Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

Nyugdíjasok a határban Ebéd a szabadban Szokatlan határszemlét tartanak szombaton, Pilisen. Több főszereplővel, s valószínűleg sok jókedvvel. A pilisi Űj Élei Tsz búzatáblái, az új, modern, 98 férőhelyes istálló és a ren­dezett, szépen művelt határ a termelőszövetkezet volt, idős dolgozóit látja vendégül. Akik szombaton kocsival érkeznek a határba, évtizede­kig tették meg azt az utat gyalog, kapával, kaszával a vállu­kon. Kocsival, ünneplő ruhában, vendégként — soha. Amikor beléptek a tsz-be, már nagyon kevés erőt, ener­giát hozhattak magukkal. Egy-két évig dolgozhattak, aztán nyugdíjba mentek. Megfordulgattak persze azóta a tsz-ben, ha másként nem, érdeklődni, megkérdezni, milyenek a ter­méskilátások, kell-e segíteni valamiben. Kimentek a kom­bájnhoz aratáskor, tenyerükbe csurgatták a búzát, s az érdes kéz szigorúbb vizsgáztatónak bizonyult, mint a laboratóriumi műszerek. Senki náluk jobban nem tudja, milyen nagy esemény az aratás, senki nem szereti jobban a földet, mint ők. És senki nem tud olyan tartózkodóan hallgatni erről, mint azok, akik ezt a szeretetet nemzedékről nemzedékre örökölték. Mióta ők pihennek, sokat fejlődött a termelőszövetkezet. Több a gép, kevesebb az izzasztó kézi munka. Munkájukért mond hálát a termelőszövetkezet, amikor kiviszi őket a ha­tárba, megmutatni nekik, hogy a rájuk bízott földdel jól gazdálkodtak, gyarapodott a közös vagyon, gazdagabb a kö­zösség. Határszemlére viszi ki a tsz a nyugdíjasokat, ebéddel ven­dégeli meg őket, de — ha ez nincs is a programban — tulaj­donképpen szakmai megbeszélésről van szó. Régi, tapasztalt, idős szakemberek mondják el véleményüket a gazdálkodásról szombaton, a pilisi Űj Elet Tsz határában. D. M. Aratitsi h írek MONOB'VUUD A PEST ME G YJ I. HÍRLAP K |J L Ö N K i AsP ASA IX. ÉVFOLYAM 176. SZÄM 1967. JÚLIUS 29.. SZOMBAT Kifizetődő a hizómarha exportja Külföldi üzletemberek a termelőszövetkezetekben Leggyakoribb vásárlók az A mendei Lenin Tsz-ben július 27-én, csütörtökön be­fejezték az aratást. A búza holdanként 14 mázsás átlag­termést adott. új lucernát telepítenek. Az aratás befejezése után nyom­ban megkezdik a silózást. M. J. Csütörtökön az egyik olasz húsfeldolgozó gyár üzletkötő­je kereste fel a monori járást. Az Állatforgalmi Vállalat monori kirendeltségének ve­zetője, Bundik Károly kalau­zolta a vendéget. Négy terme­lőszövetkezetet kerestek fel, a maglódi Micsurint, a gyömrői Petőfit, a bényei Népfrontot és a monori Kossuth Terme­lőszövetkezetet. A vevő 260—360 kilogramm közötti bikákat keresett, s bár a Micsurin állatállomá­nya megnyerte tetszését, eb­ben a tsz-ben nem kötött üz­letet, mert az eladó bikák vagy túl kicsik voltak, vagy „kiöregedtek” már a kívánt súlyból. *A gyömrői Petőfi Tsz-ben öt bika megnyerte a tet­szését, a bényei tsz-ben 11 darabot választott ki. A monori Kossuthban az olasz vevő öt bikát választott ki, s hogy az üzlet mégsem jött lét­re, annak az az oka, hogy az olasz vevő kívánsága és a kö­zös gazdaság érdekei nem ta­lálkoztak. Ilyen kis tételben nem kifizetődő állatokat elad­ni, annál is inkább nem, mert olaszok a monori Kossuth 550 ki­lós súlyú bikákat exportál rendszeresen, az új felvá­sárlási árnak megfelelően most már kilónként 24,50- ért. Az Állatforgalmd Vállalat­nál egyre gyakrabban jelent­keznek külföldi üzletfelek — érdekes, hogy leginkább ola­szok, akik a vállalat szakem­bereivel végigjárják a tsz- eklt, kiválogatják a kedvükre való állatokat. A vállalat jó munkájának eredménye, hogy aki egyszer megfordult a járásban, nem is keres más piacot. MA ESTE: Anna-bál A monori községi művelő­dési otthon ma este tartja ha- gyományos Anna-báljat, melyre szeretettel várja a kellemesen szórakozni vágyó­kat. Zenét az „Ezüstcsülag' zenekar szolgáltat. PÉTERI: DIVATBEMUTATÓ-TÁNC Vasárnap egésznapos kul­túrműsor lesz a Péteri községi parkban. Délután két órakor divatbemutató, hajnali 2-ig pedig tánc. Az ünnepségen résztvevőket Szabó Sándorné konyhája szolgálja ki friss sertés- és halételekkel. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Péterffy Gusz­táv, Pilisen dr. Illanicz Ele­mér, Üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsésen dr. Simor Sándor tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főté­ri, Vecsésen a Halmy-telepi. karambol ★ A kávai Haladás Tsz-ben a eabtermés országos rekor­dot hozott. Holdanként több mint 33 mázsa termést adott. A szakemberek egy része hi­tetlenkedve keresi a csúcs- termés okát. „A kutató ásó nyomában" Későbronzkori urnatemető Pécelen Heten — negyvenből Foto: P. I. Néhány nappal ezelőtt meg­állapodás jött létre Úriban a TSK és a községi KlSZ-szer- vezet között, melyben a K1SZ- tagok elvállalták a sportkör új épületének takarítását. A megállapodás, illetve a válla­lás értelmében a munkához hozzá is kezdtek. De! __ M indössze heten jöttek ösz- sze az >első alkalommal — a közel negyven főt számláló Ma este Ecseren: magyarnóta est, disznótoros vacsora Ma este hat órakor Ecseren, a II. számú kisvendéglőben fővárosi színészek fellépté­vel magyarnóta-est lesz. A szünetben kitűnő disznóto­ros vacsorával kedveskedik a rendezőség a vendégeknek, nézőknek. alapszervezetből. Ráadásul a KISZ-tagok háromnegyede tagja a sportkörnek is, többen aktív sportolók. Ám Antalicz Kati, a KISZ- titkár nem panaszkodik. Űj- ra szervez, újra mozgósít Várja és hívja a fiatalokat, hogy teljesítsék, amit vállal­tak. B. F. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Veszélyes az alagút. Gomba: Beszéljünk a nőkről (széles). Gyömrő: Egy gyilkos­ság krónikája. Maglód: Veszély­ben az alagút (széles). Monde: Szerelem a megfelelő idegennel (széles). Monor: A méltatlan öreg hölgy (széles). Nyáregyháza: Nyugodj meg, kedves. Péteri: Si­kátor. Pilisr Sakk-matt. Tapló- ! sáp: Türelem játék. Tápiósüly: Hogy szaladnak a fák. Úri: El­maradt vallomás. Üllő: Szigo­rúan ellenőrzött vonatok. Vasad: A titok. Vecsés: A pártfogolt (széles). A mendei tsz 10 vagon bú­jára kötött szerződést a Ter­ményforgalmi Vállalattal. A borsó holdanként 11 má­zsás átlagtermést adott a ka­rói tsz-ben. ★ A mendei tsz a mai napig több mint 48 vagon gabonát adott át az államnak. A kávai tsz-ben az őszi ár­pa 15,95 mázsás termést adott holdanként. A mendei tsz-ben 361 má­zsa borsó termett 50 holdon. A kávai tsz-ben még 150 hold búza vár learatásra. Ed­dig holdanként 16 mázsát ta­karítottak be. ★ 260 hold őszi árpát vetnek az év őszén a mendei tsz-ben. Augusztusban pedig 50 hold Pécel közigazgatásilag ugyan nem tartozik a monori járás területéhez, de olyan fontos temetőobjektum került ott elő, hogy ismertetését mindenkép­pen fontosnak tartom csak azért is, mert feltárását szep­temberben a Gyömrői Mú­zeum kezdi majd el. A pécell általános iskola honismereti szakköre értesí­tette múzeumunkat, hogy a községben a Várhegyen kívül sok értékes régészeti lelőhelyet ismernek, csak nem tudják, milyen koriak. A terepjárás folyamán a csiszolt kőkor tele­pétől a középkorig szinte min­den kort képviselve találtam, a 13 bejárt lelőhelyen legfon­tosabb a Pécel belterületén, az Isaszegi úton házépítésnél elő­került bronzköri urnatemető. Alig kiemelkedő, kb 2000 négyzetméter kiterjedésű ho­mokos domboldalon készítet­ték el 60 centiméter mélyen a ház alapjait, amikor meg­találták az első sirt. A sárgás talajban jól kivehető volt a szürkés, ovális elszíneződés, és a föld is jóval barnább volt. KISLÁNY, NAGY LABDÁVAL Az ásó szinte magától szaladt mind mélyebbre és mélyebbre, míg hirtelen csikordul, meg- koppan valamiben. Az alap­nál egy koromfekete, fémesen csillogó, gyönyörű kétfülű fazekat találtak, amelynek te­tején egy sok-sok darabra tört tál volt, mellette pedig egy csonkakúp alakú váza. Kiemelésnél sajnos minden edény szétesett, az ur­na belsejéből kormos csontok kerültek elő és egy zöldes pa- tínájú, finomalakú bronztű, úgynevezett pecsétfejű tű. Most már óvatosan folyt a munka. Hamarosan még 16 urnafészket találtak, többé-ke- vésbé ép edényekkel. Az edé­nyek száma síronként 2—8 között változott. Szerencsére a sírokat egy gimnazista — ha kezdetlegesen is — de felskic- celte egy „térképre”, ami min­denesetre igen fontos lesz a jövőben, a kutatások megin­dulásakor. A helyszíni szemlén megállapítottam, hogy késő- bronzliori yxnatemető 11 sírját találták meg, mégpedig az úgynevezett pilinvi kultúra te­metőjét! Ez a művelődési csa­pat inkább Észak-Magyaror- szágon honos, ennyire délen még nem is nagyon találtuk meg emlékeiket. Legközelebbi teljesen feltárt temető a Jász­dózsa—Cserőhalom, ahol 103 sírt találtak, de legalább ennyi tönkrement az ásatások előtt is. Az eddigi jelek arra mutat­nak, hogy Pécelen is legalább 200 sírt eredményezhet a fel­tárás. A térkép szerint a sí­rok aránylag szabályosan egy­mástól, átlag egy méterre fek­szenek, és a legmélyebbet 90 centiméter mélyen találták. A szomszéd ház, amely a dom­bocska másik oldalán találha­tó, szintén lelőhelynek te­kinthető. A szomszédok sze­rint találtak itt annak idején fazekakat, de nem törődtek vele, és eldobálták őket. A szakirodalmat átnézve úgy látom, hogy Magyarorszá­gon eddig csak nagyon hiá­nyos, az ásatások előtt már bolygatott temetők kerültek elő ebből a korból, így szinte semmiféle vizsgálatra nem al­kalmasak. A péceli pilinyi kultúra te­metője lesz talán az első, amelyet többé-kevésbé boly­gatva szerves egészében lehet lajd feltárni. Ehhez a komoly és igen fontos munkához a Magyar Nemzeti Múzeum se­gítségét is kérjük majd. A feltárások megindulása után a temető további sírjai­ról és a bennük talált leletek­ről értesítem majd a lap ol­vasóit. Rolkó István Néhány hét múlva újra eljön az olasz üzletember. Nehéz lenne összeszámolni, hány európai országban kerül az ünnepi asztalra magyar hús, magyar bárány, malac. A belföldi ellátásról is gon­doskodniuk kell a tsz-eknek, hizlaldáknak, állami gazdasá­goknak. A megemelt átvételi ár biztosan megnöveli a mun­kakedvet is. A bényei Népfront Tsz, a gyömrői Petőfi most vá­sárolja meg az elkövetke­zendő évek szarvasmarha­tenyésztésének alapanya­gát, az állományt 100 kilón felüli szopósborjakkal pótolják. Bényén a jövő év második negyedében is üzleti kapcso­latban lesznek az Állatforgal­mi Vállalattal, mert jelentős szarvasmarhaexport szerepel következő évi tervükben is. A felemelt átvételi árakat szá­mítva, ez tetemes jövedelem­hez juttatja a termelőszövet­kezetet. (d) A 4-es számú országos fő- közlekedési útvonalon csütör­tök délben ismét balesetet oko­zott a figyelmetlenség, a köz­lekedési szabályok megszegé­se. Egy pótkocsis teherautó a betonútról akart bekanyarod­ni az Ady Endre útra, miköz­ben egy német állampolgár által vezetett Volkswagen személygépkocsi, előzés köz­ben, belerohant a teherautó­ba. A személykocsi utasait a mentők kórházba szállították. Ki volt a hibás? A rendőr­ség bizonyára megállapítja. Azonban a látottak alapján ez a baleset is elkerülhető lett volna — ha a KRESZ előírá­sait minden gépjárművezető betartaná. Az országos főközlekedési útvonal több községünket is átszeli. Néhány hazai, de fő­ként a külföldi állampolgárok megszállottjai a sebességnek. Ezt a tényt - mindenesetre fi­gyelembe kell venni minden­kinek, aki a négyes útvonalon vezet, illetve azon áthajt. — sk — Huszonkét mázsa méz9 terven felül KANNA ÉS TÁROLÁSI HELY KELLENE Az Üllői Fmsz-nek Vecsésen egy jól működő méhész szak­csoportja van. A szakcsoport taglétszáma tizenöt, a méhcsa­ládok száma pedig 520. Szer­ződéses tervük évi 30 mázsa méz. A szakcsoport aktív tag­jai: Gilicze Ferenc elnök, td. Gonda Sándor, ifj. Gonda Sán­dor, Füsi János, Szieber Má­tyás, Joó András, Tusnád Fe­renc, Fejszés Sándor, Nagy Im­re, Almássi Márton és Potz Ignác. Valamennyien . kiváló méhészek. A legjobb méz az akácméz, ezért a méhészek akácvirágzás idején „vándorolnak”,, vagyis méheikkel elmennek olyan vi­dékre, ahol a méhek gyűjthet­nek. A tagok három csoport­ban vándoroltak, voltak Nóg- rádbercelen, Nőtincsen, Qs- agárdon és a pótharaszti er­dőben. Az idei mézgyűjtésnek az időjárás nem kedvezett, mert a virágzás idején hideg és esős volt az idő. Ezen felül gátolva voltak a vándorlásban is, mert Balassagyarmattal szemben, szlovák területen a méhek atkórját állapították meg, ezért Nógrád megye északi határán a fertőző beteg­ségre való tekintettel a méhek vándoroltatása tilos volt. így a szokott helyekre, nevezete­sen Balassagyarmatra, Pat- varcra, Nógrádszakállra, Lit- kére, Ipolytarnócra és Ceredre nem mehettek. Ennek ellenére a tervet tel­jesíteni tudják, sőt huszonkét mázsa mézet, mint szabadmé­zet a vándorlás helyén érté­kesítettek. A vecsésiek méz­termelése általában igen jó, mert 80 százaléka elsőosztályú. A méhészek a mézen kívül igen értékes viaszt is adnak le, összesen tizenöt kilogramm cserecukor ellenében. A méhek között betegség nem fordult elő, azonban ínég- is volt elhullás a növényvéde­lemmel kapcsolatban kiperme­tezett mérgező vegyszerektől. A leszerződött 30 mázsa méz leszállításának most van itt az ideje, de egy nagy hiba van, nem kapnak a Méhész Szövet­ségtől kannákat, s emiatt a méz elszállítása késedelmet okoz. '— Ha tárolási helyünk len­ne, nyugodtan várnánk a kan­nákra — saját kannákban a2 átvétel megtörténhetne, de így kénytelenek vagyunk a mézet otthon tartani és várni, pedig a pénz mindenkinek kell — mondotta Gilicze Ferenc elnök. A szakcsoport ez évi termé­séből egy tizedesmérleget fog­nak vásárolni, ezzel egészítik ki a közös vagyon állagát. Reméljük, hogy a vecsésl méhészek is megkapják az igé­nyelt kannákat, és az átvétel rövid időn belül megtörténik. em.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents