Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
% ff^firtop 1967. JŰLIUS 21.. PÉNTEK MEGY A KOCSI. PORZIK AZ IÍT... Autókonvoj Pesttől Balatonig A nóta mondja, s még az első osztályú betonúton is igaz, hogy: „megy a kocsi, porzik az út utána”. Már persze a gyorsan robogó kocsik után. De mehetnek-e lassan az I-es AKÖV teherautói. Szöllösi Dezső igazgatóhelyettes egyszerűen, de annál sokat mondóbban jelzi: — Mindent bevetettünk, ez már az igazi nyári szezon. — Hány kocsi mozog naponta? — Három és fél ezer. — Mi a dolguk? — Jóformán mindennel foglalkozunk. Darabáru-szállítástól a begyűjtésig. — így hát az I-es AKÖV fuvarozza az új kenyérnek- Valót is. — Emellett szerencsére sok a gyümölcs, mindenekelőtt a barackféle. — Visznek-e már sok gázpalackot? — Ahogy a Pest megyei Hírlap is megírta, július 1-től teljes üzemmel dolgozik a budaörsi propán-bután palacktöltő üzem. Innen 46 kocsival viszünk házhoz Pesten és Pest megyében ezt a korszerű fűtőanyagot. — Az ígért távolsági járat? — Tizenöt—húsz kocsink indul a Balaton felé, hogy a megnövekedett forgalmú vidéket megfelelően elláthassák. Egyúttal meghívom az újságírót, jöjjön, s nézze meg a szombat reggeii forgalmat, érdekes kis cikk lehet .belőle vasárnapra... T. Gy. A magyar-finn barátsági hét eseményei Csurgói öregdiákok Ráckevén A híres, nevezetes Soltra Alajos alapítvány UTCÁT SZERETNÉNEK ELNEVEZNI A NEMESSZÍVŰ EMBERRŐL Csütörtökön délután az Állami Népi Együttes műsorát tekintette meg a magyar— finn barátsági hét 360 főnyi vendégserege. Pénteken hat csoportban országjáró kirándulásra kerül sor. Heves, Nóg- rád, Bács, Komárom, Fejér és Veszprém megye nevezetességeivel ismerkednek a vendégek. Szombaton balatoni kirándulás szerepel a programban. Hétfőn este a Hazafias Népfront vezetőinek a Gundel Étteremben adandó fogadásával zárul a barátsági hét eseménysorozata. Kedves megemlékezés színhelye volt a minap Ráckeve. Csurgói öregdiákok — mind túl már a hatvanon —, jöttek el, az ország különböző tájáról — kit hová vetett a sors —, hogy leróják hálájukat a község nagy embere, Soltra Alajos iránt. Hetvennyolc év után ismét virág került a sírra, rendbehozták környékét az elhagyott öreg temetőben. Egy hónappal ezelőtt a gimnázium 175 éves fennállásának ünnepségén fogadták meg Csurgói: az egykori tanulók: Ráckevén is találkoznak. A messziről jött ünneplők között sokan voltak helybeliek is. Idősek, fiatalok egyaránt. Valamennyiüknél virág — sok virág. Apáik, nagyapáik helyett is elmondották, menynyi mindent köszönhet családjuk a világhírű orvosnak, református lelkésznek. Ott volt Horváth Lőrinc iparművész is, akinek apja, dr. Horváth Gyula elsőként részesült a Soltra-alapítványHOLNAP kezdődnek a szegedi ünnepi hetek Erkellel nyitnak kilencedszer is — Városnegyed a föld alatt — Suttogok Holnap este, a szegedi szabadtéri játékok immár kilencedszer kezdődnek klasszikus zeneköltőnk, Erkel Ferenc dallamaival. A csillagos boltozati! színház az idén a Hunyadi Lászlóval nyit, majd vasárnap Shakespeare Hamletiével folytatódik a program. Csak hajnalban... Az elmúlt napokban a téren a szó szoros értelmében szünet nélkül folytak a próbák, az előkészületek. Nem volt nappal vagy éjszaka, legfeljebb a hajnali órákban csöndesedéit el egy kissé a tér. De alig kelt fel a nap, már ott találta a műszakiakat — a színpadi ácsok, festők, villanyszerelők valóságos kis hadseregét —, aztán délután megjelentek a statiszták, a táncosok: kezdődtek a próbák, amelyek este már a színészek, operaénekesek részvételével az előadások hangulatát vetítették előre. A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is impozán- sabb. Joggal mondta dr. Tart* János, a szabadtéri játékok igazgatója, hogy az idei esztendő kiemelkedő állomás a játékok történetében. Mostantól kezdve ugyanis nemcsak az ország legnagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt. A fényorgona Tavaly ősz óta dolgoztak a föld felett és a föld alatt, hogy kiépítsék az alig két hete átadott új, nagyméretű színpadi komplexumot. A korábbi, fából épült színpad helyére új, nagyméretű vasbeton színpad épült. A nézőtér felőli színpadi nyílást 29 méter szélesre bővítették. Üj világosító tornyok épültek, s a régi 76 reflektor helyett ma már 176 működik. Az egyik új világosító toronyban kapott helyet a különlegességnek számító fényorgona. Ez a fényszabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billentyűk százaival a legkülönfélébb fényhatások, fényerősségek beállítására szolgál. „Agya” a föld alatt található, kibernetikai rendszerrel működik. A föld alatt egyébként valóságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 ki- sebb-nagyobb terem nyílik: öltözők, hangosító szobák, műszaki berendezések helyiségei, itt vonul a kábelhálózat, itt az új transzformátorállomás, de még büfé, fürdő, fodrászterem is helyet kapott. Ezzel a nagyarányú korszerűsítéssel függ össze a hangosítás tökéletesítése is. Már eddig is híres volt a szegedi szabadtéri, a háromezer kis „suttogó” hangszóróval elért kitűnő hanghatásokról. A hangosítás most azzal tökéletesedett, hogy a néző valóban -abból az irányból hallja a hangszórón a hangot, ahonnan az a színpadon elhangzik. Út a tánchoz Mindez a páratlan műszaki apparátus természetesen a játékok elsődleges célját, a művészi színvonalat szolgálja. Az új keretek új művészi tartalmat is hoznak. A játékok legrégibb rendezője, Mikó András, a budapesti Operaház főrendezője ötödször viszi színre Szegeden a Hunyadi Lászlót, most új felfogásban. Kiemelkedő művészi élményt ígér a Hamlet bemutatója is, a címszerepben Gábor Miklóssal. Ugyancsak júliusban érkezik Szegedre a világhírű Mojsze- jev-együttes is. „Ut a tánchoz” című összeállításáért nyerte el legutóbb az együttes vezetője, Igor Mojszejev a Lenin-díjat. Most ezt a műsort láthatjuk Szegeden. Az idei szegedi szabadtéri játékok második felében két különösen jelentősnek ígérkező produkció lesz: Johann Strauss Cigánybáróját az osztrák Willi Boskovszky vezényli, Verdi Don Carlosát Vaszy Viktor vezényli. A Don Carlos olasz nyelvű előadásán II. Fülöpöt Raffaele Arié, a milánói Scala tagja, Ebolit Gyur- gyevka Csakarevics, a belgrádi opera szólistája, Posa márkit Nicolae Herlea és a címszerepet Ion Buzea, a bukaresti opera szólistái éneklik. ból, mint jó tanuló szegény gyerek és kiváló orvos lett belőle. Már majdnem feledésbe merült Soltra Alajos emléke, amikor két csurgói öregdiák, dr. Daday András orvostörténész és egykori osztálytársa, dr. Somogyvári János felkutatta a Magyar Tudományos Akadémián és különböző levéltárakban e nemes szívű ember munkásságára vonatkozó emlékiratokat, feljegyzéseket, leveleket. Az unokák, dédunokák Ráckevén már csak így I tudhatták meg, hogy községük milyen igaz hazafival büszkélkedhet. Hallgatták történetét, amelyet dr. Somogyvári János mondott el: — Az emberek iránti szerénység, fáradság, türelem, a képmutatók elleni küzdelem jellemezte életét akkor is, amikor már igen jó módban élt a sellyei szegény szülőktől származó Soltra Alajos. Tanulni csak úgy tudott tovább, hogy _ a csurgói gimnáziumba szegődött szolgadiáknak. Azért, hogy tanulhasson, szobákat takarított, fűtött, vizet hordott a konyhára, terített ebédhez, húsnapokon a mészárszékbe, őrölte léskor a malomba járt. Segített a veteményej kert gondozásában, a termények betakarításában. Csak este, késő este tanulhatott, amikor a többiek már nyugovóra tértek. Vizsgáit mindig jeles eredménnyel tette le. A kötelező tantárgyak mellett tökéletesen elsajátította a német és a francia nyelvet is. Tanulmányait Debrecenben folytatta. Itt is eltartotta saját magát, sőt, még szüleit is segítette a kis diákok oktatásából kapott pénzből. Később Budapesten orvosegyetemre járt. megszerezte a sebészorvosi diplomát, majd a müncheni orvosegyetemen tovább képezte magát Ebben az időben Párizsban, Genfben már mint kiváló sebészt tartották számon a szakemberek és tudományos kutatásait is követték. i Az Európában oly híres orvos 1854-ben telepedett le Ráckevén. Itt is halt meg 1891-ben. Harminchét évig állandóan ingyen gyógyította a szegényeket, de jó pénzt kért a gazdagoktól. Kedves történetet mesélt el erre vonatkozóan P. János- né. Mint mondotta Soltra Alajos sajnos egy időben sokat járt náluk, hosszú ideig beteg volt nagyapja. De oly szegények voltak, hogy forintot sem tudtak fizetni a kezelésért. Restell- ték nagyon, s a család úgy döntött, hogy elmennek hozzá dolgozni, csak mondja meg hány napra. Soltra Alajos annyi4’ szólt csupár: ha én nem kérek semmit, ne törjék magukat, hiszen most különösen nagy szükség van a háznál minden fillérre, munkaerőre. Aztán kifelé menet a pitvarban a sok sütnivaló tök láttán megjegyezte : — Hanem azért mégis elfogadok valamit. Egy fél tököt. Sütve. Mert azt nagyon szeretem. Amikor meghalt százezer forintot hagyott alapítványul a jól tanuló szegény diákok számára, hogy diplomát szerezhessenek. A tanulásért ne kelljen nekik annyit szenvedniük, mint egykor őneki. Külön hagyott kétezer forintot Ráckeve szegény vőlegényei és menyasszonyai számára nászajándék címen. Ö maga és felesége igen egyszerűen éltek. Akkor sejtjük milyen óriási, volt hagyatéka, ha tudjuk, hogy abban az időben Szavojay Jenő Csepel-szigetet hetvenezer forintért vette meg. Abban a korban az övéhez hasonló nagy összegű alapítvány nem volt az országban. A Soltra-alapítványból sok szegény diáknak jutott, sok olyan tanulóból lett neves' tudós, szakember, akik segítése nélkül nemigen vihették volna sokra. Ráckeve lakói és a csurgói öregdiákok szeretnék, ha a nemes szívű emberről utcát neveznének el abban a községben, ahol annyi jót tett, gyümölcsöztette tudását, hogy tudja minden lakója, ki volt ő — az orvos- egyetemen tanítják munkásságát — s büszkék lehessenek rá. András Ida KISVARDA Elhunyt dr. Teichmann Vilmos Július 20-án hosszas betegség után, 69 éves korában elhunyt dr. Teichmann Vilmos, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, állami-díjas kutató, a Nyírségi l.lezögazdasá- gi Kísérleti Intézet kisvár- dai osztályának vezetője. Az elhunyt különösen nagy érdemeket szerzett a burgonyafajták nemesítésében. BALATONFURED A negyedik lovasiskola A tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezet Balaton- füreden megnyitotta az üdülővidék legújabb — negyedik — lovasiskoláját. Az Aszófőre vezető, úgynevezett felső-út mellett — közvetlenül a hegy aljában — építették fel a lovak hortobágyi mintájú nyári szállását, amely egyben érdekes színfoltja is a vidéknek. Az új lovasiskolában a kezdők 120 centiméter magasságig gyakorolhatják az ugratást. Kellő számú jelentkező esetén, hosszabb, akár többnapos Balaton-körüli lovastúrákat is szerveznek. SZEGED Megnyílt a nyári egyetem A szegedi József Attila Tudományegyetem Ady téri épületében csütörtökön délelőtt dr. Ágoston György egyetemi tanár megnyitotta a IV. szegedi nyári egyetemet. A mintegy 250 hallgatót — akik között több mint száz a külföldi — Papp Gyula, a szegedi tanács vb elnökhelyettese köszöntötte. Dr. Jausz Béla egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke tartotta az első előadást. A hallgatók ezután városnézésre indultait. SOPRON KILÁTÓKONZERYÁLÁS A soproni hegyek egyik nevezetessége, a Károly-kilátó javításra szorul. A terméskőből épült tornyot kikezdte az idő, s egyre nehezebben állta már a 398 méteres magaslat gyakran szélsőséges időjárását. Az ÉM Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat szakemberei most a termésköveket műanyag védőréteggel borítják, amely konzerválja az épületet. * SOLYMÁR JÓZSEF: Keresse Szekszi kisasszonyt! MOSTANÁBAN NAPONTA TALÁLKOZOM a nagyhatalmú „Izgi”- vel. Hiába kerülném, nem lehet. A nagyhatalmú egyre fölényesebb, az utóbbi időkben már alig fogadja félszeg köszönésemet. Érdekes, hogy néhány évvel ezelőtt még többször megállított s kabátgombomat az uj- jai közé fogva hosszasan agitált: dolgozzunk együtt, vállaljak munkát nála s erősen ígérte, hogy nem fogom megbánni. Aztán mind fölényesebb lett, s csak félvállról vetette oda: Na, nem gondolta meg magát? Nem akar az alkalmazottam lenni? De jóformán kíváncsi sem volt a feleletemre. Aztán ez is elmaradt. Csak biccentett, mikor találkoztunk, és mintha már ez is nehezére esett volna. Egy reggel aztán váratlan fordulat történt. Szembe jött velem, s ahelyett, hogy hűvös fejbiccentéssel elhaladt volna mellettem, megkérdezte, van-e egy kis időm, s becsalt a sarki presszóba. Láthatólag kitűnő hangulatban volt, pirospozsgás, jól táplált és diadalmas. Két konyakot rendelt, aztán kedélyesen a térdemre csapott. — Na, kis makacs, milyen a közérzete? — Köszönöm megvagyok. — Ritkán hallok magáról. Válság? — ön viszont sikere teljében ra- gyog, — AHOGY VESSZÜK. Kétségtelen, hogy valamelyest nőtt a befolyásom. A filmgyártás és a külföldi filmek vásárlása. A televízió és a rádió. A színház. Az irodalom és a képeslapok. Mindenütt az én tanácsomat lesik. Meg sem tudnak már mozdulni nélkülem. Kicsit el is fáradtam, de mi tagadás, kellemes fáradtság ez. — Hogyan bírja? — Szerencsére kitűnő munkatársaim vannak. — Nem fél, hogy az ön népszerűsége múló divat lesz? — Ugyan. Ezt maga sem gondolja komolyan. Amit én szorgalmazok, az egyidős a művészettel. S különben is elég széles a skála. Mondhatom minden alkotó vágyai és vérmérséklete szerint megtalálhatja azt a munkaterületet, ahol kedvére tevékenykedhet. — Nekem, például mit ajánlana? — Nézze, akinek nincs még megfelelő gyakorlata, legjobb, ha a „Szekszi” kisasszony osztályán kezd. — Ott mit kell tenni? — Ahelyett, hogy sokat magyaráznék magának, elmondom, a minap egy kölcsönkönyvtár alkalmazottjától érdeklődtünk, mit várnak a látogatók. A felelet: Szerelmesét és vaskosát. Azt hiszem ért engem? — Egy időben folyton azt lehetett hallani, hogy a vaskos könyvek kimennek a divatból. — Mesebeszéd. Mondja, maga nem azt szereti, ha teli van langyos vízzel a kád, amiben meg lehet merülni. Persze, a hasonlatom sántít egy kicsit, mert a sikeres könyvnek meg kell, hogy legyenek azok a pontjai, ahol a cselekmény átforrósodik. Amit az olvasók különös figyelemmel tanulmányozhatnak. — Ahol magától kinyílik a könyvtári könyv. — Pontosan. — Sajnos, én kicsit viszolygok már a szeretkezés előkészületeinek szemléletes leírásától. Nemcsak viszolygok, hanem untat is. — Pedig e nélkül nem megy. — KAMASZ KOROMBAN, amikor az írással még csak ismerkedtem, nagy kedvet éreztem annak részletes elmondására, hogy például a fiú hogyan közelített a lány feszülő alakjához. Jelen pillanatban sajnos, ezt teljesen a hősöm magánügyének tekintem. — Háromszög? Négyszög vagy sokszög? — Nincs érzékem az algebrához. — És az ágybéli párbeszédek? Remélem, azt nem vitatja, hogy az élet értelméről a legmélyenszántóbban egy kockás pléd alatt lehet értekezni? — Tudja mit? Ne küldjön engem mégse „Szekszi” kisasszonyhoz. Próbáljunk esetleg valami mást. — Talán keresse fel „Krimi” kolr légát. — Sajnos, ebben a vonatkozásban nincsenek személyes kapcsolataim. Kétszer hívtak válóperes ügyben tanúnak, de egyik alkalommal tévedésből Félek, nem tudnám komolyan venni a krimit. — Akkor írjon krimiparódiát. Az is kurrens árú. — Ez sem érdekel. — Hja, ha valakinek beszáradt a fantáziája, azon én nem segíthetek. Azaz, még van egy lehetősége. Mit szólna valami történelmi izéhez. Jó kosztümökkel. Szép szerelmek és nagy csaták. Árvíz és égiháború. Orgyilkos a titkos folyosóban. — Más nincs? , — DEHOGYIS NINCS. Egy orvos vívódása. Több műtőlámpával megvilágítva. — Vagy? — Egy jó kis lekiismeretfurdalás. Egy konszolidált idősebb dolgozót Kínozzák elfelejtettnek vélt emlékei. — Vagy? — Miért kellett neki tragikus hirtelenséggel meghalnia. — De hát mindezt megcsinálták már jól is, rosszul is. És főleg sokszor. — Ez zavarja magát? — Egy kicsit. — Mégis, mihez lenne kedve? — Megírni egy öreg paraszt házaspár egyetlen reggelét. — A sztori? — Tesznek-vesznek. Néha eszükbe jut valami. — Na, jó, nem bánom. Csak dugjon e1 egy hullát valahol. — Miért? — Mindjárt más, ha van egy hulla is. Ez nem is rossz ötlet. — Nem! Bocsásson meg. Nekem Sürgős dolgom akadt. — Megyek és beugróm a Dunába. — Vízbeugrás? Az sem jó. Rejtélyesebben, fiatalember! Sokkal rejtélyesebben!
