Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

. Jer r.t ^MirUm 1967. JÚLIUS 2., VASÁRNAP KÁNIKULA — KÁNIKULA — KÁNIKULA Kevés a szódavíz - Már a jégvermek sem bírják Mínusz 70 fok - Mire lehűlne, megveszik - Naponta hatvannal több vonat A Meteorológiai Intézet jelenti: Nehéz előre jósolni Ahogy a népi szólás mondja: hetek óta tart a kánikula, amikor amúgy is nyár van. Ha rossz, hűvös nap nincs is, a strandok érzékenyen regiszt­rálják a hőingadozásokat: ' — Vasárnap 1850, hétfőn — kicsit felhős volt az ég — már csak 900, kedden ismét 1600 ember fürdött — mondják a ceglédi strandon. — Általában zsúfoltak a medencék, a gyógymedence is. A ceglédi vendéglátó ipar jól felkészült a kánikulára. Azonban olyan roham indult a szomjoltó italokért, amit nem lehet kivédeni — mondják. Monoron már akadozik a szó­davízellátás. Hét végén rend­szerint már csak a drága, pa­lackozott söröket kapni a ven­déglőkben. Panaszkodnak a vendéglátóipar ceglédi veze­tői is. Kevés a jég. A szállítás sem elé ggyors, a meleg már reggel hétkor jön, a jeges csak jóval később. És még ennek is örülni kell, mert a Húsipari Vállalat és a szeszgyár szíves­séget tesz, amikor jeget ad át a maga készletéből. A Budakörnyéki Vendéglá­tóipari Vállalat jégvermekben őrzi a fo­lyókról, tavakról vágott je­get. MÁRA IS MELEGET ÍGÉR A METEOROLOGIA Már nem is tudom, odakint, a kánikulában el lehet-e kép­zelni ezt a hőmérsékletet? Odakint az eszményi hideget a fagylalt jelenti. A Váci Ven­déglátóipari Vállalat 15—17 mázsa fagylaltot gyárt és ad el naponta; kétszer annyit, mint a kánikula előtt. — Utcán is árulnak? — Nincs mozgó árusítás. Sajnos a gépeink a cukrász­dák forgalmát is alig győzik. Hűsítő italból is a kétszerese fogy. A Jaffa-szörp a sláger. Kaptunk 25 mázsás utánpót­lást, de másfél vagonnal is el­kelne. A HÉV-et, különösen a szentendrei járatokat, hetek óta rohamozzák a kirándu­lók. — Halló, forgalomszerve­zési osztály? Hány kisegítő járatot közlekedtetnek ezek­ben a napokban? — A ráckevei vonalon há­rom horgászvonatot állítot­tunk be az esti órákra, öt- venhét perc alatt Pesten van velük az utas. A szentendrei vonalon előfordul, hogy na­ponta hatvannal több vonat indul, mint ahogy a menet­rend előírja. Az időtől függ. Ha szükséges, ott a helyszí­nen az ügyeletes tiszt, ő ren­delkezik, s már megy is a vo­nat. Húszezer embert szállí­tunk egy-egy nyári napon a szentendrei járatokon. — Meteorológiai Intézet? — Igen. — Milyen Időt várhatunk vasárnapra? Számíthatunk még kánikulára? — Valószínűleg igen. A me­leg ugyan tartja még magát, de a szél felélénkül, ez majd hűsít valamit. D. J. — TESSEK, EZ ITT EUROPA TEGNAPI IDÖJÄRÄSA! — ELÉG SÚLYOS. LEGALÁBB MÁSFÉL KILŐ. KEZEMBEN TARTOM A FELHŐKET, SZELEKET, CEL­SIUS FOKOKAT, ESŐKET ÉS HAVAT — SZÁMOKBAN. A GONDOSAN ÖSSZEGONGYÖLT PAPÍRTEKERCS A BE- AVATATLANNAK NEM TÖBB, MINT VÉGTELEN HC3Z- SZÜSAGÜ SZAMOSZLOPOK SORA. DE A METEOROLÓ­GUSNAK ... .akinek nincs melege Foto: Kotroczó összesen tizennyolc vermük van, Leányfalun, Szentendrén, Dunakeszin és még számos he­lyen. — Az a baj, hogy mire itt a kánikula, a jég legtöbb ver­münkben elolvad. A Duna környékén magas vízálláskor fejön a víz. A nagyobb étter­meink, vendéglőink hűtőgé­pekkel rendelkeznek. Ez a korszerű, de teljes gépesítésre egyelőre nincs anyagi fedeze­tünk. Ilyen melegben még a Táviratok 600 városból A hosszú, keskeny teremben éjjel-nappal kattognak a te­lex-gépek. Dr. Kardos Béla, az előrejelző osztály meteoro­lógusa a falon függő térkép­re mutat. Vastag vonalak fut­nak Budapestről Moszkvába, Prágába, Belgrádba és Maina- Frankfurtba. Ezekkel a váro­sokkal tart közvetlen kapcso­latot az intézet. A vékony vo­nalak egész Európát átszövő pókhálója Párizstól Stockhol­mig, Génitől Londonig min­den nagyvárost érint: ezekből érkeznek az adatok. A távira­tok Európa mintegy 600 nagy városának, körzetének időjárá­si jellemzőit juttatják ide. Légtömegek a térképen Az előrejelző osztályon meg­szakítás nélküli a munka. A külföldi központokból három, hat és tizenkét óránként az. or­szág 22 városából pedig min­den órában jönnek a távira­tok. A táviratokat itt fordítják le — időjárási térképekre. A fordítások sokféle „műfajban” készülnek: a legalacsonyabb éjszakai és legmagasabb nap­pali hőmérsékletekről talaj­szinti térképek, magaslégköri és szél-diagramok, a légtö­megek vándorlását jelölő tér­képek. Mind között a legfonto­sabb az a négy térkép, amely az Atlanti-óceán keleti felétől az Uraiig, Grönlandi ól Észak- Afrikáig terjedő terület időjá­rásjellemzőit mutatja. Az egész világon azonos idő­pontokban, a greenwichi idő szerint minden 6 órában vé­geznek meteorológiai mérése­ket, s a külföldi központoktól kapott adatok alapján készül el minden nap négyszer a me­teorológiai nagytérkép. 75 százalékban beválik Az előrejelzés 75—85 száza­lékban válik be. Hivatalosan 36 órára jelzik előre a vár­ható időjárást, de előfordult már az is, hogy kétszeres idő­tartamra előre látják a folya­matokat — viszont nemegy­szer még 24 órán belül is ne­héz „jósolni”. A hazai állo­máshálózat egyes pontjai ugyanis távol esnek egymás­tól, s az állomások közti te­rületek időjárási viszonyai — „láthatatlanok”. Olyan „va­rázsszem” kell tehát, amely itt is látóvá teszi a meteoro­lógust, ez pedig az időjárási radar lesz. Az idén állítják fel a Ferihegyen, s ez majd száz-kétszáz kilométeres kör­zetből ad tájékoztatást a lég­körben kicsapódó termékek­ről. A jövő a műholdban — A fejlődést a műholdak „bevetésétől” várjuk. A terv: a légtérben 2000 léggömb vé­gezné a méréseket, az adato­kat a meteorológiai műhold venné fel és közvetítené a földi megfigyelő állomásokra. Dr. Tänczer Tibor, a mű­hold-meteorológia kutatója szerint Magyarország talán már az idén bekapcsolódik a műhold-meteorológiai hálózat­ba. A műhold — az atomkor meteorológiai varázsszeme — 600 és 1400 kilométer közötti magasságból teszi láthatóvá a meteorológus számára a földi felhőzetet. — Milyen lesz az idei nyár?. A távprognosztizőr széttárjaj karját... Bársony Éva „Hőség műszak“ MELEGÜK VAN A CEGLÉDI SZIKVIZÜZEM DOLGOZÓINAK IS. EZEKBEN A NAPOKBAN — HOGY ENYHÍT­SÉK A HŐSÉ­GET, TÖBB BAM­BIT, ÜDÍTŐ ITALT ÉS SZÓ­DAVIZET KÉSZÍ­TENEK. Foto Gábor hűtőgépekből sem mindig kap a vevő hideg italt, mert alig ^ 'SfssssrsssssssrsssssssrssssssssssfSSsrssssss/sssYsssssss/sssssssfSyssss/sssssssssssfsssrssrsssss/'sss/sss/ssssffSssssfSfsssfssss/s/ssssss/ssssssssssssss/sssssssss/ss/ssssssssssss. teszik be az üveget, már ki is § kell venni. — Halló, Budaörs? HUN­GAROFRUCT raktár? Ma­guknál hogy bírják ezt a kánikulát? — Bent kellemes. A hivata li szobákban 18 fok van, az ^ előhűtőben 10—12 fok " mérséklet. — Nem fáznak? — Dolgozunk. Ingujjban^ vannak az emberek. § — De a jég az jég...; SUHA ANDOR: hő- S I NAPLÓ Pest megyei GfPJ IÁRMŰTULAJD0N0S0K szives figyelmébe! Július 1-től gépjárműkáraikat Bp. XIX.,Vöröshadsereg útja 105. sz alatt jelentsék be Tel. 475-331, 474-796, 472-232 ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Pest megyei Igazgatósága \ pártbizottság irodáján § egy vaskos könyvből je- mégis csak s gyeztem fel az alábbi törté- | neteket. A pártbizottság iro- § dáján, ahonnét az üzem po- — A vizes jég ilyenkor ha- ^ mikai életét irányítják, ahol mar megadja magát. Száraz- ^ a gyár termelési, gazdasági jéggel tartjuk benne a lelket. ^ problémáival foglalkoznak, s A szárazjég mínusz hetven-^ ahol erre is jut erő. Mind­fokos. Széndioxidból készül. ^ össze néhányat a sok százból, Amelyet az emberek, a párt- | bizottság ügyfelei mondtak 5 el panaszosan, s melyet Su- ^ lyán Györgyné, a pártbizott- ^ ság titkára rögzített a könyv- ^ be. Sallangmentes, korrekt § orvosi napló ez a könyv, | melyben a panasz és a diag- snózis mellett gondos ké­szek feljegyezték a gyógyí- ^ tás módját is. Ahol ez nem 6 sikerült, a titkár megemlí- § tette az okot. ^ Laci besompolygotta sz0_ § bába, meghajolt, és azt mond- Sta: kezét csókolom. A párt- | titkár ránézett a fiúra, az § lesütötte a szemét. — Hol voltál egy hétig? — az asszony. | — Hol voltál 5 kérdezte S — Az utcán, meg a Duna- ^ parton. Néztem a vizet. $ Ránézett a gyerekre, s a $ fiára gondolt. Laci megszé- ^ gyenülten, összetörve állt ^ előtte. Kezével nem tudott ^ mit kezdeni, hol zsebre dug- ^ ta, hol kivette. Arca éhes, § szeme könyörgő. Egy hete lépett ki a mun- Segédmunkás. Tizen- ^ nyolc éves, értelmes, de fé- llénk. A munkában szorgal­s önkényesen § kából. más, ügyes. Az asszony a fiú művezetőjétől már is­merte az ügyet, várta, hogy bejön a munkakönyvéért. — Most mit akarsz, mit csináljunk veled? — Szeretnék visszajönni. Ne tessék megmondani az anyámnak, nem ad enni, ha megtudja — hebegi a fiú. — Miért mentél el? — Az anyám miatt. Nem ad rendesen enni, s ez az egy ruhám van — néz szurtos nadrágjára. — Ebben ünne­pelek, ebben dolgozom. Ha­vonta 15 forint zsebpénzt kapok. Most elsején megtar­tottam 150 forintot a fizeté­semből. Veszekedett, nem adott enni, nem mentem ha­za. Tessék rajtam segíteni. — Jól van, gyere be reg­gel dolgozni, majd szólok a vezetőnek. Másnap a titkár kiküldte Kovács elvtársnőt, a párt­bizottság tagját Laciékhoz családlátogatóba. Az apa ta­nácstitkár vidéken. Ritkán jár haza. Laci nővére egy éve el­költözött otthonról. Amikor az anyja megjelent a pártirodán, a titkár nem akart hinni a szemének. Kö­zépkorú, nagyon elegáns nő állt előtte, és nagyvonalúan kezdte: „Nos, mit paran­csol?” Ott állt Laci is az anyja mellett, rongyosan, szegényen. A fiút kiküldték a szobából. Az anya hajt­hatatlan maradt. „Kérem, új, nagyobb lakásra gyűjtök, bú­torra is. Villamosítani és gépesíteni akarom háztartá­somat. Ehhez pénz kell, La­cinak viszont semmi szüksé­ge a pénzre.” — De a kosztja gyenge, a ruhája pedig, ön is látja, az én fiam is lakatos, nagy fiú. higgye el, így nem lehet gye­reket nevelni — szólt Sulyán- né. — Ez az én dolgom, bízza csak rám, asszonyom — és ezzel elviharzott. Egy hónap telt el, s a helyzet mit sem változott. A pártirodán meg­kérdezték Lacit, volna-e ked­ve a katonasághoz. Ott job­ban gondját viselik. A fiú ön­kéntesként bevonult, s nem­rég kigömbölyödve, vidáman látták őt itthon. ★ sem ismer engem?” — szipo-. gott Kati néni takarítónő a gyár-, ban. A férje részeges, gyakori köztük a civódás. Legutóbb a részeg férj annyira felbosz- 6zantotta az asszonyt, hogy ez dühében a kezében levő por- celánbögrével fejbe vágta az öreget. Kijött a mentő, majd a rendőrség. De ez simán el­intéződött, az öreg kijózanod­va azt vallotta, hogy ő volt a hibás, részegen elesett, akkor vágta be a fejét. Az öreg­asszonyt meghatotta a lova-? giasság, karon fogva vitte ha­za élete párját. Még egyszer megbocsátok neki — gondol­ta. Végeredményben ha nem iszik, jó lelke van. Az újabb veszedelmet a ház­bizalmi hozta Kati néni fejé­re. Szemére vetette hangos, civakodó életüket, és része­gesnek nevezte a férjét. „Nem nyughat maguktól senki” —• vetette oda utoljára. Az öreg­asszonynak fejébe szaladt a vér. Igazságtalannak, sértőnek tartotta a szemrehányást „Még, hogy az én férjem?” Foglalkozzon, drágám ...” ^ s azután ott az egész ház előtt fél óráig mondta a magáét _ Titkárnő, seeítsen ra1. olyan szavakkal, amelyről azt segítsen ra] szo^ás írni, hogy nem tun a Feljelentet­tam, mentsen meg! Azt be­szélik, hogy újból bíróság elé állítanak, öreg vagyok már, nem bírják ki csont­jaim. — Úgy hallom, veszekedett Kati néni, ezért felelnie kell. Az idős asszony dühbe gu­rult. Kinyitotta borzasztóan csúnya száját. A hosszú szit­koktól, durva káromkodástól a titkárnő elpirult. — Hagyja abba, Kati néni, nem hallgatom tovább. Az öregasszony, mint aki a szitkokkal kiadta magából éle­tét is, összetört. Lerogyott a székbe és keservesen sírdo- gált. A vigasztalásra csend­ben magához tért. „Hát maga nyomdafestéket, ték becsületsértésért, és Kati néni fél a következményektől. A titkárnő ismeri az asz- szonyt, tudja, hogy arany szí­ve van, a munkáját tisztesség­gel végzi. De a szájával nem bír. Rossz természete van, már nem tud sokat változtat­ni rajta. Ö sem volt mindig ilyen. — Nézze, az első fér­jem és a fiam — mutogatja a megsárgult képet a másik asszonynak, akitől megértést vár. Meghalt mind a kettő. A férje súlyos betegségben, a fia a háborúban veszett el. Köz­ben az édesanyja is meghalt. A második férje is betegen tért haza a fogságból. Inni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents