Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
PENTEKEN városi vb-ülés Péntek délelőtt 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként Kürti András tanácselnök számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd Balogh József, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója ismerteti a lakóházak felújítását. Harmadik napirendi pontként Ébert József, a mezőgazdasági osztály vezetője arról ad tájékoztatót, hogy a balesetelhárítási és egészség- védelmi óvórendszabályokat miként tartják be a termelő- szövetkezetek. Ezt követően egyéb ügyeket tárgyalnak a végrehajtó bizottság tagjai. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Mindenki segít a belvíz elvezetésében Nemrég több napig tartó társadalmi munkát végeztek a Hold utca és a Mező utca lakói. Nagy segítséget nyújtották a belvíz elvezetésében. Árkot ástak, csővezetéket fektettek le, értékes, jó munkát végeztek. Különösen dicsérendő Gyura Benő, aki a közös érdeket Szem előtt tartva saját portáján át engedélyezte a víz elvezetését. XI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1967. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK URH-s műhelykocsi járja a határt Tizennyolc kombájn arat a földeken Kasza vágja a rendet, ahol a gép nem bírja A Vörös Csillag Tsz nyomán Cegléd határában szerdán és ma valamennyi tsz-ben megkezdődött az aratás. A megelőző gépszemle arról tanúskodott, hogy valamennyi termelőszövetkezet kellő körültekintéssel és pontossággal készült fel az idei aratásra, s így lehet szólni a gépjavító állomás gépeiről is. A város termeiöszövetke- teinek földjén 18 kombájn arat, s valamennyi már a határban van. Ugyancsak munkához látnak a gépállomás kévekötő aratógépei. Három termelőszövetkezet saját gépeit állította munkába, négy helyen dolgoznak a rendrearató gépek. Négy bálázó és öt gabonafúvó berendezés segíti az aratók munkáját, de nem egy helyen a kasza is villan. Ahol olyan a talaj, hogy a gépek tehetetlenek, ott emberi erővel takarítják be a termést. Üzemi konyháról üzemi konyhára Javult-e a közellátás a múlt nyár óta? Ff? ; IL A vállalati konyhákon kívül Cegléden négy állami gazdaságban működik üzemi konyha: a cifrakertiben, a kecskéscsárdaiban, a csernyiben és a Szolnoki úti Kísérleti Gazdaságban. Természetesen a tanács egészségügyi osztályának a felügyelete alatt áll valamennyi, éppen úgy, mint az üzemi konyhák. Tavaly ételmérgezés történt á Cifrakerti Állami Gazdaságban. Az eset nagy port vert ■fel. S mivel ételmintát akkor „éppen akkor nem tettek el”, a ikivizsgálás nehéz volt. Azóta viszont olyan tisztaság 'és rend van a konyhájukon, sőt a konyha környékén is, hogy igazán példaként lehet említeni. A tárolóhelyek és az előkészítő elkülönítését megoldották. Húsról maguk gondoskodnak, önellátóik. Azóta az ételmintát 48 óráig tárolják a hűtőszekrényben... ( A Kecskéscsárdai Állami Gazdaság konyhája sokkal Hírek az MHS-ből A járási alapszervezetek júliusban kispuska lóversenyt rendeznek Cegléden. ★ Az abonyi MHS július első felében ünnepélyes taggyűlést rendez, melyen a Nagy Október Szocialista Forradalomra emlékeznek a meghívott veteránok. ★ Júliusban újabb motorkerékpárvezetői tanfolyamot indítanak. A tanfolyam kezdetének időpontja a jelentkezők számától függ. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés az MHS-irodában (Alkotmány utca 2.). ★ A jövő hónapban —. a sorkötelesek részére — laktanyalátogatást szervez az MHS. A Itendö „kiskatonák” rövid séta keretében ismerkednek a katonaélettelü SZOLNOK MÁV-kórhdz A szolnoki Zagyva-parton felépült 300 ágyas MÁV-kór- házat és rendelőintézetet július 9-én, a vasutasnapon avatják fel. Az Alföld egyik legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézményében egyelőre csak az ambulancia fogadja a betegeket, a kórházban pedig szeptemberben kezdik meg a gyógyító munkát. mostohább körülmények között van. Az épület öreg, konyhájuk kicsiny. Csak egy csepp előtérben tárolhatják az edényeket, mosogatóhelyiségük egyáltalán nincs. A konyha egyedüli kifogástalan része a száraz árú raktár. Ennek ellenére a vezető mindent megtesz, hogy ne érje panasz a házuk táját. Többnyire jó véleményt kapnak. ízes, kalóriadús a főztjük, s nagyon ügyelnek a tisztaságra. 120—150 emberre főznek a gazdaságban. Ehhez hasonlóan a cse- mőiek konyhája sem dicsekedhet a korszerűséggel. A konyhában öreg tűzhelyen főznek, és sok éves konyha- szekrényben tartják az edényeket. Indok: „Nincs pénz rá..." A mosogató nem a konyhából nyílik, oda külön kell bemenni. Nyáron nem is nagy gond, de télen, mivel hideg, nem is használják. Az ételmintát itt sem szeretik tartalékolná Általában sehol sem, — kivéve a város hat tálaló konyháját. Hozzájuk máshonnét szállítják az ételt, és náluk csak melegíteni, tálalni és mosogatni kell. Ezekben szinte minden ellenőrzéskor megtalálták a mintá- keit A Szolnoki úti Kísérleti Gazdaságban egy évvel ezelőtt vita tárgya volt, hogy a konyhán miért nem viselnek fejkendőt. A radikális intézkedés nem volt hatástalan: ha nincs kendő, nincs prémium sem, s akkor egyszeriben rászoktak a kendőviselésre. A konyhában különben elkészült az edények szárításához a csurgatópolc, amit egy kis átalakítás után hamarosan használhatnak. — Mi az, amire most különösen fel kellette hívni a szakácsok, konyhasók figyelmét? — kérdeztük az illetékestől. — Elsősorban a személyi tisztaságra, a gyakori kézmosásra, a fejkendő és a tiszta köpeny használatára — mondta Korény Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályán. — Azután: a konyhák, raktárak ablakain nem luxuscikk a szúnyogháló, hanem kötelező védőberendezés. A har- madik a fertőtlenítés, a negye- dik pedig az ételminták elte- vese, amire nem győzöm felhívni a figyelmet... (eszes) Az aratópárokat már megszervezték és a vállalásos részmunka szervezése is folyik. A termelőszövetkezetekben — az Alkotmányban, a Táncsicsban és a Kossuthban — a kévekötő aratógépekhez kívülállók segítségét is elfogadják, tehát kévehordáshoz, keresztrakáshoz diákok is jelentkezhetnek. A gépszemlén a baleset elleni védekezésre és a balesetesek ellátására szolgáló felkészülést is ellenőrizték. Valamennyi erőgépen megtalálhatók az előírás szerint fel- töltött mentődobozok, és az aratók az elmúlt napokban előadásokon elevenítették fel az aratáskor szükséges tűzrendészet! ismereteket. Meghatározták azokat a területeket is, ahol az aratók tüzet gyújthatnak, dohányozhatnak. A gépek javítására egy műhelykocsit állított munkába a gépállomás. Ez állandó ügyeletként járja a város termelőszövetkezeteit, és azonnal javítja a bejelentett hibákat. A műhelykocsival VRH-s kapcsolatot tartanak, s ennek a segítségével irányítják oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Halstadion A Kisállattenyésztési kutató Intézet tolnai kísérleti telepén stadion alakú asztali medencét készítettek a kecsege-előnevelési kísérletekhez. Ez a különös formájú medence kiválóan alkalmas arra, hogy a víz körbeáramoltatásával utánozzák a kecsegék természetes környezetét. A „halstadion” közvetlenül a Dunából kapja vízutánpótlását FELMEGY A LEGENY A FARA. Külföldön hamvasai) kedvelik Gyümölcsöt szed százötven diák Friss kedvvel, nótaszóval köszöntik a napot a Duna— Tisza közi Kísérleti Intézetben dolgozó diákok. Reggel, munkakezdés előtt alkalmi röpgyűlést tartanak a kapu előtt: ki mennyi gyümölcsöt szedett tegnap, melyik brigád vezet. A megbeszélés után titkon összenéznek a tegnap még sereghajtó „együttes” tagjai, szemükben néma fogadkozás: ma rá kell duplázni! Az intézet 150 diákot kért az általános és a középiskolákból. Ennyien dolgoznak ma is. Lemorzsolódás mind ez ideig nem volt. Az arány: 70 fiú és 80 lány. A versenyszellem kitűnő. Eddig még egy brigád sem „dobta be a törülközőt”. Az eredményekről majd a boríték tanúskodik. A szorgalmasoknak nem lesz gond fedezni a nyári program költségeit. Mit csinálnak most a diákok? A választ Kárteszi István, az intézet gyümölcstermesztési brigádvezetője, a diákok Pista bácsija adta meg. — A pándi meggyel kezdtük az idénymunkát Eddig száz mázsát szedtünk le, aminek nagy része exportra ment. Mivel a többi gyümölcs — az őszibarack, a cseresznye, a kajszibarack is — exportra megy, a diákok megfelelő okítást kaptak, hogyan szedjék. A gyümölcsnek épen és hamvasan kell a ládákba kerülnie. — őszibarackosunkból eddig négy és fél vagon gyümölcsöt szállítottunk a nyugati államokba. Megrendelőink nagyon kedvelik a Cegléd szépe fajtát. Ugyancsak Nyugatra szállítjuk a körülbelül két hét múlva kezdődő kajszibarack- és körteszüret gyümölcsét is. — A belföldi piac? — Az idei termés rekord- termésnek mondható, egészséges, hibamentes termést szüretelünk. A közeljövőben már kajszi- és őszibarackot tudunk adni a helyi piacnak, álmából, körtéből nagyobb mennyiség kerül a város asztalára. (csat—) ,Tudományos értekezés" az ifjúsági táborok életéből Többéves tá- borkutatás és tapasztalatcsere alapján született meg az alábbi értekezés, melyet most a táborba először indulók vidám csapatával szeretnénk megismertetni. Köztudomású, hogy a tábor a pihenést szolgálja. Az alvás is a pihenést szolgálja, az ébresztő tehát semmit sem szolgál. Ezért a nap ébresztővel kezdődik. Ilyenkor a napos sűrű, tömött sorokban támolyog a sátrak közt, miközben valami érthetetlen szöveget ri- koltoz arról, hogy ébresztő volt és valakinek el keXl menni tejért. (Tej: a víz legismertebb, elszínezett formája. Egy fajtája a pasztőrözött, amely megvéd a veszettségtől.) A rikoltozás- nak van értelme: a napos bereked, s így felmentetik a daltanulás alól. A daltanulás különben szintén érdekes dolog. Távolról hallva az ember megesküdne, hogy egy vízbefúló rohamosztag utolsó segélykiáltásait hallja. Persze, a dolog közelről soklcal békésebb képet nyújt. így csak a tömény unalom tűnik fel. Érdemes megemlíteni az úgynevezett „tschen- des pichenó”-tf mely hevenyészett fordításban féktelen ordítást jelent több torokból, és a délután folyamán terül cL Az esti takarodó után csak egyesek alszanak el mindjárt — ezeket őlöknek nevezzük. Csend borul a táborra, felbukkan a hold, S mielőtt átlépné a látóhatárt, röxnd vámvizsgálaton esik át. Az őrök hosszan elnyúlva fekszenek. Van köztük olyan, aki nem tud horkolni, de az ilyen egyré ritkább. HáliMenneW (e. k.) Új lakónegyed A ceglédi címer oroszlánja ^ HAJDAN a szomszédos nomád törzsek ^ nagy vállalkozásokra katonai szövetségbe tö- § mörültek, melyek sikerek vagy sikertelensé- S gek után leginkább felbomlottak és a változó S érdekek következtében e törzsek egyenként S vagy többedmagukkal más uniókhoz csatlakoztak. A magyarság régi hazáiban több szö- ^ vétségnek volt a tagja. A legutolsó, végleges § egyesülése az etelközi volt, amelyben — is- ^ mert célokból — a hét rokon törzsünk három ^ idegen, törzzsel szerződött Ugyanakkor más ^ magyarok másfelé csoportosultak. A kámai ^ Magna Hungária, a tizenharmadik század kö- zepén semmisült meg, a kaukázusiakról még S a tizenötödik században is érkeztek hozzánk | hírek. Az idők próbáját csak a pannonjai ^ magyarok szövetsége állta ki. | AZ ARANYOROSZLÄN, mint hatalmi jel- ^ vény Etelközben került a zászlók csúcsára. A ^ törzsfőknek egy-egy, a szövetség fejének ti- ^ zenegy, jelezve a megállapodott felek számát ^ A hét magyar törzs tulajdonképpen nyolc ^ volt; a Kürt és Gyarmat -egybeolvadt, továb- i bá itt volt az a három idegen kabar törzs, i Az oroszlánok átkerültek a nomádságból $ fejlődött feudális állami címerünkbe, első ki- $ rályi jelvényünkben pólyákon elhelyezve ti- § zenegy oroszlán van. Mint érdekességet jegy- ^ zem meg, hogy a Kárpáton túli nomád feje- § delemség korából ránk maradt kristálygöm- ^ bős jogar, amelyre három oroszlán van vésve, ^ egy három törzsből álló néhai unió hagyatéka ^ valahonnan a Don folyó vidékéről. $ KÁRPÁTI HAZÁNKBAN a törzsi arisztok- $ rácia kapott elsősorban birtokokat, legtöbbet § a fejedelem. De mert a főnökök egy része kü- § lönállóság felé törekedett, bomlasztva az ^ egyesülést, az egyre inkább feudális forra- § dalom útjára tolódott nomád államalakulást ^ csak erőszakkal lehetett haladásban tartani. ^ Az új országban felismert birtokelőny a ha- ^ talmat is jelentette. Árpád nemzetsége kisajá- i tításokkal növelte amúgy is hatalmas földte- S rületeit, magánföldesúri székeit Árpád öt fia § nyomában unokák, dédunokák és szépunokák $ negyven-ötven mai közepes járásnyi területet S szereztek oroszlános pajzsuk alá és a iegnagyobbra fejlesztették magánhadseregüket Aí egyoroszlános címer alatt harcoltak, mert ezek a székek nem voltak azonosak a közvármegyékkel, várispánságokkal és a királyi megyékkel. Az anarchiára hajlamos oligarchák ellenében a későbbi századokban ezért telepítette Béla király a jászokat és kunokat nem máshová, hanem saját birtokaira, jelentős fegyveres erőket nyerve a végpusztulásban levő ország rendjének helyreállítására. A behódolt magyar arisztokraták közül a törzsfői származás jogán viselték még e században is gyűrűkön az oroszlánt az Elődtől származó Csák nemzetség tagjai, az Ondtól való Bor-Kalának, a Tuhutumok, ivadékuk a Zsombor-nem, a Gyulától eredő Kánok és az- Ajtonyok. CEGLÉD mint a patrimónium egyik gazdasági egysége, talán széki központja, a fejedelmi gazda után használja címerében az oroszlánt, vési pecsétnyomójára és varrja zászlajára. Egyfarkú, ágaskodó címer állatunk, mint legrégebbi bronz emblémánk a város pecsét- nyomóján 1546-ból maradt ránk. Most a múzeumiján van, ünnepélyes alkalmakkor ütik vörös viaszba oklevelekre. A királyi tulajdont egy 1358-ban kiállított pergament tanúsítja Nagy Lajos nyilatkozatával: „A Pest megyében levő Cegléd falu, mint királyi birtok, már attól az Idotőr kezdve, melynek már nincs isf meg az emlékezete, mindig a királyok jogához tartozott EMBLÉMÁNK idézi a régi füves pusztákat, a tragikus végződésű harcokat, diadalma- kat, az elhagyott Etelközt, a zöldellő partok közt siető Prut, Szeret, Dnyeszter vizét, az ősi Duna torkolatvidékét és a Pontuszi-ten- gert, a farkasnevelő ingoványokat, a szépséges tájakat odaát a Kárpátokon túliról. Itt bent a feudális haladást első királyaink alatt a Vászolyok és Koppányok ellenében, akik soha nem a nép, hanem mindig a földbirtokos nemesség eszményképei voltak, a visszahúzóké, a haladó időt megállítani akaróké, és a patrimónium népe részese volt a győztes1 forradalomnak. Hídvégi Lajos A j\ A A * A
