Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

PEST MEGYEI VHÁfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 145. SZÄM ÁRA 50 FIIJ.Éit 1967. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK Koszigin—Johnson találkozó? „SÚLYOS VESZÉLY FENYEGETI A VILÁG BÉKÉJÉT'' Folytatódott a vita az ENSZ:ben a közel-keleti helyzetről Podgornij Kairóban vetkezményeinek felszámolá- I fegyveres erők vezérkari fo­sához. nöke is, aki kedden katonai A tárgyalásokon részt vesz küldöttség élén érkezett Kairó- Zaharov marsall, a szovjet I ba. Tájékoztató közlemény az SZKP Központi Bizottsága üléséről Podgornij szovjet államfő szerda délután Nasszer elnök és az EAK -kormányának meghívására Kairóba érke­zett. A repülőtéren Nasszer és hatalmas tömeg fogadta. Fel­vonult a szovjet államfő fo­gadására a diplomáciai testü­let: ott-volt Rácz Pál kairói magyar nagykövet is. Az ünnepélyes fogadtatás után Podgornij nyomban a Kubbeh-palotába sietett, ahol megkezdődtek megbeszélései Nasszer elnökkel. Az MTI tudósítójának a Kubbeh-palotában szerzett ér­tesülései szerint a magasszintű szovjet—egyiptomi tanácskozás során megvitatják, hogyan . já­rulhat hozzá a Szovjetunió' az EAK hadseregének felszere­léséhez, az izraeli agresszió so­rán elvesztett hadianyag pót­lásához, valamint elemzik azokat a tényezőket, amelyek szükségesek az agresszió kö­Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése 1967. június 21- én folytatta és befejezte mun­káját ' Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának „A Szovjetunió politikája a közel-keleti izrae­li agresszióval kapcsolatban” című beszámolója feletti vita után a központi bizottság ülé­se egyhangúlag elfogadta a megvitatott kérdésben beter­jesztett határozati javaslatot. A plénum megvitatta és jóvá­hagyta az SZKP Központi Bi­zottságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára kidolgozott tézise­it. A plénum Jurij Andropovot megválasztotta az SZKP Po­litikai Bizottságának póttag­jává és felmentette őt az SZKP Központi Bizottságának titkári kötelezettségei alól. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rende­letével Jurij Andropovot 1967, május 18-án kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állambizton­sági bizottság elnökévé. Szerda délelőtt folytató­dott az ENSZ rendkívüli, sür­gős közgyűlése a közel-keleti helyzetről. A közgyűlés előtt jelenleg egy szovjet és egy amerikai határozati javaslat van. Egyes hírek szerint több el nem kötelezett ország újabb javaslatot készít elő, amely előirányozza ugyan az izraeli csapatok kivonását a meg­szállt <arab területekről, de nem ítéli el Izraelt a támadá­sért. A közgyűlés szerda dél­előtti ülésén is részt vett a Magyar Népköztársaság küldöttsége, Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnöké­nek vezetésével. A közgyűlés szerda délelőtti ülésén elsőnek George Brown angol külügyminiszter mon­dott beszédet. Brown egyrész­ről kijelentette ugyan, hogy az angol kormány nem ért egyet Izrael területi követeléseivel, g különösen az ellen tiltako­zott, hogy a-Tel Aviv-i kor­mány annektálni akarja Jeru­zsálem arab területét! Viszont fenntartás nélkül támogatta azokat az elképzeléseket, ame­lyeket az amerikai határozat- tervezet tartalmazott. Az angol külügyminiszter visszautasította azt, hogy Anglia közvetlenül, vagy köz­vetve beavatkozott volna a közel-keleti háborúba. Brown támadta Koszigin szovjet mi­niszterelnök beszédét, mert az szerinte „alaptalan váda­kat” tartalmazott Nagy-Bri- tannia ellen. Ugyanakkor azonban elismerte, hogy Koszigin beszéde pozitív felhívást tartalmazott a nagyhatalmakhoz. Mahmud Favzi, az EAK el­nökének külügyi tanácsadója felszólalásában kijelentette, a tagállamok többsége osztozik abban a véleményben, hogy a közel-keleti helyzet következ­tében súlyos veszély fenyegeti- X A leves és a hús Mindennapi esetet meséltek el a Szentendrei Ko­csigyár vezetői, az igazgató és a főmérnök. Kocsikat szál­lítottak vasúton több megyei mezőgazdasági kereskedel­mi vállalatnak, így közöttük a Tolna megyeinek is. Rend­ben fölrakták a szállítmányt a vagonokba, ám nemso­kára levelet kaptak Tolna megyéből, amelyben a keres­kedelmi vállalat közölte, hogy az egyik kocsi prizmája — — azaz „stoplámpája” — törött volt, ezért — mivel a t vasút nem vállalja a kárért a felelősséget, mondván, hogy az nem szállítás közben történt — kéri a kártérí­tést stb. Egy prizma értéke 112 forint — mondják a gyár ve­zetői. Igazság szerint ők is vitatkozhatnának, hogy rend­ben fölrakták a kocsikat, hiány, sérülés nélkül stb. s er­ről nekik is papírjaik vannak. Nyilván a kirakodásnál is papírt használtak: kárfölvételi jegyzőkönyv vagy valami í hasonló lehet a neve. Ennek alapján írták a'levelet, köz­ben tárgyaltak a vasúttal is; papírok, papírok minde­nütt. És idő, értékes, hasznos munkára fölhasználható idő, telefonok, s mindég 112 forint miatt. Vajon hányszor : 112 forintot emészthetett föl? A gyár vezetői igen helye- 1 sen nem álltak le vitatkozni, levelezni, felelősöket keres­ni, hanem elküldték a prizmát. Ezzel maga az ügy véget i ért, ám tanulságai jóval tovább mutatnak száznéhány forintnál. Mindenki tud jónéhány példát arra, hogyan levelez- getnek hivatalok és kereskedelmi vállalatok az ügyfél­nek vagy vásárlónak nevezett magánszeméllyel igen sokszor forintos, kétforintos ügyekben. Még inkább így van ez a vállalatok egymás közötti viszonyában, amikor ! a sok ezer forintos számlák öt vagy harminc filléres el- ! téréseit egyeztetik, időt és pénzt nem kímélve... Arról ! is sokat lehetne beszélni, hogy az árkalkulációk — a ke- I rékítéstől való érthetetlen iszonyodás eredményeként —- ; sűrűn súrolják a nevetségesség határát, mert hiszen nem j mulatságos-e, hogy egy gépipari készülék ára 11 998' fo­rint 76 fillér?! A népvagyon óvása, a vele való alapos, lazaságot nem tűrő gazdálkodás igen dicséretes dolog, ám nem egyszer többe kerül a leves, mint a hús, többet kóstál az „óvás”, mint amennyit a megóvott vagyon ér! Több olyan pénzügyi rendelkezés van — s főként az utóbbi hó­napokban emelkedett a számuk —, amelyek lehetővé teszik a vállalatok rugalmasabb, ilyen esetekben is ész­szerű eljárását. Mégis, vállalataink egy jelentős része óvakodik az egyszerű úttól, s fittyet hányva az ésszerű­ségnek, tisztviselők hadát foglalkoztatja ilyesmivel. A gazdaságirányítás új rendszere, azzal, hogy gazdaságos- sági tényezővé teszi az ügyviteli költségeket, javít majd e helyzeten, a végleges változást azonban csakis e szem­lélet föladása jelentheti. Miiyen szemlélet ez? A kisszerűség, az okvetetlenke- dés munkamódszerré tétele, mégpedig — úgymond — a társadalmi tulajdon védelme érdekében ... Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy ki védi igazán a társa­dalmi tulajdont, de annak bizonygatása, újbóli és újbó­li elismétlése, hogy az ésszerűség és az egyszerű elinté­zési mód együttjár, hogy végre ideje lenne fölhagyni a népgazdaságnak sok száz forintjába kerülő filléreskedés­sel, nagyon is szükséges. Mert ma még szép számmal akadnak, akik a. prizma-ügyhöz hasonlóan, forintjain­kat pocsékolva vélik őrizni, fillérjeinket... M. O. V,--------------------------------------------------------------------------------✓ a világ békéjét. „Ha a helyzet nem változik, nem lehet töb­bé megakadályozni a robba­nást" — mondotta. Favzi sürgette, hogy a köz­gyűlés, a szovjet javaslat el­fogadásával szolgáltasson igazságot az agresszió áldoza­tának és büntesse meg az ag- resszort. Egyúttal visszautasí­totta az amerikai határozat- tervezetet, kiemelve, hogy országának szuverén joga ellenőrzése alá vonni az Akabai-öböl bejáratát. Otto Krag, dán miniszter- elnök azt mondotta, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Cséby Lajos kitüntetése Antonin Novotny, csehszlo­vák köztársasági elnök szer­dán — végleges hazatérése előtt — búcsúlátogatáson fo­gadta Cséby Lajost, hazánk prágai nagykövetét, akit ez al­kalommal — a Magyarország és Csehszlovákia közötti ba­rátság elmélyítése terén szer­zett érdemei elismeréséül a Fehér Oroszlán Rend II. foko­zatával tüntetett ki. NAPIRENDEN a termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakítása Csatlakozó és küldöttválasztó közgyűlések július 15-ig Az év elején három albi­zottság alakult a megyében, azzal a feladattal, hogy nyújt­Aratják az őszi árpát Nyitány a sári Fehér Akár Tsz-hen Befejeződtek a gépszemlék, munkára készen a hombájnú A sári Fehér Akác Tsz-ben, gondos előkészületek után ma reggel megkezdték az őszi ár­pa aratását. A Bugyi Gépállo­más két rendreara tó-gépet biztosított, de a közeli napok­ban újabb három gépet küld a tsz-be. A számítások szerint az 500 hold őszi árpát hat munkanap alatt levágják és elcsépelik. Ez utóbbi munkára ugyanis nyolc kombájnt állí­tanak munkába. Márczis An­tal, a tsz elnöke elmondotta, hogy az őszi árpa aratása után nyomban megkezdik a kenyér- gabona betakarítását is. 540 hold rozs és 1070 hold búza kerül betakarításra. Gép- és gépjavító állomá­sainkon befejeződtek a nyári gépszemlék — s amint Légrá- di László, a megyei igazgató­ság vezetője, tegnapi tájékoz­tatóján bejelentette — mind a 419 kombájn mun­kára készen várja az ara­sokon már mindenütt összeál­lították az úgynevezett me­netirány tervet. Valamennyi brigád s annak minden tagja tudja, melyik táblán kezdheti meg és végezheti majd a mun­kát. A gépszemlék megyei záró­akkordját a kétszeres élüzem címet viselő Érdi Gépjavító Állomáson tartották. Antal Imre igazgató elismeréssel vehette tudomásul a megyei szemlebizottság értékelését, miszerint az állomás szerelői, dolgo­zói cs vezetői mintaszerű­en készítették fel a gép­parkot a küszöbö álló munkákra. A perbáli üzemegységben — mint a felvételünkön is látha­tó — példás gonddal sorakoz­tatták fel a szakszerűen kija­vított 25 darab SZK—3-as és SZK—4-es arató-cséplő gépe­ket. Munkára készen áll a 20 erőgép is — köztük a 8 lánc­talpas traktor —, amely a já­rulékos feladatokat látja majd el. Tavaly a járás mostohább terepviszonyai ellenére — Bu­da környékén ugyanis sok a hepe-hupás domboldal, több­felé köves, egyenetlen a talaj — 380 hold gabona learatása jutott átlagosan egy-egy kom­bájnra. Számon Ferenc, Tí­már Vince és Czuczor Gás­pár, a legjobb kombájnosok, az állomás dolgozóival együtt vállalják, hogy legalább 400 hold fölé emelik az egy arató­cséplőgépre jutó átlagot ." A gépjavító állomáson egyébként megkezdték az egyéb előkészületeket is. Az aratás idején URH-s össze­köttetést teremtenek a köz­pont, a földeken dolgozó mű­helykocsik, a perbáli üzem­egység és a megye többi gép­javító állomásával. sanak segítséget a termelő­szövetkezeti területi szövetsé­gek megalakításához. Az I-es számú albizottság, amely a ráckevei, a dabasi, a budai és a szentendrei járásokban levő termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok ilyen irányú munkáját segíti, tegnap a budai járási taná­cson tartott megbeszélést. Sásdi Antal, az. újhartyányi Oj Élet Tszcs elnöke, az albi­zottság elnökének megnyitó­ja után Mocsai Ferenc, a Rác­kevei Járási Tanács elnökhe­lyettese, az albizottság titká­ra tájékoztatta a jelenlevőket, az Országos Termelőszövetke­zeti Tanács', a területi szövet­ségek megalakításával kap­csolatos elvi és gyakorlati kérdéseiről. Mint mondotta, a termelőszövetkezeti vezetők sürgetik a szövetségek mi­előbbi létrehozását. Vélemé­nyük szerint ugyanis, mielőbb szükségük van a termelést koordináló és az érdekvédel­met megvalósító szövetségek­re. A megyében a közeli napok­ban megkezdődik a szélesebb körű munka. A hét végén múidegyik járásban összehív­ják a termelőszövetkezeti el­nököket, ismertetik velük a szövetség minta-a lapszabály­zatát. Ezt a minta-alapsza­bályzatot az albizottság is megtárgyalta, a nevezett já­(Folytatás a 2. oldalon) tást. Általában elmondható, hogy az idén a múlt esztendeinél is szervezettebben, gördüléke­nyebben haladt a gépi felké­szülés. Különösen jól dolgoz­tak a monori, a ceglédi szere­lők, de ugyanez megállapít­ható az Érdi Gépjavító Állo­más dolgozóiról is. Ezen a tavaszon — nagy­részt az állomások szerelőinek' a leleményessége következté­ben, kevesebb gondot okozott az alkatrészek hiánya. A legtöbb helyen ugyanis há­zilag állítatták elő, vagy újí­tották fel a beszerezhetetlen darabokat. Ahol a szemle­bizottságok á felkészülésben kifogást találtak, ott a napok­ban pótolják a mulasztást s mire a gabona vágható lesz, az egy-két „pótvizsgára” uta­sított gép is az aratók rendel­kezésére áll. Akárcsak az el­múlt években, a nyáron is részt vesznek a gabonabe­takarításban a gépjavító állomások szerelői. Kipróbált, a gépekhez értő szakemberekről van szó, akik ha a munka közben a kom­bájn meghibásodik, a kisebb javításokat saját maguk hely­ben elvégzik. A gép- és gépjavító állomá­Antal Imre, az érdiek igazgatója a szemlére felsorakozott kombájnok előtt (Foto: Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents