Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

Táborba fel! Kedden reggel a járás sok községéből indultak útnak a vakációzó úttörők, hogy bir­tokukba vegyék az úttörőtábo­rokat Ezen a napon tárt ka­puval várta őket az alsógödi, a váci, a gödöllői és a szent­endrei sátortábor, ahol szóra­kozva, játszva tölthetik majd a vidám napokat. Valamennyi tábor teljesen felkészülve vár­ta az első érkezőket: a napi programok is időben elkészül­tek. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „Tüskés csík" a Kossuth téren — Ismét feltűnt a város kö­zepén a „ceglédi tüskés csík" — a csatornaépítők palánkso- ra, amely félreérthetetlen jel­zése a járda, az úttest felbon­tásának. A vízügyi építésveze­tőség csatornázol a Kossuth téren dolgoznak: az fmsz ét­teremtől a Körösi útig készí­tik el a bekötő csatornát, mellyel a környék, s nem utolsó sorban az étterem gond­ját oldják meg. Reméljük, a munkát a kitűzött tervek sze­rint, határidőre végzik el. XI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1967. JtINIUS 22., CSÜTÖRTÖK GYAKORIBB AZ EJJELI ŐRJÁRAT Megjutalmazták az önkéntes rendőröket ÜNNEPÉLYES GYŰLÉS A FEGYVERES ERŐK KLUBJÁBAN Minden évben egy alkalom­mal, rendszerint nyár elején, ünnepélyes keretek között tartanak gyűlést az önkéntes rendőrök. Amikor a napokban a ceglédi Fegyveres Erők Klubjában a szokásos összejö­Mii fogott a hálótok? Tóth István vetelre gyülekeztek a város és a járás önkéntes rendőrei, eljött a városi és járási párt- bizottság képviseletében An- dó Antal, a járási tanácstól Sziráki Péter, Kocsis József őrnagy, a tűzoltóság parancs­noka és azoknak a vállalatok­nak, üzemeknek, termelőszö­vetkezeteknek a párttdtkárai, gazdaságvezetői, ahol az ön­kéntes rendőrök napi munká­jukat végzik. A közbiztonságot és a tár­sadalmi tulajdon védel­mét havonta értékelik, jutalmat is adnak egy-egy si­keres akcióért, ilyenkor még­is van miről tárgyalniuk: mit végeztek eddig s milyen fel­adatok. következnek ezután. Az önkéntes rendőri cso­portvezetők és a meghívott vendégek Erős János rendőr- őrnagy, városi—járási rendőr- kapitány előadását hallgatták meg — Az önkéntes rendőrök száma egyre emelkedik. Ma már 361-en segítik a hivatásos rendőrök mun­káját a járásban és a vá­rosban. Ha a jelenlegi létszám tovább növekedne, még előnyösebb lenne a helyzetünk, ugyanis nagy segítséget nyújtanak a körzetekben vagy egy-egy tsz- ben, vállalatnál szolgálatot teljesítő önkéntes rendőrök — mondotta a rendőrőrnágy. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a nappali órákban csökkent a szolgálati idő, s az éjszakai őrjáratok száma sza­porodott. Ez különösen jelen­tős, hiszen a legtöbb bűncse­lekmény elkövetését éjszaka lehet meggátolni. Gondosabb a szolgálatok megszervezése, s a járőrtevékenység több rriint háromszorosára emelke­dett egy esztendő alatt. Azok, akik szabad Idejüket, pihenőóráikat áldozzák fel, hogy mások nyugalmát, biz­tonságát megóvják, külön fi­zetség nélkül végzik az önkén­tes rendőri teendőket. Gyak­ran mutatnak fel szép ered­ményeket. Abonyban például Bugyi Béla és Lendvai László szolgálat közben egy bűncse­lekményről szerzett tudomást. Ónálló intézkedésük nyo­mán sikerült előállítani a korábban ismeretlen tet­test. Cegléden Mester Ferenc májusban egy gyanús kerék­pározó személyre lett figyel­mes. Nyomába eredt és Ceg- lédbercelen igazoltatta. Kide­rült, nem hiába, ugyanis egy börtönből szabadult csavargót fülelt le, aki a városból lopott '-erékpáron tette meg útját. Erős őrnagy megállapította, hogy nincs okuk szégyenke­zésre. Az önkéntes rendőrök jó munkát végeznek, a lakos­ság megbecsüli őket, te­kintélyt szereztek, végrehajtják a jól átgondolt utasításokat. Az ünnepi szó­nak után a vendégek is felszó­laltak: köszönetét mondtak az önkéntes rendőröknek és elis­merésüket fejezték ki. Befejezésül a rendőrkapi­tányság vezetője 38 önkéntes rendőrt dicséretben és juta­lomban részesített. Tizenegyen oklevelet kaptak. Jutalmazott a városi és a járási tanács is. A gazdaságvezetők 42 önkén­tes rendőrnek adtak át pénz- és tárgyjutalmat A pontosak és a notórius nemfiietck HORDJÁK AZ ADÓÍVEKET KEDVEZMÉNYT KAP. AKI ELŐBB FIZET EZEKBEN A NAPOKBAN a városi tanács adóügyi meg­bízottjai, vagy a külön e cél­ra ideiglenesen alkalmazott dolgozók keresik fel az elő­fizetőket, hogy átvételi el­ismervény ellenében átadják az 1967. évi adóíveket. Fá­radságos munka ez a kézbe­sítés. Szinte kivétel nélkül minden kapu zárva van, az érdekeltek nincsenek otthon. Azért, hogy egy-egy adóívet kézhez juttathassanak, néha kétszer-háromszor is próbál­kozniuk kell. Az adóíveken kimutatott összegeket egész évre kive­tett adónak kell tekinteni. Az adók félévi egyenlő rész­letekben esedékesek és a fél év napjától a fél év harma­dik hónapjának 15. napjáig pótlékmentesen fizethetők. Kivétel a búzaértékben ki­vetett földadó, amely egy összegben, minden év július 1-ig esedékes és kamatmen­tesen szeptember 30-ig, bor­ral történő lerovás esetén november 15-ig fizetendő. Az adóbevallás és az adó­ívek kézbesítése közötti idő- 1 ben a pénzügyi osztály adó­ügyi csoportja nagy mun­kát szokott végezni. Az együttesen kezelt adók fő­könyvi tételszáma tizenkét és fél ezer körül mozog. Külön földadó tétel is van majdnem ötezer, illetékelő­írás pedig ezer tételben. Az adóügyi csoport évenként te- I hát mintegy 20 ezer tételben j tartja nyilván az adózók fi­zetési kötelezettségeit. A KÖNYVELÉSBEN DOL­GOZOK lelkiismeretes és pontos munkáját az a tény is bizonyítja, hogy a rende­letileg engedélyezett egy ez­relékes hibahatár helyett alig fél ezreléknyi szokott csak az eltérés lenni. Mivel az adózók adófize­tési kötelezettségeiknek több tételben tesznek eleget, a be­fizetési tételek száma megkö­zelíti az évi negyvenezret. Az 1967. évi költségvetés együttesen kezelt adókból 7 750 000 forint előirányza­tot tartalmaz. A város folyó évi összes költségvetési elő­irányzatának ez az összeg egyheted része. E SZAMOK KAPCSÁN még megjegyezhetjük azt, hogy évenként két és fél ezer adóigazolást is kiállít az adóügyi csoport s az adó- és értékbizonyítványok szá­ma is megközelíti az ezret. S mindezen felül mintegy hatezer ügyiratot külön kell intéznie a hivatalnak. Az ér­kezett ügyiratok 70 százalé­kánál dönteni kell, tehát ha­tározatot kell hozni. Az adófizetőknél az előző évekhez viszonyítottan bizo­nyos javulás tapasztalható. Az önkéntes, tehát a felhí­vás nélkül, időben, ponto­san fizető adófizetők száma növekszik. Az adómorál vá­rosunkban általában jónak mondható. Jelentős számban növekedett az elmúlt év­ben azoknak a száma, akik állampolgári kötelezettségük­nek a megállapított határ­idő előtt eleget tettek és így 6 százalékos kamatté­rítésben részesültek. Évi adófizetési kötelezett­ségét az adófizetők mintegy 80 százaléka időben teljesíti, 15 százalék részben teljesíti és 5 százalék körül szokott azoknak a száma lenni, akik notórius nemfizetők. E szá­zalékszám bizony elég magas. INFORMÁTORUNK még el­mondotta, hogy a kivetett adók jogossága és összeg- szerűsége ellen az adóív kéz­besítését követő 15 napon belül (többek között ezért is kell az átvétel tényét és napját a félnek aláírásával elismernie) fellebbezéssel le­het élni. A tételesen, valamint a ház­adó után kivetett községíej- lesztési hozzájárulás „mél­tányosságból” történő mér­séklését vagy elengedését in­dokolt esetben a tanács vég­rehajtó bizottságától lehet kérelmezni. Sz. L Megszólaltatják Lenin hangját ötszáz díszes szalag Kossuth emlékére MIKOR BŐVÜLHET A MUZEUM? „Te szidtad az anyámat?” — bőgik az éjszakában Ilkovics, ceglédi módra? „Daru madár fenn az égen...” — hallatszik a bús melódia a Magyar Étteremből. Nyolc óra felé még diszkrét edénycsö­römpölés adja tudtul; aki csa­ládi körben, „házon kívül” zene mellett akarja elfogyasz­tani vacsoráját, ebben az ét­teremben megteheti. Akit vi­szont 10 óra után hoz erre az útja, az jobban teszi, ha a túlsó oldalra kerül. így meg­kímélheti dobhártyáit a han­gos ordítozástól. Ilyenkor az étterem előtt már öt-hat ingújjra vetkőzött férfi önér- zeteskedik, hogy hát az ő anyukáját ne szidja senki. A jámbor járókelő jelenlétére itt semmi szükség nincs. Tizenegy óra után már te­tőponton a hangulat. És te­tőponton az idegek tánca azoknál, akik vacsorájuk el­költése után még egy-két po­hár sör mellett szívesen elbe­szélgetnének kicsit. Ide — eb­ben az időben — csak az jöj­jön, aki amúgy istenigazában bele akar bódulni a nagy ma­gyar éjszakába. Kenyérsütés helyett leégett a nádtető A szabad kémény okozta a tüzet Mert itt lehet azt is. Sőt, a türelmes, udvarias kiszolgá­lónőt is lehet „anyukámnak” szólítani, és a mindenkit mél­tányolni akaró, kedves prí­mást „gyere ide, te" invitálás­sal az asztalhoz lehet kérni. Hétfőn délután tűz ütött ki Törteién, Pesti Antal Ludas­dűlői házánál. A háziasszony befűtötte a kemencét, hogy kenyeret süssön. A dagasztás és a vetés után befőzéssel fog­lalatoskodott, amikor lélek­szakadva berontott hozzá szomszédasszonya, Ország Jó­zsef né. Ö figyelt fel ugyanis elsőnek a ház nádtetejéből szállingózó füstgomolyagokra. Útközben még szóit Mihály Istvánnénak, hogy értesítse a tűzoltóságot. ,A tűz egyre hatalmaso­dott. A segítség gyorsan megérkezett. Szerencsére elég sokan dol­goztak a környékbeli szőlők­ben, földeken, így gyorsan beavatkoztak a mentésibe. Szolláth István az égő tetőre is felmászott, de a leszakadó náddal együtt földre zuhant. Kísérletének balsikere nem rettentette meg a többieket. Továbbra is mindent elkövet­tek, hogy a tűz a födémrészre át ne terjedjen. Óvatosságból a bútorokat is eltávolították a lakásból. A Ceglédről érkező tűzol­tókra már nem sok feladat há­rult. A még parázsló nádtör­meléket és a gerendákat kel­lett véglegesen eloltaniuk. A tűzesetet minden bi­zonnyal a korszerűtlen szabad kémény okozta, melynek szikrája begyújthat­ta a könnyen égő nádtetőze­tet. (j.) így van ez napjainkban, a városunk közepén, a Magyar Étteremben. S van ott még más is, például az illemhely körül... Hanem azt — az előbbiekkel együtt a hatóság figyelmébe ajánljuk. Nézzék meg, még mielőtt Ilkovics len­ne a Magyar Étteremből — ceglédi módra ... Füstölt levél A filatélia ritkaságai közé tartozik az a „koleralevél”, amelyet nemrég Párizsban ár­verésen adtak el. A levelet a múlt századbeli nagy kolera- járvány idején adták fel Pá­rizsban, s „füstölve” feliratú bélyegzővel látták el, amely jelzi, hogy azt fertőtlenítették. A Kossuth Múzeumban a nyári hónapokban is teljes erővel folyik a munka. Nem érnek rá tétlenkedni a muzeo­lógusok, nagy feladatok vár­nak végrehajtásra. Az őszi múzeumi hónap alkalmával két nagyszabású évfordulóról emlékeznek meg. Dr. Ikvai Nándor, a múzeum igazgatója elmondotta, hogy október első két hetében a múzeum fennállásának ötvene­dik évfordulójára emlékeznek. Ekkor olyan kiállítás nyílik, amelyen eddig sohasem látott ceglédi emlékanyagot mutat­nak be. Ekkor kerül először a ceglédiek elé a Kossuth-szo-1 bor leleplezésekor készített j emlékszalagok gyűjteménye és az a mintegy 500 szalag, amely Kossuth halálakor került a ko­szorúkra. Köztük sok külföld­ről érkezett, többek között Olaszországból, a híres sza­badságharcos, Garibaldi családjától. Jókai kegyeleteként szintén díszes szalag érkezett a halott búcsúztatására. Számos az iparművészeti remek, ezek kö­zött a szépen hímzett selyem­szalagok köpött. Annak idején a múzeum alapításához is az adta az öt­letet, hogy ezeket a Kossuth- relikviákat valahol össze kel­lene gyűjteni. így vetődött fel a gondolat, amelyet aztán tett követett. Bemutatják a mú­zeumban őrzött legrégibb tár­gyakat, amelyekhez közvetle­nül a megalakulás után jutot­tak. A Kossuth-ékszereket, az irattár becsesebb darabjait, az alapítási okmányokat, a mú­zeum alapításával kapcsolatos sajtóvisszhangot, a múzeum fejlődését és témaköreit mu­tatja be a kiállítás anyaga. Ebben az időszakban előadás hangzik el majd a múzeum történetéről és a város kör­nyékén talált — és esetleg még található — régészeti em­lékekről. Az október közepén kezdő­dő kiállítás A Nagy Október fényében címmel nyílik majd meg. Közük azoknak a ceglédi ve­teránoknak a visszaemlékezé­seit, akik személyesen lát­ták és hallották Lenint beszél­ni. Milyen volt az 1917-es for­radalom a helyi sajtó tükré­ben? Milyen hatása volt Ma­gyarországon és környékün­kön? — Ezekre a kérdésekre kap választ a látogató. Jelentős 1919-es emlékanya­got mutatnak be, megszólal­tatják Lenin hangját, önálló szovjet filmestet rendeznek, majd veterántalálkozóra ke­rül sor. A múzeum munkatársai azt szeretnék, ha munkájukhoz a város és a községek lakossága is segítséget nyújtana. Sok helyen van még a ládák, szek­rények fenekén, a padlásokon a limlomok között olyan katonakönyv, hadifogoly-igazolvány, katonai felszerelés, derékszíj, •ruhadarab, levél, háborús fénykép, érdemérem, tábori újság, háborús emléktárgy, amelyről gazdája nem is tud­ja, hogy az múzeumi érték. Jó lenne, ha önkéntes gyűjtőakció indulhatna, hiszen a muzeoló­gusok nem tudnak minden családhoz eljutni, a múzeum pedig szívesén megvásárolná, átvenné ezeket, a számára szükséges tárgyakat. Nagy munka előtt áll tehát a múzeum. Munkatársai jó szakemberek, akik becsülettel, nagy lelkesedéssel és szakér­telemmel végzik munkájukat Lehetőségeik azonban erősen korlátozottak. Jobbnál jobb kiáüításokat szalajtanának el azért, mert jogos kérésüket évek óta mindeddig nem si­került teljesíteni. Kicsi a je­lenlegi hely. Ideje volna már a háziipari részleget és a lakó­kat máshol elhelyezni, meg­érdemelné a város, hogy olyan kiállítások gazdag anyagában is gyönyörködhessen, mint Iványi Grünwald vagy Csont- váry tárlata. (tam&si) ÚJABB ÚSZÓTANFOLYAM INDUL Korán reggel úszók népesí­tik be a ceglédi strandot. Azok a felnőttek járnak ide reggelenként, akik most ta­nulják az úszást. Népszerű a felnőttek számára indított tan­folyam, ezért július 1-től újabb csoport számára indul okta­tás. Az érdeklődők a strand pénztáránál jelentkezhetnek}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents