Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
10 re sr •iccrel írlap 1967. JÜNIUS 25., VASÄRXAP Heti jogi tanácsaink A válóperi tárgyalásról... A beteg tsz-tag útiköltség-térítéséről... és az ingatlantulajdonos jogairól... — Van-e közös megegyezés alapján történő válás? Kérdezi Cs. L.-né ceglédi olvasónk. Szükséges-e az egész életüket kiteregetni a bíróság előtt vagy van-e lehetőség közös megegyezéssel elválni? Jelenleg is hatályos az a családjogi rendelkezés, hogy a házasság felbontása akkor indokolt, ha arra komoly és alapos ok van. Az ilyen komoly és alapos ok megvalósulása esetén általában a házasság már annyira feldúlttá vált, hogy helyreállítására nincs semmi remény. S hogy mit kell komoly és alapos oknak tekinteni? Ez minden esetben más és .más lehet, és a bíróságok ezért vizsgálják gondosan, hogy mik vezettek odáig, hogy a házas felek a házassági élet- közösséget megszakították. Továbbra sincs úgynevezett közös megegyezéses válás, mint ahogy azt olvasónk hallotta és levelében írja. Nem szolgálná ugyanis a házasság erkölcsi tartalmát olyan rendelkezés, hogy lehetőséget adjon mondvacsinált okok alapján is felbontani a házassági köteléket. Olvasónknak hallomásból szerzett értesüléséből csupán annyi az igaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt végleges elhatározáson alapuló közös akarat- nyilvánítása. Egy ilyen közös akaratnyilvánítás alkalmas lehet annak megállapítására, hogy komoly és alapos ok van a házasság felbontására. Ez azt jelenti, hogy a házasság felbontására irányuló közös, szabad és befolyásmentes, az elhatározás és ebből a bíróság arra a felismerésre jut, hogy a házastársak főzött az együttélés lehetetlenné vált, akkor lehetséges a házasság felbontása. Ebben az esetben valóban nincs szükség az egész házasélet kiteregetésére, annak részletes bizonyítására, hogy milyen okok vezettek a házasság megromlásához. Ha tehát megállapítható, hogy nincs többé remény a házasság helyreállítására, az oly súlyosan feldúlttá vált, végleg elvesztette erkölcsi tartalmát, akkor egyúttal a házasság felbontásához szükséges komoly és alapos ok megvalósult. Még ebben az esetben sem teszi feleslegessé azonban az ilyen úgynevezett komolyan megfontolt és végleges elhatározáson alapuló közös: akaratnyilvánítás az egyéb bi- : zonyítási eljárás lefolytatását, ha a bíróság úgy látja, hogy a családi élet helyreállítása, kü- | lönösképpen ott, ahol gyerme- '• kék is vannak, van némi re- meny. A bíróságok felelőssége j a házasságok felbontásánál a j Legfelsőbb Bíróság 3-as számú i irányelve alkalmazásával i még inkább fokozódik. Mikor jogosult útikölt- i ség megtérítésére a tér- i melőszövetkezet tagja és i családja? Egy korábbi tanácsunkhoz i szólt hozzá V. I. olvasónk, aki i szintén gyógyfürdő kezelésre i jár a fővárosba. írja, hogy ré- i szére nem térítik meg az úti- j költséget. Korábban olyan olvasónk i kérdésére válaszoltunk, aki i Budapesthez 27 km-ről jár kezelésre gyógyfürdőbe. Olvasónk pedig 60 km-ról jár a kezelésre. Márpedig a 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat azt mondja, hogy a gyógyfürdő igénybevétele esetén csak akkor illeti meg a jó- gosultat útiköltség-térítés, ha az út hossza a 30 km-t nem haladja meg. Kié az Idegen telekre ráépített ház? P. A. tököli lakos írja, hogy szoba-konyhás családi házába nem tud beköltözni, mivel a korábbi bérlő, bár elköltözött, de ottmaradt annak veje. Olvasónk kérdezi; mit tehet annak érdekében, hogy lakásába beköltözhessen? Azt is írja olvasónk, hogy ez a személy engedély nélkül az ő telkére egy különálló épületet is épített, amit el akar adni. Van-e erre joga? — kérdezi olvasónk. Mivel a bérlő a lakásból elköltözött, a visszamaradt, korábban családtagként lakó személy a továbbiakban jogcím nélkül tartózkodik a lakásban. A bérlő veje nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, de egyébként is. mivel magántulajdonban álló, szabadrendelkezésű lakásról van szó, olvasónk hozzájárulására volna szükség a bérleti szerződés megkötéséhez. Minthogy ehhez olvasónk nem járult hozzá, bérleti jogviszony nem jött létre, és a névlegesen ott lakó személy jogcím nélküli, akinek felmondást sem kell küldeni, hanem ha írásbeli felszólításra nem költözik ki, a bíróságnál indítson a lakás kiürítése iránt eljárást Ami az idegen telekre való ráépítést illeti, közöljük, hogy általános rendelkezés az, hogy azé az épület tulajdonjoga, akié a telek. Ez alól kivételek vannak, és a Polgári Törvény- könyv sorolja fel ezeket és ilyenkor az idegen telken épített épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg. Ehhez írásbeli megállapodás szükséges, és természetesen a telek tulajdonosának a hozzájárulása is. Mivel olvasónk ilyen megállapodást nem kötött, az épület tulajdonjoga olvasónkat illeti meg, azzal, hogy köteles gazdagodása erejéig megtérítést adni az építkezőnek. Éjszakázás, szenvedélyből Sokan álldogálnak estefelé a postafiók előtt. Aki fél nyolckor érkezik, már a százegy- néliányadik. Felkerül a listára. A listát egy szemüveges ember vezeti. Közös megállapodással jelölték ki erre a tisztségre. Este 10-re igen csak kialakul a végleges kép: 136-an várakoznak. Többen is egy-egy családból. Ismerősként üdvözlik egymást. Elcsendesedik az utca. Ejfél közeledik. A közeli presszó teraszán gubbasztanak a székeken. A presszó bezár, kioltják a neonfényt. Csendesen beszélgetnek a sötétben. Hűvös nyári éjszaka van, kabátot vettek az ásítozó öregek. Tizenkettőkor minden jel nélkül odagyűlnek a szemüveges köré, aki olvasni kezdi a neveket. Jelen ... igen ... Itt van... — Alii nem jelentkezik, az kap egy pontot a neve mellé. A következő névsorolvasás 2-kor van. Aki most sem jelentkezik, azt kihúzzák a listáról. A névsorolvasás után valaki azt javasolja, hogy most mindenki menjen haza, s csak négy órakor tartsák a következő katalógust. Ebbe örömmel beleegyeznek. Testületileg szavaznak. Hat órakor megint ott gubbasztanak a presszó teraszán. Hétkor nyit a postahivatal. Egy kis ablak mögött a lista szerint szólítják az embereket. Végre kezükbe kapják, amiért éjszakáztak: a festménysoro- zatot. Ugyanis valamennyien megszállott bélyeggyűjtők. Fáradtságukat elnyom ja a bélyegsorozat szorongatásakor érzett öröm. Már kialakult törvényeik vannak, aszerint állnak sorba, aszerint részesülnek a megjelenő új bélyegsorozatokból. Reggel nyolckor karikás szemmel viszik hazafelé a drága szerzeményt. Kilenckor becsukják a kisablakot. Elfogyott, nincs tovább. Azt mondják, mostantól legalább hétszeresét éri a sorozat. A posta ajtajában már akadnak is alkudozók. (dozvald) Salétromsavgyár A Péti Nitrogénművek nagybővítési munkálatai jelentős szakaszhoz érkeztek. Megkezdte működését a gyártelep egyik legfontosabb új létesítménye: a salétromsavgyár. A savgyárban önműködő szabályozó körök biztosítják a zavartalan, munkát Emlékezetes bűnügyek A csillebérci szörnyeteg — Elhatároztam, hogy Ildikót borotvával ölöm meg. Megbeszéltük, hogy kimegyünk a Széchenyi-hegyre. Itt majd megmondom, hogy nem vagyok diplomata, s ha ő ezt nem ügy fogadja, ahogyan nekem tetszik, elvágom a nyakát ... Esetlen, torz, rossz arcú fiatalember mondotta ezeket a szavakat a Budapesti Fővárosi Bíróság előtt, 1962-ben a szeptember 28-án és 29-én tartott tárgyaláson. Szöllősi György 22 éves segédmunkás, egy emlékezetes bűnügy vádlottja, vagy ahogyan az akkori bírósági tudósításokban szerepelt: a „csillebérci borotvás gyilkos”. 1958 tavaszán, az akkor még alig 18 esztendős Szöllősi György a Szatmár megyei Nyírgyulaj községből Budapestre költözött, munkahelyeken dolgozott, mint segédmunkás. Váltakozó szorgalommal. Magatartása azonban annál kifogásolhatóbb volt. Munkatársaival szemtelenül, cinikusan viselkedett, az idősebbeket és a nőket kinevette, kigúnyolta, senkit nem tisztelt. Betegesen hazúdozott, dicsekedett, mérhetetlenül hiú volt, vadabbnál vadabb történeteket talált ki, melyeknek ő volt a hőse. Fájdalmasan érintette, hogy külseje, modora miatt, a nőknél nem volt 6ikere. Észrevette, hogy a szórakozóhelyeken a külföldieket megkülönböztetett bánásmódban részesítik a nők. Szöllősi elhatározta, csalással próbál tekintélyt és nőismerősöket szerezni. Rákóczi úti albérleti szobájában heteken át szívós kitartással kezdte tanulni,. az. idegen hangzású magyar beszédet. Azt akarta, tört mae§em szőri gyarságú beszéde azt a látszatot keltse, hogy külföldi állampolgár Azt is tudta, hogy ily módon nem vehetik észre művelet- lenségét, primitívségét. Olasz, német és román szótárakat vásárolt, s a tört magyarságú beszédébe — amit ragyogóan begyakorolt — idegen szavakat is vegyített. 1961-ben kiváltott egy villamosbérietet, melyre szinte kiejthetetlen idegen nevet írt fel, mintha az igazolvány tulajdonosa külföldi követség alkalmazottja volna. A hetekig tartó halandzsatanulás után már csak munkahelyén és lakásán beszélt normálisan, máshol mindenütt — autóbuszon, villamoson, utcán, üzletekben csak tört magyarsággal. Most már csak a női partner hiányzott. Az egyik nagy fővárosi postahivatalban megismerkedett s. Á. posta tisztviselőnővel, akinek a lengyel követség tisztviselőjeként mutatkozott be. Rövid udvarlás után feleségül kérte a lányt, miután közölte, hogy apja washingtoni, bátyja pedig berni nagykövet. A lány családja jó ideig hitt is Szöllősinek — többször készültek a diplomata rokonok fogadására — egy alkalommal azonban Szöllősi durva hibát vétett. Azt állította ugyanis, hogy másnap Jeruzsálembe kell utaznia, majd térképet kért, melyen kereste a várost. S ott a lány és a család előtt, kínos pillanatok közepette kiderült, hogy a „művelt diplomata” Jeruzsálemet az Egyesült Államokban keresi. A szülőknek ekkor már gyanús lett a „követségi tisztviselő” és néhány nappal később megtudták, hogy a „diplomata”: Szöllősi György, az Acélöntő és Csőgyár segédmunkása. Ezek után kiutasították a lakásból. Szöllősi azonban nem csüggedt: következő nőismerőse egy fodrászlány volt. Itt is az előbbihez hasonló mesével hódított. Amikor megismerkedett a lány édesapjával, azt állította, hogy több nyelvet kifogástalanul beszél, közöttük a franciát és a németet is. Pechére a papa kitűnően beszélt mindkét nyelven, s amikor először szólította meg idegen nyelven leendő vejét, kiderült a csalás. Újabb kiutasítás, szakítás. Szöllősi ezután egy nála 15 évvel idősebb lánnyal, Zs. I.- vel ismerkedett meg. Ezúttal Edman Viktor néven, az izraeli követség tanácsosaként mutatkozott be. Azt állította, hogy csak néhány hónapig marad Magyarországon, ezalatt szeretne megtanulni magyarul. Gyp^kran találkoztak, s mindig osztályonfelüli szórakozóhelyeken, ugyanis Szöllősi kifejtette, hogy „rangja” miatt csak előkelő helyeken jelenhet meg. A költséges szórakozás csakhamar felemésztette fizetését: mindig ugyanabban a kopott sötétkék ruhában járt és sokat éhezett. Ha nem volt pénze, hetekig nem jelentkezett, ilyenkor „külföldön járt” Nem sokkal később eljegyezte a lányt, de egy véletlenen ismét elcsúszott. Egy alkalommal azt állította, hogy különrepülőgéppel most érkezett Washingtonból. A lány felhívta a Ferihegyi repülőteret, ahol közölték, hogy semmiféle különgép nem érkezett. A menyasszony ekkor már gyanút fogott, s egy este titokban hazáig — a Rákóczi út 53. sz. házig kísérte a tanácsost, s itt a házfelügyelőtől pillanatokon belül megtudta, hogy vőlegénye a ház egyik albérlője és segédmunkás. Újabb szakítás, Szöllősi azonban most már bosszút forralt. Elhatározta, hogy megmérgezi a lányt. Vásárolt egy üveg CUnzanót, s az üvegbe másfél deci tömény sósavat öntött, majd az „ajándékot” elküldte volt menyasszonyához. Csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy Zs. I. nem ivott a mérgezett italból. Sajnos, mielőtt a mérgezett ital, a gyilkossági kísérlet miatt eljárás indulhatott volna Szöllősi ellen, már megtörtént a tragédia. Szöllősi Siófokon megismerkedett egy dunántúli főállatorvos 25 éves, ragyo- j góan szép leányával, S. I. lisztviselőnővel. Ezúttal mint a görög követség munkatársa I mutatkozott be. Néhány nap múlva eljegyezték egymást, s amikor az eljegyzést a leány megírta szüleinek, bátyjától azt a tanácsot kapta, érdeklődjön vőlegénye után a görög követségen. Ismét lelepleződött Szöllősi. Ezúttal azonban fogcsikorgató elszántsággal makacsul tagadott: azt állította, hogy csupán félreértés történt és arra kérte a lányt, hogy július 12-én este 9 órakor jöjjön el vele a Vörös Csillag Étterembe, a görög követség dolgozóinak vacsorájára, itt majd igazolják személyét. Ekkor már tudta, hogy megöli a lányt. Délelőtt borotvát vásárolt — miután hosszasan töprengett: leüsse agy megfojtsa volt menny asszony át, de érezte, hogy a lány sokkal erősebb nála, ezért a borotva mellett döntött. A szerencsétlen lány lépre ment, s megpróbált utoljára hinm Szöllősinek. Ez a tévedés az életébe került. A Vörös Csillagban megvacsoráztak — Szöllősi nem felejtkezett meg arról sem, hogy görög zászlót hozasson az asztalra — majd sétálni indultak azzal, hogy 9 óráig, amíg a görög diplomaták megérkeznek, ők is visszajönnek. A gyilkosság előtt Szöllősi több deci bort ivott: „erősítette” magát. Sikerült is egy elhagyott erdei ösvényre vezetni a lányt, aki szemrehányásokat tett az áldiplomatának, hogy játszott érzéseivel, hogy becsapta őt. Szöllősd ekkor balkezébe fogta a borotvát, s egyetlen vágással átmetszette a lány nyakát S. I. egy-két perc alatt elvérzett. A gyilkosság után az elvetemült gonosztevő a fogaskerekűnél taxiba ült és a Nagyszállóhoz vitette magát. A gépkocsivezetőnek azonban feltűnt véres ruhája, s a Nagyszálló előtt felhívta egy rendőr figyelmét furcsán, zavartan viselkedő utasára.^ A rendőr igazoltatta is Szöllősit, felírta nevét, adatait, a gyilkos azonban kivágta magát: azt állította, hogy verekedés közben lett véres. Tudta azonban, hogy minden órában leleplezhetik, minden azon múlik, mikor találják m. áldozatának holttestét. A szálak ezután már csak hozzá vezethetnek, hiszen a taxisofőr és a rendőr útján előbb-utóbb eljutnak hozzá. Valóban, másnap délután egy sétáló szerelmespár felfedezte a megcsonkított tetemet, s a helyszínre hívott URH-s járőr elfogta Szöllősit is, aki beteges kíváncsisággal visszatért » gyilkosság színhelyére, vallomása szerint azért, hogy meggyőződjön arról: mikor találják meg áldozatát. A zavartan, gyanúsan viselkedő Szöllősit előállították a központi ügyeletre: ruháján még ekkor is jól látszottak a vérnyomok. Beismerte a gyilkosságot. A tárgyalás során a védelem azt akarta bebizonyítani, hogy Szöllősi nem épelméjű. Az elmeszakértők azonban egybehangzóan azt a véleményt terjesztették elő, hogy Szöllősi sem elmebetegségben, sem öntudatzavarban nem szenved, az elmebetegségnek még a gyanúja sem ab fenn. Igaz, hogy viselkedésében hisztériás típusú személyiség, fantáziadús hazudozás, nagyzási mánia, szadista hajlam ismerhet^ fel, ez azonban nem elmebetegség. A Budapesti Fővárosi Bíróság. majd később a Legfelsőbb Bíróság is halálos ítéletet hozott, s néhány hónappal később kivégezték a csillebérci gyilkost. B—B Gyermeknevelés FELÜGYELET NÉLKÜL A NYÁR HOSSZÚ és a szervezett foglalkoztatás, tábor vagy munka nem tölti ki az egész szünidei időszakot. A gond elsősorban a felsőtagozatos iskolásokkal van, különösen azokkal, akik, napközi táborba nem járnak. Az iskolaév időszakában idejük nagy részét lefoglalta a tanulás, szervezettebb volt az életük. Most, sokszor, amikor a szülők hazajönnek, az üres lakást találják és nem tudják, hogy hol van gyerekük. Gyakran előírják a gyereknek, hogy mivel töltse napjának azt a részét, amíg a szülők nincsenek otthon, de kevés gyerek tartja be a szülői előírást, különösen azt, hogy a lakásban, vagy a lakás előtt tartózkodjék. Pajtásra, társaságra és mozgásra szükségük van. Különösen a kisebbek, 10—12 évesek, ilyenkor rákapnak a kalandozásra, a csavargásra és ez nem veszélytelen. HA NEM TARTJA be a jyerek a szülői utasítást, ho- jyan ellenőrizzük? Semmiképp sem úgy, hogy óráról órára beosztott napirendet írunk elő, amiben a házimunka és tanulás foglalja el a legtöbb helyet. Meg kell szerveznünk a gyermek programját és a felügyeletét is. A öbbgyermekes családokban ez kevesebb gondot jelent, mert ott a testvérek kialakíthatják i közös programot, különösen akkor, ha jó közöttük a kapcsolat. Ha nem is játszanak mindig együtt, tudnak egymás hollétéről, az ellenőrzés lehetősége megvan. Ezt a megoldást kell keresni azoknál a gyerekeknél is, ahol nincs testvér; gyerektársaságot szervezni. Elő kell segíteni, hogy gyerekünk a közelben lakó pajtásokkal közös programot csináljon. Ha többen vannak együtt és olyan gyerekek, akiket a szülők ismernek, akkor az már felügyelet. Egymásra vigyáznak, tudnak egymásról. A barátoktól tiltás csak azt eredményezi, hogy tiltás ellenére és olyan gyerekekkel tölti idejét, akiket nem ismerünk, s ellenőrizni nem tudjuk. A LEGSZERENCSÉSEBB akkor a gyerekcsoport, ha úgy mennek együtt, hogy a 10—12 évesekkel 14—15 évesek is együtt vannak. Ha nem is mindig örömmel, de szót fogadnak a nagyobbaknak. A nagyobbak pedig, ha előzetesen rájuk bíztuk a kisebb gyerekeket, és megkértük, hogy felügyeljenek rájuk, kiérdemlik bizalmunkat. Felelősséget éreznek a kisebbekkel szemben. Ha viszont csak alkalmilag verődnek össze, nem sokat törődnek azzal, hogy esetleg mélyebb vízbe úszik, vagy olyan helyre is felmászik, ami veszélyes. A nagyobb gyerekeknek is jobb, ha ismerős pajtásokkal vannak együtt, saját viselkedésüket is jobban fegyelmezik. NEM ELTILTANI kell a társaságot, hanem megszervezni, elősegíteni. Minél nagyobb körben engedjük szabadon mozogni őket, minél több bizalommal vagyunk irántuk, annál könnyebb az ellenőrzés. Kevés szabályt könnyű betartani és azt be is kell tartatni. Ibolyéknál nem okoz nehézséget a felügyelet nélküliség, pedig Ibolya egyetlen gyerek és még csak 11 éves. Este mindig közösen megbeszélik, hogy Ibolyka mit akar másnap csinálni. A tervekben mindig szerepel Kati és Kati ikertestvére, Jóska is. Ibolyka tartja magát a megállapodáshoz. Ha az idő kedvezőtlen és mást iktattak be, mint anyuval megbeszéltek, biztosak lehetünk abban, hogy a konyhaasztalon ott fekszik a levél Ibolyka szabályos betűivel és közli, hol vannak. Véletlenül sem fordul elő, hogy a megbeszélt időpontnál, i óránál később jönne haza Nem akarja, hogy anyu aggódjék. A három gyerek mái bejárta a környék minden k-ii erdejét, dombjait. Jóska sen, unja magát velük, mert nen, nyafogós lányok, szívesen rúgnak kapura is, ha éppen úg% adódik. Ok hárman mindig együtt vannak. Néha csatlakoznak hozzájuk más gyerekek is. Volt, hogy hívták messzebb őket, vagy ki a szabad fürdőre. Egyöntetűen visz- szautasították a hívást. Nen, érdekelte őket az sem, hogy gyávának csúfolják őket. Hárman akartak egyet és -ez mái erőt is adott. Néha vitatkozna!9 egymással, de soha nem alakul 1c, olyan ellentét, hogy azt rendezni ne lehessen. HÁZIMUNKÁT IS kell végezni mindegyiküknek, azt is közösen végzik. Hol Katiék- nál, hol Ibolyéknál kezdik Gyorsabban és érdekesebben megy a munka, mintha egy- magukra lenne hagyva. Meglepetést is készítenek, igazságosan, hol Katiék, hol Iboly- káék édesanyjának. Többen szerencsésnek mondják Ibolyka és Kati édesanyját, pedig inkább okosak. Bizalmat adnak, okos bizalmat, amit gyerekeiktől elvárhatnak és bizalmat, őszinteséget kapnak ők is. NEM TILTJÁK őket a kalandos felfedező utaktól, de azt kikötik, hogy meddig mehetnek el. Kiengedik őket a strandra egyedül, ha szép ide van, de nem engedik a veszélyes és bizonytalan szabad- fürdőt. Minden kirándulásról este 7 órára haza kell jönni. Persze, a világos nyári estéken ilyenkor még nem kell bent maradni, a közös vacsora után még kint játszhatnak 8—fél 9-ig. Az egész napi mozgás, tevékenykedés után erre többnyire már nem is vágyódnak. Dr. H. A.
