Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

Holnap: ÜltíseaiBi a riirosi tuntícs vb A Ceglédi Városi Tanács VB pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart, a városi tanács kistermében. Az ülé­sen jelentés hangzik el az ál­talános iskolai oktató-nevelő munka és a továbbtanulás, be­iskolázás helyzetéről az 1966— 67. tanévben, valamint a vá­ros egészségügyi viszonyairól. A városi tanács első félévi költségvetési és községfejlesz­tési alapja felhasználásáról a pénzügyi osztály vezetője szá­mol be. Napirenden szerepel a NEB második félévi mun- katervének jóváhagyása is. „Padlásos" baromfinevelés Látogatóban a tsz-asszonyok Igaz, hogy ebben az idő­szakban bőven akad munká­juk a termelőszövetkezeti asszonyoknak, azonban egy- egy vasárnap — megérdemel­ten — ők is tudnak időt sza­kítani a kikapcsolódásra. Programjukról a városi nőta­nács gondoskodik. Legutóbb — mintegy 30-an — a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz-be látogattak, ahol a jó- hírű és nagy haszonnal műkö­dő baromfikombináttal ismer­kedtek meg. Innen, még az­nap Tiszakécskére mentek, ahol ugyancsak megcsodálták a „padlásos” baromfinevelés módszerét: a 8 hetes, egy kiló hatvan dekásra nevelt csirké­ket. S, hogy a kirándulások hasznossága mellett szórakoz­zanak is, augusztusban Sze­gedre viszi őket a különautó- busz. Hatvan asszony gyö­nyörködhet a város szépségé­ben és a Cigánybáró előadá­sában. őszi programjukban mátrai kirándulás szerepel. PEST MEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA Tanulnak és szórakoznak Kalocsai kirándulás — párnaügyben A CEGLEDt JÁRÁS E3 CECr XI. EVFOLVAM, 174. SZÁM 1967. JÜLICS 27., CSÜTÖRTÖK Népi ellenőrök a termelőszövetkezetekben A KUTAK KÖRNYÉKÉT TISZTÁN KELL TARTANI TÖBB SZESZFŐZDÉRE, TÁROLÓIIEL YRE VAN SZÜKSÉG A napokban tartotta ülését a városi-járási népi ellenőrzé­si bizottság, melyen első napi­rendként közegészségügyi té­májú anyagot tárgyalt. Az utóbbi időben kilenc termelő­szövetkezetben vizsgálták, hogy betartják-e a közegész­ségügyi szabályokat, megfelelő minőségű ivóvízzel rendelkez­nek-e, megoldott-e a szenny­víz elvezetése, a szemét táro­lása, a rágcsálók irtása, és rendelkeznek-e a termelőszö­vetkezetek elsősegélynyújtási lehetőségekkel? Megállapította a vizsgálat, hogy a termelőszövetkezetek közegészségügyi ellátása az utóbbi időben jelentő­sen javult, súlyos közegészségügyi sza­bálysértés csak egy-két eset­ben történt. Ma már a mező- gazdaságban dolgozók igénye ezen a területen is megnöve­kedett. A termelőszövetkezetek ivó­NAGYMAROSON Ceglédi fiúk kezében csattog a csákány SÁTORTÁBOR TV-VEL, FILMMEL ii. MINT MINDEN TÁBOR­BAN, a nagymarosi Ságvári Endre KISZ építőtáborban is összekötik a kellemest a hasz­nossal. Erről beszél most Cere János tanár. — Nemcsak a munkában, de a táboron belül is versenyt Indítottunk. Az ágyazástól kezdve a sátorrendig, a sátor környékének rendbentartásáig — még a bőröndbe is beleku­kucskálnak a pontozók. — Csak legalább az ágya­zást iktatnák ki a versenyből — mondja Nagy Miska —, az a legnehezebb. Szögletesre po­fozni a szalmazsákot, nem könnyű... Füle Gyurka így vélekedik: — Legalább a katonaságnál könnyebb lesz. Én sem hittem volna, hogy milyen klasszul ki tudom mosni az ingemet... Mert bizony itt azt is meg kell tanulni. És még sok min­dent, ami hasznos lehet a ké­sőbbiek során. A jól végzett munka öröme mellett önural­mat, fegyelmezettséget, pon­tosságot, szívósságot követel a tábori élet. A TÄBOR egyik legnagyobb Sátra az orvosi rendelő. A fia­tal „dokit” nagyon szeretik a gyerekek — mint mondták, „belevaló”. Rendelés után együtt játszik a fiúkkal. Hu­szonhat éves. Munka közben ott járkál közöttük, vigyáz, hogy túl felhevült állapotban ne igyanak hideg vizet, s a legkisebb rosszullét esetén gyengélkedőre küldi a beteget. — Egy hét alatt mindössze egy betegem volt — mondja az orvos. — Ennek is a fagylalt volt az oka, alaposan bedagadt a torka á gyereknek. Már lá­badozik. Erősek, szívósak ezek a fiatalok, öröm velük lenni. S persze nem férfias dolog ná­lunk a „szimuláns” sem. Nincs itt anyámasszony kato­nája! Egy óra. A tábor körül íny- tsiklandozó illat terjeng. Ma: húsleves, sertéspörkölt, galus­kával, gyümölcs az ebéd. — Itt aztán nem sok enni­való kerül a szemétbe — így a tábor szakács nénije. Már csak a gyerekeknek néni, mert ő is fiatal. — Kajásak a srá­cok, nem is csoda: a jó levegő, a víz, no, meg a munka meg­kívánja az energia utánpótlá­sát ESTE FEL HÉT. a fiúk fel­öltözve, simára kefélt hajjal gyülekeznek a zászló alatt. Katonás sorban, vigyázzállás­ban éneklik a DlVSZ-indulót. Hangjuk magasan szárnyal a Duna felett... (-csat) vízellátása szélsőséges: hidro- glóbustól az ásott kútig több megoldás található. A kutak karbantartása általában meg­felelő, de környékük tisztasá­ga sok kívánni valót hagy maga után a legtöbb terme­lőszövetkezetben . Az ülésen megtárgyalták A második ötéves terv időszaka alatt telepített szőlő-gyümölcs­ültetvények járulékos beruhá­zásának megvalósítása című vizsgálat anyagát is. A telepítés idején, 1964-ben az ültetvényekhez járulékos beruházás alig állt rendelke­zésre. Nem volt kielégítő a belvizek elvezetése, így az ül­tetvényeket jelentős kár érte. Nem álltak rendelkezésre a permetezéshez keverőtornyok, szállítóeszközök és talajműve­lő tárcsák sem. Időközben ezek a gondok jórészt megoldódtak, s jelenleg a feldolgozással és értékesí­téssel kapcsolatban me­rülnek fel problémák. Nagy beruházást igényel a szőlőfeldolgozó üzemek létesí­tése, gyömölcscsomagolók, hű­tőtárolók biztosítása. A ter­melői érdekeltség fokozása ér­dekében kívánatos a szőlőbor árának rendezése, mert jelen­leg az önköltségi árat sem kapják meg a gazdaságok, áruikért. A hullásgyümölcs felhasználása érdekében ha­tálytalanítani kell azt a ren­deletet, amely a termelőszö­vetkezetek szeszfőzde létesíté­sét akadályozza. ‘ A meglevő tárolók sem elegendők a gyümölcsök válogatására, osztályozá­sára, a tartós tárolás pe­dig teljesen megoldatlan, ezért már a betakarítás alkal­mával gondoskodni kell az el­szállításról, pedig a kereske­delem folyamatos ellátása ér­dekében tartós tárolásra vol­na szükség. A csemői község népi ellen­őrzési csoport munkájáról Treszkai Barna NECS-vezető számolt be. A NEB értékes­nek találta a csemői népi el­lenőrök munkáját és jegyző- könyvi elismerésben részesí­tette őket. (peresztegi) Ceglédi Vasutas—Dorogi Bá­nyász 6:10. Régen volt Cegléden ökölví­vásban ilyen magasszintű, iz­galmakban bővelkedő ökölví­vó találkozás. Végre olyan csa­patot láttunk vendégül, akik­től bár kikaptunk, de minden­képp kitűnő öklözést láthat­tunk. Nem voltak alibimérkő­zések, hanem a barátságos ta­lálkozó jelleg helyett valóságos bajnokinak tűnő összecsapá­soknak tudtunk örülni. Öröm­mel nyugtázzuk, hogy minden­ki elégedett volt, és helyes volna más ilyen jó csapatot is Ceglédre hozni. Az itteniek fejlődése érdekében is fontos lenne. Eredmények: Völgyi ke­mény ellenfelével szemben is fölényesen győzött Erdélyinek nagy találkozója volt, de a he­ves küzdelemben szabálytalan ütést vitt be és a bíró leléptet­te, 2:2. Kovács jó mérkőzésen kapott ki 2:4. Káré igen élve­zetes találkozón egyenlített 4:4. Hörömpő ellenfelével igen magas szintű találkozón a har­madik menetben vesztette el pontjait. Marton ugyancsak nagy mérkőzést vívott kitűnő ellenfelével^ Nagyon szép ta­lálkozó volt. Tóth orrvérzés miatt feladta 4:10. Rabi ese­ménytelen találkozón győzött 6:10. Az igen szép számmal megjelent közönség nagy taps­sal köszönte meg a színvonalas mérkőzéseket (sz) Még ma is általános szokás faluhelyeken, hogy a férfi el­jár szórakozni, italozni, de a nőknek nem illik egyedül elmenni sehová. Legtöbbször otthon maradnak, elmerülve a munkában, gondokban. Pedig nekik is szükségük lenne ki- kapcsolódásra, hasznos szabad időre. A művelődési otthonok nagy gondja éppen ezért i ide csalogatni az asszonyokat, ve­gyenek részt ők is a kulturá­lis élet szervezett formáiban. Ceglédbercel szép eredményt ért el ezen a területen. A kul- túrház kézimunka-szakkört in­dított. Vezetője Károly Már­tonná. Munkájukról, terveikről beszélgetünk. — Az elmúlt év szeptembe­rében kezdtük a munkát — mondja. — Hetenként egyszer jönnek össze az asszonyok. Meglepő, hogy milyen lelkese­déssel vesznek részt az egyes foglalkozásokon, milyen ra­gaszkodással szemlélik kis kö­zösségük további életét. A megalakulásban nagy szerepet játszott az ő igényük, kérésük. Hasznosan töltik el ezt az es­tét : tanulnak és szórakoznak a jókedvű társaságban. Nagyon jelentős még, hogy munkánk­kal segítjük a lakáskultúra fej­lesztését. Az itt készített dara­bokat ugyanis mindenki haza viheti és lakását díszítheti ve­le. — Mivel foglalkoztak az el­múlt időszakban? — A munkatervben részlete­sen feljegyzünk mindent. Néz­zük csak! Nagyon szép és ér­dekes dolgokat tanultunk: bu- zsáki párna, hímzések, horgo­lás, buzsáki terítő, pulóver ké­szítése. Pontos pedagógiai cé­lunk volt, hogy együtt halad­jon mindenki a tanulásban. Ezért segítettünk annak, aki valamilyen oknál fogva elma­radt. A foglalkozásoknak el­méleti része is volt. Általában beszélgetés formájában dol­goztuk fel az aktuális témákat, például gyermeknevelés, befő­zés szerepelt a napirenden. — Kik a legszorgalmasab­bak? — Nagy örömmel jött min-, denki, szeretik ezt a munkát. Néhány nevet kiemelek azon­ban: Beitlbeck Jánosné, Ko­vács Pálné, Pap Rozália, Bán­ki Béláné és Nagy Károlyné. — Május elsején nagy sikerű kiállítást rendeztek.. — Örömmel beszélek erről. A bemutató anyagát teljesen önállóan állítottuk össze, az asszonyok pompás munkáit állítottuk ki. Kettős célunk volt ezzel. Egyrészt bemutat­tuk a falunak, hogy nem hiá­bavaló a szakkör, hasznos, szép munkát végzünk. Más­részt: felhívtuk mások figyel­mét is, hogy érdemes közénk jönni. A kultúrháznak azzal fejeztük ki hálánkat a támo­gatásért, hogy az irodai asz­talra térítőt készítettünk, kö­zösen. Mindenki varrt egy da­rabkát. — Milyen terveik vannak őszre? — A blúz varrását tanuljuk meg. A legszebb feladat a ka­locsai párna készítése lesz. Ügy tervezzük, hogy Kalocsára utazunk és majd a helyszínen tanulmányozzuk a jellegzetes motívumokat. Programunkban szerepel még egy találkozó az abonyi szakkör tagjaival —. fejezte be a beszélgetést Ké-> roly Mártonná. ( — ycr) Seprik a ceglédi utcát msmw í m? LEVÁGTÁK A BÚZA KÉTHARMADÁT Jól haladnak a tarlóhántással A város termelőszövetkeze­teiben az őszi árpa betakarí­tása után már két hete a bú­zát és a rozsot aratják. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tályán kapott tájékoztatás sze­rint a búza betakarításának már csak egyharmad része van hátra. A Vörös Csillag Tsz-ben mutatkozott kisebb lemaradás, de újabb gépek átirányításával ott is meg­gyorsult a munka. A rozs ver tésterületének negyedrésze áll még talpon. A kombájnnal aratott terür létén a szalmalehúzás több, mint felét elvégezték. A tar­lóhántást eddig a tarlók mintr egy 45 százalékán fejezték be. AZ ÉPÍTŐKŐNEK a felszabadulásig a hegyvidéki és hegyaljai városokban volt jelentős használata, házaik, templomaik váraik a ragyássá bontott hegyoldalak anyagából készültek, különösen a köny- nyen fejthető és építésre nagyon alkal­mas mészköves és homokköves tájakon. Bakonytól Zemplénig gyakran találko­zunk kőépítményekkel, nem úgy a leg­népesebb országbelsőben, melynek épí­tő anyaga a fa és az agyag volt, ritkáb­ban a tégla. Itt az első templomok is csak fatemplomok és sárból vert isten- házák voltak. A kő azonban nemcsak a hegyvidé­ken terem meg, hanem ritka kivétel­ként az Alföldön is. Cegléd közvetlen szomszédságában három középkori fa­luban is volt kőfejtés, kővágás. Nyolc- kilencszáz évvel ezelőtti bányáikból ki­termelt jó minőségű darázsköveiket Ül­lőtől a Tiszáig mindenütt megtaláljuk a mongol—tatárdúlásban elrontott épüle­tek maradványaiban, a tiszavárkonyi királyi nyaraló romjaiban és az apró Árpád-kori egyházak alapfalaiban. A három falu: Gerje, Füfe.4s Feketehalom is a szablyák^és-lábgok áldozata lett, az országot újjáépítő Béla király Cegléd­hez csatolta maradék népével és még vagy ötven pusztafaluval, így lett a százezer holdassá duzzadt ceglédi határ­nak kőbányája. A VAROSON ATHÜZŐDŐ pest—ti­szai Via Magna.hordalékválasztó út. az ősi tengerfenékre két iránybpl rakódott talaj más szerkezetű az úttól északra és ■*r~ más délre. A kő a homokfödte déli vi­dék felszíne alatt húzódik alig egy mé­terre, harminc-ötven centiméter vastag­ságban, mely itt termett az ős hordalé­kon átszivárgó mész tartalmú víz lera­kódásából. Mélyebbre való lehatolását a sűrű-masszás agyag akadályozta meg. Ez a kömezö ma is alattunk van, meg­mutatja magát a Gerje, Büdösárok és Üjárok oldalában. A kővágás a nemesség haszonvételi joga vffll a halászat, vadászat, húsvágás, húsmérés, boltbérszedés, pálinkafőzés, tégla- és mészégetés, vásár, vám, rév, italmérés és korcsmáltatás jogával. S mert e három kőfejtő a királyok magán- tulajdona volt, azoknak jövedelmezett, ajándékozásból 1358-tól, a klarissza apá­cáknak, majd a rehdnek 1783-ban történt feloszlatása után magának'az államnak,., vallásalapítványi uradalom néven. Szá­mos fennrfíáradt kontraktus közül egyet bemutatunk, a legjellemzőbbet, mely egyúttal megmagyarázza a kővágás módszerét is. „Szerződés. Mely alább irt napon, és Esztendőben egy részről a’ Méltóságos Czeglédi uradalom közt, más részről Kővágó Kováts Istvány Czeglédi Lakos és Kővágó közt e folyó 1838-ik évi Mar­tins 1-ső napjátul egész 1840-ik évi Feb- ruárius utolsó napjáig tétetett, melly szerint: l-ször. A Fent említett köteles légyen Czeglédi határban az Uraság számára a’ szükséges jó fajta köveket ki vágni, azt öszve hordani, minden ölet különössen vagy két ölet egy rakásban jól sűrűén öszve rakni, azon gödröket pedig mely- lyekből a’ kő kivágódik, tüstént öszve rakás után, hogy a Legelőben kár ne- történnyen béhúzni és el egyenesíteni kötelesztetik, mely munkát minden hét­nek a’ végén, mikor a kivágott követ az Uradalmi Tiszt Űr fel méri és által veszi megvizsgálni fogja. 2-szor. Minden jól öszve rakott négy­szög öli kőért és gödröknek be húzásá­ért az Uradalom a Kővágóknak három Váltó Czédulai forintot ki rendel úgy­mint azon által, hogy a szerződési év le­folyté alatt a meghatározott három fo­rintokon kívül többet kérni nem szabad. Melynek nagyobb erejére ezen szer­ződés Négy egyenlő párban elkészítetett, mind a’ két résznek alá írásával meg erősítetik. Czegléden Martius holnap 1-ső Napján 1838-ik Évben. Ferenchich Jósef Tisztartó, Kővágó Kováts Ist­vány.” CEGLÉD TEMPLOMAI és régi világi épületei mindén időkben az itt termelt kövekből épültek, így az öreg tanácshá­za, melynek azóta elbontott ódon árká­dos, szép kőoszlopai előtt szólt Kossuth a mi népünkhöz, majd később Táncsics árulta könyveit, vagy a híres Kőpintze, Fehér Ló, Vörös ökör. Zöldfa, Vadem­ber, fogadók és jobbágyházak a zömök, oszlopos verandákkal, melyek még most is látható vakolathullajtott öreg falaik­ban mutogatják a zsellérekből lett kő­vágó-dinasztiák nehéz mesterségének súlyos maradványait, a Túriak, KornSk, Csendesek, Darányiak, Váradiak, Bánok, I Vezsenyiek, Baták, Zsuborka Tóthok, Kontzok, Hajdúk és Kővágó Kovátsok A Kossuth Ferenc utcáról nyílik a bútorbolt mellett, szemben a volt Ungvári-féle pincével, Ide költözik a FMSZ-i nagyáruház A Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat azonnali hatállyal felvesz állandó ceglédi munkahelyekre ÁCSOKAT, KŐMŰVESEKET és segédmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Városi Tanácsháza II. emelet. Hidvégi Lajos Kőbányák Cegléden SPORT Izgalmakban bővelkedő ökölvívó találkozó volt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents