Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
IMI. JÜLIUS *3m VASÁRNAP '“hírlap 5 Ahol az együttesnek többet fizetnek Másutt Órainak, ha fölfelé kerekíthetik a statisztikát, s túobei írhatnak legalább egy- gyel-kettővel, mint tavaly. ík- iadon nem egy jelentkezői vissza keli majd utasítani . . . »Vlíg tavaly 28 kisebi>-na- gyobb együtte*, brigád vállalkozott arra, hogy eleget tesz a követelménynek, s eléri a szocialista-szintet, nyai közepéig 78 közösség küldte be nevezését, s ezzel kapcsolatos felajánlását. Csakhogy szigorú feltételek nehezítik a bejutást, rostálják a pályázókat. Csak azokat fogadják el a szocialista ciánért küzdők közül, akik túlmennek az általánosságokon, » közérdekű, kézzel fogható, értékelhető felajánlásokat tesznek. Részben az eddigieknél pontosabb, kifogás talanab b gyártmányok előállítása érdekében, részben a közösség javára végzett társadalmi munkáéra. Akik bejutnak a legjobbak közé, s teljesítik is amire vállalkoztak, nagyobb részesedést kapnak a vállalati nyereségből, a a különböző jutalmakból is nagyobb rész esik rájuk. Tízezer órányi önkéntes munkát ajánlanak összesen. Ezek egy részét feltételezhetően a lakótelep és a munkahely parkosításánál használják fel. De igénybe akarják venni a családi és társasház építkezési akciók segítségeként is. Az Ipari Műszergyár vezetőinek új elképzelése a növekvő jövedelem biztosítására előreláthatólag a gyárban kenyeret keresők egyharmadát tömöríti brigádokba — a legszebb célok érdekében, — t. gy. — AKF vizsgálat a Dunakanyarban Kevesebb tévedés a számolásnál, több az adagolásnál Negyedévre rögzített primőrárak — Hogyan lesz 13-ból 1500 — A zebegényi mini-ABC esete Befejeződött a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség évente szokásos, az idén első nagy ellenőrző vizsgálata a Dunakanyarban. Ezúttal az ellenőrzés az előző évekénél valamivel jobbnak találta az áruellátást, de még mindig nem elegendő a csapolt sör, a kimért bor, sőt az üdítő ital sem. A megyei Szesz- és Szik- vizipari Vállalat szentendrei telepe továbbra sem képes zökkenőmentesen biztosítani az italok szállítását. A MÉK zöldség-gyümölcs üzleteiben pedig nem volt választék gyümölcsből. Volt hely, ahol csak körtét és volt, ahol csak őszibarackot árultak. Július derekán! Érdekes jelenségre figyeltek fel äz ellenőrök a Budakömyé- ki Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben. A legtöbb zöldségféle eladási ára jóval magasabb volt, mint a környék hasonló földművesszövetkezeti helyiségeiben. Nincs azonban szó árdrágításról, csupán egy nemrég kiadott rendelkezés Építőtábor az emeleten Maflák-e a budakeszi Sláger a babgulyás A környéken még a frissen befejezett építkezés rendetlensége. A modern emeletes épület egy nappal a tí.bornyi- tás. előft készült ej. Kertészeti főí,s^ol|$ak ' fpgnák majd itt tanyázni évközben a gyakorlatok idején. A budakeszi építőtábort e nyárra Komárom megyei lányok vették birtokukba. Az első turnusban 178-an. Akárcsak az épület, a berendezés is új. Modern az étterem, új a televízió, a rádió, a lemezjátszó. Űj itt minden ... illetve — a jiangleme- zek, amelyeket a lemezjátszóhoz adott a KISZ, ősrégiek. Szerencsére a lányok, nem először vannak táborban, hoztak magukkal divatos számokat. Irénke néni, Olgi néni, Évi néni a tábor vezetői. A néni- zés csak a tekintély végett jár: hárman együtt alig tesznek ki egy nénit — életkorban. Egy-két éve még maguk is úgy meneteltek szalmakalapban, szerszámokkal, mint most a lányok. Énekelve indulnak a távoli, szőlőfedte dombok felé. Az ének nem valami hízelkedő: „A budakeszi srácok, mind maflák, q budakeszi srácok, mind. sánták...” Ez persze csak afféle egyezményes rosszmájúság, ha máshol éneklik, másokra aktualizálják. Valójában a budakeszi fiúkat alig ismerik. Kettő és bárom óra között van kimenő, de jobb ebben a melegben napozni a füvön, vagy a hűvös szobákban húzódni meg. Nap mint nap akad néhány beteg. Az egyiknek csípéstől dagad a keze, a másik az oldalát fájlalja. Torokgyulladás a hideg víztől. A villanybojlerek képzen vannak ugyan, de nem győzi őket a hálózat. Az ÉDASZ ezzel még adósuk maradt. Gyakran fordul elő, hogy a lányok elvágják a kezüket, megszúrják a lábukat. Ilyenkor, biztos ami biztos, tetanusz injekciót kapnak. A lányok legszívesebben letagadnák, ha bajuk van, ha meg betegség miatt hazaküldenek valakit, vérig sértve távozik. A 25 forintos napi normát a gyengélkedők helyett is teljesíteni kellene, hogy ne fizessen rá a táborra a gazdaság. Akad ugyan olyan brigád, amelyik 150 százalékon felül teljesít, dé akad jóval gyengébb is, amelyik alig kéresd meg az „ebédrevalót”. A szakács tulajdonképpen ludas egy kicsit abban, hogy tíz nap alatt már negyedszer tálalnak babgulyást A központból érkező étlapból már kihúzta a táborvezető, a szakács mégis azt főzött megint. A lányok mérgesen és mozdulatlanul ülnek a gőzölgő tálak előtt. — Sztrájkolnak a lányok a babgulyás miatt — mondom a főszakácsnak. Piros, kerek arca elborul. Most mit is mondjon? Aztán: — Elég nem jól teszik, kérem. Most mondja meg: amikor a világon sok helyen éheznek, nem szabadna így válogatni. Hát nem igaz? A „sztrájk“ nem tart sokáig. Már viszik a kiürült tányérokat. Napi 6 óra a tűző napon, mégha a szőlő- kötözés nem is a legnehezebb munka, kiéhezteti a lányokat. Meg aztán ez a kis gikszer eltörpül mindamellett a sok kellemes dolog mellett, ami ebben a táborban kijut a tábo- rozóknak. — dozvald — szó szerinti értelmezéséről. Az ételek árának kiszámításánál, hogy a kalkulációt ne kelljen a kerti vetemények gyorsan változó piaci ára miatt esetleg naponta megismételni, rögzíteni lehet a számolás alapjául szolgáló árakat. A vállalat május elsejétől-július 31-ig rögzítette is. Ennek következtében az uborkát még akkor is húszforintos áron kalkulálták, amikor már nyolcért, vagy még olcsóbban is kapható volt. Természetesen így drágább lett az uborkasaláta az étlapokon. A felügyelőség most megállapodott a vendéglátóipari vállalattal, hogy a jövőben az adminisztrációt megkönnyítő árrögzítés lehetőségét nem negyedéves távra, sokkal rövi- debb időre alkalmazza. Másik feltűnő jelenség, hogy idén az étlapi áraknál többet már ritkábban számolnak fel a'vendégeknek. Többnyire hétvégi, szakképzetlen kisegítők közül kerül ki mostanában a többet számoló, de akad azért ilyen még mindig a hivatásosak között is. Például a visegrádi Vár Étteremben Starb Zoltán fizetőpincér egy hét tételből álló számlát egy tétel kivételével „vastag ceruzával” irt. A ténylegesen járó 72,50 helyett 86,10 forintot fizettetett a vendéggel. Vele pedig az ÁKF a jogtalanul felszámított összeg százszorosánál is többet, 1500 forintot, mert már egyszer hasonló okból 1000 forintra megbírságolták. Vállalata még ezenfelül büntetésből át is helyezte. Egyébként idén a fogyasztók megkárosításában az ételadag megcsonkítása a diyat. Sok helyen az előírt mennyiségnél kevesebbet adnak a vendégnek. Ahol például az ellenőrök a halételek adagját vizsgálták, mindenütt. Ezért kell most 200 —300 forint bírságot leróni az alsógödi Strandvendéglő, a felsőgödi Derű- és Autócsárda, a váci Fehér Galamb és a tahi- tótfalui Vöröskő vezetőjének. Zebegényben meg kellett bírságolni az egész 29. számú ön- kiszolgáló boltot, ahol élelmi- és iparcikkeket árulnak. A személyzet ugyanis önmagát szolgálta ki a vevők pénzéből. Dr. Borgulya Lászlóné üzletvezető 400, Fodor Lászlóné pénztáros 300, Mundi Károlyné eladó 200 forintot kénytelen fizetni, miután az árukról az árjelző cédulák hiányoztak, vagy nem helyes árat tüntettek fel. Ami felesleges is lett volna ebben az ABC mini-áruházban, hiszen még a próbavásárló ellenőrökkel is sok mindent az igazi árnál magasabban fizettettek meg. Ä gyár igent mondott Abrakadabra lefordítva Import helyett hazai Több vevő, mint áru A szignót szélbe szövik Közhasznú kifejezés, mégis, az emberek többsége számára abrakadabra. A kifejezés: gyártmánystruktúra — vagy magyarosabban, gyártmányszerkezet —, s napjainkban mihd sűrűbben az „egészséges” jeLzővel összekapcsolva hangzik el. Az egészséges gyártmány szerkezet: olyasmit termeljen a gyár, amit megvesznek, ami könnyen értékesíthető, ami a vásárlónak is megfelel, s a gyár hasznát is meghozza. A kérdésre, tud- juk-e ezt biztosítani — mondják a Gyapjúmosó- és Szövőgyár vezetői — igennel feleltünk. Márpsak azért is. mert a tagadó válasz egyet jelentene azzal, hogy becsukhatjuk a kapukat... Három kemény esztendő Évente megközelítően ötmillió négyzetméter gyapjú- szövetet készít a gyár. (Az összehasonlítás érdekében helyes megjegyezni, hogy 1966-ban hazánkban összesen 32 millió ms gyapjúszövet készült.) Ezen belül azonban három esztendő alatt jelentősen megváltozott a termékösszetétel. 1965-ben össztermelésük 13 százaléka volt fésűsszövet, a kártoltszövet 62, a bútorszövet 8. s a takaró 17 százalékot képviselt. A következő esztendőben. 1966-ban már érdekesen alakult a gyártmányössze- tétel. A kártoltszövet részaránya 77 százalékra nőtt, a fésűsszöveté 11 százalékra, a takaróé 9, s a bútorszöveté 2 százalékra csökkent. Ebben az esztendőben pedig még inkább lemérhető az egészséges arányok megteremtése. A kártoltszövet aránya SÍ százalék lett, megszűnt a bútor- szövetgyártás. a takarógyártás 7 százalékra csökkent, s mindössze 1 százalékkal nőtt a fésűsszövetek termelése. Túl jutva a számadatokon: sikerült tehát olyan gyártmányszerkezetet kialakítani, amelyben a kártoltszövetek dominálnak, mégpedig a korszerű, tetszetős, keresett kártoltszövetek. Ennek bizonysága, hogy több a vevő, mint az árú, a gyár teljes kapacitással is kevesebbet tud ter- meLni, mint' amennyi megrendelést postáznak címére. És ez — a gyapjúipar korábbi, néhány évvel ezelőtti nehézségeit ismerve — már valami! Miért jó, s kinek ? A kérdés jogos: miért Jó, s kinek jó, hogy ilyen tekintélyes mértékben megnőtt a kártoltszövetek aránya az össztermelésen belül? A korszerű, szintetikus belceverésű kártoltszövet külső képre, mintázatra, megközelíti a fésűsszöveteket (Csömör Lajos anyag- és áruforgalmi főosztályvezető: — Űj szövettípu-1 sainknál csak a * szakember tudja eldönteni, hogy fésűs vagy kártolt eljárással készült-e, a vásárló nem tud különbséget tenni...) s ugyanakkor fogyasztói árát tekintve ötven százalékkal (!) olcsóbb. A gyors divatváltozás diktálta igényt tehát jól kielégítik eziek az olcsó szövetek, s ez válasz arra is, miért s kinek jó az egészséges gyárt- mányszerkezet kialakítása. A A három esztendővel ezelőtt megkezdett munka gyümölcsei most már sorra beérnek. A kártolt-terylén féle szövetekből 1965-ben 50 ezer, 1966-ban 400 ezer, 1967-ben pedig félmillió négyzetméter készült, illetve készül, s kialakult a két szövetcsalád, a Policel és a Policeltex. Milyen előnyei vannak a hagyományos kár- toltszövetekkel szemben az újaknak? Könnyebb, kevésbé anyagigényes (Balatoni Pál üzemgazdasági főosztályvezető: — A harmadik ötéves terv fontos célkitűzése a textilipar fajlagos devizaigényének csökkentése. Gyárunk azzal, hogy kevésbé anyagigényes szövetfajták technológiáját dolgozta ki, illetve azzal, hogy több terméknél a korábbi import helyett hazai anyagokra állt át, e népgazdaságilag rendkívül fontos cél elérését kívánja szolgálni...) mechanikai tulajdonságai kedvezőbbek, szakítószilárdsága nagyobb, kopásállóbb, gyűrődésfeloldásuk 25—30 százalékkal meghaladja a régebben gyártott szövetekét. (Ez utóbbit a gyűrte- lenítésd, hőrögzítési eljárások, valamint a pillingképződés — amikor apró göbök jelentkeznek a szöveten i- per zseléssel és nyírással .való. megszüntetése szolgálják.) Lefelé, tehát fölfelé Furcsán hangzik ugyan, de így van: a gyár új szövetfajtáival lefelé megy, tehát fölfelé, jó úton halad. A furcsának tűnő megfogalmazás megoldása ott van, hogy árban es súlyban megy lefelé a gyár, éppen ezzel biztosítja termékei kapósságát. Minden esetben 140 cm széles szövetet figyelembe véve, a következőképp alakult új termékeik súlya és ára: a Summa 400 gr/folyóméter, ár méterenként 163 Ft. A Pátosz 330/gr/fm/139 Ft. A Policelin 270/gr/fin/116 Ft. A vásárló tehát pénztárcáján mérheti le, jó irányban halad-e a gyár, a népgazdaság pedig azon, hogyan nő a szintetikus anyagok fölhasználásának iránya. (A harmadik ötéves tervben a textiliparban a szintetikus szálas anyagok fölhasználása az 1965. évi 3 százalékról 5,8 százalékra kell, hogy emelkedjék.) Némi leegyszerűsítéssel megfogalmazva: kevesebb import, több hazai anyag, azonos vagy még jobb minőség mellett — így összegezhetjük a gyapjúipar, i ezen belül a gyártmányfejlesztésben. élenjáró Gyapjúmosó- és Szövőgyár törekvését (Csömör Lajos: — Rövidesen megvalósul, hogy a szövetek szélébe — bizonyos fajtáknál — beleszőjük a GyM szignót, így is felelősséget vállalva termékeinkért a vásárló előtt. Ha elnyertük tetszését, keresse máskor is a GyM szig- -íós szövetet, ha nem ... ak- ior tudja, mit ne vásároljon. 5z utóbbi remélhetőleg csak ■Iméleti eshetőség marad.) lem nyugati, magyar A budakalászi gyáregységben lefolytatott kísérleti időszak után a váci gyáregységben megkezdődött a körhur- kolt kelmék üzemszerű gyártása. (Balatoni Pál: — Amisor az új terméket bemutattuk, nem győztünk válaszolni irra a kérdésre, hogyan kerül lyen anyag egy házi bemutatóra. Újra és újra el kellett nondanunk, hogy nem nyugati. hanem magyar körhurkolt kelme ez...) A gyár itt ugyancsak a vásárló kegyeit kereste, hiszen a körhurkolt eljárással készült kelmék a . nyugat-európai országokban nagy sikert arattak, s turista hazánkfiai is szép számmal hoztak haza ilyen kelméből készült ruhákat, kabátokat. A gyár Csúcs néven készíti az új anyagot, aminek többféle érdekessége, előnye van: súlya jóval kisebb, hőszigetelése ugyanakkor azonos a szövött kelmékével, s a kétfalas eljárás azt is biztosítja, hogy csak a színoldalon kell nemes anyagot fölhasználni, a belső, fonák oldalon mindössze pa- mutfonalra van szükség. Van azonban még valami, ami jól igazolja, hogy a gyár igen-je nemcsak a vásárlónak, hanem a gyárnak magának is hasznot hoz, hogy érdemes a gyártmányszerkezet módosítására figyelmet fordítani. A körhurkolt kelmével szemben a hagyományos eljárás a következő műveletekből áll: kettőzés, cémázás, keresztcsévé- lés, felvetés, lehengerlés, fűzés, bordázás, hengerszerelés, vetülékcsévélés, szövés és kikészítés, összesen tehát 11 művelet. És a körhurkolt kelme? A műveletek száma mindössze — három! Keresztcsévélés, körhurkolás és kikészítés. A haszon pedig? Az élőmunka ráfordítás a hagyományos szövéssel készült kelmékhez mérten mindössze — fele! Ez pedig nemcsak a munkabért érinti — hiszen jóval kisebb az egy végre jutó bérhányad — hanem azt is, hogy a szűkös munkaerőhelyzetben egyszeriben jelentős forráshoz jutnak gyáron belül. A pomázi, budakalászi, váci gyáregységekben, s a fővárosi, központi gyáregységben ma már nem kell indokolni, mi értelme van a gyártmánystruktúra vizsgálatának, a módosításoknak, az új termékek bevezetései, járó fáradozásnak. Nem ke.U^iojiokolni. mert a#’ 1967-es esztendőben, á nyereségrészesedés fizetésekor olyan összeget kapott mindenki, mint amilyet soha még a GYM fönállása óta! Pedig 1966 még sok tekintetben kísérletező évnek számított, ahogy a gyáriak mondják, még. nem jött el a gyümölcsérés ideje. Nem vitás, hogy mind kór zelebb érkeznek ehhez, s azt sem vonhatjuk kétségbe, hogy olyan gyümölcsérés ez, amely-r nek sokféle zamatát, színét elsősorban és döntő módon a vásárló érzi. Mert a gyáriak három évvel ezelőtt err» mondtak igent... Mészáros Ötté A „SZTRÁJK” NEM TART SOKÁIG
