisztázni, ugyanis a történeteket már csak Erdei mondhatta el, ő pedig — mindent elkövetett, hogy összezavarja, kibogozha- tatlanná tegye az igazságot. Először azt vallotta, hogy Violát nem ő, hanem egy régi bűntársa fojtotta meg, aki miután megszökött a börtönből, náluk töltötte az éjszakát. gozó havi munaauereucK. um- .„„„„„sssssssssrsssssssmsMsjmxmrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss, K -hh Mátf hoov « a meszegével. Ha ez az idő nmes * seMtníSakmeg, de legalább 180 nap$ ............ ..................... - irir ii n ir ' n se; som segí t rajta, mszen a ko “ f* ... . w-ziiT í ' í /-^IllígqrgH J $ zos emberölés epo olyan hangbiztosítási idővel rendelkezik, 5 __ | súllyal esik latba, mintha ^ egyedül követte volna el, ezért ^ előadta a második változatot. S Eszerint éjjel összeveszett T. $ Violával, a nő felöltözött, s ^ magához véve Erdei pénzét, el ^ akart menni a lakásból, ezért $ megfojtotta. Erdei később ezt ^ a vallomást is megváltoztatta. ^ Erre a harmadik változatra ^ már a tárgyaláson került sor, ^ aholis Erdei szexuális okokra ^ próbálta „visszavezetni” a ^ gyilkosságot. ^ A vizsgálat kiemelkedő érde- ^ me volt, hogy ebben az összeakkor a segély összege a mun- ^ kabér fele. | Z. N.-né olvasónk szülési $ szabadságát meghosszabbítót- $ ták. Most azt kérdezi, hogy$ jár-e a meghosszabbítás ide- ^ jére is a segély? | Jogszabályaink szerint 20 $ hét szülési szabadság jár a$ dolgozó nőnek, és erre az$ időre kapja a fenti biztosi-;! tási időtől függően a teljes!: vagy a félhavi munkabért^ terhességi-gyermekágyi segély $ címén. A szülési szabadság ^ meghosszabbítása esetén iee- s feljebb még 4 heti tamra jár a segély. A. K.-né jászkarajenői vasónk az anyasági segély § után érdeklődik. Az anyaságig segély folyósításának nem ^ előfeltétele,. hogy a szülő | anya munkaviszonyban áll- J jón. Ez megilleti a férje $ vagy élettársa jogán is, még ^ pedig akkor, ha a férjnek ^ * legalább 2 éven keresztül 180 ^ nap biztosított ideje iga- * zolt. A teljes anyasági sekuszált ügyben rendet teremtett és cáfolhatatlan bizonyítékok sokaságával — Erdei vallomásától függetlenül — megdönthetetlenül bizonyítani tudta: Erdei tulajdonképpen már több mint egy éve készült T. Viola meggyilkolására, hogy megszerezze értékeit és elsősorban a lakását Csak néhány tény az előre megfontolt szándékra. T. Viola eltűnését Erdei a nő rokonai, ismerősei, sőt a házban lakók előtt is pontosan előkészítette, azt állítva, hogy a nő „egy tűzoltóval megszökött”, hogy „csehszlovák rokonai segítségével évek óta csempészkedik, s a lebukástól félve, hamarosan Csehszlovákiába szökik”. Erdei T. Viola lakásán hónapokig őrizgetett patkánymérget. Amikor T. Viola a mérget eltüntette a lakásból, Erdei véresre verte az asszonyt. Olyan levelezőlapot írt T. Viola egyik Csehszlovákiában élő rokona nevében, amelyben az illető arról értesítette magyarországi rokonait, hogy T. Violát Csehszlovákiában letartóztatták. Ezt a levelezőlapot Erdei egy Csehszlovákiába induló ismerősével akarta kint feladatni. És így tovább ... A Fővárosi Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság 1956. nyarán hozott ítéletei alapján Erdeit kivégezték. B.—B. VILLANÓFÉNY Követelni és megfizetni A szerelés, a hegesztés köztudottan a legkényesebb munkák egyike: nagy figyelemre, alaposságra van szükség, s főként a dolgozók megbízhatóságára. Arra, hogy maguktól adjanak „bele” mindent, mert a minőségi ellenőrzés itt gyakorlatilag lehetetlen. Ha ugyanis a minőségi ellenőr külön-külön végigvizsgálná minden anyacsavar megszorítását, minden kábel bekötését, hegesztési varrat hézagmentességét, gyakorlatilag maga is szerelővé, hegesztővé válna, azaz újra elvégezné art a munkát, amit már megtettek őelőtte. Nehéz gond, s nem véletlen, hogy a megoldást hosz- szú évek tapasztalatai alapján a Csepel Autógyár műszaki ellenőrzési főosztályának vezetője — akivel minderről beszélgettünk — nein ilyen vagy olyan körlevelek, utasítások kiadásában látja, hanem a — bérezésben! Meg keli fizetni a szerelőket, _ hegesztőket, s követelni tőlük.. Szigorú követelmények alapján elbírálni munkájukat. Mert most sűrűn megtörténik, hogy a felelősségre vont. hanyag munkát végző szerelő otthagy csapot-papot, s _ elmegy jobb fizetésért, köny- nyebb munkára. Gyáron belül ... ! Igaz, sokféle tényező szerepet játszik abban, milyen a légkör, a munkamorál egy- egy termelőrészlegnél. így van ez a Csepel Autógyár motorgyárában is, ám lebecsülni, mellékesként kezelni a bérezést, öreg hiba lenne. Már csak azért is, mert a fluktuáció, azaz a létszámcseré- lődés tetemes részét éppen ezek a munkások, a szerelésre betanítottak teszik ki. Jó helyen kopogtat tehát a főosztályvezető: kérdés, hogy a kopogtatás elég messzire hallatszik-e? Mert ha nem, továbbra is zárva marad a megoldáshoz utat nyitó ajtó ... (m. o.) GYERMEKNEVELES Verekedés Amikor gyermekek együtt játszanak óhatatlanul előfordul, hogy nézeteltérés támad köztük, civakodni kezdenek és a civakodás verekedéssé fajulhat Előfordul az is, hogy különösen, nagyobb 7—9 éves fiúk játékos birkózásának verekedés lesz a vége. A gyermekek verekedése sokszor olyan, mint a nyári vihar; hirtelen jön, hogy hirtelen abba maradjon. A játékot azután folytatják, mintha mi sem történt volna. A felnőtt számára természetes az, hogy közbelép. Mondhatnék feladata is, hogy a verekedőket szétválassza és megkíséreljen rendet teremteni. Semmiképpen sem olyan módon, ahogy a vicclapok is bemutatják; erős felnőtt püföli a gyereket, miközben ezt hajtogatja: „majd megtanítalak én arra, hogy ne bántsd a gyengébbet.” Nem vezet célra az sem, amikor az anya fúriává változva rohan, hogy megvédje gyerekét és a bántalmazót megpofozza az utcán. Nem is kísérli meg tisztázni, hogy a verekedést ki kezdte, de hogy ne tartsák igazságtalannak, saját gyermekének is odasóz egyet. Ezzel a szülők csak felfokozzák az indulatokat, s rontják saját gyermekük helyzetét is, mert a többiek nem akarnak már később játszani vele. Előfordult az is, hogy családok közötti háborúság okozója lett egy-egy pofon. A nap biztosítási időt kell igazolni. $ Olvasónk férje tizenegy 5 A Duna-parti és belvárosi járókelők az épülő szállodasorból csak a hirdetésekkel tmc- építkezés képe. A betonalapok többsége már elkészült. Rövidesen magasba emelkednek a szálloda vázát képező vasbeton- oszlopok | Epiilé szállodasor ..... gély összegének elnyeréséhez | teleragasztott palánkokat látják. A környező házak en azonban a férj jogán is u* tétéiről azonban már jól látható a kibontakozó építkei na.D biztosítási időt koll íg<l-\ írónő A holnnulannt frihhcptrp tYlrí.r HkÁQT.Ülí. Rnviflps 15 ével betöltött leányokat FONÓ VAGY SZÖVŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK EGYÉVES KÉPZÉSI IDŐRE FELVESZÜNK A KÉPZÉSI ÉV 1967. SZEPTEMBER 1-ÉN KEZDŐDIK Felvételi feltételek: betöltött 15 év. 8 általános iskolai végzettség, budapesti vagy Pest környéki lakás, mert a gyár lakást nem tud biztosítani. Érdeklődni és jelentkezni: A KELENFÖLDI TEXTILGYAR SZAKOKTATÁSÁN LEHET Budapest XI., Budafoki út 111. sz. Telefon: 258—900, 191 m. hirtelenkedő anya nem a szerétéiről, hanem az indulatosságról tesz tanúságot. Soha semmit nem lehet rendezni erőszakkal. Ezért hibáztatható az a szülő is aki „mu- lyának” titulálja fiát és verekedésre bíztatja. „Ha megtudom, hogy engedted magad megverni én is elnáspángollak”, jelenti ki az apa, s ezzel ő is elkezdi az agresszióra nevelést. A félénk gyámoltalan gyermeknek védelmet kell nyújtani és nem elutasítani, még jobban megfélemlíteni. Elsősorban növeljük a gyermek önbizalmát; „erős vagy te is, védd magad, de ne kezdj verekedést”. Tor- náztatás, edzés elősegíti a gyerek biztonságát. Szerencsésebb megoldás, ha a gyereknek segítünk a barát kiválasztásában és vigyázunk, hogy a vad verekedös gyerekek ne kerüljenek a gyámoltalanabbak körébe. A verekedő pajtásokat elővehetjük, de nem úgy, hogy mi is agresszívek vagyunk. Beszélni kell a gyerekek szüleivel is ha állandó erőszakod- kodásukkal megfélemlítik társaikat. A nagyobb gyerekek verekedését soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert akkor úgy érzik, ők mindenkivel elbánhatnak és ezzel rémeivé válnak a gyerekközösségeknek. A verekedő gyermekek többsége indulatos, hirtelen haragú, vagy olyan, akit otthon sokszor részesítenek testi fenyítésben. Elsősorban tehát a családnak kell rendeznie a gyerek körüli problémákat. Semmiképpen sem úgy, hogy ha a gyerek verekedéséről értesültek elverik őt is. De el lehet tiltani egy időre társaitól azzal, hogy vétett a közösség ellen, nem maradhat köztük. A gyereknek meg kell értenie, hogy hibázott, hogy viselkedését elítélik, így megkísérli megváltoztatni magatartását. Dr. H. A.
