Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

1967. JŰLITTS 1#„ VASÄRNAP res» Meere» KERESZTREJTVÉNY ÜDÜLŐHELYEK VÍZSZINTES: 1. A Mátra egyik kedvelt üdülőhelye. 13. Ismert szovjet illuzionista. 14. A tor- rásb^j levő vízre mondják. 15. íme. 17. Azon a helyen. 19. Kro­moszóma — részecske (—’). 30. NB I-es labdarúgócsapat. 22. Tö­rök — feliér. 24. Spanyolországi település. 26. Olasz — út, útvo­nal. 27. Kicsinyítőképző. 28. Az NSZK-hoz tartozó öböl. 30. Kér­dőnévmás. 32. Azonos magán­hangzók. 33. Tieúcsin fele (!). 35. Csonthéjú gyümölcs (—’) 36. Ba­latoni üdülőhely. 38. Fehérne­mű. 39. Nem figyel érdeklődéssel. 40. Női név. 41. Német —• sárga. 43. Növény része. 14. Italt. 46. Reped az összefüggő jégfelület. 49. Fák törzsén található. 99. Fo­lyó az NSZK déli részén. 52. erősen elhatározó. 54. Svéd szi­get. 55. üdülőhely a Balaton­nál. 57. Történeti időszak (—*). 58. Rag. 59. Idegen férfié. 61. Nemesfém (utolsó kockába kettős betű). 63. indíték. 64. Tüzet lo­kalizál. 66, Finoman az asztalra üt. 68. Orosz kérdőnévmás. 69. Nagyon szeretné. 11. Fafajta (c =z). 73. Hangszeren játszik. 75. Hangtalan túrós. 77. „A” fa apró ága (hiányosan). 79. Híres hegy­vidéki üdülőhely. 82. Becézett női név. 83. A Fidzsi-szigetekhez tartozó kis. sziget (+*). 84. Gyer­meküdülőjéről ismert ez a mátrai falu. FÜGGŐLEGES: Z. Mint a víz­szintes 22. 3. Spanyol folyó. 4. ... Dame, francia nevezetesség. 5. Kettős betű. 6. Szűk hely, sa­rok. 7. Község Hajdú-Bihar me­gyében. 8. Latin nem. 9. T. G. 10. Hiteget, ígérget. 11. ízes húsú állat. 12. Lám. 16. Az ide beutal­tak. gyógyításban is részesülnek. 18. Állóvíz (—»). 20. Kérdőnév­más. 21. Ezt az üdülőhelyet a kirándulók is gyakran felkeresik. 23. Biblilai alak. 25. Óhajtott. 26. Nagy edény. 27. Zsírozott. 29. A C-dur első hangja. 31. Fohász. 32. A munka és az energia egysége. 34. Római kettő. 36. Komikus színész volt (+’). 37. Idegen veze­téknév. 40. Üdülők és a turisták egyaránt kedvelik ezt a helyiséget. 42. Az erdőt szerető üdülök, ki­rándulók kedvelt helye. 44. Hang nélküli szín. 45. Becézett női név. 47. Tolna megyei község. 49. Hegység a Szovjetunióban. 50. „A** fotó. 51. ... vands, fok Dá­nia északi-tengeri partjainál. 53. Település Luzern közelében. 55. Névelős néptörzs (—’). 56. Jegyez­ne. 60. Fejfedő (névelővel). 62. Állatka része (!). 65. Betüliibás diák (!). 67. Egészen apróra tör. 60. Állati fejdísz. 70. A nap „kez­dő lépése”. 72. Bog as ikersza­va. 74. Német — egy. 75. Min­dent elvisel. 7«. Latin — hanem. 78. L. I. A. 80. Növény. 81. D. S. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 36., 55., 79. és 84., valamint függő­leges 16., 21., 40. és 42, számú so­rok megfejtése. M. J. A JtTNIUS 25-1 KERESZT REJT­VÉNY MEGFEJTÉSE: — Humor­ban nem ismer tréfát — En va­gyok, ki beszél? — Még leütsz valakit! A HELYES MEGFEJTŐ KÖ­ZÜL KÖNYVJUTALMAT KAP­TAK: Koszoruffy Gyula, Gyöm- rő, Sallai Imre u. 5. Sinkó Mik- lósné, Százhalombatta, Lakóte­lep, ML/L II. 1. Sziklaváry Erzsé­bet, Dunakeszi, Lenin u. 16. Scheiner Ernő, Szigetszentmárton, dr. Varga Ferencné, Pilis, Ba­lassi u. 1., Szekeres Józsefné, Ceglédbercel — Csemő, Miké Er­zsébet, Szigethalom, Fiumei u. 112., Szentessy Gyula, Gödöllő, Béke u. 7., Gyenis Dénesné, Bu­dapest, XV., Pestújhely, József Atilla u. 2/b. H. 3. Veres János, Gyál, Bajcsy-Zsilinszky u. 59. G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Harminc éve halt meg a világhírű olasz feltaláló, Bútor a korszerű lakásban Ha nagy a meleg.. Pöttyösből háromrészes A kahve-tól a dupláig Évről évre több kávé fogy hazánkban. Az 1964-ben fel­használt szemes kávé körülbe­lül 700 millió duplára volt ele­gendő, 1966-ban az országos kávéfogyasztás már csaknem égj milliárd adagot tett ki. So­kat beszélünk a minőségéről, aromájáról, hatásáról, a főzés különböző módszereiről — és mégis történetéről vajmi keve­set tudunk. Az abesszíniái Kafa város vidékén — a kávé őshazájában, ez itallá főzött kávét kahvé- nak mondják, de a növény, a kávébab neve: bún. Ezen a vidéken — a krónikák szerint — évezredeikkel ezelőtt egy er­dőtűz után jöttek rá, hogy a vadon termő cserje batezem- termése a megpörköíődésíol kellemes aamatúvá lesz, s ha ezt mégőrlik és itallá főzik, az elmét frissen tartja, föi- pszsdíti a vért. Állítólag az ádeni mufti, Dsemál Eddán vitt először más országba kávét s azt azzal ad­ta át az imádkozó dervisek­nek, hogy ha ezt isszák, job­ban bírják a virrasztást. A cnekkai helytartó, Khair bey, 1511-ben már tűzzel-vassal küzdött a kávéivás ellen, de szigora hiábavaló volt. A tö­rököknél II. Szolimán idejé­ben. a XVI. század első har­madában honosodott meg, méghozzá hamar, merthogy tilos volt. mindenki kóstolni akart belőle. Magyarországra a törökök hozták a zamatos italt. A köz­hit azt tartja, hogy a „hátra­van még a fekete leves” — szólás-mondás a kávéra vo­natkozott, hiszen Arany János is azt írta a Török Bálintról szóló költeményében, hogy „Hosszas ebéd a török szul­táné. Hátra van még a fekete kávé; Török Bálint tétova te­kinthet: Körülfogott a janicsár bennünket!” A történelem nem támaíztja alá a szólás- mondás eredetét. A korabeli szakácskönyvek viszont arról tanúskodnak, hogy az étkezé­sek végeztével, vérrel főzött fekete mártásokat szolgáltak fel és ezeket nevezték „feke­te leves'’-nek és nem a kávét. A magyarok között azonban nem terjedt gyorsan a kávéivás. Erre utal például, hogy a Rákóezi-kor egyik vi­téze így gúnyolta a törököket: „Majd sok török test lesz eves, kiknek nem kell kávé­leves.’’ A nyugat-európai országok közül Franciaország vált leg­hamarabb kávéfogyasztóvá. Közrejátszott ebben, hogy a francia királyok nagy ínyen­cek voltait; az arisztokrácia majmolta az udvari szokáso­kat, a polgárság pedig az arisztokráciát. A kávéra XVI. Lajos kimondta, hogy „elűzi a gondot, erősíti a gyomrot...” — s ez valóságos szállóigévé vált. A kávéházak tömeges léte­sítése Bécsben kezdődött. 1683- ban nyitotta meg az első ká- veházat Kulcsinzki kávémérő úr. Nálunk azonban még hét évtized múltán is korholás tárgya a kávéivás. Egy fenn­maradt asszonykorholó litá­niában például ez olvasható: „Te káfé vesztegető jobbítsd meg magad.” Másutt a nemes­embert ítélik el azzal, hogy „Hat óra a nyugodalmuk, tíz órát a cafféban és a theatrum- ban időznek”. Még a papok is lebeszélték híveiket a kávéfo­gyasztásról azzal, hogy „jó ka­tolikus nem issza a pogány kávét...” Mi a kávé népszerűségének titka Az aromán kívül, elsősorban az élénkítő hatása. Ezzel ma­napság sokan visszaélnek, mert nem tudják, hogy a na­pi 3—4 duplánál több már nem élénkít, hanem fáraszt, mert túlizgatja az idegeket, amelyek ennek hatására eser­nyődnek. Ny. A, rán az is kiderült, hogy nem anyagiak miatt, hanem meg­szokásból, konzervativizmus­ból. Sokan még úgy véleked­nek: szép, jó a modem bűtor, de a régi, a súlyos, a rehéz, a hatalmas — az az érték. A bútorral szemben tá­masztott követelmény szolgálja az embert s Ízlé­sesen szép legyen. Nem véletlen, hogy ma már a garnitúráik is egyre inkább egyszerűsödnek. A hálószoba- berendezés a mindennapi élet igénye szerint egyszerűsödött rekamiéra, illetve heveróre. Sok helyütt a ruhásszekrény feleslegessé vált .a beépített szekrények miatt. A nagy dí­szes toalett helyett megszüle­tett az öltözőasztalka, amely becsukva íróasztal — kinyitva az esti vagy a reggeli szépít­kezést szolgálja. Uj bútorféle is kialakult az igények szerint: az ágynemütartó. Vagy a könyvespolc, amely ma már úgyszólván minden lakásban nélkülözhetetlen. Az új bérhaziak lakásaiban a sima felületű, diszítésmen- tes bútorok, a kényelmes fek­helyek és székek az ember életfunkcióit szolgálják. A ha­talmas, szekrénymonstrumok helyett kialakult a svéd fal. amely egymásra helyezett szekrényekből, könyvespolcok­ból áll. Itt helyet kaphatnak a könyvek, kedvenc kerámiák, hangiemezgyűjtemény, ide tehető a magnetofon és a te­levízió. De itt van a vendég­váró italszekrény, a diavetítő vagy a bélyegalbum, kinek mi a kedvence. Helyes, ha a „bútorraktár” helyett, életrendünkhöz iga­zodva praktikus és szükséges bútorokkal vesszük körül ma­gunkat k. m. Hűtő- vagy jégszekrény hiá­nyában a háziasszony legna­gyobb gondja az ételek fris­sen tartása. A tej. Nagy hőségben a reg­gel vásárolt tej, még ha azon­nal fel is forraljuk, s nincs elég hűvösön, — megsava- nyodik. Frissen tarthatjuk a tejet, ha a reggeli forralás után három-négy óra múlva ismét fetiorraljuk. Közben természetesen tiszta edénybe öntjük, s lehetőleg cserépkor­sóban, hideg vízzel telt edénybe állítjuk. A zöldséget frissen tarthat­juk, ha jól benedvesített új­ságpapírba csavarjuk. Tálcá­ra, vagy edénybe rakjuk, hogy a víz lecsuroghasson, s felhasználásig sötét, hideg helyre tesszük. A vaj sokáig friss ízű ma­rad, ha hideg vízzel telt por­celántálba tesszük úgy, hogy naponta kétszer cseréljük raj­ta a vizet. Ha ebédről étel marad meg, ne hagyjuk a zománcos- edényben. Lehetőleg porce­lántálba tegyük át, s így ál­lítsuk friss vízzel telt edény­be. Tetejét sűrűszemű mű­anyaghálóval fedjük, hogy ro­var ne férjen hozzá. Másokkal történt Pénzt és témát eddig nem loptam. Az utóbbit most teszem. Mivel kezdő vagyok, csak ilyen nyúl­farknyira sikerült. ★ Kollégám kis­lánya összeveszett az apukájával. Az atyai szidás után megvetően mond­ta: — Te hülye ... — Mit mondtál? — hüledezik az atya. — Off, oz o bo­gár, látod? Az, az a hülye ... ★ A második kol­léga gyereke be­jön a szerkesztő­ségbe és egyszeri­be napsütéses lesz a szoba tőle. Terveiről fag­gatom, amit a gyerek láthatóan un, engem viszont tényleg érdekel. — -S ha végzel az általánosban, hová mégy? — Gimnázium­ba. — Sima gimná­ziumba? — Miért, göcsörtös is? ★ A kétéves lány anyja főzött. Nem lotta, hogy a gye­rek biliért kiabál. S hogy nem ka­pott, megkereste a van kis­kinn hal­szoba sarkát. Ami­kor a bűn kide­rült, anya és Iá nya között óriási ribillió lett. Végül édes kibékülés s a mamának meg kellett fogadnia, a balesetről nem be­szél senkinek. S este, amikor egy­begyűlt a család, a nagymamáék is eljöttek, ágybafek- tetés előtt a kis­lány újabb ünne­pélyes ígéretet vesz anyjától: — ügye, anyu. ha már lefeküd­tem, akkor se mondod el senki­nek, hogy mi tör­tént? k. m. Örök divat a pöttyös. Ezúttal fehér alapon pirospöttyö« kartont választottunk. Háromrészes öltözéket terveztünk be­lőle kislányoknak, a kánikula idejére. Az öltözék hátul gumis, elől két zsebbel díszített kis hú­zott szoknyából, egy rövidujjú elől rolnival köthető boleróból és gumis buggyos nadrágból áll. Valamennyit — a rajzon lát­ható módon — piros paszpól díszít. A szoknyára és a napozó nadrágra egyaránt rágombol­ható az elől cakkosan szabott és pirossal paszpolozotl kis fel­ső rész, amellyel a szoknyácska és a nadrág is napozóként használható. (Húsai Magda terve) Kedves ismerősöm új bér­házban kapóit lakást. Hívott, látogassam meg. Büszkén mu­tatta a berendezést. A kisebb szobában magasra tornyozott kettős ágy állt Két hatalmas ruhásszekrény húzódott a fái mellett. A hálóbe-rendezés- hez tartozó toalett tükör az előszobában állt, mert má­zajlik. A 6zobát, mint régen falun — a vendégek előtt nyitják csak meg. A példa eléggé szélsőséges, de érdemes elgondolkozni raj­ta. A statisztika szerint min­den öt lakásból kettőt még a hagyományos, régi stílusú és régi méretű bútorokkal ren­deznek be. Az adatgyűjtés so­rúit nem fért el. A másik, a nagyobb szoba hasonlóan volt berendezve. Hatalmas, vitri- nes szekrény, „világítós” re- kamié, nehéz kárpitozott fo­telekkel. A szobában az ablak előtt még étkezőasztal állt négy székkel. — Mit csinálsz, ha a reka- miét mégis ki kell nyitni? — érdeklődtem. — A székeket felrakom az asztal tetejére, az asztalt az erkélyajtó elé húzom. Külön­ben nem férünk... Igen, mert a szobában a bútoroktól nem férnek, a család élete — régi hagyo­mányok szerint a konyhában a drót nélküli hírközlés egy* megvalósítója. Neve a rejtvény vi/.-./.. 13. sorában található. VÍZSZINTES: 1. Magyar eredetű, egyenes fu­vola. 7. Finom gyümölcs. (. Kedveskedő kijelentés. 9. Pél­dául: a ban, ben. 10. Gyom­növény. 11. Ö németül. 12. Mon­gol eredetű nép. 10. Csorbít.á- lan. 17. Egymást követé más­salhangzóik. 18. Láza, lyukacsos törmelékközet. 13. Rágcsáló vld állat. 20. Leánynév. 21. Gyer­mekesen hiszékeny. ZZ. Mitoló­giai óriások. FÜGGŐLEGES: L A szobánál nagyobb helyi­ség. 2. A népgazdaság egyik ága. 3. A felső tok jele. 4. Bal­zsam régi szóval. 5. A szükségei időpontnál előbb. 0. A világtör­ténelem egyik korszaka. 8. Bot­tal elver. 10. Ez a sült pompás harapnivaló. 12. Vicc. 14. Déi- amerikai rágcsáló, más néven aranynyúl. 15. Érv, megokoiás. 1«. Táplál. 17. Falánk. IS. A haza régies kifejezéssel. 2L Bácsika rövidebben. PAJTÁSOK! A megfejtett nevet Írjátok le egy levelezőlapra éa 1307. július 23-ig küldjétek be a szerkesztéséghez. A hibátlan megfejtők részt vesznek a jú­liusi jutalomsorsolásban. Az 1907. július 2-i rejtvény helyes meg­fejtése: Asztalké. Vőrösfcő. Sza­badság. t­X 2) 1 4 5 i 9 (0 u ib ii <& <9 10 X\ IX

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents