Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
19ffí. JÜNTCS 25., VASÁRNAP ffcíl HEGYEI '&CMap * | Villanófény 1 Cseppben a tenger Egy-egy adat, tény Is lehet olyan, mint a csepp: a tenger teljessége tükröződik benne. A nagy dolgok sokszor egészen apró, vagy legalábbis látszatra apró tényekben jelentkeznek. A Nagykőrösi Konzervgyár gazdasági igazgatója, beszélgetésünk során, csak úgy mellékesen említi, hogy az elmúlt egy évben a gyár munkásainak átlagkeresete 10,9 százalékkal növekedett. A gyár egészéhez, termelésének nagyságrendjéhez mérten — hiszen például csak exportra közel 40 ezer tonna árut szállítottak — maga az adat a szerényebbek közé tartozik, ám korántsem az, ha azok oldaláról nézzük, akik havonta százötven-kétszáz forinttal többet vihetnek haza. A munkások átlagkeresetének növekedése — az egész élelmiszeriparon belül az elmúlt évben ez az emelkedés hat százalék volt —, illetve az országos átlagot jóval meghaladó mérteke valóban olyan csepp, amiben a tenger, a gyár egész munkája tükröződik. És jó dolog, hogy ilyesmiben is tükröződik az, mert — s erre éppen elég példát szolgáltattak az elmúlt évek — nem mindenütt fordítottak kellő figyelmet arra, hogy aki többet ad, az többet is kapjon vissza. A konzervgyár egy munkására jutó termelési érték egy esztendő alatt 25 ezer forinttal nőtt, érthető, s indokolt tehát, hogy ők, akik jóval többet adtak az előző esztendőnél, ezt boríték - jukban is megérezzék. A munkakedvet sokféle tényezővel lehet befolyásolni — s a gyár él is ezzel —, ám azért a döntő az, fizetéskor mi szerepel a bérlistán. A körösiek munkakedvével aligha lehet tehát baj ... (m. o.) Évadzárás, évadkezdés Beszélgetés dr. Csicsay Ivánnal, a megyei tanács elnökhelyettesével Fotópályázatunkra beküldött kép: „Szentendrei sikátor’* (Lengyel Lajos felvétele) Magyar rapszódia" Bekapcsolódtunk Európabus"-szervezetbe az ^ A KPM Autóközlekedési ^ Vezérigazgatósága a nyár S kezdetén .«támiu intézkedés8 kezdetén . > sei Új révház a váci kompnál Tető alá került már a váci révnél az új révház. A csaknem egymillió forintba kerülő építkezést a múlt év őszén kezdték el, s előreláthatólag már ez év végén át is adják a forgalomnak. Az átkelni szándékozók majd modern váró- helyiségben tölthetik idejüket a komp indulásáig, a rév forgalmi tisztviselői is új iroda- helyiségekbe költöznek, étkező, főző, pihenő helyiségeket kapnak. A tervek szerint 1968-ban új, mintegy harminckét méter hosszú és tizenegy méter széles négymotoros önjáró komp váltja fel a jelenlegi öreg, ol- dalvontatású komp helyét. Az összesen 240 lóerős motoros komp lehetővé teszi, hogy a farmotoros, nagy Ikarus buszok is átkeljenek rajta a túlsó partra és vissza. E komp munkába állítása természetesen csak azután lehetséges, ha előbb átrendezik a váci Duna- partot a révnél, s a Szentendrei szigeten megépítik a magas- és kisvízi kikötőt. E létesítmények felépítése ugyancsak szerepel a jövő évi tervben. (—fi) számos segíti az országon belüli és a szomszédos országokkal kapcsolatos idegen- forgalmat. A nyáron hetente egy alkalommal — 1084 kilométer hosszú útvonalon Miskolc— Szeged—Dubrovnik között visznek MÁVAUT-buszok magyar és jugoszláv turistákat. A nyári idényben Magyarország és Jugoszlávia közt 11, Magyarország és Csehszlovákia közt 15, Magyarország és Ausztria közt hat és Magyarország és Lengyelország közt egy útvonalon jár magyar autóbusz. Bekapcsolódtunk az „Európabus” szervezetbe és a külföldiek — ennek szervezésében — a „Magyar rapszódia” nevű járaton kereshetik fel hazánk Lényegében befejeződött az 1966—67-es népművelési évad. A még hátralevő két nyári hónap — július, augusztus — a szórakoztató rendezvények mellett elsősorban a tanulságok lemérésének és a felkészülésnek az időszaka. Mit csináltunk jól, mit kevésbé, milyen új feladatok állnak előttünk az elkövetkező népművelési évben? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Csicsay Ivánnal, a megyei tanács elnökhelyettesével. Az Országos Népművelési Tanács legutóbbi felmérése szerint Pest megye a kulturális élet minden ágában — az elmúlt évi fejlődés számottevő eredményei ellenére — a megyék között a legutolsó helyet foglalja el. Véleménye szerint mi az oka ennek? — Több oka van. Talán a legsúlyosabb valamennyi között a lakosság számának — más megyékhez viszonyítva — rohamos növekedése. Évente átlagban tízezer emberrel gyarapodik megyénk lakossága — elsősorban bevándorlás útján —, s ezzel a gyors növekedéssel nem áll arányban a népművelés anyagi feltételeinek gyarapodása. De a lakosság számának növekedése mellett nagy gondot okoz az évenként is kimutatható erős belső népességmozgás is. 1965-ben harmincötezer volt az állandó lakásbejelentéssel letelepülők száma, az elköltözőké pedig megközelítette a harmincezret. Emellett az ideiglenes lakásbejelentővel a megyében tartózkodók közel negyvenháromezren voltak, az eltávozok pedig negyvenezren. Ha ehhez hozzávesszük a mintegy százharmincezer bejáró és tizenötezer kijáró dolgozó problémáját, a megye kiterjedt tanyavilágának gondját és azt a tényt, amit az általános iskolák tanterem és pedagóguslakás helyzetének súlyossága jelent — ennek következtében nem egyszer az iskolaépítés javára le kellett mondani új népművelési intézmények létesítéséről, a már elkészültek korszerű berendezéséről — érthetővé válik megyénk kulturális elmaradottságának oka. — A népművelés mely szakterületei voltak a leg- problematikusabbak az elmúlt esztendőben? — A könyvtárak és a művelődési otthonok jelentik ma is a legtöbb problémát. Ismert és sokszor elmondott tény — az elmúlt évek gyorsütemű fejlődése ellenére is — megyénkben jut a legkevesebb könyv egy-egy lakosra. Míg az országos átlag ezer lakosra 1328 könyv, addig a megyei átlag csak 940. Vagyis egy lakosra még egy könyv sem jut Pest megyében. De nem érjük el az országos átlagot az olvasók számában sem és ez már nem csupán anyagi probléma. Abból is fakad, hogy a jelenlegi személyi feltételek nem biztosítják a könyvtárakra háruló művelődéspolitikai feladatok maradéktalan végrehajtását Még egy számadat pedig ráfizetéses dolog. Aa tény, hogy a művelődési otthonok többsége nem gazdálkodik megfelelően. Intézményeink több, mint fele, nem teljesítette az elmúlt évadban saját bevételi tervét. Művelődési intézményeinket nem elsősorban gazdasági intézményként kezeljük. Ez művelödéspoliti- kailag hibás lenne. A költségvetés tervezése, a terv végrehajtása azonban szoros összefüggésben áll az intézmények tartalmi munkájával, mert annak pénzügyi, gazdasági alapját jelentik. Ezért meg kell találnunk azt a módszert, amellyel úgy növelhetjük bevételeinket, hogy az né rontsa az inigazolja ezt: míg 1965-ben i tézmények nevelőmunkájá- 6800 új olvasó iratkozott be könyvtárainkba, addig 1966- ban már csak 1200. — A másik nagy problémát a művelődési otthonok jelenük. Jelenleg 178 művelődési otthon működik Pest megyében. Számszerűen tehát elégedettek lehetnénk, de... Az elmúlt évben sem fejlődött a kívánt mértékben a művelődési otthonok berendezése, szakmai felszerelése. A legszükségesebb igények kielégítésére kétmillió forintra lenne szükség, ez az összeg azonban központi keretből nem áll rendelkezésünkre. Ezért mindent dl kell követni az dkövetkező esztendőben, hogy a helyi erőforrások koncentrálásával az üzemek, a termelőszövetkezeték és társadalmi szervezetek segítségével fejlesszük hiányos eszköztárunkat. Továbbá: a nem kielégítő fejlődést mutatja az is, hogy a műszaki szakkörök és az irodalmi színpadok kivételével, a többi területen csökkenés következett. A mezőgazdasági szakkörök száma tizenhétről tizenhatra, a képzőművészeti köröké hulegszebb tájait. WMMssssMMMSSMsemsssssssssssssssrssMsss.'ss//-ssssssssssssswssssssssssssssssws&sssssssssssss/ssfff,fsssssssfffSfs/sfsssssssssssssssssss/sssssssssssm,MMrsss korlátozottságából £ nem a szervező, mert másutt nincs. Ha tét- kásember tudomásul szik, ha nem, meg kell vennem. De az én fizetésem nem ehhez igazodik! is van ízlése az embereknek, igénye is. Megfizetnénk a drágábbat, a jobbat, de ne azt hozzák ide, ami Pesten már nem kell... És főként: ne a rosszat fizettessék meg az emberrel! Csak egy .példát Három hét alatt széfcment a kislányom lábán a 122 forintos gyerekcipő! Pedig ő még nem is focizik! Három pár cipő ment le a lábáról két hónap alatt — ilyen a minőség! Volt ebből már újságcikk, parlamenti interpelláció, s ez van. Kérdem én, 1500 forintos fizetésből ki bírja, ezt; mennyit kell nekem dolgozni 122 forintért?! Mikoláné: — És ahol három- négy gyerek van? Ki győzi őket? Csányi Mária: — Újra és újra jelezzük felsőbb szerveinknek ezeket a gondokat, de ezzel aztán vége is. Mert a gyerekcipők dolgát legalább öt éve — jelezzük ... Bálintné: — Nehogy túlzott igényességgel vádoljanak bennünket. Csak példa: nem túl nagy packázás a vevővel, hogy egy üveg Hypóért ötször kell elmenni az üzletbe, s ötödszörre sem kap az ember? Vagy egy másik. Építenek egy presszót. Kulturált stb., stb., ahogy ez szokás. Mellékhelyiséget viszont nem építettek hozzá... a környéke olyan, mint a disznóól, az ott lakókat, akik háza elé rondítanak, szétveti a méreg. Sokféle dologgal lehet bosszantani az embereket, nem? Kisvárosi mérce ? — Sajnos, sokszor és joggal éan olyan érzése az embernek — mondja Kalácskáné —> hogy valamiféle sajátos és rosszértelmű kisvárosi mérce létezik. Pesttől harminc kilométerre ... azért ez még nem a világ vége! Selmecziné: — Kisváros... Pestre kell bemenni egy filléres kávéfőző alkatrészért... Húsz forintnál több a vonatköltség, a busz még több. Pesten forint minden villamos ... így is lehet kevesebbet érővé tenni a fizetést! Szücsné: — Pedig a magunkfajta amúgy sem ugrálhat különösebben a pénzéből. Minden forintnak helye van, s akkor így vesztegesse? Az én dolgom az, hogy becsülettel dolgozzak az üzemben. Ha selejt van, megbüntetnek. Ha kések, levonják. És gkik így „terítenek” a kereskedelemben? Akik miatt hol ez, hol az hiányzik? Arról nem beszélve, hogy az üzletben legyen mindenki egyforma. Ne attól függjön a vevő becsülete, hogy üzleten kívül kicsoda ... mert ez is van. — Fizetésnapokon a piacon harminc-negyven százalékkal többe kerül minden — mondja Mikoláné. — És jó lenne, ha valaki a kofáknak is a körmére nézne. Előző nap felvásárolják a falusiaktól az árut, másnap négy-öt forinttal drágábban adják tovább. Ezt lehet? Ilyen könnyen keresni? Vagy ha nekik lehet, a tsz-ek miért nem törik le a szarvukat azzal, hogy zúdítják az árut a piacra? Selmecziné: — Pontosan azért lehet ilyen üzérkedés, mert kevés az áru! A kofa annyit kérhet egy csokor petrezselyemért, amennyit akar, szőhhatról tizennyolcra, a nyelvtanfolyamoké hetvenről ötvennégyre, a műsoros esteké pedig ezerhétszázról ezernégyszázra csökkent. De még klubfoglalkozást is háromszázzal kevesebbet rendeztek ebben az időszakban művelődési otthonainkban. Az ismeretterjesztő előadások és a művészeti csoportok száma szintén csökkent. Az elért minőségi fejlődés nincs arányban ezzel a nagyfokú csökkenéssel. Mindez a művelődési otthonok hatókörének szűkülését bizonyítja. Ez pedig nem csupán az anyagi lehetőségek fakad, hamozgósító veszi, I munka fogyatékosságaiból is. mit bír az ország, mit nem. £ Pedig az elmúlt évad egyik ...az ár maradt — Ragyogó szép csirkét hoztak a piacra a gödöllői kisállattenyésztésitől vagy honnan. Kilóját 33-ért adták. Megérte, olyan áru volt Azután eltűnt ez a csirke, jött a silányabb, jóval rosszabb, a 33 forintos ár megmaradt. Valahogy ez sem stimmel — mondja Bálintné. Szűcsné: — Ma is fennáll, hogy az olcsóbb áru eltűnik az üzletekből, például a férfiing Csak első osztályú van, hát ezt vegyük munkába? Az öltönyöknél hasonló a helyzet... Az ember újra meg újra olvas o burkolt áremelésről, meg arról, hogy így fognak fellépni ellene, meg úgy, aztán a gyakorlatban ezt tapasztalja. Többet kellene tenni, mint beszélni ... — Mert éppen ezek azok a dolgok — folytatja Selmecziné —, amelyek miatt az a sokat emlegetett második műszak kicsinálja az em bért. Csak az üzletről üzletre való szaladgálásra elmegy másfél—két órám! Azzal én nem vagyok kisegítve, hogy ilyen meg olyan szép az üzlet portálja, meg neonfény világit fölötte, ha odabenn nem kapom meg azt, amit keresek. Szűcsné: — Nem könnyű a megélhetés, de ’ — s azt hiszem nemcsak a magam nevében beszélek — a munAzit is, hogy kevesebb a hús | fontos célkitűzése éppen a a kelleténél. De lenyelje, hogy | művelődési otthonok hatókö- vannak, akik dugiban öt ki- § rének, társadalmi bázisának lót visznek, más meg sem- & növelése volt. A csökkenés mit nem kap? És sok ilyen 5 annak ellenére következett be, hasonló dolog: ezeket nemi hogy a népművelőik — példá- lehet lenyelni. És éppen ezek 5 ul az Állami Déryné Színház azok, ami miatt olykor neki- ? esetében — gyakran tettek keseredik az ember. Jobban ^ engedményeket a művelődés- mondva amiatt, hogy ilyes-1 politikai célkitűzések rovásá- miben olyan kín-keserves a £ na, a közönség igényeinek kiváltozás, a haladás ... pedig ^ szolgálásával. Nem nőtt lé- már nagyon ideje lenne ... | nyegeeen befolyásuk a terme£ lőszövetkezeti parasztság és Nem tettem hozzá és nemi ^változotte bejáró dolgo- vettem el belőle. A délutánt ^ koreben. Jelentősebb ered- kitöltő beszélgetésen ez hang- I «%*** zott el. Ne tűnjek szerény- ^ ^ telenségnek, de jól tudok S e ' mindent. A kereskedelmi há-| lózat fejlesztésére költött sok § millió forintot, intézkedése-1 két a visszaélések megaka- ^ dályozására, a húsellátás ^ • •» , ist,, * r. ) gondjainak forrásait, s így to- ^ vább. Tudok azonban más-1 ról is: a párt Központi Bi- ^ zottságának határozatáról a ^ munkásosztály helyzetének to- ^ vábbi javítására, a part IX. | kongresszusán elfogadott ha- ^ tározatról, az új gazdasági § mechanizmus előkészületei- $ rőí, a dolgozó nők helyze- ^ tének könnyítésére vonat- & « igyg kozó határozatokról s tovább. I Egy dolgot nem tudok csu- ^ pán: miért kell mégis annyit § mérgelődnie a váci — Az utóbbi időben fokozódott az ellentmondás a népműveléssel szemben támasztott követelmények, társadalmi igények és a feladatok megoldására fordítható gazdasági lehetőségek között. A gazdaságirányítás új mechanizmusa, éppen a nagyobb önállóság biztosításával, tovább fokozhatja a nehézségeket, ha a gazdasági eszközök felhasználásáról dönteni hivatott testületek vagy személyek körében nem tudjuk elismertetni a művelődési-népművelési feladatok fontosságát. Mi a véleménye erről? — A kérdés felvetése va- munkás- ^ tóban nagyon aktuális. Gyák- asszonynak? Es nemcsak a s ran leegyszerűsítve olyan tor- nácinak ... I mában hangzik el, hogy a Mészáros Ottó népművelés nyereséges vagy nak hatását. Hogy mi ez a módszer? Valamenrfyi érdekelt állami és társadalmi szervezet összefogása és sokoldalú együttműködése. Az új gazdasági mechanizmus célkitűzései indokolják a jelenlegi szétszórt népművelési anyagi eszközök összehangolt felhasználásának szükségességét. A népművelést szolgáló anyagi eszközök koordinálásának alapja a népművelési feladatokat ellátó szervek, szervezetek egyeztetett tartalmi munkaterve kell, hogy legyen. Továbbá : az érdekelt szervek közösen tarthatnak fenn népművelési intézményi, illetve. a közigazgatási egységen belül jelenleg külön-külön működő több kis intézményt egy intézménnyé vonhatnak össze. A népművelési intézmények közös fenntartásáról szóló rendelet lehetővé teszi a tanácsoknak, vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek azt is, hogy akkor is adhatnak támogatást a területi feladatot ellátó népművelési intézménynek, ha az intézmény ti fehl "közös fenn tar-* tásban működik. Ez akkor is lehetséges, ha például a vállalat nem azonos közigazgatási egységben van a népművelési intézménnyel, — Milyen törekvés van a népművelők szakképzett törzsgárdájának kialakítására? — A kérdés jogos: az elmúlt esztendőkben sok problémát okozott a népművelők nagy fluktuációja. Ennek több oka volt. Az egyik: lakás- probléma. A másik: a községi tanácsok többnyire szubjektív káderpolitikája, a rendelkezésükre álló alacsony bértartalékok. A harmadik: a művelődési otthonok elhanyagolt állapota. Mindezek együttesen - oda vezettek, hogy az elmúlt három esztendő alatt a megye nyolcvanhat fő hivatású népművelő álláshelyén több, mint ötven változás történt. Ilyen körülmények között az igazgatási és módszertani irányítás rendkívül nehéz és sok esetben hiábavalóvá válik a népművelők szakmaipolitikai továbbképzése is. A következő évadban az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a népművelők lakáshelyzetének meglodására, valamint a képesítési rendelet végrehajtására. A megüresedett álláshelyeket csak végzett, népművelésszakos hallgatókkal lehet betölteni. — Mit vár a holnap kezdődő háromnapos megyei népművelési konferenciától? — Érdemi vitát, sok hasznos, megvalósítható javaslatot. Az eddigi, Ilyen jellegű konferenciák közül azt hiszem ez lesz a legjelentősebb, elsősorban azért, mert sok új kérdés kerül napirendre az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban, annak népműve-r lést érintő vonatkozásairól! Ez foglalkoztatja ma leginkább a népművelés munkásait s ezeknek az új igényeknek kell már érvényre jutnia a következő népművelési évadban. frukner Pál
