Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

IX. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1967. JÜNIUS 15. CSÜTÖRTÖK Jó üzlet két tsz, az Allatforgalmi Vállalat és egy olasz vevő között Előnyben a gyöngyfogúak — Ráadás egy kölyökmacska Elkülönített fagylaltfőző, hűtőkamrák 554 négyzetméteren „Süteménygyár“ Monoron Naponta hozza a süteményt a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat autója Monorra. Ez 80 kilométert és tetemes plusz költséget jelent a vállalatnak. A monori cukrászda szűk, hi­giéniai szempontból is kifogá­solható cukrászatát a tisztior­vos — joggal — bezáratta, s csak néhány hete engedélyez­te, hogy fagylaltot helyben, Monoron is készíthessenek. Egy éve utazik a sütemény, s azóta a vállalatnak, — a fu­varozási költséggel együtt — sokkal többe kerül a torta, krémes, mint amennyiért a ■fogyasztónak eladja. A monori Liliom utcában már felhúzták egy nagy, impozáns épület falait. Ez lesz az új cukrászat. A Ceg­lédi Építőipari Vállalattal kö­tött szerződés szerint szep­tember 30-ig adnák át az épü­letet, de mert késve kezdtek az építkezéshez, valószínűleg eltolódik a határidő, a leg­utóbbi megállapodás szerint december 31-ig. különített — semmiféle szennyeződés nem érheti. A géptermek, habverők, mo­sogatók, munkatermek úgy következnek egymás után, mint a süteménykészítés mun­kafolyamatai. A sütőteremben négy darab hárpmsütős elekt­romos kemence lesz, a kész­árut, és a beérkező nyersanya­got hűtőszobákban tárolják. Az új cukrászat építési költsége két és fél millió forint, berendezésére 700 ezer forin­tot fordít a vállalat. Az a ter­vük, hogy a körülbelül 50 em­bert — nagyrészt nőket — foglalkoztató cukrászat a vállalat másik két egységét, a gyömröit és a vecsésit is ellát­ja süteménnyel, a tejszínha­bos süteményeket változatla­nul Gyömrőn és Vecsésen töl­tik meg, díszítik, de ezekhez az alapanyagot Monorról szál­lítják. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat nagy vállalkozá­sát dicséretesen segítette a Monori Községi Tanács. A telket, melyen már áll az épület, ingyen bocsátotta a rendelkezésükre, s a vállalat kérésére a Liliom utcától a műútig — körülbelül 300 mé­ter hosszúságú makadámutat építtetett. (d) A tapasztalatcsere elmarad A Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységében a mai napra tervezett tapaszta­latcsere a száj- és körömfájás betegségek miatt elmarad. A megyei tapasztalatcsere újabb időpontjáról később intézked­nek. Amikor hétfő délben kiér­tünk a bényei Népfront Tsz- be a monori Kossuth Tsz ve­zetőivel, már megkötötte az első üzletet járásunkban And- retta Giovanni, egy olasz cég képviselője. Harminchárom exportra hizlalt marhából 32 darabot vásárolt meg — nyol­cat AI szuperextrém minőség­ben, a többit Bjkategóriában. Az Állatforgalmi Vállalat is, a tsz képviselői is elégedettek. Giovanni sem látszik rossz­kedvűnek, hiszen — mint a magyar üzletfelek mondják — a nagykátai járásban nem ta­lált kedvére való hízómarhát, a bényei állomány viszont megtetszett neki. Az eladásnál a külföldi vevő és az export­főosztály megbízottja között különösebb véleményeltérés nem volt, a tsz vezetői is egyetértettek a minősítéssel. Béky László, a monori Kos­suth Tsz főállattenyésztője azonban még nyugtalan. Üz­letkötés előtt áll, látni szeret­né a bényeiek marháit. Latos Lajossal, a bényei főállatte- I nyésztővel, Lánczy Kornél I monori főmezőgazdásszal és S. Ami magát az építkezést illeti, az épület már csaknem elkészült, problémát a szere­lési munkálatok okoznak. Az épület felszerelését a Pest me­gyei Beruházási Iroda intézi, illetve intézné, ha a Hűtőgép­gyár szállítaná a hűtőgépeket. Hanem a gyár csak 1968-ban tud szállítani, s Határszemlén a főmezőgazdásszal A rossz idővel dacolva dolgoznak a bényeiek amíg nincsenek meg a hű­tőberendezések, nem ké­szülhet cukrászsütemény. A ceglédiek bíznak abban, hogy a Hűtőgépgyár — soron kívül — a segítségükre siet, •hiszen a késedelem jelentős forgalomkiesést és pluszki­adást jelent a vállalatnak. Az épület alapterülete 554 négyzetméter — a telekkel együtt 780 négyszögöl. Milyen lesz a cukrászat? Olyan, ami­lyet egy cukrász megálmod­hat. Modern, kényelmes, tisz­ta. Az utcáról az üzembe lépő dolgozó az öltözőszekrényben helyezi el utcai ruháját, meg­fürdik és a másik öltözőben felveszi a munkaköpenyét. A fagylaltfőzde az üzem többi munkatermétől el­y///////////yw///////////////////////////' A monori Kistó partján Kiss Lászlóval, a bényei Népfront Tsz főmezőgazdá­szával a napokban kerültünk egyet a határ egy részében, hi­szen egy nap alatt a bényei határt nem lehet bejárni. Határszemlénk fő célja: az időszerű növényápolási mun­kák állásának ellenőrzése volt. Mit is tapasztaltunk a határban. Az első benyomásunk az volt, hogy a sok eső következ­tében sajnos elmaradt, illetve megkésett a kapálás. A gé­pekkel még kedden sem le­hetett a talajra menni. Mind­ezek ellenére elég szép szám­ban voltak azok, akik a puha, talaj ellenére is kapálták a vállalt kukoricaparcellát. A főmezőgazdász és azok a tsz- tagok is, akikkel megálltunk beszélgetni, azon keseregtek, hogy jó tíz napot elvett az idő- járás a munkából. Már ré- § gén bekapáltak volna min- ^ dent a határban, ha nincs ez ^ a sok csapadék. § Beszélgettünk a dinnyések­kel is- Ök szintén az időjárás- ^ ra panaszkodtak. Sok az eső, § nem lehet kapálni, a gyom pé- ^ dig nagyon nő. Ezenkívül még J az is probléma, hogy a sok csa- j padék miatt elég hűvös a í levegő, ami egyáltalán nem ^ kedvez a dinnyének. A tsz-nek egyébként 20 hold görög- és ^ négy hold sárgadinnyéje van. $ Megszemléltük a burgonya- $ táblát is. A főmezőgazdász ^ úgy döntött, hogy a töltögetést íj és ü porozás* sürnnspn mpn \ kell kezdeni. csetáblája, 22 hold van be­lőle az idein. Ennek a növény­nek a termesztése már ha­gyományszámba megy a tsz- ben. A közepesnél jobb ter­mést vár a főmezőgazdász a lencséből. Ütünk során megnéztünk néhány búzatáblát. Egyöntetű volt mindannyiunk vélemé­nye: szép a búza, 10,5 mázsát gondoltak holdanként. Hogy mennyi lesz, azt még nem tudni, de a főmezőgazdász tit­kon legalább két mázsával többet remél. A búzánál meg kell említe­ni, hogy száz holdat felülvetet­tek bükkönymaggal. Elég szép a bükköny egyes részeken, re­mélhetőleg a két mázsa hol­danként megterem. Ütünk végén egy traktoros­sal találkoztunk, aki takar­mánykeverék tarlót szántott Uborka kerül a helyére má­sodvetésként. Mindezen kívül a bényeiek közül sokan dol­goztak a háztáji gazdaságban. Kukoricát, krumplit kapál­tak, poroztak és permeteztek. Szőlőpermetezés, kötözés és kapálás is volt a műsoron. (m. j.) ■porozást sürgősen meg Szép a tsz len­Harmincliárom esztendő a közegészség szolgálatában Dr. Gáspár István Tápiósáp orvosa 1934-től gyógyítja em­bertársait. 1934-től, az orvosi diploma megszerzésének évé­től 1941. június 21-ig külön­böző vidékeken praktizált. 1941-ben került Tápiósápra körorvosnak; hozzá tartozott Tápiósápon kívül Mende és tanyatelepülése. Munkáját mindig élethivatásának s az orvosi esküjében vállalt köte­lességének tekintette. Dr. Gáspár István 1949 őszé­től Tápiósáp orvosa, de Tápió- süly, Úri, Mende községek la­kóinak is rendelkezésére áll. Mint községi orvos mindent megtett a közegészségügy ér­Pamacs életkedve Dr. Szemző Sándor felv. Pamacs az üzemhez tartozik, mint a kiskapu. Kis kora óta hű­ségesen megszol­gálja az elébe tett maradékot, csontot. Korcs pu­li, okos, intelli­gens. Gombolyag­hoz hasonlít, mint a kecskepásztor subája, bozontja alól gombszeme okosan villan a belépőre. Több mint százan van­nak az üzemben, és mégis felismeri az idegent, ha be­lép a kapun. Az elmúlt nap furcsa dolog tör­tént velem. Az üzemben az udva­ron egy sovány, idegen kutya sza­ladt felém. — Nini, egy drótszőrű foxi! — gondoltam, amint ránéztem előkelő tartására, okos, fi­gyelő tekintetére — biztosan elszö­kött a gazdájától. Aztán egyszerre — midőn jobban szemügyre vettem az idegen négylá­bút — felismertem Pamacsot! Az tör­tént, hogy a bun­dáját fazonra nyírta valaki. Pamacs érezte a pillanat ünnepé­lyességét, s indám csaholással adott kifejezést örömé­nek. Tetszett neki a dolog, s látha­tóan jól érezte magát. A nagyka­punál — egy vé­letlenül betévedt hófehér pincsit kétszer körülsé­tált, és farkcsóvá­lással üdvözölt. Ezt azelőtt soha­sem tette, csöndes, melankolikus ku­tya volt. S azóta megvál­tozott az élete. Pamacs sztár lett, — „szép fiú”. Fo­gadóórát tart négylábú társai­nak. Sikere van. Kíváncsi va­gyok, mi lesz, ha megnő a bundája? Hörömpő dekében. Az idők során meg­szerezte a szakorvosi, az isko­laorvosi, egészségtanán, vala­mint a fogszakorvosi képesí­tést. Tápiósápnak 1941-ben 3124 lakosa volt. Figyelembe véve a lakosság nagy létszámát, ko­moly munka hárult reá. Töb­bek között, 1944-ig Tápiósüly- ben és Tápiósápon egyedül végezte a tanácsadást a terhes kismamák és csecsemők ré­szére. 1945-ben védőnő, házi betegápoló és orvosírnok, kik segítettek volna munkájában, nem volt. A későbbiek során két hónapon át alkalmi védő­nőkkel dolgozott, de azért megszervezte a tanácsadáso­kat, és a hatóságok segítségé­vel sikerült az egészségházak berendezéseit is előkerítenie. Szabó János (Folytatjuk) VB.ÜLÉST tartanak ma 14 órai kezdettel Vasadon, ahol megtárgyalják a járási tanács szakigazgatási szervei által folytatott komp­lex vizsgálat anyagát. Tanácstagi fogadóórát tart dr. Tóth Mihály Ecseren szombaton délelőtt fél tíztől fél tizenkettőig a tanácsházán. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Az elnök (széles). Nyár­egyháza: Rangon alul. Úri. Kato­nalányok. Vasad: Idegen ágyak­ban. Kovács Bénivel, a monori Kossuth Tsz elnökével elme­gyünk a hízómarha istállóba, hogy szemügyre vegyük, mi­lyenek azok az állatok, ame­lyek Giovanni tetszését el­nyerték. Jelest érdemelnek A sima, rövidszőrű bikák és Üszők láttán egyöntetű az elis­merés. Mondják is az istálló­ban az állatgondozóknak: Sin- kovicz Jánosnak, Klenovszki Mihálynak és Almádi István­nak, a másféléves növendék­marhák gondozásáért jelest érdemelnek. Az állatokat tíz­hetes koruk óta nevelték, s jóllehet nagyon büszkék az eredményre, most kissé saj­nálják a szívükhöz nőtt szép jószágot. Ezért legjobban a három vemhes üszőnek örül­nek, melyek „véletlenül” ma­radtak vissza az exportból, ők a legszebbek az egész állo­mányban — tréfálkoznak is a szakemberek váltig, mialatt az „eltévelyedett” üszőcskék jám­boran kérődznek. 20 ezer forint plusz bevétel Visszatérve a Népfront Tsz irodájába, az Állatforgalmi Tröszt megbízottjával — az üzletkötésnél egyben a tsz képviselőjével — beszélgetünk. A bényei tsz-nek ez volt az első marhaexport üzlete. Mintegy 15—20 ezer forintos többletbevételhez jutott a tsz, ezért a kapcsolatot továbbra is fenntartja az üzletkötőkkel. A- idén még huszonkettőt, jö­vőre pedig már úgy tervezik, egyszerre 50 darabot fognak leadni. Ha sikerül, egyforma súllyal, egyforma minőségre hizlalják majd őket. Az átadás mindenkor a MERT megbízottjának, Velloi Ferencnek a jelenlétében tör­ténik. Tőle tudjuk meg, hogy járásunkban évről évre jobban fejlődik az exportmarha állo­mány, mind több tsz kapcso­lódik be a marhahízlalásba. Tsz-einkben 25—50 százalék között van az A-minőségű ér­tékesítés, ami jónak mondha­tó. Ez darabonként 1000—1200 forint többletet hoz a szövet­kezetnek. A szállítást a TE- RIMPEX-en keresztül az Ál­latforgalmi Vállalat bonyolít­ja le, s ugyanakkor a szerző­dött tsz-ek menet közben szakmai tanácsokat is kap­nak: Oroszvári Miklós, az Ál­latforgalmi Tröszt export elő­adója és Bundik Károly, a Monori Állatforgalmi Vállalat kirendeltségének vezetője a szerződéskötés időpontjától kezdve mintegy öt ízben meg­látogatta a tsz-eket, hogy ta­nácsaival segíti az állatgon­dozókat. Alku - olasz módra Amiről a bényei Népfront Tsz-ben lemaradtunk, a meg­vételre kerülő állatok must- rálásának — ami valóságos marhabemutató volt — és az azt követő, olasz módra zajló alkunak, a monori Kossuth Tsz-ben még szemtanúja le­hettünk. A Kossuth főállatte­nyésztőjének aggodalma nem volt alaptalan: az olaszok a vékonycsontú, fiatal marhákat keresik, melyeknek még gyöngyfoguk van, ezért nagy vita alakul. Giovanni 10—15- ször is végigrohan az istálló­ban, dühösen nézi a fogazatot, ütöget botjával az állatok faggyús részeire, s magyaráz­za tört magyarsággal: ezek a bikák rostosak, csontosak, hol itt a faggyú? Ó nem virslinek veszi, mint a németek, neki ki kell a húst mérni, s milyen hús az olyan, amelyiken nem látszik a faggyús márványere­zet, hanem fekete, a fele meg csont... Azért,-ha nem is olyan fia­talok már, tizennyolcat meg­vásárol; hatot szuperextrém minőségben, de a hetediknél nem enged, pedig a magyar szakemberek igencsak latol­gatnak. Ha nem adják B-mi- nőségben, idehaza A-nak szá­mítana, valutaszempontból azonban mégis úgy jártink jobban, ha Giovanni viszi B- nek ... Ezért barátságosan fe­jeződik be az alku: az istálló­ban összegyűlt — az üzletkö­tés sikeréért izguló — állat- gondozók egyikének kislánya négy kiscicát dédelget az ölé­ben, s az alkudozásban elfá­radt Giovanni egy szempillan­tás alatt felélénkül, nevetve ragadja el az egyik macska- kölyköt a megszeppent kislány öléből, hogy ráadásnak a si­keres üzletre, kocsijának cso­magtartójába rejtse, ezzel a cicának szánt bíztatással: „Majd Budapesten kapsz esté­re tejet!” (í. o.) Javuló játékkal — biztos győzelem Vecsési VIZÉP—Abony 1:0 (0:0) Abony, 500 néző, vezette: Schuck. Vecsés: Bogár, Molnár, Kal­már, Leimetter F., Siszler, Sá­rost, Néma, Cserháti, Tóth, Krausz, Kalász. Góllövő: Kra- usz (58. p.) Csúszós, sáros talajon, ha­zai támadásokkal kezdődött a találkozó. A 8. percben Molnár II 25 méteres nagy lövését Bogár szépen védte. A 21. percben ismét nagy lö­vést tett ártalmatlanná a ve- csésd kapus. A 25. percben fu­tott az első korszerű vecsési támadás. Villámgyors Krausz— Kalász—Tóth akció után a gólvonalról mentettek a ha­zaiak. A félidő, hátralévő ré­szében inkább a hazaiak tá­madtak, de még lövőhelyzet­be sem tudtak kerülni. Szünet után nagy lendület­tel kezdett a vecsé6i együttes. Az 54. percben Kalász be­ívelését húzta le bravúro­san a hazai kapus. Cserháti, majd Néma lövése ment kapu mellé. Az 57. percben a hazai védőktől elpattant a Labda Cserháti elé, aki 16 méterről lőtt. Koczka, a hazai kapus beleütött a labdába, de az így is túljutott rajta és a gólvonal előtt a sárban megakadt. Az 58. perc végre meg­hozta a gólt. Tóth kapu elé ívelt szabadrúgását a nagy lendülettel érkező Krausz nagyszerű fejessel küldte a há­lóba. 1:0. A 62. percben Sárost szabad­rúgását Kalász küldte fejjel a hálóba. A játékvezető les címén nem adta meg a gólt. (Nem volt les, a partjelző sem intett.). A hazaiak csak szórvá­nyos ellentámadásokkal kí­sérleteztek. Az utolsó előtti percben Kalász nagy lövését csak üggyel-bajjal tudta há­rítani az abonyiak jó formá­ban lévő kapuvédője. A vecsési együttes jó má­sodik félidei játéka alapján biztosan nyerte a találkozót Az éllovas minden csapat­részében jobbnak bizonyult a hazaiaknál. A vecsési együt­tesben: Bogár jól védett. Volt egy bravúros védése is. A vé­delem tagjai nem túlságosan nehéz dolgukat megfelelően látták el. Időnként könnyel- műsködtek. A mezőny legjobbját a csa­társorban találjuk. Cserháti kitűnően irányított, jól tartot­ta a labdát, jobbnál-jobb lab­dákat adott társainak. Krausz a második félidőre jött fel. Sok szép alakítása és nagysze­rű gólja dicséri. Némától sok viharos elfutást láttunk. Nem keltett csalódást Kalász is erősen feljavult a második félidőre. Schuck játékvezető Kalász góljának meg nem adásánál hibázott. Egyébként kitűnően látta el feladatát a végig sport­szerű találkozón. Szalontai Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents