Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

SK» rÄirlflP 1PR7. JÜLTTTS 29- SZOMBAT Liu Sao-csi ellentámadása? fir I r I ri __a r _ K adar Janos latogatasa a Ganz-MÁVAG-ban A CTK pekingi tudósítója rámutat arra, hogy a vuhani „incidensnek” a kínai sajtó és rádió részéről szentelt fi­gyelme az ottani események nagy fontosságát bizonyítja. Kínai sajtójelentésekből kitű­nik, hogy Vuhanban továbbra is komoly a helyzet. A vá­rosban fegyveres harc folyik, a „forradalmárok” és egy több mint egymillió tagot számláló Mao-ellenes szerve­zet között. A vuhani „incidenst" a kí­nai sajtó Liu Sao-csi „újabb FONÓ FELVESZÜNK Lakást, üzemi étkezést biztosítunk Jelentkezni lehet: PAMUTFONÓIPARI VÁLLALAT Bp. XVIII. kér. Gyomrot út 85-91 Pestlőrinc! vasú tál lomásnál ipari Szerelvény- és Gépgyár FELVÉTELRE KERES lakatos, motorszerelő, esztergályos, kovács, edző-hőkezelő, fémminta- készítő szakmunkásokat. Betanított munkára forgácsoló, sajtoló, szerelő és segédmunkás férfi és női dolgozókat. Igen jó kereset elérése mellett előnyös albérleti lakáslehetőségek a gyártól 10 perc utazással Budaörsön és Budakeszin, valamint a környéken. Moszkva térről, Móricz Zsigmond körtérről és a gyártól a műszak kezdése előtt és után kényelmes 20 perc menetidővel közvetlen autóbuszjáratok közlekednek. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaerő- gazdálkodásán. Telefon: 166—450/122 mell. A Fővárosi Villamosvasút felvételre keres: kocsivezetőt, kalauzt, fékezőt-csatolót, váltóőrt, kőművest, lakatost, lemezlakatost, ácsot, bádogost, tetőfedőt, villanyszerelőt, esztergályost, fényezőt, maróst, betanított munkást, segédmunkást (férfi, női, takarítónőt, felépítményest (pályamunkást), váltótisztitót, kábeles segédmunkást, címfestőt. FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: ßudapest VII., Akácfa u. 15. ellentámadásának” minősíti — folytatja a CTK tudósítója. Pekingben azonban nehéz megítélni, mennyire felelnek meg a valóságnak a vuhani helyzetről szóló jelentések. KHARTOUM Kedden megkezdődhet az arab külügyminiszterek értekezlete Mahgub szudáni miniszter- elnök közölte, hogy egyetlen arab állam sem emelt kifogást az arab külügyminiszterek értekezlete ellen és így a ta­nácskozás augusztus 1-én meg­kezdődhet Kharloumban. VELENCE INCIDENS Két kínai teherhajó futott be a velencei kikötőbe és üd­vözlés helyett Mao Ce-tungot éltető jelszavakat tűztek ki a hajó oldalára. Az incidens kö­vetkezményeként az olasz ha­tóságok megtiltották a hajó ki­rakodását és a legénység part­raszállását. HIROSIMA Hirosimában, az atomsújtot­ta lakosok lakótelepén csütör­tökön nagy tűz pusztított, amelynek következtében 170 család hajléktalanná vált, egy ember meghalt, sokan égési sebeket és különböző zúzódá- sokat szenvedtek. CSAK RÖVIDEN... A DJ AKARTAI KÜLÖNLE-. GES KATONAI BÍRÓSÁG halálra ítélte Sudismant, az Indonéz Kommunista Párt egyik vezetőjét. SUHARTO TÁBORNOK fel­oszlatta Indonéziában a Ma­laysiával szembeni ellenállás idején létesített legfelső ope­ratív parancsnokságot. MEGTORLÓ RENDSZABÁ­LYOKAT léptettek életbe Iz­raelben a kommunisták ellen. MEGNYÍLT a Zürich— Moszkva közötti légijárat. A MAGYAR HADIFOG­LYOK közül sokan már esz­tendők óta ették a cár rab- kenyerét. És milyen kis dara­bot, s milyen feketét! Sziklai Sándor, a Viharsarokból szár­mazó parasztgyerek sztrájkot szervezett az éhezés ellen a nagyezsgyinszki hadifogoly­táborban. Ez már Kerenszkij alatt volt. A kozákokat küld­ték rájuk. A 250 hadifogoly előbb szétverte a kozákokat, de aztán a kozákok erősítést kaptak, s öt embert a legkö­zelebbi helyőrségi börtönbe csuktak. Onnan szöktette meg őket egy öreg népfelkelő. így került Sziklai Sándor a nagyezsgyinszki vasüzembe. Itt egy öreg martinásztól meg­tanult a vassal bánni, egy Ivanov nevű orosz munkástól pedig politizálni. Amikor az­tán hozzájuk is eljutott a pé- tervári események híre, Iva­nov így szólt Sziklaiékhoz: — No, elvtársak, mi holnap felvonulunk, löket, hogy' na­gyobb összecsapásra kerül sor! , A felvonulás le is zajlott, az összecsapás azonban elma­radt. Kerenszkij helyőrsége kevés emberből állt, s amikor meglátták a felvonuló munká­(Folytatás az 1. oldalról) gozóit. A tervek szerint — alig több mint három éven belül mostani gyártmányaik nagy részét újakkal helyettesí­tik. Különösen vasúti jár­műveiket korszerűsítik gyors ütemben. A vezérigazgató tájékozta­tóját Rachfát László egészí­tette ki a gyáróriás 3100 kommunistát tömörítő párt- szervezeteinek életéről szóló ismertetéssel. Beszélt egye­bek közt arról, hogy termé­keny az együttműködés, jó az összhang a párt- és gazdasági vezetők között. Egymás mun­kájának segítése jellemzi te­vékenységüket. A politikai munka feltételei könnyebbek, mint korábban, mert a gyár maga is megszilárdult gazda­ságilag, s az emberek értik, támogatják a párt'politikáját, bizalommal tekintenek a jövő elé. Elmondta a párttitkár azt is, hogy a párttagság 86 szá­zaléka vesz részt politikai vagy állami oktatásban. Kádár elvíárs közvetlen szavakkal köszönte meg a részletes ismertetést, s el­ismeréssel nyugtázta, hogy a Ganz-MÁVAG — eredményednek tanúsága szerint — az utóbbi idő­ben egész sor problémát oldott meg sikerrel, s nem­csak „megkapaszkodott”, hanem meg is indult a fejlődés útján. A kötetlen eszmecsere során szóba kerültek a helyi gon­dok, problémák is. Szó esett például arról, hogy a már 120. életévét is betöltött gyár re­konstrukciója sürgető feladat. Megoldásához azonban tete­mes összeg, körülbelül 48 0 millió forint kelL A vezetők­nek nem kis gondot okoz az „anyagi háttér” biztosítása, már csak azért is, mert tud­ják, hogy a fedezet előterem­tésében a gyári kollektívának elsősorban önmaga erejére kell támaszkodnia. Kádár elv­társ megjegyezte: jó dolog, hogy ilyen szellemben készítik a számvetést, s első feltételnek saját erőik mozgósítását, bel­ső tartalékaik feltárását te­kintik a helybeliek. Molyogva fűzte hozzá: az sem baj, ha kicsit megiz­zadnak a vezetők, miköz­ben a megoldás útját- módját keresik. így lesz jó, alapos a mérlegelés, a tervezés, gazdaságosabb a munka. sokat, kereket oldottak. A munkásokkal együtt vonultak fel a hadifoglyok is. Ok is ka­lapácsot, vasdarabot Vittek, azokat a szerszámokat, ame­lyekkel dolgoztak. Készen ar­ra, hogy oda ütnek, ahová kell. AMIKOR AZTÁN JÖTTEK A HlREK, hogy Moszkvában és másutt megalakultak a vö­rösgárda csapatai, azok a ma­gyar hadifoglyok, akiknek elegük volt a háborúból, s békét követeltek, most készek voltak fegyvert fogni az orosz testvérek oldalán. Sziklai is azok között volt, akik elhatá­rozták; útnak indulnak, s be­állnak a bolsevik katonák so­rába. Ivanov helyeselte a ter­vet. Sziklai harmadmagával in­dult Szamára felé, hogy meg­keresse azt az irodát, ahol a bolsevikok a harcosokat tobo­rozzák. Nem. volt könnyű megtalál- niok a „bürót", de aztán még­is sikerült. Estére járt már, csak egy öreg bácsika ült a vásott asztal mögött. A ma­gyarok oroszul, németül és magyarul köszöntek, valame­lyiket csak megérti a toborzó­iroda ügyeletese. Hát a bácsi magyarul válaszolt, ő is ma­A párt első titkára ezután gyárlátogatásra indult. Felkereste a mozdony-, az energia és karbantartó, a mo­tor- és a vagongyaregységet, közben pedig megismerkedett a legkülönbözőbb részlegek, a kovácsoló-, a forgácsoló-, a szerelőműhelyek munkájával, éleiével, a Ganz-MÁVAG ha­zánk határain túl is jólismert termékeinek gyáron belüli ál­jával. Mindenütt meleg szere­tettel, tapssal köszöntötték a dolgozók a Központi Bizottság első titkárát, aki nagy érdek­lődéssel tanulmányozta a kü­lönböző munkafolyamatokat. Szót váltott, kezet szorított a munkapadok mellett szorgos­kodó esztergályosokkal, köszö­rűsökkel, lakatosokkal, szere­lőkkel és élénken érdeklődött a mindennapi gondok, a terme­lés szervezésének javításával, a termékek korszerűsítésével kapcsolatos feladatok iránt. Amerre járt, előkerültek a brigádnaplók. Kádár elvtárs szívesen eleget tett a kéréseknek, üdvözlő sorokat írt az if­jú kommunista közössé­gek, a szocialista brigádok és üzemrészek életének eieményeirőL közös vál­lalkozásairól számot adó naplókba. Az 1474-es 6zámú műhelyben, amely a szocialista munka műhelye” cím elnyerésére vál­lalkozott, kedves ajándékot — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tett vállalásokról készült, díszes, kovácsoltvas­keretbe foglalt „okmányt” — nyújtottak át Kádár Jánosnak. A motorszereidében a 2-es KISZ-alapszervezet naplójába lapozott bele Kádár elvtárs. A naplóban részletesen rögzí­tették, az ifjúmunkások mi­lyen vállalások teljesítésével köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubi­leumát. Ezerötszáz társadalmi munkaóra az ónozóműhely építésének segítése, 12 VFE- motor elkészítése — sorakoz­tak a bejegyzések. Mennyi valósult meg a szép vállalkozásokból? — fordult a párt első titkára Matesz Fri­gyes szervező titkárhoz. — Jól haladunk, ígéreteinknek kö­rülbelül felét már teljesítet­tük, 6 november 7-ig minden bizonnyal eleget teszünk to­vábbi önkéntes kötelezettsé­geinknek is — hangzott a vá­lasz. gyár volt, Iványinak hívták. Mindjárt adott’ utalványt va­csorára, másnap pedig annak rendje-módja szerint felvette az önként jelentkezőket a vö­rösgárdába. Már éppen távoz­ni akartak, hogy jelentkezze­nek a parancsnokuknál, ami­kor Iványi elvtárs visszahívta Sziklait. — Gyere vissza! Te agitá­tor leszel! A viharsarki parasztgyerek rendes orosz katonacsizmát, ruhát kapott, de fegyvert nem. Helyette egy csomó röpcédulát nyomtak a kezébe, néhány pla­kátot, azzal az utasítással, hogy a tüzérlaktanyába kell men­nie agitálni. Sziklai teljesítette az utasítást — elindult, hogy meggyőzze a tüzérlaktanyában állomásozó, még cári tisztek befolyása alatt levő katonákat. Azzal kezdte, hogy plakátokat ragasztott a laktanya kerítésé­re. Egy idős orosz pipázva nézte, miként dolgozik. A ma­gyar hadifogolyból lett bolse­vik agitátor odaszólt hozzá: — Jónapot, bátyám! Mikor voltak itt agitálni? — Tegnap volt itt egy. — És hogyan végezte? — Azt bizony megverték! Sziklai ennek ellenére be­ment a laktanyába. Beszélget­ni kezdett a katonákkal. (Hi­szen azok is parasztok és mun­kások, csak nen eszik meg!) Egyre többen gyűltek köré. Érdeklődéssel hallgatták. vezetőit, tagjait. Ez az alap­szervezet a legfelsőbb értéke­lés szerint jelenleg a legelső az üzemben. Gratulálok Önök­nek és kívánom, hogy ezután is kiérdemeljék a magas ér­tékelést” — írta Kádár János a KISZ-alapszervezet napló­jába. Délután Kádár János a Ganz-MAVAG Gépgyárá­nak nagycsarnokában nagygyűlésen találkozott az üzem mintegy ötezer lóig ózó javai. Rachfát Lászlónak, a pártbi­zottság titkárának megnyitója után elmondott beszédében méltatta a Ganz-MAVAG eredményeit, majd időszerű kül- és belpolitikai kérdések­kel foglalkozott. A nagygyűlés az lnternacionálé hangjaival ért véget. Pártunk Központi Bizottságának első titkára ez­után a Ganz-MÁVAG Vörös­marty Művelődési Házában baráti összejövetelen találko­zott az ipari kombinát gazda­sági, párt- és társadalmi veze­tőivel, valamint élenjáró dol­gozóival, a szocialista brigá­dok tagjaival. Csergő János üd­vözölte a kedves vendéget, majd szívélyes baráti eszme­csere következett, amely után Kádár János búcsút vett házi­gazdáitól. A stuttgarti szállodában a rendőrfőnök az olyankor szo­kásos vizsgálatot végezte, amikor nagy vendégek hagy­ják el lakosztályaikat. A pa­pírkosárban azután ráakadt az NSZK érdemrendjére és az igazoló dokumentumra, amellyel Heinrich Lübke nyugatnémet államelnök tün­tette ki Usher elefántcsont­parti külügyminisztert. A Hajakava japán rádióipari társaság bejelentette, hogy be­mutatja a nyilvánosság előtt legújabb típusú — két képer­nyős — televízió készülékét. A készüléken az egyik képernyő elől, a másik hátul kerül el­helyezésre, úgyhogy a készülék a két szobát elválasztó falba EGY FIATAL TISZTECSKE is odasietett a csoportosulás láttán. Érthetően nem tetszett neki, milyen figyelemmel hall­gatják a katonák a bolsevik szónokot. Elkezdett kiabálni: — Ne hallgassatok rá! Bi­tang esküszegő! Az agitátor visszavágott ne­ki: — Engem Ferenc Jóskára eskettek fel! Neki pedig nem tartozom semmivel! Legfeljebb annyival, mint magának, tiszt uram! És ezzel pofont kent le a tisztnek. Aztán örömmel látta, hogy a katonák nem sietnek a tiszt segítségére, hanem va­lamiféle öröm villan fel az ar­cukon. A tiszt eloldalgott, Sziklai pedig folytathatta az agitációt. Aztán mégis csak fegyvert kapott. Egy oroszokból, ma­gyarokból és más nemzetiségű vörösgárdistákból álló egység­gel együtt azt a parancsot ad­ták neki, hogy a kinyeli állo­más környékét tisztitsák meg a kozák fehérgárdistáktól. A kinyeli vasúti gócpont mint­egy 60—80 kilométerre fekszik Szamarától. Északra Szibériá­ba, délre Turkesztán felé men­tek a vasútvonalak. Délről jött az olaj, a szárított gyümölcs, a rizs, Szibériából egyéb élel­miszer. A kozákok állandóan robbantgatták a vasúti síneket, hogy nyugtalanítsák a lakossá­got, és elvágják a legfontosabb élelmiszer-szállító helyeket, a jól felszerelt, gépfegyverrel és kézigránátokkal is ellátott vö­rösgárdisták elindultak .por- tyázni. Több falun is áthalad­tak, s nem láttak egy fia fehé­ret sem. Novoszergejevkánál aztán megpihentek. Ott lepték HÉTFŐN Francia minisztertanács Francia kormánykörökből származó értesülés szerint hét­főn minisztertanácsi ülés lesz és ezután közleményt adnak ki a francia—kanadai vi­szonyról. Tájékozott francia körök elmondják, hogy a nagy érdeklődéssel várt kormány­közlemény összegezni fogja De Gaulle kanadai láto­gatásának céíját és azt a politikát, amely ott elhang­zott nyilatkozatainak alap­jául szolgált. Takeo Miki Bonnba látogat A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője pénte­ken bejelentette, hogy Takeo Miki japán külügyminiszter július 3I-től augusztus 4-ig látogatást tesz Bonnban. ANKARA 108 HALOTT A szerda esti és csütörtök hajnali anatóliai földrengés halálos áldozatainak száma — péntek délután közölt adatok szerint — 108-ra emelkedett. Kilencvenkcttcn sebesüllek meg. meg őket a kozákok. A meg­lepetés azonban csak félig si­került. A vörösgárdisták ha­mar lábrakaptak, s összecsap­tak a kozákokkal. Harcolva vonultak Kinyel felé. Halot- taik voltak, sebesültjeik, de ók még nagyobb vesztesége­ket okoztak a túlerőben lévő kozákoknak. A helyzet azon­ban egyre válságosabb lett, mert fogytán volt a lőszerük. A döntő pillanatban aztán megérkezett egy zászlóalj vö­rösmatróz, amely arra az üze­netre indult útnak, hogy baj­ban vannak a számárai kom- munárok. A SIKERESEN MEGVÍ­VOTT CSATA UTÁN rövid szamára! pihenő következett, aztán még jó néhány ütközet. Sziklai elvtárs harcolt az Urai­ban, a Közép-Volgánál, Kö- zép-Ázsiában, a ferganai fronton. A Káspi fronton meg­sebesült. S aztán, amikor láb­hoz tehette a fegyvert, tanulni kezdett. A Szovjetunióban vé­gezte el a középiskolát, majd az egyetemet, s 1924-ben tanár lett. S amikor a spanyol nép fel­kelt a fasiszták ellen, ismét a harcot választotta. A nemzet­közi brigádban harcolt Madrid határán 1836-tól 1939-ig. Az­tán sokáig Franciaországban és Afrikában volt internálva, s csali 1943-ban jutott vissza a Szovjetunióba. 1944 végén tért haza Magyarországra. A néphadsereg tisztje, ezredese lett, szolgálta a néphatalmat. A Hadtörténelmi Múzeum igazgatója volt, amikor 1956. október 26-án ellenforradal­már gyilkosok kioltották az életét. Pintér István „Üdvözlöm az alapszervezet 50 ÉVES A SZOVJETHATALOM Öten a százezerből Röpcédula a fegyver STUTTGART CSEREBERE TOKIÓ Két képernyős tv A kitüntetést igazoló ok­irat gyűrött állapotából arra következtettek, hogy nem té­vedésből esett a kosárba, ha­nem a németül nem tudó af­rikai külügyminiszter figyel­metlensége miatt került oda, aki a dokumentumot valószí­nűleg összetévesztette a szin­tén ünnepélyes külsejű menü­kártyával. építhető be, vagy pedig a szo­ba közepére helyezhető, s a nézők mind a két oldalról lát­hatják a vetítést. Az újfajta televízió-készü­léknek azonban egyelőre még egy kis „hibája” van, mert a hátsó képernyő tükörképet mutat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents