Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

MfG vei HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1967. JÜNíUS 1.. CStTÓRItK A Hajrá" brigád Rekordmunka — rekordkereset // A Szabadság Termelőszövet­kezet feketei üzemegysége felé menet, bal oldalon egy homok­bánya van. Két traktor mögé négy pótkocsit akasztottak, öt markos legény lapátolja tele a homokkal. — Hová szállítják ezt a sok homokot? — kérdem Köteles Lajos szállítási bri­gádvezetőt. — Ide a tehenészetbe, ahol a tehenek kifutóját kell fel­tölteni. Egy nagy mélyedés van benne és állandóan vizes, sáros. Addig nem is eresztik ki a marhákat a kifutóba, míg az egész területet fel nem magasítják. Nem akarunk úgy járni mint tavaly, amikor a vízben álldogáló állatok meg­fáztak. — A sertésekkel ml van? Ott is ez volt a baj? — Azok sem járnak már ha­sig a sárban, mert a szövetke­zet vezetősége az idén kora ta­vasszal minden sertéskifutót kicementeztetett. Sőt egy nagy, körülbelül százhúsz köbméte­res űrtartalmú emésztőgödröt is elkészítettek. A másik ilyen emésztő építése is megkezdő­dött. A vizek levezetésére a csatornahálózat is megépült. — Mi volt a tavasszal a „hajrá” munka? — Az egész április ilyen „hajrá” hónap volt. Majd bele­szakadtunk. Erőltetett tempó­ban szállítottuk a trágyát a város területéről a kertészetbe. Mikor innen elfogyott, Kun- szentmártonról és vidékéről hoztuk. Hajnali háromkor kezdtünk és néha bizony le sem feküdtünk. A kertészetet sürgette az idő, minket meg a kertészet. Ez alatt a hónap alatt húsz vagon trágyát hoz­tunk be vidékről és negyven vagonnal helyből szállítottunk ki a kertészetbe, és az új te­lepítésű háromszáz hold szőlő­be. Az emberek zokszó nélkül, fáradtságot nem ismerve dol­goztak. Ezért dicséret illeti a két traktorost: ifj. Hartyányi Jánost és Zatykó Lászlót és a többieket: Farkas Imrét, Oláh Györgyöt, Danka Ferencet és ifj. Marton Istvánt, akik kivé­tel nélkül szereztek már egy­két kitüntető oklevelet a jó munkájukkal. ■ Ha ilyen sok volt a mun- biztosan sok lesz a pénz ka, is? — Hát ez is igaz. Meg va­gyunk elégedve. A vontatók közel négyezer forintot keres­tek. Mi, a rakodók valamivel kevesebbet. Nem is volna rossz évente néhány ilyen „hajrá” hónap. Azóta azon gondolko­zunk, hogy mivel még semmi neve nem volt a rakodó, illet­ve szállító brigádnak — alka­lomadtán a „Hajrá” nevet vesszük fel — fejezte be ne­vetve Köteles Lajos. (fehér) Az út megvan, csak a buszjárat hiányzik Végre több éves panasz vé­gére tett pontot a városi ta­nács, amikor korszerű utat építtetett a Pálfájához. Huszár Kálmánnal, megyei tanácstaggal arról a régi prob­lémáról beszélgetünk, hogy miért nincs vasár- és ünnep­napon autóbuszjárat. — Amikor rossz volt az út arra hivatkoztak, hogy járha­tatlan. Most jó, szinte hallom a választ — nem kifizető a já­rat beállítása. A Pesti út kör­nyékén lakóknak egész Hant­házáig szükségük lenne a já­ratra. Ugyanez a helyzet a Pálfájában is. Itt a nyár, az em­berek pihenni vágynak. Leg­alább szombaton és vasárnap állítsanak be járatot, ha már hétköznap nem lehet. — A MÁVAUT arra hivat­kozik, hogy nincs elég kocsi. Mi pedig addig kopogtatunk, míg célt nem érünk — mon­dotta Huszár Kálmán. Utólagos majális A ládagyár kollektívája utólagos majálist rendez jú­nius 11-én a Pálfájában. Erre az alkalomra, külön autóbusz- járat indul. Kép szöveg nélkül Kétszer annyit keresek, mint a férjem Már szép bokros a krumpli a Csíkvár-dűlőben, amit Má­kat Albertné kapálgat. Mellet­te férje a besegítő. Az asszony a Hunyadi Termelőszövetkezet tagja, a férj a konzervgyárban dolgosak. — Sok a kapálni valót — Sok, az idén egy hold ku­koricával többet vállaltam. Emellett, hatszáz négyszögöl uborka, négyszáz négyszögöl burgonya, kétszáz négyszögöl borsó és ötszáz négyszögöl cu­korrépa a vállalásom. — A tavalyi vállalás sike­rült? — Igen. Beleszámítottam a háztáji kukoricát is, ami kere­ken harmincezer forintot tett ki. A férjem havi ezerötszá­zat keres a konzervgyárban. A kettő együtt szép pénz. Min­dig osztozkodunk, de nem a pénzen — hanem azon, hogy a férjem a gyárat isteníti, én meg a földet. Arra kapacitál, hogy menjek a gyárba. De én maradok, mert szeretem ezt a munkát, ö is marad így aztán kvittek vagyunk. (f) (Kertész László rajza) A konzervgyárban megkezdődött a szezon Kedden megkezdték a kon­zervgyárban a borsó, eper és egres feldolgozását. Az igazi szezon azonban június 5-ével —, hétfőn kezdődik. A növényvédelmi szolgálat jelenti! Megjelent a burgonyabogár Ruha kiá Ili tás Ma délelőtt tizenegy órakor a művelődési ház előcsarno­kában ruházati kiállítás nyí­lik. Megtekinthető egész nap. Házikerti burgonyaültetvé­nyeket vizsgálva bárki meg­állapíthatja, hogy a burgo­nyabogár nagy számban káro­sít. A leveleken harminc­negyvenes csomókban meg le­het találni a kártevő tojásait is. A lárvák kikelése megkez­dődött, legjobb a kelés után védekezni ellenük. Ajánlatos, hogy minden termelő vizsgál­ja meg burgonyáját és ami- i kor már minden iárva kikelt, akkor védekezzen. A védeke­zés Pernit 1 százalék vagy Hungária DL—40 0,8—1 szá­zalékos oldattal történik, de jó eredményt értek el azok a termelők is, akik Fiiból—E 0,3 százalékos oldattal permetez­tek. A burgonyabogár karan­tén kártevő a növényvédelmi zárszolgálat semmi olyan zöld­ségfélét vagy gyümölcsöt nem enged exportra, amelyben burgonyabogarat talált. A barackmoly elleni véde­kezést meg kell ismételni, mert az ÉFM Növényvé­delmi Szolgálata a barack­molyt veszélyes kártevőnek nyilvánította és az ellene való védekezés kötelező. Ugyancsak felhívjuk a gyü­mölcstermelők figyelmét, hogy a szilvamolytojásokból is megkezdődött a lárvák kelése. A molyos szilva étkezésre, nem alkalmas. Még a cefrébe szedett szilva minőségét is rontja, így az abból főzött pá­linka is kevesebb. A megfigyelések szerint az almamoly rajzása is megin­dult. A kártevő rajzásának elhúzódása miatt a gyümöl­csöst az első permetezést kö­vetően július végéig nyolc-tíz naponként, majd szeptember elejéig tizenkét-tizennégy na­ponként kell permetezni. A barackmoly, szilvamoly és almamoly elleni védeke­zéshez a permetezőszereket kombinálva kell alkalmazni. Igen jó eredményt lehet várni a Wofatox spritzpulver 30 0,5 százalék, Vitigran 0,3 százalék, vagy Orthocid 0,3 százalék és Thiovit 0,5 százalék keveréké­vel, melyhez 2 deciliter San- dovitot kell tenni. A permete­zőszerek csomagolásán fel­tüntetett gyümölcsszedés előt­ti utolsó permetezés idejét feltétlenül be kell tartani. Szabari István Egyedül nehéz ■ segítsenek tus illetékesek Hét hónapja KISZ-titkár csak Szabó Veronika, a Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. Amikor átvette a vezetést ti­zenkét tagja volt az alapszer­vezetnek — ma tizennyolcán vannak. Körülbelül fele-fele a tagok és az alkalmazottak aránya. A tanyai fiatalok számaránya ennél nagyobb. — Mezőgazdasági techniku­mot végeztem. Most könyvelő vagyok. Érettségi után kint szerettem volna dolgozni a földeken, de a vezetőség úgy határozott, hogy nőket nem alkalmaznak a határban. Most éppen a képesített könyvelői vizsgára készülök. Vera itt lakik a termelőszö­vetkezet központjának közelé­ben. — Tanyán élek, itt szület­tem, ezért ismerem a tanyai fiatalok problémáit. A leg­nagyobb akadálya a KISZ- életnek, hogy szétszórtan dol­goznak a fiatalok. A másik, Toldisok Ornshásdn Az Élelemiszeripari Szak­középiskola „baromfis” osz­tályai, tanulmányi kirándulást tettek Orosházára. Megláto­gatták a BARNEVÁU-t, és a baromfi húskonzerveket ké­szítő üzemeket. A gyár kísér­leti célokra létesült, de az ed­digi tapasztalatok, rendkívül biztatóak. Orosháza után Tiszazúig és Cserkeszőlőn töltöttek kelle­mes órákat a diákok. Medárdnapi ülés Június 8-án a SZÖVOSZ felügyelő bizottsága Nagykő­rösön tartja, soron következő ülését. A vendéglátó földmű­vesszövetkezet felkészült az ülés zavartalan lebonyolítá­sára. Hars László találkozik olvasóival — a gyermekekkel Vasárnap délután a könyv­hét alkalmából, a művelődési ház klubtermében, író—olvasó találkozóra kerül sor. Hárs László író, találkozik olvasótáborával — a gyerme­kekkel. hogy nincs hol összejönniük. A kastély belső átalakítása előtt volt egy nagy termünk. Ott állt a pingpongasztal, játsz­hattak a fiatalok. Most a pad­láson pihen. Akkor a kiskör­zeti mozis is kijárt előadásokat tartani. A múlt év novembere óta az sem jön. A fiatalok a városban szóra­kozhatnának, de kinek van kedve munka után fáradtan bemenni egy filmre hétköz­nap? Annak idején — még az átalakítás előtt — kértük, hogy a nagytermet ne osszák ketté. Nem hallgatták meg kérésün­ket. Negyedévenként egyszer a vezetőség megengedi, hogy tartsanak egy bált. Az utolsó márciusban volt, a következőt a jövő hónapban szeretnék megtartani. Terveink vannak, a megvalósulásukhoz az kelle­ne, hogy a vezetőség járuljon hozzá, hogy gyakrabban hasz­nálhassuk a nagytermet — mondja Vera. A fiatalok akarnak valamit. Vera legalább is igen. Egyedül, segítség nélkül nem megy. — Miért nem kérte a párt­titkár segítségét? — Gondoltam, magam is dű­lőre jutok. Nem jutott. Segítsenek nekil SPORT KÉZILABDA Nagyköröst Kinizsi—Sziget­újfalu 22:10 (11:5). Szigetújfalu, vezette: Tóth. Kinizsi a következő összeál­lításban lépett pályára: Bekő — Zubány, Danes, Győrfi, Papp, Kovács I, Vikartóczki. Csere: Szigetvári, Fleisch­mann, Hugyák. Rossz talajú pályán és erős szélben került megrendezésre a mérkőzés. Az első percek tapogatózó játéka után a Ki­nizsi talált hamarabb magára és okosan játszva érte el gól­jait. Az első tizenöt percben még 5:4-re vezetett, a hazai csapat azonban az első félidő biztos Kinizsi vezetéssel zá­rult. Rövid pihenő után a má­sodik félidőt is a vendégek kezdték jobban és már az első percben újabb két gólt szerzett a csapat. A biztos vezetés bir­tokában már a kis létszámú közönségnek is játszott a csa­pat. Nem teljes erővel táma­dott, de mégis látványos gólo­kat ért el. Az ekkor már tét­nélküli mérkőzésen több, kö­rülbelül nyolc-tíz holtbiztos gólhelyzetet hagytak ki. A ha­zaiak szórványos támadásait és ritkán látható góljait a kö­zönség a sok kihagyott Kinizsi gólhelyzet után nagy lelkese­déssel fogadta. A csapatból mindenki dicsé­retet érdemel az okos és né­hol igen jó játékért. Ezzel a győzelemmel a csapat rosszabb gólaránnyal 3. Vecsés két pont­tal előz meg. Góllövők: Papp 6, Zubány 4, Vikartóczki 3, Danes 3, Kovács I 2, Győrfi 1, Szigetvári 1, Hu­gyák 1,‘ Fleischmann 1. Vasárnap előreláthatólag délután hazai pályán a Kini­zsi Budaörssel vív bajnoki mérkőzést. (0 Szerkesztői üzenetek K. S.-né, Szolnoki út. Kér­désére csak részben tudunk válaszolni, mivel nem írta meg, hogy melyik termelőszö­vetkezet tagja. A háztáji föld területét a termelőszövetkeze­tek közgyűlése határozza meg. Ugyanez a helyzet a ledolgo­zod: napok számával is. Pél­dául, a Petőfi Termelőszövet­kezetben száznyolcvan, míg a Szabadság Termelőszövetke­zetben kétszáz munkanap szükséges. A nyugdíjügyben száz ledolgozott nap, határoz­za meg a nők nyugdíjképessé­gének szükséges normát. De itt is különféle tényezők befo­lyásolják. (Betegség, föld mi­nősége stb.). Kérjük, írja meg. milyen termelőszövetkezet tagja, hogy konkrét választ adhassunk, kérdésére. Nagy Zoltán. Bírálatával egyetértünk. Nagy Tiborné, Alsójárás 15/a. Észrevétele jogos való­ban egy jól tejelő anyajuh maximálisan negyvenöt liter tejet ad. Köszönjük észrevéte­lét és várjuk további leveleit. Névtelen levélíróink levelei­vel nem tudunk foglalkozni. Köszönetünket felezzük ki ro­konainknak ismerőseinknek, szomszédainknak, akik felejthe­tetlen emlékű édesapánk teme­tésén résztvettek és szomorúsá­gunkban velünk együtt éreztek. Szálai Ambrus és felesége. ÚJBÓL ITTAK, aztán megint, végű elfogyott az egész, de nem tudtak meg egyezni. Megpróbálkoztak a másik hor dóval. Hátha arról könnyebb eldönteni miféle. Az első korty után Marci bácsi le vette a szájáról a poharat és felragyo gott a szeme. — Ez is rizlingl Feri bácsi vigyorogva ingatta a fejét — Vagyis hogy ez is ezerjó. Megitták az egész pohárral, aztán eg] másikkal is, és egymásra néztek. — Jó? — kérdezte Feri bácsi. — E jó! Akár az előbbi! De jó ám! — Akkor pedig ezerjó! Mint az előb bi! Marci bácsi szeme hirtelen lobbot ve tett. — En olyan emberekkel nem vitatko­zom, aki nem ismeri, melyik a rizling melyik az ezerjó! Azzel sarkon fordult, és kiment a pin­céből. Feri bácsi ott maradt, s megvon­ta a vállát: nem értette. Azóta nem ellenkeznek egymással, he borról van szó. De aztán a szombat dél­utánt sem említik senkinek. Tóth Tibor kor Marci bácsinak már harmadszor kellett megtöltenie a lopóját. Az öreg fellépett a hordót tartó ge­rendára, de mérges tekintette visszafor­dult. — Hallod-e, Feri? — No? — Micsoda? — Ez nem az én hordóm! — Hát? — Ebben ezerjó van! — Es ha mégis rizling van benne? Most Marci bácsi lett bizonytalan. — Hát... vagy ezerjó — No? — ... akkor meg kell kóstolni. NAGY ÜGGYEL-BAJJAL felkászá­lódott a hordóra, és megszívta a lopót. Töltöttek, és ittak. — Na? — kérdezte Feri bácsi. — Rizling! Feri bácsi megcsóválta a fejét. — Ezerjó — mondta. Még egyszer meg kellett ízlelni — Rizling ez! — bizonygatta Ma, ci bácsi. — Nem a! Mert ezerjó! Rizling A SZÖVETKEZET pincemestere, Var­ga Ferenc keresztkomája volt Marci bá­csinak. A rokonságot sokszor megünne­pelték már vidám poharazgatással, meg is volt köztük az összhang majdnem mindig, de egy dologban nem tudtak megegyezni. Marci bácsi a rizlinget tar­totta a legjobb bornak, Feri bácsi meg az ezerjót. Evek óta folyt köztük a vita ered­ménytelenül, mígnem egy szombaton végleg lezárult a kérdés. Éppen a pincében voltak, Marci bácsi birodalmában. Úgy akarták eldönteni a problémát, hogy felváltva ittak, hol a rizlingből — hol az ezerjóból. így aztán egyszer Marci bácsi erősködött nagyon, máskor Feri bácsi, s ez rendre ismétlő-, dött, aszerint, hogy melyik borból hör- pintettek A rizlingből mindig Marci bácsi szí­vott, az ezerjóból Feri bácsi, hogy ez­zel is kifejezzék pártállásukat. Aztán, ha valamelyikük kezében kiürült a lo­pótök, újból teleszívták. Ment is ez szépen egy darabig. A BAJ AKKOR KEZDŐDÖTT, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents