Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

1967. JÜNIUS 10., SZOMBAT ™&űrlap 3 Jövedelmezőbb gazdálkodás - nagyobb részesedés Garantált munkadíj a termelőszövetkezetekben NEM SZÜKSÉGES külön bizonygatni, hogy minden em­bernek, aki munkájából él, így a szövetkezeti gazdának is, mennyire befolyásolja ra­gaszkodását, munkakedvét, hogy munkája után milyen biztonsággal, mekkora jöve­delemre számíthat. Emellett a rendszeres jövedelem biztosí­tását követelik meg a falusi lakosság fogyasztási szokásai­nak az átalakulása — egyre több élelmiszert vásárolnak, nő az iparcikkek iránti igény — és nem utolsó sorban az a kö­rülmény, hogy a falusi fiata­lok otthontartásának, „vissza- csábításának” is alapvető fel­tétele : rendszeresen végzett munkájukért rendszeresen kapják meg a munkadijait. AZ MSZMP Központi Bi­zottságának a gazdasági me­chanizmus reformjáról szóló határozata a szövetkezeti jö­vedelemelosztás rendszerének továbbfejlesztéséről ezért elő­írja: Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme — amelyet a szö­vetkezet a részesedési alap­ban tervez meg — két részből álljon; az egyik legyen az_ év közben kifizetésre kerülő, a szövetkezet által garantált ré­szesedés, vagyis a munkadíj, a másik rész pedig az év végén kifizetésre kerülő év végi ki­egészítő részesedés. A gyenge termelőszövetkezeteket az ál­lam támogatással tegye képes­sé arra, hogy tagjainak -- a közös munkában való részvé­tel mértékétől függően, és en­nek előmozditására — az adott viszonyoknak megfelelő jnunkadíjat fizethessenek. A HATÁROZAT nyilvános­ságra kerülését követően egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy ki vállaljon garanciát a tagok közös gazdaságból szár­mazó jövedelemrészesedé­séért, az állam, vagy a szövet­kezet? A termelőszövetkezeti gazdaságok jellegéből termé­szetszerűen következik, hogy tagjaik számára csak önma­guk biztosíthatják a megfele­lő nagyságú jövedelmet, tehát o szövetkezeteknek kell vál­lalniuk a garanciát. Az állam természetesen megteremti a tsz-ek számára azokat a ked­vező közgazdasági feltételeket, amelyek révén — szakszerű és lelkiismeretes munka ese­tén — jövedelmezővé válik a gazdálkodás. Az utóbbi időben végrehajtott és tervezett ár­színvonalemelések, a hitelek rendezése, a tsz-ek tevékeny­ségi körének a bővítése és a többi ismert intézkedések ké­pessé teszik a tsz-eket arra, hogy vállalhassák a garanci­át. A magasabb és biztonságo­sabb jövedelem nyomán erő­södő munkakedv újabb forrá­sa lesz a szövetkezetek gazda­sági fejlődésének. UGYANCSAK GYAKRAN vitatott kérdés: milyen nagy­ságú munkadíjat garantálja­nak a tsz-ek tagjaik számára? Sokan azt tartják, hogy a munkadíjat minden tsz-ben az állami gazdaságok átlag­bérszintjén kellene garantálni. Ennek az elképzelésnek ter­mészetesen nincsen semmiféle reális alapja, hiszen a gyenge tsz-ek, de még a közepesen gazdálkodók sem rendelkez­nek ma és a közeljövőben olyan bevételekkel, hogy ilyen színvonalú jövedelmet garan­tálhassanak. MÉGIS, MELYEK azok a legfontosabb követelmények, amelyeket figyelembe kell venni a jövedelmek színvona­lának kialakításában? Először is hosszabb távon a IX. kong­resszus határozatának megfe­lelően a tsz-tagok jövedelmei­nek közelítenie, majd végső soron el kell érnie a népgazda­ság más területein dolgozók jövedelmi színvonalát. Más­részt rövidebh távon, a jelen­ben és a jövőben is, az egyes terme1 öszövetkezetek tagságá­nak jövedelmi színvonala az Vác, Szob és Szentendre környékén az ország legna­gyobb, csaknem egybefüggő málnáskertjében a közelgő szüretre készülnek a termelők. Az eddigi becslések szerint nem érte komolyabb károsodás — az időjárás miatt — az ül­tetvényeket, inkább az itt el­terjedt betegség a didimella csökkenti a várható termést. adott szövetkezet gazdálkodási eredményétől függ. Tehát még a garantált munkadíjazás ál­talános bevezetése után is lé­nyeges különbségek lesznek az egyes tsz-ek jövedelmi színvo­nalában. Ebből az is követke­zik. hogy a tsz-ek saját gazda­sági erejüktől, lehetőségeik­től függően, maguk állapítják meg a részesedései alap nagy­ságát. A különböző adottságú szövetkezetek közötti kirívó jövedelembeli különbségeket lehet és szükséges is csökken­teni, de végsó soron a tsz-ek közötti különbségek továbbra is fennmaradnak. Ehhez tar- i tozik, hogy a garantált jöve­delem bevezetése nem jelenti a természetbeni részesedés megszüntetését. A munkadíj garantálásán a pénzbeli és természetbeni részesedés rend­szeres kifizetését, illetve ki* adását kell érteni. A mezőgaz­daság mai helyzetét, a népgaz­daság igényeit tekintve, nem mellőzhető, hogy a termelő­szövetkezeti családok jövedel­mük egy részét természetben kapják meg. A GARANTALT MUNKADl- JAZÄS bevezetése, ha az első időszakban esetleg nem is jár együtt a jövedelem érezhető növekedésével, mindenképpen előnyös a tsz-tagok számára, nemcsak amiatt, hogy rendsze­res jövedelemhez jutnak, ha­nem azért is, mert a tsz-veze­tőket arra ösztönzi, hogy a ré­szesedés rendszeres kifizetését a korábbiaknál megalapozot­tabb, reálisabb tervek készí­tésével, igényesebb szervezés­sel biztosítsák. . Dr. Dankovíts László Tavaly a MÉK ezen a környé­ken 240 vagon málnát vásá­rolt fel — az idén körülbelül 200 vagonra lehet számítani. Ez a mennyiség közepes ter­mésnek mondható. Az áru át­vételére mindenütt megtették az előkészületeket, a földmű­vesszövetkezetek a termelő­szövetkezetekkel bonyolítják a felvásárlást. Közepes málnatermést ígér a Dunakanyar Három hét múlva kezdődik a szezon Fontos szakmákra nincs jelentkező l'res padok a gödöllői Ipari tanuló-intézetben Arról számoltam be leg­utóbb, hogy ebben az évben még négyezernél több általá­nos iskolát végző Pest megyei fiatal ipari szakmát elsajátít­va folytathatná a tanulást a megye területén, vagy Buda­pesten. Nagyon sok vállalat csak a legutóbbi hetekben, sót napokban jelentette be, hogy igényt tart tanulókra. Lehet, előbb nem gondolhat­tak rá, csak most derült ki, hogy az új gazdaságirányítási rendszer során üzemüket fej­leszteni kell és növelni a mun­káslétszámot. SürgŐ6 szüksé­gük van tehát saját nevelésű szakmunkásokra. Igényükkel azonban késve jelentkeztek, ahány Pest megyei fiatal ipari szakmára készül, jóformán már egytől-egyig megtalálta a helyét. Legfeljebb azokkal le­het még számolni, akik szak­munkástanulónak eddig nem jelentkezhettek, mert félévkor egy vagy több tárgyból elbuk­tak és ezekre is csupán, ha év végén nincs egyesük. Bizo- nvítványosztás után tehát két-háromszáznál aligha több­re. Kétszázzal kevesebben Másrészt viszont a jókor be­jelentett tan ülői gé nyes egy ré­sze szintén kielégítetlen. Pest megyében például Gödöllőn a Munkaügyi Minisztérium 202. számú Madách Imre tanulóin­tézete kisebb üzemeken kívül az Ikladi Ipari Műszergyár, a Gödöllői Gépgyár, a Ganz Árammérőgyár és két pesti nagyüzem, az Ikarus meg az Autóalkatrészgyártó Vállalat tanulóit képezi. E két utób­bi vállalat mátyásföldi, illetve cinkotai gyárában nagyrészt a gödöllői járásban lakó mun­kásokat foglalkoztat, * innen keresi ez évben nagyobb lét­számban az utánpótlást is. Ép­pen ezért 250—300 járműszer­kezeti lakatöstanuló felvételé­re készül az intézet. Más szak­mákkal együtt összesen 630 fiatalt várt, de mostanáig csu­pán mindössze 433 jelentke­zett Ez a szám ugyan valamit még növekedhet az új tanév elejéig, arra azonban, hogy a létszám beteljen, már számí­tani sem lehet. — Eddig még egyetlen esz­tendőben sem volt nehézsé­günk. a létszám mindig köny- nyedén betelt — mondja gond­terhelten Gulyás Sándor, az intézet igazgatója. Évtizedek óta nevel szakmunkás után­pótlást az iparnak, most ag­godalommal tölti éL, hogy a szükségesnél ennyivel keve­sebb tanulót képezhet. „Nem tartják szakmának...!“ Gödöllő városában és a já­rásban idén az általános is­kolát 1841 fiú és lány fejezi be. Az ipari szakmunkás pá­lyát 604 választotta, 171 fővá­rosi üzemekbe, vagy az építő­iparba megy, képzésük más intézetre tartozik. — Hiányzik mintegy 40 ál­talános lakatos tanuló, nem tudnám megmondani, hogy ebben az évben miért törek­szenek olyan kevesen erre a pályára. Lenne helyünk még tízegynéhány villanyszerelő­nek, de száznál valamivel több a hiány, járműszerkezeti la­katos tanulóból. Sok szülő in­dokolatlanul áramütéstől félti a gyerekét, ezért nem engedi villanyszerelőnek. A jármű­szerkezeti lakatosságot, bár az átlagosnál jobban fizetik, ál­talában nem is tartják szak­mának, vonakodnak tőle. Igaz, mindössze négy-öt éve lett önálló szakma, de körülbelül egyidős vele a nők számára fenntartott elektrolakatoeság, mégis a lányok azt szívesen választják. Persze, talán, mert a nők el­helyezkedése az iparban ne­hezebb. Az Ikarusban egyébként néhány járműszer­kezeti lakatos betanított mun­kásnő idén szakmunkás vizs­gát tett. Talán, ha lányokat is felvennének tanulónak, a Gödöllői Gépgyárban, meg az Ikarusban három év múlva ebben a szakmában nem mutatkozna hiány. Százhuszonnyolc közül negyvenkilenc A gödöllői járás községei közül Kistarcsa fekszik legkö­zelebb az Ikarushoz Ké­zenfekvő lenne, hogy iskolája végzősei közül sokan készül­nek ebbe a gyárba, viszont csak nyolcán. És ezek közül mindössze hárman választot­ták a járműszerkezeti laka­tosságot. Monori József iskolaigaz­gató készségesen sorolja a nyolcadikosok pályaválasztá­si adatait. Végez 128 növen­dék, gimnáziumba kilenc, szakközépiskolába, illetve technikumba 34 jelentkezett és csaknem valamennyit fel­vették. öt lány gépíró isko­lába megy, kereskedelmi ta­nulónak tíz gyerek készül* egyikük jelentkezési lapja visszajött. Mezőgazdasági ta­nulónak mindössze egyetlen­egy megy, 14 hatórás mun­kába áll, kettő még mindig nem döntött, kettő sorsa pe­dig csak a bizonyítványkiosz­táskor dől el és eredetileg 49 készül ipari szakmára. Végül a középiskolába fel nem vet- tekkel számuk valamivel 50 fölé emelkedett. A_ Uj pálya vár tanulókra Nem is olyan rossz arány, mégis kevés a szükséglethez viszonyítva. Lám, most is egy hölgy lép be az igazgatói iro­dába, Radványi Ottóné a VILLÉRT-től. Ennek a válla­latnak néhány éve nagy rak­tára épült Kistarcsán, ezért főleg községbelieket keres ta­nulóknak. Legalább nyolc-tí­zet egy egészen új. mindössze néhány hét óta létező szak­mára, a híradástechnikai cik­kek eladói pályára. Nagyon kéri az igazgatót, beszélje rá főleg a jobb tanulókat, jelent­kezzenek. Az oktatás emelt szintű, három év után a kö­zépiskola harmadik osztályá­ba iratkozhatnak, a vállalat örülne, ha azután felsőfokú technikumot, vagy akár egye­temet végeznének, szép elő­menetel vár rájuk, csak jöjje­nek! Az újságíró, aki valaha any- nyi szomorú riportot írt a munkanélküli munkások, meg az állástalan diplomások ször­nyű nyomorúságáról, bevall­ja: örömmel tölti el, hogy most ennyire keresik a fiata­lokat mindenféle munkára. Mégis gondolkodóba ejti, nem lesz-e kevés a szakmunkás a magyar ipar további fejlesz­téséhez. Azért mégsem kifo­gásolja, hogy az ifjúság te­kintélyes része törekszik kö­zépiskolába, hiszen előbb- utóbb, ha a népgazdaság hely­zete megengedi, amúgyis ép­pen közkívánatra kell fel­emelni az iskolakötelezettség korhatárát. Nálunk az embe­rek számára a tanulás, a mű­velődés kifejezetten szükség­----------------------------------------------nimillLIIIU .................................................... c saládi barátságok szövődtek. Sa- kor odavette. mariához arz üzlet ta- ^ már. A »3 természet ellentétes csodája. Fekete, erősvonalú, nagycsontéi arc, férfias ráncokkal és hófehér göndör haj. Szemöldöke viszont koromfeke­te. Szőrmemento: ilyen voltál em­ber, de látod fejeden a téli világot?, már hó takard ... Alakja vékony, tzilfid, de izmai kemények, lábai fürgék. ß änta is Samu az ilyen külsődle­ges ellentéteket. Semmit sem bánt egyébként. Boldog ember volt, korcsmáiros. Nagy olajbama szemét minden reggel ötkor rámeresztette az első vendégre, és amiloor az első féldecit kiöntötte, már húszán vol­tak a korcsmában. A lakásuk is a korcsmához volt ragasztva. Időn­ként nagyon gondozotton és ápol­ton kijött a felesége, akit a pult mögött megölelgetett és ha maradt még ideje a munka és a felesége kö­zött, azt a pénz számolásával töl­tötte, illetve szórakozottan csorgatta ujjai között ez aprópénzt a kasszá­ba. Néha aludt is, de ezt Samu nem számította az élethez, rpelesége is érdekes asszony volt. JT Korban illett Samuhoz, de le­het azért is, hogy százkilós volt, hi­szen az ellentétek vonzzák egymást. Intelligens, finomlelkű teremtés volt, a korcsmaügyekkel nem foglalko­zott. Még 45-ben ismerte meg Samut, amikor a férfi éppen megtért a ha­difogságból. Korcsmát nyitottak, nem politizáltak. Ötvenhatban a ré­gi vendégek fülébe súgta Samu, hogy nála most is kapni Kossuth-ot és Munkás-cigarettát. Az egyik régi ismerősétől azt is megkérdezte, mi­kor jönnek már az oroszok? Az is­merős feljelentette, Samut másnap behívatták és megverték. Kijött és mérte a törkölypálinkát, mintha mi sem történt ix>lna. Pénzéért a fel­jelentőnek is adott. November 5-én viszont nem hallotta meg ennek a férfinak a rendelését és nem is szolgálta ki. — Kérem, én nem hallom, ide vem hallatszik, amit maga mond. Viszont van egy baráti javaslatom. Mától kezdve járjon maga Szánt of - fernéhez. Az ilyen trógerok mind odajárnak. — Ezt mondta minden indulattól mentesen. Igaz, a baloldali vendégek is húz­ták, mert Samu a harmincas évek­ben Olaszországban élt. Egy asztal- társaság minden alkalommal külön- külön megkérdezte őt. — Hogyis volt az, Samukám? Igaz az, hogy te a fasizmus elől menekültél Mussolinihez? — Marhák vagytok — röhögött Samu és a többiek is vele röhögtek. j kisvárosban mindenki tudta, z“x hogy Samunál lehet a legjobb pálinkát kapni. Szép pacientúrával dolgozott a korcsma. A szomszéd­ban volt a város legnagyobb bank­ja, onnét a zugivó oanktisztviselők gyakorta felkeresték öt. Idők múl­tával megismerték feleségét, Magdát is, és maguk sem tudták, hogyan, barátságok szövődtek. Sa­munak is megbocsátották, hogy korcsmáros, gyakorta összejártak. A korcsma vasárnap délig tartott nyit­va. Ilyenkor rendszerint hivatalo­sak voltak valamelyik családhoz ebédre. Samu oda sem figyelt, de Magda kínosan vigyázott, hogy min­denkit visszahívjon. Samu tiszteletre méltó, tapintató« ember volt, hitelt is adott és tár­saságban is tudott viselkedni. Volt még egy nagy erénye, amit az em­berek nagyon szerettek benne: so­hasem sértett senkit, őt viszont bün­tetlenül lehetett froclizni. Samunak megérte, mert a jobb társaság ezen az áron bevette. Boldog volt, felesége is értette fér­je lelkét és örült annak, aminek a férje örült. [így tavaszi éjszakán Magda meg­lj halt. Kicsiny szive nem tudta kiszolgálni hatalmas testét. A halál váratlan volt, az asszony sohasem panaszkodott. Amúgyis boldog, egészséges embereknél senki sem várja, és nem is hiszi a halált. A temetés után a barátok össze­beszéltek, nem hagyják Samut, fél­tek, hogy öngyilkos lesz. Beosztották egymás között a felügyeletet. Min­den este más házhoz csalták. Min­den vasárnap más családnál kellett ebédelnie. A feleségek a patyolatot is vállalták, a takarítást is. És a teljes női felügyeletet és gondosko­dást. A férjek éjfélig sakkoztak ve­le, már majd leragadt a szemük, de Samu figyelmét el kellett terel­ni. Kétszer be is vágatták, Samu más­nap alig tudta mérni a pálinkát. „Szegény” — mondogatták és már vasárnap is mindenki úgy tervezte a menüt. Samu ezt szereti, Samu így szereti S amu hálás volt, azért észrevet­te, ami körülötte történik. Hat hónapig bírta ezt a boldogságot. Ek­kor odavette magához az üzlet ta­karítónőjét. Megosztotta vele magá­nyát, pénzét és ágyát. A nö értel­mes, tiszta teremtés volt. És ami en­nél fontosabb: elég formás és fiatal. Égett a keze alatt a munka. És megvolt benne az okos és jó nőknek az a különös jó tulajdonsága, hogy elhitette a férfival, felnéz rá, öröm­mel fogad mindent, amit kap tőle, s amit ő ad, az csekélység. a hatvanéves férfi ismét boldog zL volt. A dolgot először egy enyhén púpos tisztviselő vette észre, aki, más örö­me már nem lévén, napestig hitelbe vedelte a kisüstit Samunál. Másnap a bankban mindenki tu­dott mindent. Kilenckor bejött a helyettes igazgató, aki eddig a leg­jobban szivére vette Samu özvegysé­gét s a következőket mondta: — Vegye tudomásul, Protyovin úr, szégyellem magamat, és ha ön egye­dül lesz a hortobágyi pusztán, akkor sem fogom fogadni az ön köszönését. Egyébként mindannyian ezt üzenik önnek. — De nekem már alig van időm hátra, és én is szeretnék boldog len­ni... — nem tudta tovább folytat­ni, mert faképnél hagyták. Tfájt egy kicsit, hogy megszakítot­” ták vele a baráti kapcsolatot, de fogalma sem volt, hogy mi tör­tént. Arról különösen nem, hogy az emberek nem szeretik, ha becsap­ják őket és elveszik a játékukat. Senki sem beszélt vele, senki sem hallgatta meg, ezért később rákény­szerült az ügyvédi munkaközösség segítségére. Bírósági úton volt kény­telen behajtani azt a néhány ezer forintot, melyet haragos barátai it­tak meg hitelben valamikor nála. A városban Samunál mérték a legjobb kisüstit. Suha Andor let Nem baj, ha lesz idő, ami­kor majdnem mindenki kö­zépiskolát végez, végtére már ma sem szórványos jelenség az érettségizett szakmunkás. Az viszont mégis határozottan aggasztó jelenség, hogy na­gyon fontos szakmákra nincs elég jelentkező. Erre gondolva indulok el Dunakeszire, ahol az iparita- nuló-lntézetben szintén sok, mintegy száz fő a hiány. Szokoly Endre Vác és Vidéke Körzeti Földmövesszövetkezet a T—4, K—10-es kerti traktorral a következő műveletek elvégzését vállalja kedvezményes áron: • SZÁLLÍTÁS • SZÁNTÁS • PERMETEZÉS • TALAJEGYENGETÉS • KAPALAS A MUNKAGÉPET IGÉNYELNI LEHET: Vác, Beloiannisz u. 3. alatt. (Felvásárlási osztály)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents