Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
A gázfogyasztók kérése: A P. P s T M E Q Y^E V H Í R L A P K m ix. évfolyam, 133. szám 1967. JtJNIUS 9.. PÉNTEK 3tire kiiltik a huliuniíis alapot ? Gabona a kultúrteremben Kétközpontú községek A járási művelődésügyi állandó bizottság májusi ülésén a járás üzemeinek, termelőszövetkezeteinek kulturális tevékenységét tárgyalta. A népművelés az utóbbi években keveset foglalkozott ezeknek az intézményeknek irányításával, vezetésével — a gazdasági vezetőkbe« sem okozott fejtörést, tizedrangú kérdésnek tartották. A vizsgálat szerint a szociális, kulturális alap 93 százalékát szociális célokra használják. A tsz-ek — néhány kivételtől eltekintve — nem támogatják a községi kultúrotthont. Még azokban a termelőszövetkezetekben, ahol évekkel ezelőtt színvonalas klubélet volt — ahol népszerű, hasznos előadásokon gazdagíthatták szakmai ismereteiket a tsz-tagok — ott is visszafejlődés tapasztalható. Például a monori Kossuth Tsz rendbehozta a Kultúrtermet aztán gabonát tároltak benne, majd a vegyi üzemet helyezték el benne. Gyomrán szol gálati lakást és munkásszállást csináltak a klubhelyiségből, kultúrtermükben pedig segédüzem tevékenykedik. A 21 termelőszö vetkezet közül mindössze egy vállalta, hogy a kulturális alapból ismeretterjesztő előadásokat rendez. A szocialista címért versenyző brigádok kulturális vállalásai legtöbbször formálisak, s nincsenek kapcsolatban a mindennápi élettel, á munkával. Annak csak őrülni lehet, hogy néhány tsz ösztöndíjat létesített —, hogy biztosítsa a szakember utánpótlást. Egyetlen tsz sem támogat öntevékeny kultúr csoportot, holott néhány községben igen népszerű lelkes színjátszó, népi tánc csoport, énekkar van'— s ezek évek óta gazdát'anul tengődnek, s néha filléres gondokkal küszködnek. Az erdőgazdaságok — nagyrészt idénymunkásodat foglalkoztatnak — telepeik messze vannak egymástól — itt jó közösségi élet, klubélet az objektív akadályok n.latt — nemigen lesz. A kisipari termelőszövetkezetek a TIT-tel kötöttek szerződést, s túlnyomó- részt szakmai, tűzrendészet!, balesetvédelmi — előadásokat „kértek”. A gyömrői szövetkezeti bizottság évente 20 ezer forintot áldoz a szövetkezeti énekkar támogatására, mely egyre színvonalasabb műsorral hálálja meg az önkéntes pat- ronálást. A járás négy körzeti fmsz-e nemigen tud rendszeres, folyamatos kulturális programot biztosítani. Kulturális alapjuk nagy részét a MESZÖV-nek fizetik be, mely a megye kiemelt művészeti csoportjait támogatja ebből a pénzből. Járásunkban például a vecsési Jókai kul túrcsoportot. A felmérés során három ipari üzemet, a monori kefegyárat, magtermeltetőt és a vecsési VÍZÉP-et látogatták meg. A kefegryár nemrég még virágzó kulturális élete visszafejlődött, megszüntették a népi tánc csoportjukat, színjátszócsoportjuk évente egyszer, egy helyen tart előadást, a foto- szakkörnek nincs he'yisége. Szívesen együttműködnének a községi művelődési otthonnal, anyagi segítséget is tudnának adni, s akkor az amúgy sem sok pénz nem fnrgácsolód- na szét. A felmérésből k'derül, hogy — bár az üzemek, termelőszövetkezetek elsődleges feladata a termelés — a kulturális életnek, munkának is meg kellene szerezni az őt megillető — nem tizedik, húszadik — hanem mondjuk, a harmadik, negyedik helyet. <d) Szüntessék meg n sorbaállást! Mostanában nem ritkaság Monoron a képen látható várakozó embersor az ÁFORT gázcseretelep előtt. Az sem ritkaság, hogy a kapun kifüggesztett tábla jelzi: gáz nincs! Ilyenkor nincs más hátra, mint órákig várakozni, bízva a jószerencsében. Előfordul azonban, hogy nem jön a propán-butángázt szállító ÁFORT-gépkocsi, és az emberek bosszúsan, elégedetlenül távoznak. Hétfőn 170 kisméretű palackot szállított az ÁFORT. Fél óra alatt elfogyott! A monori gázcseretelep havonta 2485 gázfogyasztót lát el háztartási gázzal, ideszámítva Vasad, Csévharaszt stb. községeket. Nyolc hónap alatt 650—700 új gázfogyasztót kapcsoltak be. Ehhez hozzájön még hatvan közületi fogyasztó. Az évi gázfogyasztást figyelembe véve, egy fogyasztó havonta egy palackot használ el. A nvári hónapokban azonbo- a szükséglet legalább másfél A s Katalogizált könyvek — Üres a szomszéd szoba Tápiásülyben a művelődési otthonban viszonylag kis helyen több mint 3000 könyv van összezsúfolva. Mindazonáltal igen könnyű eligazodni a könyvtárban. Mind a magyar, mind a külföldi prózaírók és költők művei ábécé sorrendben vannak összerakva. Természetesen az Idegen íróknál a második név az irányadó, így például Alexander Dumas művei a „D” betű alatt találhatók. Ezenkívül külön tárolják a különböző természettudományi, illetve gazdasági szakkönyveket, a lexikonokat. Megtalálható itt a legújabb hatkötetes „Üj magyar lexikon” is. De a szótárakban is óriási a választék. Többek között a teljes orosz—magyar és angol—magyar szótárak is fellelhetők. Érdemes megemlíteni még, hogy a klasszikus írók közül a legújabb kiadásban az olvasók rendelkezésére állnak Maupassant összegyűjtött novellái és Shakespeare összes művei is. Ismereteit bárki könnyen kibővítheti itt. Annál is inNap trenden: a monori ifjúsági klub A fiatalok körében mind nagyobb a kollektív szórakozás igénye. S ahol megbecsülik a fiatalok ötletdús kezdeményezésein alapuló tevékenységet — életképes ifjúsági klubok jönnek létre. Az elképzelés a KISZ-szervezetek programtervezetéből indult ki, aztán bővült a kör, s a KISZ-en kívüli fiatalok is kihasználták ezt a lehetőséget. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a különböző jellegű és belső kiképzésű ifjúsági klubok — a budapesti pincekluboktól a salgótarjáni „tükörpalotáig” bezárólag. Lengyeli József, a monori művelődési otthon igazgatója, őszinte örömmel fogadott, amikor a helyi ifjúsági klub életéről érdeklődtem. Csak akkor komorodott el kissé, amikor az első lépések, az út- kezdések nehézségeit idézte. — Hogy jelenleg járási viszonylatban is jelentős, pezsgő és eleven klubélettel büszkélkedhetünk, ahhoz kezdetben két sikertelen időszakot kellett átvészelnünk. Sajti06, a három évvel ezelőtti klubvezetők — vitathatatlan rátermettségük ellenére — sem tudták hatásosan érvényesíteni irányító pedagógiai szerepüket. A fiatalok látva a kettős kudarc okát, végül is engem kértek fel az ifjúsági klub vezetésére. Minden önteltség nélkül mondhatom: nem kis örömmel tölt el az a tudat, hogy a fiatalok tisztelettel vesznek körül, megbíznak bennem, ami talán egy kicsit 25 éves tanári pályafutásom eredménye is. Ez a tény, a kölcsönös bizalom, s az őszinte szándék volt az a lendítőerő, amely kizökkentett bennünket a holtpontról, amely valóban egy új fejezetet nyitott ifjúsági klubunk életében. — Hogy a legfontosabb példákkal illusztráljam az elmondottakat — folytatja az igazgató —, elsősorban a kulturális rendezvényekről kell beszélnem. Tartottak inár körünkben beszámolót neves írók, ismert sportemberek. A hallgatók nagy tetszéssel fogadták a „Korunk izmusai”, „A dzsessz története” címmel megtartott előadássorozatainkat. Az utóbbi a klubon kívüli fiatalok érdeklődését is felkeltette. Ugyancsak iiövel- te a tagság létszámát a különböző tárgykörökből megrendezett szellemi vetélkedő is. Ehhez kapcsolódik, az általunk kiválasztott, előre meghatározott céllal megtekintett film és tv-játékok ankétszerű megvitatásának népszerűsége. Hasznosnak bizonyult az „lilik — nem illik” sorozat is, amelyet az tett különösen vonzóvá, hogy egyes részleteket, például szerelem, barátság stb. dramatizáltunk — lejátszottunk a fiatalok előtt. — Mindezeknek a rendezvényeknek a sikereit elsősorban az igazi kollektív szellem kialakulása, az egymásról való gondoskodás, az egymás kölcsönös megbecsülése bizonyítja leghívebben. Mint megtudtam, az'újonnan jelentkező tagokat, a fiatalok, saját kezdeményezésükre először „lekáderezik” — próbaidőt biztosítanak számukra, s csak akkor fogadják be véglegesen maguk közé, ha az illető minden tekintetben megfelelt a klubszabályok követelményeinek. De ugyanilyen szigorúsággal járnak el a reni- tenskedőkkel szemben is. — Távlati terveinkben első helyen szerepel a monori gimnáziummal kialakítandó kapcsolat felvétele. Ha ez sikerül, akkor már nem is ütközik nehézségekbe a népi tánccsoport megszervezése, s az irodalmi színpad kialakítása sem. Befejezésül még csak eny- nyit: a művelődési otthon vezetői várják a községi tanács még hathatósabb segítségét, hogy a ma még szervezett közösségi életen kívül rekedt fiatalok is új otthont találjanak itt Baky László kább, mert a könyvek használatáért nem kell semmit sem fizetni. Egy-egy jó könyv olvasása közben gyorsabban telik az idő a vonaton. Ne késlekedjünk tehát minél előbb beiratkozni a könyvtárba. Minden kedd és csütörtöki napon kiválaszthatjuk magunknak az érdeklődési körünknek legjobban megfelelő könyvet. Igen ötletes módon gyarapítja az olvasók táborát Bácskai István kultúrigazgató. Az iskolaigazgató engedélyével felkeresi a tantermekben az iskolás gyermekeket és felsorolja előttük a legújabban érkezett könyvek címeit. Módszere élénk visszhangra talált. Érdeklődésemre Bácskai István elmondotta, hogy a könyvtárnak egyik legszorgalmasabb olvasója a Déry család. Itt nemcsak a kis Attila, hanem apuka és anyuka is, hetenként cseréli a könyveket. Érdeklik a jó könyvek Horváth István bejáró dolgozót és Berla Györgyné háztartásbeli fiatalasszonyt is. A nyugdíjasok közül Ronczó Lajosné és Boros László is a könyvtár rendszeres látogatói. Bácskai István ezután közölte, hogy remélhetőleg hamarosan sor kerül a könyvtár kibővítésére. A szomszédos helyiség ugyanis üres. Ha a közfalat kidöntik, szép nagy könyvtárszoba áll majd a közönség rendelkezésére. Kényelmes székek behelyezésével pompás olvasótermet tudnak létesíteni. Az igazgató végül elmondta, hogy úttörők látogatnak el azokhoz az olvasókhoz, akik tavaly vagy régebben vittek ki a könyvtárból könyveket. Kéri a kedves közönséget fogadják szívesen a pajtásokat, és adják át a kivitt köteteket, annál is Inkább, mert a jó könyvekre még igen sokan igényt tartanak. Krátky László Hagyományos májusfa-kitáncolás Péteriben A péteri kisvendéglő udvara felett bóbiskoló nagyfényű lámpák is szemet hunytak, csak a hold sápadt fénye pislákolt, amikor megmozdult a hosszú, magas fa — sikongott is az utcán bámészkodó aprónép: dúl, dűl már! Pedig í '.hogy dűl, koronája billent meg csak arasznyit. Libben rajta a felaggatott sok színes szalag, s tetején az üveg teli aranyszínű borral... Vajon az kié lesz? Gyorsritmusú zene harsog. — Hová, Hová? — gajdolja a rekedt hangú énekes. — Ide az udvar közepére — hangoskodik egy jótorkú fiatalember, amint ropják a tágas betonon a divatos táncot. Félszemmel azonban a májusfái figyelik valamennyien. A jókedvet csak tetőzi majd, amikor a hatalmas jegenyefa váratlanul kidől. Mert közben markos legények ássák, mélyítik a gödröt, a zenekar lágy keringőbe kezd, perdül, fordul, libben a sok táncoló pár, amikor a fa lassan ereszkedni kezd. ’ Hogy az esés ne gyorsulhasson — lapáttal, ásóval támogatják a fiatalok, s amikor a fa elnyúlik, a zene hangosabbá válik s a jókedvű tánc a fa körül fo lyik. A letépett üvegből megtelnek a poharak — meglő d- ja még a szép csárdásáé is néhány üveggel s az asztaloknál összecseng a sok pohár. Aztán a kitáncolt fát a kuglizó mellé fektetik, hogy nagyobb legyen a hely, mert a Péteriek nemcsak a nótázást szeretik, hanem a táncot is. A régi szép népszokás eleven hagyományként él Péteriben. K. S. palack. Májusban 2042 kisméretű gázpalackot szállított az ÁFORT — tehát 443-al kevesebbet az igénynél! Ezek után mindenki előtt világos, miért van fennakadás az ÁFORT által — rendszertelen — propánbutángáz szállításban. Koblenc János, a monori cseretelep vezetője többször sürgette az ÁFORT-nál a háztartási gázt, és Frank elvtárstól azt a választ kapta: „Mondja meg a fogyasztóknak, maradjanak türelemmel!” Ez a „magyarázat”, enyhén szólva idegen a szocialista kereskedelem szellemétől. A háztartási gáz nem luxus! Bizonyítja ezt a hajdúszoboszlói földgázüzem folyamatos termelésének beindítása: az országban közel félmillió háztartásba jut el a palackozott propán-butángáz! Az illetékesek a tévében, rádióban — a nagy nyilvánosság előtt úgy nyilatkoztak: lesz elég gáz! Hol van akkor hát a hiba? A szállításban, vagy a palackhiányban? A fogyasztót elsősorban az érdekli, hogy fennakadás nélkül hozzájusson a háztartási gázhoz. Ezzel egyet kell érteni. Ezért a legsürgőr sebben fel kell számolni a monori cseretelep előtti gyakori sorbaállást, amely amellett, hogy jogos bosszankodást vált ki a lakosságból — rossz propaganda is! Szöveg: Hörömpő Jenő Kép: Szabó János Magángyűjtemény - kegytárgyakból Bíróság elé kerül a templomok fosztogatója Hetvenhárom rendbeli lopás miatt kerül a közeljövőben a bíróság elé Solymosi István 33 éves baleseti csoportvezető, a Fővárosi Autóbuszüzem jogi osztályának volt dolgozója. Solymosi különös érdeklődést tanúsított a vallási szertartásokhoz használt kegytárgyak, templomi ereklyék tránt. Elhatározta, hogy magángyűjteményt állít össze ezekből. Fosztogatni kezdte a templomokat. Az egri Szent Bemát templomból egy antik, 18 ezer forint értékű ereklyetartót vitt el. Ezután a soroksári, a monori, a szombat- helyi, a gyulai, a győri, a dunakeszi, a tatai, a pápai és tucatnyi budapesti templom következett. Az elorozott tárgyak értéke, a vádirat megállapítása szerint, megközelítette a félmillió forintot. Az előzetes letartóztatásban lévő Solymosit hamarosan bíróság elé állítják. VB-ülés lesz ma Üllőn, 14 órai kezdettel, melyen a június 17-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Vasadon tanácsülést tartanak 20 órakor. Napirendjén az aratás, cséplés, tarlóhántásra való felkészülés és az 1967. évi költségvetés végleges megállapítása szerepel. Veszélyes lehet, ha időben nem gondoskodnak megjavításáról. Monoron, a községi tanács Petőfi utcai bejáratánál a betonjárdába beépítettek egy csatornafedelet. A betonlap erősen megkopott, sőt egy tenyérnyi helyen át is lyukadt. Nagy itt a forgalom — erős kopásnak van kitéve a beton. Beszakadhat, ha sürgősen nem javítják meg. Ma még kis ügy, de írunk róla, mert nem szeretnénk holnap esetleg egy súlyosabb balesetről beszámolni. —sk— MAI MŰSOK MOZIK Gyömrő: Csigalépcső. Monor: A pártfogolt (széles). Vecsés: Drága John (széles). Sombrero, dobpergéssel A piros csikós gombaernyök hi- vogatóan csalogatják az út vándorait a Pilis és Al- bertirsa közötti Romantikába. Hús fák alatt ihatod a habos sört, vagy választhatsz valami hűsítőt is — ezen a vasárnapon csak citromlevet. A faházikóból fürgén ott terem az udvarias pincér, aki — a félreértések elkerülése végett — közli veled, hogy a számlában a három üveg betétje is benne foglaltatik. Nem viszed el a három üres üveget? Sebaj: fogyasztás után beválthatod. Hogy ez mire jó? Kérném tisztelettel — mondja a pincér — a környezet!... Romantikus álmodozásodból azonban könyörtelenül „földre” ránt a Sombreró zenekar három tagja, aki a „Zsebkendőm négy sarka, simára van vasalva” kezdetű magyar csürdön- gölőt adagolja — beatstílusban. A beatstílust ezúttal csak a hangos csatakiáltások teszik beattá, amit a zenekar dobosa vállalt magára, lévén ö a leghangosabb „rekedt torkú”. A zenekar alkalmi dirigense ingujjra vetkőzött ifjú, aki kiguvadt szemekkel, izzadságtól csepegő hajjal lejti a táncot — ihaj-csuhaj módra egyedül. Mert Sombreróék (a fára kiakasztott tábla is mutatja) valódiságát a három nagyszélű szalmakalap tette híressé, melyet egy-egy szám alatt a fejükbe nyomnak. álluk alatt megkötnek. A kalapot nem követi csizma, ezt a strandpapucs helyettesíti — lévén most nyár. S hogy a vendég ne féljen az erdők útvesztőjében, három tábla is mutatja az irányt a mellékhelyiségek felé. Kis faházikó ez, férfi és női. Ha belépsz, a Vékony deszkakerítés című dal jut az eszedbe... a zenekar azonban ezt tapintatból nem játssza... Az asztaloktól egy méterre, szintén a romantikára utaló farácsokkal övezve, mosdótál áll, felette törülköző ... Itt csak az nem mos kezet, aki nem szokta meg, hogy egy egész vendégsereg végignézze ezt az egyébként fontos műveletet, a Vékony . deszkakerítés után... A zenekar dobjának hangja még sokáig fülünkben maradt, s a tamtam dzsungeli ritmusa adta a gondolatot; e nagyerejű dobpergés csak nem a ven- dégmarasztalás legújabb eszközei (cs—i)
