Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

1967. JÜNIUS 23., PÉNTEK rt«i NIC) <c#jrtop mm? Ili« Történet egy — etikettről SZIMMETRIA Fentebb új nevet ismer­hetett meg az olvasó: Po- liceltex-Trevira. Néhány hete, a Daily News-Neueste Nach­richten különszámában — a Budapesti Nemzetközi Vásár­ra jelent meg — kapott elő­ször széles szakmai nyilvá­nosságot az ipari frigyet tud- tul adó, fél oldalt betöltő hír. A Gyapjúmosó- és Szövő­gyár Policeltex nevű kár- tolt szintetikus szövete jogot kapott arra, hogy — az or­szágban egyetlenként — a nyugatnémet Hoechst AG. nemzetközileg ismert és el­ismert Trevira etikettjével kerüljön forgalomba. Xét méter —r- két év A gépekről lekerülő Poli- aeitex minden két méterére rávarrják a Trevira etikettet: belföldre, külföldre így ke­rül a szövet. A két méteren­kénti etiketteléshez kétévi nehéz, a kísérletek rejtette buktatókkal teli munka veze­tett 1965-ben kezdődtek a gyárban a kísérletek szinte­tikus bekeverésű kártolt szö­vet gyártására. Négy fő csa­ládból végül is a poliészterre esett a választás: Nm 20-as, tehát kiváló fonal kifonását tette lehetővé, s ezzel a fésűs szövetek tulajdonságainak erős megközelítését, árban ugyan­akkor annak — felét... Az új termékcsalád első tagja a Summa volt, második a Pátosz (Csömör Lajos, a gyár anyag- és áruforgalmi főosztályának vezetője: — A Summa öltöny ma hiánycikk a ruházati' boltokban, a Vö­rös Október Férfiruhagyár minden mennyiségben átven­ne tőlünk Kártolt szinteti­kus szövetet...), s harmadik a minden tekintetben kiváló Policeltex. A gyári műszaki- minőségi vizsgálatokat a Textilipari Minőségellenőrző Intézeté követte, majd a po­liésztert szállító nyugatné­met cégé, itt a gyárban, majd ■ídakinn. A vizsgálatok min­denütt azonos eredménnyel végződtek; a TEXIMEI ter­mékvédelmi jogot biztosított a három szövetre, a nyugat­német cég pedig a Policel- texnek az etiketthasznála- tbt. Jó* és olcsón A Summából készült kon- üekcionált öltöny ára 650— 750 forint között van, első­sorban kamaszfiúk számára jelent olcsó és mégis mu­tatós ruházatot. A Pátosz a leányka- és bakfisruhákhoz, míg a Policeltex emellett az iskolai ruhákhoz biztosít könnyen rendbentartható anyagot. (Jánosy Béla, a gyár főkönyvelője: — A kö­zönség igen hamar megsze­rette ezeket a szöveteket, s ezt legjobban az igazolja, hogy 1965-ben ötvenezer, 1966-ban már több, mint 400 ezer négyzetméter készült belőlük. Ez évben félmillió négyzetmétert gyártunk, s jövőre az igény egymillió négyzetméter lenne...) A jót és olcsón hosszú ideig bű­vös körnek tartott vonalát Sikerült tehát áttörni: az ún. népruházkodási célokat szol­gáló szöveteknek sem kell ..bóvli” színvonalon megre­kedniük, ezt bizonyította a gyár. Bizonyított azonban még valamit. A policeltex-trevirai kollektíva, Mike István fő­mérnök, Balázs László mű­szaki főosztályvezető, Vuk- lovszki János, a váci gyáregy­ség vezetője, Váradi Gyula festődé vezető, Géczy Pál ki­készítő vezető, Forgács Pál fődessinatőr és Lugossy Jó­zsef, a pomázi gyáregység műszaki vezetője rekordidő alatt birkózott meg a felada­tokkal: 1966 elején kezdték a kísérleteket, s ma már üzem­szerű a gyártás, ez évben 60—70 ezer négyzetméter Po­liceltex készül! Váctól Pomázig mazhatnánk, hogy időben el­végzett előiskola volt az új mechanizmushoz, annak be­igazolódása, hogy a jó ter­méknek mindig van piaca, mindig vevőre talál. Nemcsak gyári ügy A szintetikus kártolt szöve­tek családjának létrejötte, $ különösen a Policeltex meg­születése egyben annak bizo­nyítéka is, hogy a nagyválla­lati szervezettségben rejlő erők céltudatos és koncentrált fölhasználása korábban aligha elérhető fejlődési gyorsaságot biztosít. Az ésszerű munka- megosztás — a Policeltex fo­nása Vácott, szövése Pojná- zon, kikészítése a budapesti, központi gyáregységben tör­ténik —, a csupán szerény ha­szonra való törekvés, a gyári és fogyasztói érdekek egészsé­ges összhangjának megterem­tése mind-mind olyan ténye­ző, amelyek már a nem túl távoli jövőbe, a gazdaságirá­nyítás új rendszerének meg­felelő termelési-értékesítési föltételekhez vezetnek. A gyár annak idején, ami­kor a kísérleteket kezdte, bár tudta igazát, mégis, nem ke­vés kockázatot vállalt. Voltak, nem is kevesen, akik már húzták a lélekharangot a kár- tolt szövetek, sőt, az egész gyapjúipar fölött. (Balatoni Pál, a gyár üzemgazdasági fő­osztályának vezetője: — Azt, hogy a vitában kinek volt igaza, talán a következőkkel lehet szemléltem: teljes ter­melésünk 62 százaléka volt 1965-ben kártolt szövet. 1966- ban ez 77 százalékra, ez évben pedig 81 százalékra emelke­dett, s abban a kellemes hely­zetben vagyunk, hogy a ren­delések jóval túlhaladjak ka­pacitásunkat ...) Kemény, de jó iskola volt műszaki-értéke­sítési szakembereknek egy­aránt mindaz, ami két eszten­dő alatt történt. Ügy is fogal­Az etikett, s mindannak története, ami eddig vezetett, lényegében ennyi. Van azon­ban valami, ’ ami gonddá, s nem is könnyű gonddá teszi a kérdést: hogyan tovább? A gyár termelésének 34—35 szá­zalékát eddig is közvetlenül exportra szállította. A Poli- celtex-Trevira olyan szövet, amellyel az élvonalba rukkol­tak, s ennek természetesen előnyös értékesítési következ­ményeivel is számolni kell. A belföldi fogyasztás a jelenlegi termelés kétszeresét' igényel­né, csak Policeltexből — a fel­mérések szerint — minimáli­san 200 ezer négyzetméterre lenne szükség. Munkájuk mi­nősége olyan, hogy a MERT nem is vizsgálja exportszállít­mányaikat, elegendő biztosí­ték a gyári meó... Jelenleg azonban már adott lehetősé­geik maximális kihasználásá­val tudják csak „tartani a frontot”, s szerény az az ösz- szeg, amit saját erőből fej­lesztésre fordíthatnak. Elért eredményeik szilárd biztosítékot jelentenek arra, hogy „jó üzletbe” társulna az, aki támogatást nyújtana a gyárnak, elsősorban kapacitá­sa növeléséhez. A megválto­zott körülmények módot ad­nak erre. Elsősorban a kár­tolókapacitás növelése a leg­égetőbb: egy évi 280—300 ton­nás kapacitású kártológép igaz, hogy — folyó forintban számolva — hétmillió körüli összegbe kerülne, de nem len­ne rossz befektetés. Például a belkereskedelemnek, ha im­portszövet behozatala helyett így kamatoztatná a rendelke­zésére álló devizaösszeg egy részét... Mert nemcsak a gyárnak, s elsősorban nem a gyárnak, hanem a fogyasztók széles táborának érdeke, hogy a Po- liceltex-Trevira etikett törté­nete az eddigiekkel ne érjen véget, sőt, éppen kiindulópont legyen! Mészáros Ottó Fertőtlenítik a gabonaraktárakat Határidő: június 30. Fotopályázat IV. díjat nyert kepe: „Szimmetria”. Színes felvétel, így a fekete-fehér nyomdatechnika csak sejtet­heti a kép szépségét és hangulatát (Papp Ferenc felvétele) A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium Növény- védelmi Főosztálya közle­ményt adott ki a gabonarak­tárak kötelező fertőtlenítésé­ről. A rendelet szerint június 30-ig mindenütt be kell fejez­ni a tárolóhelyek kitakarítá­sát és megfelelő fertőtleníté­sét. Az új gabonatermés foga­dását megelőző fertőtlenítést a minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi vállalat, gazdaság és termelőszövetke­zet ga bonarak tárában végre kell hajtani. A növényvédelmi útmutató előírásában szerepel­nek a fertőtlenítésre használt permetező, illetve porozósze­rek és a kezelés dózisai. A mi­nisztérium felhívja a vállala­tok és a termelőüzemek fi­gyelmét, hogy a permetezés, illetve a porozás befejezése után a raktárhelyiségeidet 14 napon át áramló levég’ővel szellőztessék. A fertőtlenítést az új termények érkezése előtt legalább két héttel be kell fejezni. Yssssss/swssssss/ss/-sssjssssfffsrrsrssssfrsfssrsssssssss7s/ssss*ss/.rsss/*sssssssjss;. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. ^Napirenden _a5. oktatási osztály jelentése szerepelt a megye tanulóifjú­ságának hazafias neveléséről.' Mint az írásos anyag is meg­állapította, az elmúlt években sokat tettek a járási és városi 28 EZER MAZSA GABONÁÉRT Aratásra készülnek az abonyi József Attila Tsz>ben A BUDAPESTI Nemzetközi Vásáron mutatta be a magyar híradástechnikai ipar, leg­újabb gyártmányát, az AM— 01—27 típusú rádiótelefont, s a napokban három példányá­val már az abonyi József At­tila Tsz-ben találkoztunk. Ta­mási István tsz-elnök elmon­dotta: nagyon fontos szerepet szánnak a három rádiótelefon­nak a nyári időszakban. Mesz- szire vannak egymástól az üzemegységek és a tsz köz­pontja. E nagy távolságokat hidalják át a vezetéknélküli telefonokkal. Az üzemegység­vezetőkkel tartják a kapcsola­tot, a munka dandárjában. AZ ARATÁS ideje ugyanis rohamosan közeledik. Nem téveszti meg a vezetőket, hogy az utóbbi időben sok csapadék hullott, s a gabona még haragoszöld. Ellenkező­leg, az eső még nagyobb óva­tosságra, komolyabb felkészü­lésre készteti őket. 2267 hold gabona betakarításának gond­ja nehezedik a szövetkezet tagsága vállaira. Óvatos becs­lések szerint is, mintegy 28 ezer mázsa gabonára számíta­nak. Hatalmas mennyiség ez, még akkor is, ha napjainkban a gép mentesíti az embert a legnehezebb munkától, az ara­tástól, csépléstől. A MOSTANI, a gabonabeta­karítás előtti időszak, talán még nehezebb, mint a július, augusztus. Akkor ugyanis csak egy dologra kell kon­centrálni, most azonban 10 újjal kell játszania a vezető­ségnek a feladatok billentyű­in. A napokban vezetői meg­beszélést tartottak — egyéb­ként ez rendszeres, hetenként tartják — s ott az üzemegy­ségvezetőktől, a növényvédel­mi felelősig, mindenki beszá­molt a most folyó munkáról, s a gabonabetakarításra való felkészülésről. A beszámolók­ból kitűnt, nagyon sok a mun­ka. A TERMELŐSZÖVETKE­ZET vezetőségének az a célja, hogy az aratás megkezdéséig mindennemű növényápolással végezzenek, s betakarítsák a szénaféléket. Az esős idő sok munkanapot vett el tőlük. Mindkét üzemegységben van még kapálni való. A növény- termesztők többsége a kuko­rica második kapálásán fára­dozik. A laposabb, melyebb területeken a cukor- és a ta­karmányrépában is megkéstek a második kapálással. A leg­több gondot azonban a lucer­na második kaszálása és a széna betakarítása jelenti. Vannak olyan területek, ahonnét a víz tetejéről kell menteni az értékes takar­mányt A VEZETŐSÉG nagy önálló­ságot biztosít az üzemegység- vezetőknek, s ennek előnye most kedvezően érezteti hatá­sát Az üzemegységvezetők sa­ját hatáskörükben, ha arra szükség van, félnaponként csoportosítják át a munka­erőt, oda, ahol éppen lehet dolgozni. A szakvezetőknek nagy segítséget nyújt ebben az időszakban a pártszervezet és a KISZ-szervezet is. Ébren tartják a versenyt Csaknem 200 tag kapcsolódott be a szo­cialista cím elnyeréséért indí­tott versenybe. Az elmúlt na­pokban összehívta a pártszer­vezet vezetősége a brigádokat, s odaadásukat, segítségüket kérte. A nagy lendületből ar­ra lehet következtetni, hogy megvalósul az elképzelés: az aratás megkezdéséig letudnak minden más munkát. A SOKRÉTŰ FELADAT nem vonja el a vezetők figyel­mét a nyári munkákra való felkészülésről. A főagronómus elkészítette o nyári intézke­dési tervet, a vezetőség meg­vitatta és elfogadta. A terv szerint a gépjavító állomás hét SZK—4-es kombájnt biztosít és egy aratógépet A termelő- szövetkezeteknek is van egy aratógépe. A gépek mellett számítanak arra is, hogy a kézikaszát sem nélkülözhetik — a terv szerint 76 holdról vágják le kézzel a gabonát. Az üzemegységvezetők figyel­meztették a tsz vezetőit, hogy az utóbbi esőzések miatt több kaszát kell biztosítani. A szer­vezés meg is kezdődött a ta­gok között. Ebben a szövetkezetben a gabonabetakarítással még nem tudják le a nyári feladatokat. A tervben azonos feladatnak tekintik a betakarítást, a szal­malehúzást, a talajmunkákat. Az utóbbiak ugyanis a jövő évi termés szempontjából je­lentősek. A korábbi években, mindig a szalmalehúzáson és a kazlazáson hiúsult meg az egészséges törekvés. Tamasi István tsz-elnöknek ez az első nyara a szövetkezetben, tavaly a helybeli Üj Világ Tsz-ben volt elnök. A jó tapasztalato­kat, amit ott szerzett, most itt hasznosítja. Szerződést kötnek például a tagokkal kazalozás­ra. de kívülállókat is szívesen bekapcsolnak ebbe a munká­ba. A munka díját azonnal kifizetik. A GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS üzemképes gépeket küld a termelőszövetkezetbe, de je­lentős gépparkja van a gaz­daságnak is. Csupán az erőgé­pek száma meghaladja a har­mincat. Négy cséplőgépe is van a szövetkezetnek, hat ele­vátora és sok-sok munkagépe, pótkocsija. Csuti Béla műsza­ki vezető elmondotta, hogy tervszerűen halad a munka a a műhelyekben, s a betakarí­tás megkezdésére készen lesz­nek. A szalmalehúzás meg­könnyítése érdekében, házilag készítenek felszereléseket. Az alkatrészellátás általában ki­elégítő, csupán két géphez hi­ányzik néhány. Emiatt azon­ban állnak a traktorok, a nagy munkaidőben pedig nagy szük­ségük lenne rájuk. A műhely dolgozói, a kőművesek, ácsok, igyekeznek a tsz tárolási gond­ját is enyhíteni. Két kombájn­szérűt nagyobbítanak és jú­lius elejére tető alá hoznak egy raktárhelyiséget. így sem oldódik meg teljesen a táro­lás nehézsége, igénybe vesz­nek a községben szükségtáro­lókat, magtárakat. A terv sze­rint a gabona nagy részét fo­lyamatosan adják át az állam­nak, de előnyben részesítik a nyugdíjasokat is. A tagok ga­bonáját a betakarítás után nyomban hazaszállítják, ezzel is tehermentesítik a raktára­kat Zsákok ezreire van szük­ség. ezeket már javítják, ugyanígy gondoskodnak pony­vákról, fóliatakarókról, tűz­védelmi felszerelésekről. Sem­mi nem kerüli el a tsz veze­tőinek figyelmét. A TÁRGYI FELTÉTELEK nagyon fontosak, de legalább ennyire aZ; hogy a tsz tagsá­gát jól felkészítsék a gabona­betakarítás munkáira. A tsz pártszervezete nagy munkát végez ennek érdekében. Bri­gádonként szerveznek megbe­széléseket, ismertetik a nyári munkák ütemtervét, meghall­gatják a tagok véleményét, hasznos javaslatait. Ezek a megbeszélések azt szolgálják, hogy amikor elérkezik az idő, minden erőt a gabonabetaka­rítás szolgálatába állítsanak. A gondos előkészületekből ar­ra lehet következtetni, hogy az abonyi József Attila Tsz-ben veszteség nélkül takarítják be a jó gabonatermést. Mihók Sándor művelődésügyi osztályok, s en­nek nyomán a pedagógusok is a tanulók hazafias nevelése érdekében. Az iskolareform során bevezetésre került tan­tervek, általában jól szolgál­ják a hazafias nevelés ügyét. Különösen kiemelkedő a ma­gyar irodalom, az élővilág, a földrajz, az ének-zene, vala­mint a testnevelés és a gya­korlati foglalkozás tantervi anyaga. A fejlődés még nem egyenletes valamennyi tantes­tületben és nevelőnél. Akad­nak olyanok is, akikben a ha- zaíiság fogalmának szocialista értelmezése bizonytalan. A tanulók hazafias nevelésébe a pedagógusok mellett a KISZ és az úttörőmozgalom is nagy szerepet vállal. A végrehajtó bizottság tagjai hozzászólás saikban részletesen elemez­ték a nevelésben elért ered­ményeket, de a még megmu­tatkozó problémákat is. Szen­vedélyes vita alakult ki, ho­gyan, milyen módszerekkel szolgálják a pedagógusok, a társadalmi és tömegszerveze­tek a nevelés ügyét. Dr. Pén­zes János elnökhelyettes fog­lalta össze a vita tanulsága'!, majd az ülés elfogadta a je­lentést. Ezt kővetően a megyei i nács végrehajtó bizottsá i egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar-kínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodás Aláírták az 1967. évi ma­gyar—kínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A két ország kereskedelmi dele­gációi között lefolyt tárgyalá­sok eredményeképpen csütör­tökön Budapesten a Külkeres­kedelmi Minisztériumban alá­írták az 1967. évi magyar- kínai árucsereforgalmi és fize­tési megállapodást. A megállapodás értelmében Magyarország szerszámgépeket, közúti járműveket és alkat­részeket, műszereket, acél- és alumíniumkábelt, acéllemezt és más árukat szállít a Kínai Népköztársaságnak, a Kínai Népköztársaság színesfémeket és érceket, vegyi anyagokat, papírt, továbbá húskonzervet, gyapjú- és selyemsizövetet és egyéb közfogyasztási cikkeket szállít hazánknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents