Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

NÉGY VAGONT EMEL FEL A „JÓZSEF ATTILA" BRIGÁD TAGJA ‘an. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1967. JÜLIUS 19., SZEKDA FÉLIDŐBEN 300 vagonnal több bor so Üres raktar — 15,5 százalék termelékenységeinelkedés Rangsorolás az építésnél Amíg felkészülünk az új gazdasági mechanizmusra, rendkívül fontos, hogy a folyó feladatok se szoruljanak hát­térbe. A konzervgyár 1967. el­ső félévében olyan gazdasági eredményeket ért el, amelyek azt mutatják, hogy a gyár biztosítani tudja a kettős fel­adat egyidejű teljesítését. Az első félévi termelési ér­ték 1966 azonos időszakához képest mintegy negyvenhét- millió forintos emelkedést mu­tat. Ezzel a gyár túlteljesítette az esztendő időarányos fel­adatait. A termelés kedvező alaku­lását befolyásolta egvrészt, hogy új cikkek gyártásával a téli-tavaszi hónapokban a gyártó kapacitást jobban ki lehetett használni, másrészt júniusban a rendkívül kedve­ző időjárás és a termelőszö­vetkezetek jó munkája ered­ményeképpen átlagosnál jobb zöldborsótermés volt, és en­nek feldolgozásával mintegy háromszáz vago­nos termelési többletet tu­dott a két főzelékfeldol­gozó üzem elérni. Kedvező volt a termeléssel párhuzamosan az értékesítés is, különösen az export. Az el­múlt évhez képest mintegy ötvenmillió forinttal nőtt az exportra került termékek ér­téke. Kedvező értékesítési le­hetőségek nyíltak az első fél­évben különféle dzsemek, kom­potok, továbbá paradicsom­püré tőkés piacokra való szál­lítására és az időarányosnál nagyobb mértékű szállításokat ért el a gyár a szocialista or­szágokba. A szovjet szállítások a friss borsótermés elhelye­zése szempontjából különösen nagy jelentőségűek, miután a jó termés eredményeképpen elért túlteljesítést teljes egé­szében még a nyár folyamán folyamatosan exportálhatja a gyár. Az első félévben a tavalyi termelés értékesítése . gyakor­latilag befejeződött, és az új termést a gyár üres raktárak­kal várta. Erre annál is in­kább szükség van, mert a re­konstrukció keretében folyó raktárépítkezés, sajnos, a várt­nál később hoz eredményt és így a tervezett értékesítés túl­teljesítése a gyárat raktáro­zási gondoktól is mentesíti. Az elmúlt év azonos idő­szakához képest a terme­lékenység 15,5 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a gyár növelhette a téli foglalkoztatottak és a tulajdonképpeni törzsgárda létszámát is, és csökkentette a szezon-létszám ingadozást. Ez a törekvés a dolgozók számá­ra kereseti és foglalkoztatási biztonságot jelent, a gyár szá­mára pedig a hozzáértő, gyár­hoz hű, nagy termelési fel­adatokra képes törzsgárda ki­alakítását. Az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest kétszáztizenhárommal emelke­dett a foglalkoztatottak átlag­létszáma, és így a gyár most már a legalacsonyabb terme­lés időszakában is rendszere­sen háromezerkétszáz mun­kást foglalkoztat. Növekedett a kifizetett bér összege is 2,1 millió forinttal. A gyári rekonstrukció, amely most már két éve folyik, döntő szakaszába lépett. Az idén nagyszámú új létesítményt kell üzembe helyezni, gépsoro­kat, berendezéseket termelésbe állítani, eközben további új létesítmények építését, vagy átépítését, deni. bővítését megkez­Sok nehézséget és gondot okoz az, hogy az építkezést végző 21. sz. Állami Építőipari Vállalatot rendkívüli módon lekötik a Minisztertanács ál­tal kiemelt beruházások és így. bár a konzervgyári beru­házás is közéjük tartozik, ez különösebb előnyt nem jelent. Az építővállalat állandó munkaerő-gondokkal küsz­ködik. Alvállalkozói, a különböző sze­relő vállalatok, általában ru­galmasan igyekeznek alkal­mazkodni a kialakult helyzet­hez, sajnos a munkák torló­dása, az építési területek kése­delmes átadása, az alvállalko­zók munkáját is zavarja. Egyelőre a mostani terme­lésben a késedelmek zavart még nem okoztak, és hogy ez elérhető volt, nagy erőfeszíté­sek hárultak a gyár műszaki dolgozóira. A gyár műszaki dolgozói, karbantartó szak­munkásai és saját építőrész­lege a szokásos és rendszeres karbantartási, szezpnfelkészí- tési munkák mellett egyes idő­szakokban több száz fővel kénytelenek az építővállala­tok helyett dolgozni, illetve a szerelési feladatokat végre­hajtani. Ez sokszor nagy áldo­zatkészséget követel tőlük, mi­után nyújtott műszakkal, egyes helyeken szinte éjjel-nappali munkával kell pótolni a külső vállalatok lemaradását. (Folytatjuk) FANTOM AS Péntek délután. Már négy órakor gyerekekkel van tele a mozi kapubejárata. Fél ötkor nyit a pénztár, de az elsők há­rom órakor már beálltak. Biz­tos, ami biztos. Jean Marais vagy „Colonel szomszéd”, Louis De Funes csábítja így a nézőket, netán Mylene Demongeot szépsége? PLAKÁTRAGASZTÓ Emlékszem, amikor kisgye­rekként órákig kísérgettük pajtásainkkal Szilvi bácsit, a sánta plakátragasztót. Szeret­tük nézni a nagy, színes pla­kátokat, amint elébb össze- £ gyűrte, azután egy marokból $ simította 6zét a bádoghenger- s re kent csirizre. Mifelénk az í öreg fák törzsét óvták a nagy $ hengerekkel. Ezekre ragasz- ^ tóttá fel Szilvi bácsi a nagy- $ betűs színlapokat, színes ké- $ pékét Azóta is mindig megállók, ^ ha valahol dolgozni látom a ^ plakátragasztót. Minden írást ^ elolvasok, amely róla szól, í amikben magukról, a plakát $ sima és ránc nélküli felragasz- ^ tásának fortélyáról beszélnek. $ A múltkor a gyerekkori kis- § város utcáit járva hajnalban $ megint láttam a plakátragasz- § tót Most ketten vannak, az ^ egyik fiatal festő, a másik ^ kezdő mérnök, aki beteg édes- ^ anyját és öccsét tartja el. Kell í a pénz... Rám köszöntek, és 5 nem szégyelltek... De el- § mondták és megmutatták, ho- $ gyan kell ügyesen gyúrni, $ mintha papírkosárba dobnánk $ a papírt és szépen simítani ^ kézzel és kefével... ü Apróhirdetés: Plakátragasz­tót azonnalra felveszünk, napi négy órára, lehet nyugdíjas is. Nagykőrösi Hirdető. Ez is, de főként Fantomas, aki két órára ismét visszatért a film vásznára acélszürke fe­jével, hófehér repülő autójá­val. És Fandor, a kalandot sze­rető és kereső riporter, szép menyasszonyával. Fél hat előtt már nincs jegy. Egy kisfiú érkezik lóhalálá­ban, markában szorítja a pénzt. De jegy nincs! Előbb nagy fénylő szemét látni, majd megindul belőle és potyog a könny. A srác bőg. Olyan jó lett volna megvi­gasztalni: ne sírj, öcsi, már ké­szül a harmadik Fantomas! Nem azonos A közelmúltban jelent meg „Ki megy be és mit visz ki?” címmel beszámoló lapunkban bírósági ügyek kapcsán a kon­zervgyárról. A cikkben szere­pelt Kollár Ferenc Nagykőrös, Tormás kertek 5. szám alatti lakos. Szerkesztőségünket né­hány nap múlva felkereste Kollár Ferenc, aki szintén a konzervgyárban és a szállítás­nál dolgozik és a'z Eötvös ut­cában lakik. Kérésére közöl­jük, hogy nem azonos a cikk­ben szereplő személlyel. Huszonkilencen kaptak szakmunkás-bizonyít­ványt a konzervgyár „házi” szakmunkásképző tanfolya­mán. A konzervgyár léüzemének árnyékos oldala mellett áll egy villamos targonca. Áru­ra vár. Karsai Lajosné tar­goncavezető addig u munka­naplóját hozza rendbe. — Minden várakozást, min­den munkamozdulatot, szállí­tást és a súlyt a naplóba kell beírni — mondja. Akkor meg tudja mondani a vezető, hogy egy nyolc­órás műszakjában mennyi árut fuvaroz egyik hely­ről a másikra? — Három-négy vagonnyi árut mozgatunk meg nyolc óra alatt. Tizenkét villamos és ugyanennyi emelő targon­ca hordja az árut, három mű­szakban, — Nagy teljesítmény ez a kis targoncáktól és a ve­zetőiktől is, ugye? — Nekünk nem tűnik nagy­nak, mert nem nehéz a gép kezelése. Ha a szükség úgy hozza, ennél többet is elvég- zünk. — Volt már balesete a géppel? — Három éve vagyok tar­goncavezető, de még szeren­csére semmiféle balesetem nem volt. A targonca fürge i mozgású, de gyorsan meg­áll, ha kell. Semmi komo­lyabb baj nem fordult elő még velünk a gyárban, — A szocialista brigád­mozgalomban is részt vesz? — A József Attila brigád tagja vagyok. Közben már elhelyezték a targoncán az árut. A vezető könnyű kézzel indítja meg a gépet, és hangtalanul repül tova a targonca a tükörsima gyári utakon rendeltetési he­lyére. (fehér) Ady varosai A fiatal Ady városait mu­tatja meg az érdeklődőknek az IBUSZ kétnapos útja. A rész­vevők Debrecent és Nagyvá­radot nézik meg. Útvonal: Kecskemét—Szol­nok—Hajdúszoboszló—Deb­recen—Biharkeresztes—Ár- tánd—Bors—Nagyvárad Püs­pökladány—Szolnok—Kecske­mét. Díja: négyszázharminchá­rom forint. Jelentkezni lehet a művelődési házban Károlynál. Patay Megbecsülés - bizalom Olyan két szó ez, amely hangsúlyt kap a társadalmi érintkezés minden területén, de még fokozottabb a jelentő­sége az árucserében, kereske­delemben a piacon. A pult mögött álló eladó, a piac forgatagában portékáját kínáló öregasszony, a vásári árus csak akkor várhat bizal­mat a vevőtől, ha mi —, itt a pult másik oldalán — őszinté­nek érezzük és bízunk benne. Melyik a fontosabb? Talán a megbecsülés. Ebből fakad, majd egyre teljesebb lesz a bizalom, közelebb kerül egymáshoz eladó és vevő. Hogy miért, írtam le mind­ezt? Bizony éjién a téren még akad javítani, pótolni való. Néhány évvel ezelőtt, nem is ritkán, csak a piacról haza­érve fedezte fel a vásárló a vásárolt tejfölbe keveredett lisztet. Emlékezzünk csak, milyen kockázat volt a tojásvétel. Csak a szomszédoktól, a jó is­merősöktől szerzett tojás volt megbízható —, különben egy­két záp is került a kosarakba. No, de ezeken már túl va­gyunk, a rendszeres ellenőrzés béklyót vert a rosszindulatra, mások megkárosításának szán­dékára. A közelmúltban egyik fia­talasszony ismerősöm kénysze­rült a vasárnap reggeli bevá­sárlásra. — Édesanyja, aki vá­sárolni szokott, nem volt oda­haza. Szerencsére halat is vett a tyúk mellé, mert különben kotlós-pörkölt volna a vasár­napi ebéd. Aki nem „rutinos” vevő, an­nak tyúk fejében kotlóst is el lehet adni ? Itt a vevő * megbecsülésének hiánya, csúf visszaélés jóhisze­műségével a végtelenségig. Ezek után várnak bizalmat? Ha valaki szőnyeget vásárol, miért kell annak húsz-harminc centiméterrel kevesebbel is megelégednie — hiszen annak is kifizette az árát? ... Egyik ismerősöm meséli: Beteg a disznó, már fel sem kel. Az orvos úgy véli, nem volt meg a védőoltás. Pedig amikor megvették, váltig fo- gadkozott a gazda, hogy beol- tatta. Hányszor megesik, hogy az eladásra kerülő malacok oltá­sát elhanyagolják, hogy meg­spóroljanak pár forintot. Ilyenkor az új tulajdonos pénztárcáját terheli az orvosi költség. Sajnos még mindig elég sokszor megnyilatkozik igy az emberi kapzsiság. Jó lenne ezen valahogy változtatni. Akkor aztán bátran mond­hatnánk, fizessünk megbecsü­lésért — bizalommal. (szentpétert) mit Utunk ma a moziban? Egy pikoló világos. Magyar film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Pelikánok vi­lágában. Magyar híradó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Csorog az árpa, telik a zsák — Ebbe az ágyba akár én is belefek- hetnék! Rám is fér­ne egy kis pihenés! — simogatta Fehér­vári a fiú kezét s közben tekintetével a mellette levő üres ágy felé vágott. Két napja annak, hogy a gyerek lefor­dult a barackfáról. Homlokán megrepedt a bőr! A doktorok szépen összefércelték, de ragaszkodtak ah­hoz, hogy Péterke maradjon a kórház­ban, amíg a varrato­kat kiszedik. A fiú az üres ágy felé fordította tekin­tetét. Vidáman ma­gyarázta az apjának. — Tegnap óta üres. Az ápoló néni azt mondta, ha akarok, estére abban az ágy­A szomszédos ágy ban alhatok. De jó lesz, közelebb az ab­lakhoz. Éppen leengedte a hangját, amikor Fe­hérvári a hasához ka­pott. Fájdalmas szú­rást érzett. Elsápadt. Mire az orvost hív­ták, már elnyúlt a fia lábánál. Keserve­sen nyögött. Homlo­kát kiverte az izzadt­ság. — Vakbélgyulladás! — állapították meg. Az injekció nem csökkentette fájdal­mát. A jeges boroga­tásra csak megbor­zongott. Egyre rosz- szabbul érezte ma­gát. A kisfiú ijedten nézte az apját és megrettent, amikor a doktor kimondta a megfellebbezhetet­len szót. — Azonnali mű­tét. Perforált vakbél! A beteg mindenbe beleegyezett, csak azt kérte az orvostól, hogy szabadítsák meg kínjaitól. A mű­tős meg egy ápolónő fogta karon. Ügy kí­sérték a műtőbe. Péterke fején tur­bánt utánzóit a hófe­hér kötés. Szipogva ment a menet után, még azzal is meg­próbálkozott, hogy átlépje a műtő kü­szöbét. Tapintatosan eltessékelték és a fo­lyosó egyik padján tördelte a kezét. Így várta meg a operá­ció végét. A nagy kerek óra mutatója a nyolcas felé kattyogott, ami­kor a műtőskocsi vé­giggurult a folyosón. Fehérvári sápadtan feküdt a hófehér le­pedőn. Beletelt egy hosszú óra, mire fel­ébredt az altatásból. Körülnézett. Tekin­tete találkozott a kis­fiú tekintetével. Jobb kezével megpaskolta a takarót és nehezen sóhajtotta. — Ugye, meg­mondtam, kisfiam, hogy ez az ágy jó lenne nekem! Bányász Hédi A Petőfi Ter­melőszövetkezet kombájnszérűje a tehenészet mellet, van. A földekről vontató hozza az ömlesztett árpát, féllábszárig süly- lyednek el benne a rakomány ki- sérői. Itt a kom­bájnszérűn tisztít­ják meg a gabo­nát a belekevere­dett törektől, ho­moktól. A meg­tisztított gabona a magtár padlására kerül. Kattog a gép. száll a por, kicsit odább, hatalmas kazal tetején áll­nak az emberek. Mint egy ház. Be­leépítve a szárító- berendezés. Me­legkék műanyag fóliával szorítják § le, „cserepezik” a $ kazalházat. Fedik a kazlat. Még csak júliust írunk, de itt már a jó gazdák gon­dosságával az ősz­re és a télre ké­szülődnek. Csorog az árpa, telik a zsák. (Foto: Fleischmann)

Next

/
Thumbnails
Contents