Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
TANÁCSÜLÉST tartanak ma Üllőn, kilenc órai kezdettel. Napirenden a községben folyó megelőző orvosi tevékenység, anya- és csecse- mővédelem helyzete, valamint Bz 1967. évi költségvetés végleges megállapítása szerepel. Naponta háromszor * a „Főnök inkognitóban" A naigy érdeklődésre való tekintettel a „Főnök inkognitóban” című francia filmvígjátékot — mely június 19-től 21-ig szerepel a mocnori filmszínház műsorán — három napon keresztül, naponta háromszor játsszák, fél öt, fél hét és fél kilenc órai kezdettel. | FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL a királyréti KISZ-táhorhan Ügyeletes orvos Gyomron dr. Tűri Mária, Monoron dr. Bató László, Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn úr, Koncz Lajos, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a jőtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. Ha a járási könyvtárba megérkezik a csomag 80 ezer „mindenki könyve'' — két nap alatt azolvasóho?\ Bevezetésképpen egy szám: jelenleg 7206 olvasója van a járás könyvtárainak. De a múlt év első negyedévéhez viszonyítva is sokat javult a helyzet. Tavaly 6858 könyvtári tagot tartottak nyilván. Huszonötezer-hatvankét látogatója volt a könyvtáraknak, ebben az évben 30 ezer 391. A kikölcsönzött kötetek száma az elmúlt év első negyedében 80 ezer 979, ebben az évben 90 026. A könyvtárosok jó munkáját dicséri, hogy csaknem valamennyi községi, sőt fiókkönyvtárban nőtt az olvasók száma — Vecsésen több mint százzal. Azok, akik nem könyvtári tagok — szívesen betérnek folyóiratot olvasni, könyveket böngészgetni. Hogy a könyvtárak, a könyvek egyre több embernek jelentenek szórakozást, tanulást, hasznos kikapcsolódást — túl a könyvtárosok jó propagandamunkáján, a könyvek érdeme is. Szebb köntösben, ízlésesebb és izgalmasabb kiadásban A monori KISZ-isták „szabadtéri” megbeszélést tartanak. Engedjem-e a táborba? Szórakozik, erősödik, okosodik a gyerek Bármerre járunk az országban, mindenhol találkozhatunk kiránduló, városnéző diákokkal, úttörőkkel. A pedagógusok, akik hivatásszerűen foglalkoznak a gyermekneveléssel, és felelősséget éreznek az ifjúság egészséges neveléséért, épp úgy, mint édes hazánk gyönyörű tájainak megismertetéséért, vallják Fényes Elek mondását: „Hazáját minden honfinak ismerni szép és hasznos .. Az utolsó osztályfőnöki órán e tábor élményeiről is beszéltem a tanulóknak. Az őrsi portyákról, az akadályversenyekről és a számcsatákról, az esti, történelmet idéző tábortüzekről, s mindarról, amit az úttörőtábor jelent. Az óra végén azt kérte egyik tanítványom, menjek el hozzájuk, és kérjem meg szüleit, hogy engedjék el őt a táborba. Az ilyen családlátogatások alkalmával mindig felmerül a kérdés a szülőkben: elengedjem-e gyermekemet? S a pedagógusnak, bármennyire is szívesen tesz eleget az ilyen kérésnek, gyakran sajnálattal kell tapasztalnia, hogy nem éri el a kívánt eredményt, a szülők hajthatatlanok maradnak. A legtöbb esetben nem anyagi okok miatt tagadják meg gyermeküktől a kirándulást, a táborozást, hanem mert féltik őt. Némelyik szülő őszintén megmondja: kislánya még soha nem volt napokig „egyedül” távol a szülői háztól, ezért nem engedi. Vannak, akik a balatoni táborba azért nem engedik a gyereket, mert egyszer felborult egy sétahajó, és ki tudja, nem ismétlődik-e meg az idén is. Mások a megfázástól féltik a gyermeket, ismét mások a tér- és víziszonyra hivatkoznak, vagy egyszerűen csak nem engedik. S ilyen esetekben hiába a pedagógus minden szava, hogy a saját gyereke is ott lesz a táborban, és hogy a szóban forgó kislányra vagy fiúra is úgy fog vigyázni, mint a sajátjára (ha nem jobban!), a szülőt nem lehet meggyőzni. Ilyenkor nem az a baj, hogy a szülő nem meri rábízni a pedagógusra gyermekét és ezzel megsérti a nevelő önérzetét. Az elszomorító az, hogy a szülő a saját gyermekét fosztja meg sok szép emlékezetes élménytől, meg számtalan új ismerettől. Hiszen a három-négynapos autóbuszkirándulásokon látottak ma már szerves kiegészítői az iskolai, földrajzi, történelmi kémiai— tananyagnak, s ugyanígy az úttörőtáborokból szervezett gyár-, múzeumlátogatások és városnéző séták. Nemcsak szórakozik, erősödik, okoskodik a gyerek a táborban, de megtanul önzetlenül segíteni, a közösségben mozogni, mindezeken túl — hozzászokik az önállósághoz. Azok a gyerekek, akik nem vesznek részt az osztályközösségek iskolán kívüli megmozdulásaiban, az iskolában is zárkózottabbak és bátortalanabbak, mint a többiek. „Mintha kicserélték volna a fiamat a táborban, azóta mindent megeszik, nem válogat és bátrabb a fellépése is” — újságolta boldogan az egyik édesanya örömmel. Egy másik szülő, aki személyesen is meggyőződött a tábori életről, a látogatás után így búcsúzott: „Magam is szívesen itt maradnék még. Sajnálom, hogy már az előző évben nem engedtem el öt...” A gyermekek sok esetben hajlandók munkát vállalni, vagy egyéb szórakozásról lemondani csak azért, hogy részt vehessenek egy-egy táboron, országjáró túrán. S ha a szülőkben fel is merül az önmarcangoló kérdés az ilyen „veszélyeket rejtő” kirándulások láttán, gondoljanak arra is, hogy a gyermekük generációjának képzettebbnek, műveltebbnek kell lennie a szülők generációjánál. Ez ma már nemcsak lehetőség, de hazánk iránti kötelesség is. Palotai Sándor Csendes pihenő a klubszobában. Az időjárás késlelteti a növényápolást | Minden percnyi jó időt ki kell használni Napok óta hói esik, hol zuhog az eső. Ügy látszik, a Me- dárd-jóslat az idén beteljesedik. Ez azonban hátráltatja a növényápolást és a takarmánybe takarí tás t A péteri tsz-ben érdeklődtünk, hogyan állnak a kapálással? A sok eső nálunk is legalább tíz nappal késleltette a munkákat. Ennek ellenére azonban a burgonya kézi kapálása befejeződött. A töltögetés folyamatosan történik. A cukorrépa második kapálása is folyik. A legnagyobb lemaradás a kukorica kézikapálásánál van, bár rövidesen befejezik azt is. Nagy gondot kell fordítaniuk a szőlő permetezésére. Péteriben már harmadszor permetezik a szőlőt, igyekeznek a bajt megelőzni. A lucerna eleje már kazalban van. Megkezdődött a rétek kaszálása is. Persze ez szintén akadozik a sok eső miatt. A péteri tsz vezetődnek egyhangú véleménye, hogy S a kedvezőtlen időjárás miatt S minden percet kihasználva S kell elvégezni a növényápo- § lást. Jobb szervezésiseL, a tag- S ság aktívabb mozgatásával —. ^ ha késve is, de be lehet pótol- ^ ni a lemaradást, M. J. ^ Szabad foglalkozás az árnyas fák alatt. Somodi Imre felvételei $ SSSySSSSSSS/SSS**SSSSSff//fSSSS//SSSSSSSSSSSSfSSf/SSSS/SSSS///SSS/SS/SSS/SSS/S/S//SSSSSf/ Kis nyúl a fű alatt Ma fű, holnap széna, holnapután takarmány A KUTATÓ ÁSÓ NYOMÁBAN Őskori áldozati szentély Mendén 3000 ÉVES GABONA AZ EDÉNYEKBEN „Hetven centi mélyen a sárga talajban ovális elszíneződés, amely kisebb kunyhó foltja lehet. Kibontását megkezdeni. Kilencven centi: csodálatos leletek ...” így kezdődik a gyömrői múzeum 1965. évi leletmentésének ásatási naplója. Mi is került elő ekkor Men- de-Leányváron? A 3000 éve néma leletek tanúsága szerint a járás eddig ismert legrégibb kultikus szentélye. Egy földbe mélyített sátortetős, aránylag kicsi építmény volt. Belsejében „oltár” gyanánt egy 60 centi magas sárga agyagedény állt. Emberi csontvázat ábrázoló díszítése és formája alapján elképzelhető, hogy a távoli görög „mykénei kultúra” hatását mutatja az edény díszítése. Az agyagurna körül 72 apró bögrét találtunk. Volt olyan, amelyeknek belsejében évezredekkel ezelőtt megpörkölt gabonaszemek voltak — teljes épségben. A megvizsgált magvak között háziasított (nemesített) és vad kalászosok termése egyaránt előfordult. Az egyik kis bögre például egy orsógomb agyag díszítését tartalmazta. Egyébként a gödör fenekén találtunk agancsból csiszolt és fúrt baltát. Lehetett az mező- gazdasági szerszám, de adott esetben fegyver is. Az itt előkerült „unikum” lelet egy hordozható agyagtűzhely néhány nagyon töredékes darabja, amelynek egy jó állapotú példányát Gomba-Várhegyen találtuk meg tavaly. Maga a szentély feltehetően — a férfiak vadászatba indulásakor — áldozatok bemutatására szolgált. Mivel az urnán talált dombormű egy felfegyverzett, tőrrel és lándzsával ellátott férfi alakját mutatja, elképzelhető, hogy a férfiak a „vadászat védőszellemét” jelképező edény előtt mutatták be áldozataikat. Az utóbbi időben ismét megszaporodtak az amatőr régész- kedők. A gyömrői múzeum éppen ezért most újabb nagyarányú leletmentésbe kezd, mert komoly veszélyt jelent az „önkéntes régészek” tevékenysége. A múzeum nevében kérünk minden olvasót: ne bolygassák a lelőhelyeket, mert egy-egy vitrinbe kerülő edényért vagy agancsbaltáért soha nem pótolható leletek tömegét teszik tönkre. Rolkó István Tíz markos Zubor József kaszája — vág is öles rendet a selymes puha fűben. Brozsek Feri követi a sorban, kaszája csak amolyan kilenc markos; néhány arasszal keskenyebb is a rend. Térdig ér a fű, lesz elég széna, ha a rendek boglyákká gyarapodnak. A gyűjtéssel majd igyekezni kell, mert a bécsi naptár a hét végére esőket mond. Riadt fogiolymama remeg a fűbe rejtett fészek fölött. Óvatosan lendül a kasza, jókora darabon megmarad a fű, Zubor Mihály bácsiék vigyázó szeme gyakran visszatekint, napokon keresztül nézi, figyeli, nehogy baja essék a hasznos, apró madaraknak. — Levágnánk mi nyolc- kilencszáz ölet is naponta — mondja Rozman bácsi —, de vigyázni kell, mert sok a kisnyúl, meg a tehetetlen madárfióka, nehogy kárt tegyen bennük a kasza. Éles a kasza. Naponta többször kalapálják, fenik; a vízzel teli tokmány ott lóg a nadrágszíjon, benne nedvesedik a fenőkő. És a kasza sem akármilyen áru! Megkopott, agyonfent szerszám valamennyi. Évtizedek óta szolgálják a „gazdát”, cseng mind, mert valódi acélból készült. — Ilyennek kell lenni a jó kaszának — bizonygatja Kovács Sándor brigádtag. — Nagy munka, nehéz munka ez, igaz, meg is fizeti Üllőn á Kossuth Tsz. Tizennégy- tizenöt forint a bér száz ölenként. Igaz, meg is kívánja az emberfia közben az itókát — mondja a 74 éves Halász bácsi, aki versenyt kaszál a fiatalokkal, s le is teszi bizony- ] ságul most a kaszát, visszaballag a leterített kabátjához, üveget vesz elő, aztán nagyot húz belőle... Mert ez kaszálásikor, aratáskor így dukál... Persze, csak módjával. És ezt a brigád be is tartja. K. S. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Hogy szaladnak a iák. Gomba: Az aranycsempész (széles). Gyömrő: Egy név rejtélye. Maglód: A kisasszonyok később jönnek. Mende: Nyugodj meg, kedves. Monor: Tiltott vulkán. Nyáregyháza. Hűség. Péteri: Beszéljünk a nőkről. Pilis: Szerelemcsütörtök. Tápiósáp: Változó felhőzet. Tápiósüly: A boldog halál angyala. Úri: Elet a kastélyban. Üllő: Büdösviz (széles). Vasad: Sok hűség semmiért. Vecsés: Fény a sötétben. BAJ VAN A SAKKOZÓKKAL Üllőn a sakkélet szép múltra tekinthet vissza. Mind csapat, mind egyéni járási versenyen helyezést értek el, sőt egy időben járási bajnokságot is nyertek. Az utóbbi időben a sakkozás tempója lelassult. — Üllőn nagyon jó eredménnyel működött a sakkcsoport, húsz-huszonöt állandó játékosunk volt. A tempó nem a játékosok miatt lassult le, hanem a versenyek hibái miatt. A sakkozást ugyan nem hagytuk abba, de a szervezettség megszűnt. Üllőn szeretnek sakkozni. Igazolja ezt, hogy o Hazafias Népfront klub sport- versenyére öt helybeli csapat nevezett be — mondotta Erdei Antal, az üllői sakkozók vezetője. A sakk az elme sportja. S ezt a sportot kár lenne abbahagyni. Inkább fejleszte -i kellene. iem) Tanú Isii ff a szabálysértési £őclo&*l$mál Üllőn, június 13-án a tanácsháza folyosóján többen ültek aggódó arccal. Kire vártak, miért hivatták őket? Gyorsan kiderült. A járási tanács szabálysértési főelőadója tartott tárgyalást. A beidézett ügyfelekkel elbeszélgettem a folyosón. Az egyik asszony elmondta a panaszát: — Budapesten az egyik boltban különféle árukat vásároltam, fizettem és távoztam. Később jutott eszembe, hogy mosószert is kellett volna vennem. Visszamentem ugyanoda és vetfem egy Ultrát 4,20 forintért. Távozás és fizetés előtt a bolt személyzete észrevette a táskámban a korábban vásárolt árukat. Rámfogták, hogy fizetés nélkül akartam elvinni. Hiába hivatkoztam arra, hogy másodszor vásárolok, hajthatatlanok maradtak, feljelentettek, s most ezért vagyok itt. Az igazság majd kiderül a tárgyaláson, de a hasonló kellemetlenségek elkerülése végett — annál is inkább, mert az eset nem egyedülálló — vegyük figyelembe azt, hogy ha „önkiszolgálóboltba” megyünk, a táskánkat tegyük le, ha pedig erre lehetőség nincs, befelé menet mutassuk meg, hogy i benne lévő árukat kívülről hoztuk magunkkal. (egres) jelentek meg a szépirodaion is meg a szakirodalom is. A legújabb könyveli néhány héttel megjelenésük után már ott vannak a könyvtárak polcain. Ha a járási könyvtárba megérkezik az új könyveke tartalmazó csomag — két nap múlva az olvasó már kikölcsönözheti. A válogatást megkönnyíti a katalógus. A járási könyvtár terve, hogy egy éven belül valamennyi könyvtár könyvállományát katalogizálják. összesen 80 ezer könyv van a könyvtárakban — s könyvenként öt cédulát számítva — 400 ezer cédulát kell készíteniük. Közben persze nő is az állomány, évenként tízezer kötettel, s csökken a kiselejtezett kétezer könyvvel. A nagy községi könyvtárakban — Üllőn, Gyomron, Pilisen, ahol tízezer kötet a könyvállomány — betűrendes, író, könyveim szerinti, ifjúsági betűrendes katalógus lesz, a gyerekek kedvenc olvasmányait pedig műfaj szerint (mese, kalandos regények) katalógusba sorolják. Azokban a könyvtárakban, ahol tiszteletdíjas könyvtáros van, raktárkatalógust készítenek. <d> * li,
