Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Lipcsébe utazhat Az IBUSZ társasutazást szervez az NDK—Magyaror­szág EK mérkőzésre, amely­re a ceglédi sportkedvelők is jelentkezhetnek. Az út hatnapos, október 37-től november 1-ig tart Részvételi díj: kb. 1100 fo­rint. Jelentkezni lehet jú­lius 22-ig a Járási Sportszö­vetség helyiségében, Cegléd, Rákóczi út 14. szám alatt. Szezonvég előtt Napszemüveg-vásár augusztusig A földművesszövetkezet áruházában — a múlt hét végén, mindössze két napig, árleszállított cédulácskák hív­ták magukra a járókelők fi­gyelmét: A kartonok és nyári ruhák árleszállítása azonban csak ízelítőt adott az augusz­tusi, nagy szezon végi kiárusí­tás várható forgalmára. Ezút­tal csak a már nem gyártott anyagok, ruhák kerültek „ol­csó piacra”. Az OFOTÉRT kirakatában ugyancsak leszállított áron megkezdődött az idei nagy napszemüveg-vásár, 30—40 százalékos árkedvezménnyel. Az augusztus 5-ig tartó sze­zon végi kiárusításon, divatos, fémbetétes és op-art első osz­tályú napszemüvegekben vá­logathat a vásárló. Sz. I. VIHAMOSITAS A Mt.fOSiSS.XA Az 'abonyi Kossuth Temelő- szövetkezet területén jó ütem­ben halad a villanyhálózat bő­vítése. Rövidesen befejezik a tsz majorjának villamosítá­sát is. Így a szénaszállítási munkáknál három erőgép szabadul fel, melyek a be­takarítás szállítási munká­latainál segédkeznek. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS E3 XI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1967. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Mit tapasztaltak a népi ellenőrök? Hét-nyolcezren utaznak naponta a járásból Tisztább vonatokat, nagyobb rendet az állomásokon A TÉGLAGYÁRI TO MM STRAAD Cegléd város és a járás köz­lekedési helyzetével kapcso­latban a MÁV-nál és a MÁ- VAUT-nál tartott vizsgálatot a járási-városi népi ellenőrzé­si bizottság. A város és a járás közleke­dését nagymértékben befolyá­solja, hogy Cegléd közlekedé­si csomópont, járási székhely és a környező községek lakói­nak ipari, kereskedelmi cent­ruma, s néni utolsósorban munkahelye is. A városon keresztül jelen­tős közúti és vasúti for­galom bonyolódik le Deb­recen, Záhony, Szeged irá­nyába, de a főútvonalhoz két szárny­vonal is csatlakozik. A járás­ban lakók közül mintegy hét­nyolcezren utasnak rendsze­resen munkahelyükre, többsé­gük naponta. A vizsgáló csoportok meg­állapították, hogy általában a várótermek tiszták, világosak, télen fűthetők. Berendezéseik +S+P+0+R+T+ célszerűek — Albertirsa Állo­mása kivételével. A mellék­helyiségek — íőleg kisebb ál­lomásokon — korszerűtlenek, sem esztétikailag, sem egész­ségügyi szempontból nem fe­lelnek meg. Cegléden az érkező utasok kijárása nincs megfelelően megoldva, a várótermeken és a büfén át hagyják el az épületet. A ruhatár kicsi, a beadott kerékpárokat is ott tárolják. Sok kerékpárt sze­retnének a bejárók elhelyez­ni az abonyi és 'a ceglédi ál­lomásokon, de megfelelő tárolóhely hiányában magánházak­hoz kénytelenek nagyobb összegért megőrzésre lead­ni. A városi, községi állomáson kerékpármegőrzőt kellene lé­tesíteni — javasolják a népi ellenőrök. A vasúti kocsik tisztasága sem kielégítő: a hulladékgyűj­tők és hamutartók kiürítése rendszertelen, az ülések pisz­kosak, porosak, kormosak. A helyi vonatok vízfeltöltése sem mindig történik meg Cegléden, vagy legjobb eset­ben is csak részben, A Cegléd—Vezseny között közlekedő vonatok szerelvé­nyei korszerűtlenek, szemete­sek. A kályha alatt még ott ta­lálták ellenőrzéskor a téli salakot. A Vígadó megál­lónál az egyetlen pad is a földbe süllyedt. Kőröstetétlenen a váróhelyi­ség rendetlen. Általában az a véleménye a vizsgáló bizottságnak — -de az utazó közönségnek is —, hogy a szerelvények tisztítása, karbantartása, valószínűleg a vizsgálat beindítása nyomán, az utóbbi időben javult. (Folytatjuk) Szinte alig aka’d olyan nap, hogy az országban valame­lyik megyei vagy országos na­pilap hírt ne adna szerencsét­lenül végződött fürdőzésről, kiskorú gyermekek, vagy ka­maszok vízbefulladásáról. Hiába a sok figyelmeztetés, a sok tragikus 'eset. A napokban Cegléden is komoly ellenőrzést tartott a rendőrség a téglagyári gödör­ben kialakult két tó környé­kén. Három kis lúrkót kel­lett a vízből ki tessékelni ük: G.-István ötödikes, J. Zoltán negyedikes és M. Marika har­madik osztályos kenderföldi gyerekeket. Mind a hárman azt állították, hogy szüleik tudtával jöttek ide. A kis­lánynál szappan és patyolat­tiszta törülköző is volt, — tehát ellátták őt, mint ahogy a strandoló gyerekeket szo­kás. A gyerekek a rendőri fi­gyelmeztetésre megfogadták, hogy nem játszanak az éle­tükkel, nem fürödnek többet a tóban. ' És szüleik? Vajon ők nem tudtak, hová indulnak a cse­metéik? Vagy nem emlékez­nek már a tavalyi balesetre, mikor az egész város i döbben­ve fogadta a hírt egy*16 éves fiú tóbaveszéséről? Három napig keresték őt a néhol 7—8 méteres hínáros vízben, míg végül pesti könnyűbúvá­rok hozták felszínre. Igaz, rendőrjárőrök van­nak, s járnak arra is. Ott ta­nyáznak a ceglédi horgászok is, szenvedélyesen lesik, mi­kor harap a hal. Hogy a fele­lősség kire hárulna bal­eset esetén, nehéz lenne el­dönteni. Inkább a veszélyt előzve, azt kellene tudomásul venni, hogy a tó nem strand! S ha kevés a fürdést tiltó, fi­gyelmeztető tábla a víz part­ján, akkor figyelmeztető szó­val kell a szabálytalankodó­kat megfegyelmezni. Nem. kell a járőrre várni: ezt te­kintsék feladatuknak az arra járó ifjúgárdisták, KISZ-esek, munkásőrök. A felelősség nem egyes embereké, hanem min­denkié! Tufával falaz a brigád Törteién számos középület épült-szépült már a derék, tanácsi építőbrigád kezenyo- mán. Községi viszonylatban most igen fontos terv meg­valósításán dolgoznak. Meg­lehetősen szerény eszközeik­kel, úgyszólván két kezük erejével vállalkoztak egy dü- ledezőfélben lévő nagy ház teljes átépítésére. Itt kap majd helyet az új gyógy­szertár, amely a község egyik legmodernebb épülete lesz. A brigád szakértelmét di­cséri, hogy nem idegenked­nek az újszerű építési mó­doktól: tufabloklcal falaz­nak. Kund kende az istenfa tetején HOL ÁLLT ÁRPÁD VÁRA ?. Szálkás, szép, öreges betűk. A finom papíron Kiss Endre nyugalmazott gimnáziumi tanár írása élvezetes ol­vasmány. Ifjúkori emlékei­ről ír és ezzel kapcso­latosan a maga hadtörténeti, ősföldtani kutatásairól. Nagy- __ _____ k őrösön járva megnézte Ládájában tartotta Arany János szobrát, a talap- rát” amelyet zatán pihenő Marci bácsival. Marci bácsiról ifjú korában hallott először, amikor Borbás József újkécskei parasztem­bernél lakott, mint kezdő ta­nár. Ö mesélt az ifjú tanár­embernek Csonka Marci bá­csiból, aki Borbás József sze­rint „honfoglalásos” pásztor­család sarja volt, „őse rokkant invalidus” Árpád idejében. Innen kapta a család a Cson­ka nevet. „Analfabéta volt az öreg, mégis írástudó. „ Rovásírás­tudó” ... — írja Kiss tanár úr. „könyvtá­rovasirásos botok alkottak Borbás József mesélte el a fiatal tanárnak Marci bácsi regéjét a Nagy-Pengyom (ma tététleni) halomról. Marci bácsi szerint innen-ry//fssssf/ssssssssssssss/fs/ssssssssssssssss/,sssfssssffsrsfsssss/fsfssssfrss/f/fsssss/ss/ssssssfsfsssfsf//,sss//sssssss/ssssjssssssss* NEM JÖTT EL Hol van Cegléden a Páva utca ? A Kossuth Ferenc utcáról nyílik a bútorbolt mellett, szemben a volt Ungvári-féle pincével, Ide költözik a FMSZ-i nagyáruház A vasárnapra tervezett Ceg-fc Vége felé közeledik az ebéd. Az utolsó sze­lédi Építők—Csömör mérkő- ^ zés az ellenfél távolmaradá- ^ sa miatt elmaradt. Még nem ^ ismerjük a szövetség dönté-| sét, de több, mint valószínű, | je(. süteményeket már az udvar hűvösében hogy az Epíto.k mérkőzés nel-^ fogyasztják a napközisek. Ezért csendes most kul továbbjutott a kővetkező ^ a napköziudvar. fordulóba. ^ — Egyébként sem olyan hangos mostaná­Érthetetlen a csömöriek ^ ban — mondotta Jenei Erzsébet ügyeletes ne- helytelen felfogása, mert ev- ^ velő. vei szinte az MNK-t nézik le, ^ — A nyári hónapokban kevesebb szülő ami pedig jelentőségében a ? hagyja a gyermekét a mi felügyeletünk alatt. Nemzeti Bajnoksághoz hason-? Most például csafc 45 gj/ere/c számára készít ló. ? ebédet és finom, kiadós uzsonnát a konyha. A (— reán) 5 szakács nénik igen jól értik a dolgukat, ízletes falatokkal traktálják a vakációs kisdiákokat. — Mi a program? — A fiúknál a foci, a lányoknál mese és ^ társasjáték a kedvenc. A csendesebb termé-^ szetűek szívesen olvasnak, többen hoznak ? könyvet -magukkal. $ — ön egész nyáron a gyerekekkel foglalko- \ zik? $ — Iskolánként vannak beosztva a pedagó- $ gusok, így csak néhány nap elfoglaltság jut $ egy-egy nevelőre. § (t-i) I vezette Árpád a Jenő pusztán folyó „alpári” ütközetet, „Anonymus” is valami ilyes­mit ír” — jegyzi meg a tanár úr. „... Csonka Marci bácsi csatatérkijelölését a geomor­fológiai képletek, az ősnö­vényzet és a dűlőnevek is tá­mogatják.” Az őshadászati leírásokra támaszkodik a tanár űr felté­telezése, amely szerint Árpád döntő alpári ütközetét a kö­zeli Jenő pusztán vívta. (Na­gyobb térség kellett a hatal­mas seregnek.) Hol lehetett Árpád vára, ahonnan az ütközetet irányi- • tóttá? A tanár úr szerint — ezt tanúsítja Csonka Marci bácsi meséje is — a Körös és a Ger- je-Perje völgyeinek szálerdei­re támaszkodott. Az abonyi Sashalmon állhatott. Hogyan hidalták át a nagy távolságot, amely a vezérlő fejedelem és a seregek között volt? Fejlett füst- és tűzjelző rendszerrel és az „isteni össze­kötővel”, a kendével. A kende ült az istenfa csú­csán, amely a látófa tökélete­sebb formája. A tanár úr úgy hasonlítja egymáshoz a látófát és áz istenfát, mint a létrát és a tolólétrát. Az istenfát rövid idő alatt toronymagas­ságúra tudták „fejleszteni” kapcsok segítségével. (Ma az istenfa csak szitok formájában él — mondja a levél.) Árpád korának nagy straté­gája volt. És feltehetően az volt Kund is — a vezér kende, aki maga ülhetett az istenfa csúcsán. A fejedelem udvarát földvár zárta körül* amely az abonyi római kato­likus templom helyén állha­tott ... Izgalmas feltételezés. Két­szeresen az. Ki gondolta vol­na, hogy a vén gulyás ajkain ilyen csodálatos hagyományok éltek és hogy azt meg is őriz­ték néhámyan?! Bányász Hédi A vártnál gyengébben szerepeitek a tavaszi idényben NB ll-es kézilabdázóink . A tizenhárom mérkőzés mér­lege kedvezőtlen. Kilenc pon­tot sikerült szerezni az Építők férficsapatának. Négyszer nyertek itthon, és egyszer ide­genben (Szolnokon) játszottak döntetlenre. Ennél ‘ mindenki jobb szereplésre számított. Tel­jesítményüket nagyon befolyá­solta a sok sérülés. Igaz, evvel nem lehet teljesen magyaráza­tát adni'a gyengébb szereplés­nek, de részben igen. A csapat jobb játékának ki­bontakozását több körülmény hátráltatta, melyek a követke­zők voltak: A bajnokság elején a Makó­tól elszenvedett egygólos vere­ség lélektanilag károsan hatott a játékosokra. Igaz, ez csak feltevés, de egy esetleges dön­tetlen, vagy győzelem esetén minden másképpen alakulha­tott volna. A csapat játékosai közül Csak Szalisznyó, Csendes, Ros­si és Hörömpő játszott minden mérkőzésen. A többiek több­kevesebb ideig sérültek voltak. Legkellemetlenebbül Tukacs és Monori hosszan tartó sérü­lése érte a csapatot. Az aránylag jó támadójáték­kal a védekezés gyengének bi­zonyult. Mindössze Szarvas kapott több gólt a ceglédiek­nél. A játékosok hullámzó tel­jesítményt nyújtottak, ami így vagy úgy el is döntötte a mér­kőzés sorsát. A kézilabdában a hazái pá­i-yu jci y u »« az Építők, sajnos, nem tudta bizonyítani. Háromszor szen­vedtek otthonukban vereséget, a Kecskemét, a Szeged és a Hódmezővásárhely ellen. Mit várhatunk ősszel? — Legalább ilyen szereplést, ami bizony nem a csúcsot je­lentené. Miben reménykedhetünk? — A csapat lényegesen jobb teljesítményt igyekszik nyúj­tani az eddiginél (ami e játé-] kosállomány mellett várható is). Ennek eléréséhez viszont szükséges: fegyelmezettebb ed­zéslátogatás, a hullámzó telje­sítmények megszüntetése. A i védekező játék javítása, ami; egyben a kapusok teljesítmé-i nyét is pozitívan fokozná. Az] itthoni mérkőzéseket föltétien j meg kell nyerniük. Az idény- ] megnyitón — Szarvason kell; jó eredményt elérniük, ami] magával ragadhatja az egész] csapatot a következő fordu- ] lókra. Tehát az őszi idény július', 30-án kezdődik, ami remélhe-] tőleg az iddigieknél sokkal] több örömet fog okozni. Ehhez] viszont n közönség támogatá-] sára is feltétlenül szükség yan.j (— reán) Uzsonnára - meggyes lepény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents