Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

HOHOB’VIDfiD

IX. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM

1967. JÜNIUS 11., VASÁRNAP

*Háromezer facsemete — 94 tonna vaa

f

Uttörőmunka - a számok tükrében

Érettségi a IV/d-ben:

Irodalom után matematika

A IV/d. osztály huszonhat tanulója ezekben a napokban telek is ott vannak az aszta- ünneplőt öltött, a sötétkék iskolai köpeny helyett matrózruhát, s fehér inget, sötét ruhát a fiúk.

Fejükben a Thales-tétel Petőfi forradalmi verseivel keveredik, s álmukban megjelenik Arany János, nem szól semmit, csak szigorúan, tanárurasan néz, megcsóválja a fejét. S ez éppen elég ahhoz, hogy az érettségizőt kiverje a verejték, és | Arany balladáit —■ amit pedig olyan jól tudott — azonnal elfelejtse.

A valóság aztán egészen más. Az érettségi sokkal kellemesebb, mint a lámpalázas, tanulással eltöltött napok.

Petőfi és a forradalom

A IV/d-ből pénteken előtt öten ültek az asztalok mögött. Magyar irodalommal kezdték a napot. A dundi szőke kislány Petőfi forradalmi verseiről beszél. Papírra leírta a tételt, onnan olvassa fel. Néha néz csak fel, s ha a tanárnő közbe kérdez, gondolkozik, aztán nehezen rakosgatva egymás után a szavakat, válaszol. Az embernek az az érzése, hogy sokkal többet tud, mint amit képes produkálni, pontosabban többet annál, amit szabadon, kapásból képes megfogalmazni. A nehézkes megfontoltság mögött lehet alapos, aprólékos tudás is. A monori gimnáziumban a környező falvakból bejárók is vizsgáznak, olyanok, akik kevés szóval fejezik ki magukat, akik meggondolják, mit mondanak, akik tisztelik a szavakat.

Tételek futószalagon

Még Kampf János feleli „József Attila és a munkás- osztály kapcsolatát", de az

asztalon már ott vannak a matematika tételek, \ sőt a dél- francia tanár is készülődik és a fizika tételek is kéznél vannak.

A magyar tételeket mindenki tudja, csak a köznyelv annyira szegényes olyankor, ha prózában kell elmondani, miről ír József Attila. Ábrázol, bemutat, idéz — mondják a felelek —, s ha már nagyon botladozik a próza, akkor a költő segítségét kérik, s — mert a versről senki és semmi sem mondhat többet, szebbet, mint maga a vers — idézik a költőt.

Irodalom után matematika. Sejtelem, sejtetés, érzelmek után tények. Az egyik felelő azt mondja: talán. A tanárnő felnéz, s nem is kell szólnia, a felelő máris kijavítja: ez a bé- oldal. Pedig ez sem száraz tudomány, csak másféleképpen szép, mint a versek. Precízen, pontosan szép, esztétikus, mert megmásíthatatlan, szép, mert. félremagyarázhatatlan.

gázok teleírják a . . Hlenekkel, hárt. Oh . /d nár a fizika téIon. Kora délután a IV/d túl lesz az érettségin. S ha minden úgy sikerül, ahogy ők szeretnék, akkor közülük öten egyetemre mennek. Jogásznak, pedagógusnak.

S talán közülük is visszatér majd valaki a gimnáziumba, hogy érettségin az asztal mögött ülve adja oda a magyar vagy a matematika tételt.

Mint Várfoki Györgyi, aki 1958-ban ebben a gimnáziumban érettségizett, s ezen az 1967-es érettségin matematikából vizsgáztatta a IV/d osztályt

(d)

Tanácskozik

a járási mezőgazdasági állandó bizottság

Hétfőn délután egy órai kezdettel ülést tart a járási mezőgazdasági állandó bizottság. Az első napirendi pont témája a Monori Gépjavító Állomás felkészülése az aratási, cséplési munkára. A napirend előadója Jakab Sándor áb. tag.

A beszámoló megvitatása utáin Tunyogi György a defláció és az eróziós károk elhárítását szolgáló intézkedési tervet terjeszti az állandó bizottság elé. Harmadik napirendi pontként Szűcs István tájékoztató jellegű jelentését hallgatják meg a traktorosok képzéséről.

Ilyenkor — tanév végén az úttörőmunka egyik szakasza is lezárul. A nyár, áz úttörőtáborok ezernyi szépségével, élményével és romantikájával várja a pajtásokat.

Negyven úttörőcsapat működik járásunkban közel tí?- ezer kisdobos, illetve úttörővel. Az úttörőmunka legfontosabb teendőiből szervezetten, alaposan és jól kivették részüket a gyerekek a tanév folyamán.

A szaktárgyi versenyeken (fizikus, kémikus, matematikus, történész, ország-világjáró, stb.) 2750-en vettek részt.

A kulturális szemle bemutatóin csaknem nyolcezren szerepeltek.

A sporttevékenységről múlt évben már olyan megállapítás is elhangzott, Hogy a további tömegszervezés ez évben már csaknem lehetetlen. Nos, e felfogás helytelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy négytusán négyezren, kézilabdában két és fél ezren, atlétikában 3637-en, labdarúgásban kétezren vettek részt a versenyein.

A természetjárásé a pálma, mert e sportágban közel ötezren vettek részt.

Népszerű a torna, a sakk, az asztalitenisz, de a téli sportág is.

Elgondolkoztató viszont a kerékpár, a lövészet és az úszás sportágak helyzete. Úszásban például egyetlen versenyző sem uoíí. Persze, e sportág lehetőségei is kötöttek.

Szakkörökben mintegy háromezren dolgoztak, tanultak ebben a tanévben. A résztvevők fele szakpróbát is tett. Mintegy ezer úttörő pedig szakkörön kívül próbázott.

A vöröskeresztes mozgalomban is jól helytálltak úttörőink.

ötven ifjúsági vöröskeresztes csoport működött, közel kétezer taggal.

Kilenc iskola és 127 osztály nyerte el a „Tiszta iskola", illetve a „Tiszta, rendes osztály” címet.

A kis kollektívák, csapatok példamutató részt vállaltak a társadalmi munkaakciókban is. Hetvenezer órát teljesítettek. Érdemes külön is megemlíteni, hogy

3003 facsemetét ültettek.

A hasznos anyagok gyűjtése fontos feladata úttörőinknek. A munka jelentőségéhez mérten jól helytálltak. Tízezer kiló papírt, 94 tonna vasat és 12 ezer kiló rongy- hulladékot gyűjtöttek. Munkájuknak mégis van halvány kis szépséghibája:

egyetlen deka gyógynövényt sem gyűjtöttek úttörőink.

★

Meg kell emlékeznünk az eredményes úttörőmunka szervezőiről. Negyven csapatvezető — valamennyien pedagógusok — érdemel elsősorban elismerést. Zömük 20—30 év közötti, tehát már a mi társadalmi rendszerünkben szerzett diplomát.

Legfőbb segítőtársaik — a rajvezetők, többségük pedagógus, de

van közöttük diák, ipari és

mezőgazdasági dolgozó is.

Több mint kétszázan KISZ- tagok. Dicsérettel lehet megemlékeznünk a rajvezetőhelyettesekről, de az őrsvezetőkről is.

M. B.

„Kubából jelentkezem"

Huszonnégy óra - felhők felett

BŐVÜL A MAGGYÁR

Háromszázötven vagon gabona befogadására nagyméretű raktár épül a monori „maggyár” területén. Az átadást szeptember elejére tervezik, reméljük, hogy a lassú ütemű munka ellenére betartják a határidőt. Képünkön a hatalmas acélváz.

Foto: —ffy

„ Örvendjen az egész világ!

fii

Legutóbb a Kun Béla téri új iskola felavatásán találkozott Valenisik Istvánnal és kórusával a vecsési közönség. Igen szépen szerepeltek ez alkalommal. A napokban felkerestük, hogy mondjon néhány szót a kórusáról.

— Az új iskolaavatásnál milyen műveket adtak elő?

i i. — Három számot adtunk elő. Szabó Ferenc: Dal a hazáról, Podesttöl: Rád gondolok és egy kis saját szerzeményt: Élni szép. Az avatóünnepség után a fehér asztalok mellett is ösz- szeültek a vendégek, s köztük mi is. A szíves vendéglátást egy Verdi-kórusmű bemutatásával köszöntük meg.

— Mióta vezet énekkart?

— Plusz éve, de volt Pesten és Monoron is kórusom. Itt nem az iskolai énekkarokra gondolok, hanem az úgynevezett öntevékeny együttesekre, melyeknek tagjai önzetlenül, zeneszeretőiből, közösségi érdekekből jártak el dalolni. Vecsésen 1963 óta vezetek kórust. Volt vegyeskarom, női karom, jelenleg pedig a férfikórust vezetem. Kezdetben a Jókai kultúrcsoporthoz tartoztunk. Egy év óta pedig a vecsési VIZÉP Vállalat gépjavító üzeméhez.

— Honnan kapnak támogatást?

— Patronálunk a VIZÉP szakszervezeti bizottsága. Támogatás? ... Talán röviden annyit, hogy ez a kis lelkes gárda többet érdemelne. Átlag húszán szoktak együtt énekelni. Szívvel, lélekkel teszik, több támogatást érdemelnének.

— Melyik szereplésre emlékszik vissza szívesen?

— A Kun Béla téri új általános iskola avatásán szerepelt az együttes a 60. alkalommal. Emlék? Bőven akadt ebben a négy évben. Szob, Albertirsa, Budapest mellett a három helyi találkozóra emlékeznek szívesen a dalosok. 1964-ben tizenkét kórust, 1965-ben egy NDK-beli énekkart, tavaly a munkásőrség központi férfikarát láttuk vendégül. Reméljük, idén sem maradunk élmények nélkül.

— Ügy hallottuk, zeneszerzéssel is foglalkozik, s nem is eredménytelenül.

— Valóban írtam néhány kórusművet, s akadt köztük olyan is, amit kiadtak.

— Mi a vecsési munkáskórus célja?

Orr/^l rról-r»? n V/v V.ÖÄtf Cf'P f..

Lehetőleg elfogadni minden meghívást, s a körülményekhez képest helytállni szürke hétköznapokon, esős időben, temetésen éppúgy, mint a dalostalálkozókon. Az én célom? Elismertetni a lelkes dalosok munkáját! Bizonyítani azt, hogy szüksége van a társadalomnak élő zénére, mely nevel és szórakoztat. Reméljük, hotgy 1 ’kapunk utánpótlást a VIZÉP Vállalattól és a gimnáziumtól, kapunk hangszert a tanuláshoz és programot, vidéki megbízatásokat, legalább félannyit, mint a labdarúgók.

— Mi a véleménye a vidéki kóruséletről, van-e létjogosult- c ága?

— Meggyőződésem, tapasztalatom, hogy igen. Sajnos, a falusi énekkarokkal mostohán bánnak, mondhatnám érdemtelenül. Országos visszhang, országos panasz ez. Tehát, hogy szavakba is öntsem: nem a munkásdalosok és a kórus- vezetők valamiféle személyeskedéséről van szó. — Hadd idézzem Kodály szavait: „Ebben o kis országban... nem sokat ér, ha magunknak dalolunk. Szebb, ha ketten összedalolnak, azután mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy harmónia, amiben mind

, egyek lehetünk. Akkor mond- ; jak majd csak igazán. Or- 5 vendjen az egész világ! ’

Pápay Iván

I ---------^ MŰSOR

MOZIK

5 Ecser: Alibi a vizen. Gomba: A ; párizsi Notre Dame (szeles).

> Gyiimrö: Tenkes kapitány I—U- 5 Matiné: Mese a 12 találatról. H: 5 Úri muri. Maglód: A nagy buli 5 (széles). H: A párlzs—müncheni 5 hálókocsi. Mende: A gyilkos ha- 5 lála (széles). Monor: A pártfogolt t (széles). Matiné: Mindenki ártat- t lan. H: A hóhér (széles). Nyäregy- 5 háza: A domb. Első előadáson: t Aranyember. Péteri: Nem szoktam 5 hazudni. Pilis: Elmaradt vallomás. S Matiné: Császár parancsára. H: 5 Sellő a pecsétgyűrűn I—II. TApió- 5 sáp: A cár és a tábornok. Tápió- 5 süly: Pipák. Első előadáson: Gyá- 1 vált bandája. Úri: Boldog halál S angyala. Üllő: Csak neked (széles). ^ Matiné: Három kívánság. H: Utol- ) só vérbosszú (széles). Vasad: A 5 párizsi Notre Dame. Vecsés: Drá- 5 ga John (széles). Első előadáson: S Ars éne Lupin (széles). Matiné: Ho. 5 a tábornok? H: Fantomas vissza- 5 tér (széles).

i ..

Ügyeletes orvos

; Gyomron dr. Lányi Péter

> (egészségház), Monoron dr. 5 Balogh József, Pilisen dr. Páz- J mány Elemér, Üllőn dr. Csík ; Pál, Vecsésen dr. Fodor Etel- Jka tart ügyeletet vasárnap. — ^Ügyeletes gyógyszertár Mono- \ ron a Vörös Hadsereg úti, Ve- 5 esésen a János utcai.

mnnától mintegy 25 kilómé- erre levő repülőtéren. Kubai dőszámítás szerint 7.10 óra mn, vagyis hat óra időkésés i miénkhez viszonyítva.

Gépünk lassan, méltóságteljesen begördült a főépület be- áratához, s a feltáruló repü- őgép ajtaján a gumikerekű épcsőn ötven boldog, vidám nagyar fiú sétált le. Itt a de- egáció vezetője, aki korábban tiutazott, a magyar nagykövetség részéről fogadta cso- jortunkat, majd különautó- >ússzál Havannába indultunk.

Mit is lehetne e pillanatok- •ól írni? A kanadai havazás a íosszú repülőút és a sok izga- om után az örök nyár biro- lalmába értünk.

Klein István

Következik: Havanna fényei.

*»*'-'**• ******? ui VA..U.V1, ...V—

szorongva — egyszóval vegyes érzelmekkel búcsúztunk április 5-én, délután, a titokzatosnak tűnő hosszú út és az egy év előtt.

Budapesttől Prágáig a Pannónia expresszel utaztunk, majd innen a menetrendszerű

Prága—Sannon—Gander— Havanna légijárattal. Prágáig az út a megszokott távolsági vonatozás örömeit hozta. A hosz- szú, fárasztó zötyögésben az izgalmat a „Kossuth rádió” adta: ki tudja tovább behozni a magyar adó műsorát? — Pozsony után minden próbálkozás hiábavaló volt. Másnap reggel értünk Prágába, majd rövid városnézés, ebéd után — irány a repülőtér. Menetrendszerint 16 órakor indultunk egy Brittania típusú százszemélyes géppel. A gép mintegy hatezer méter magasra emelkedett. Az alattunk hömpölygő gomolyfelhők csillogó fodros hófúváshoz, hóhegyekhez hasonlítottak.

Tizenkilenc óra 30 perckor han,gzott el a felhívás: mindenki csatolja be biztonsági övét — elérkezett az első állomás, Sannon, Írország egyik legnagyobb légikikötője. A gép üzemanyagot vett fel, s egy gyors műszaki ellenőrzés után 21.30-kor ismét felbúgtak a motorok.

Sannontól megkezdődött az éjszakai repülés, mely mindvégig felejthetetlen élményem volt. Alattunk vihar tombolt, s mi suhantunk 15 órán át az éj leple alatt. A mi óránk szerint ugyan hajnali négy óra volt, amikor Gan- derban — Kanada Űj Found- land szigetének városában — ismét leszálltunk, itt azonban még csak április 6-a, 23.30 óra volt. Erős hózivatar fogadott bennünket, s meglehetősen vastag hótakaró fedte a repülőteret.

Kényelmesen berendezett tranzitszálló fogadott, ahol megvacsoráztunk, majd egyórás tartózkodás után, mivel a havazás elállt, és a légköri viszonyok kedvezővé váltak, ismét elhagytuk a szárazföldet.

Gépünk Ganderből délnek vette az irányt, az Atlantióceán felett repültünk Kuba felé. A suhanó ringatásszerű

kai egyvonalban először csak fel-felvillanó fénycsíkok, majd az egyre erősödő villámlások hatalmas vihart sejtettek. A gép lassan a tomboló vihar fölé emelkedett, körülbelül nyolc-kilencezer méterre.

A látvány és érzés nem volt hétköznapi. Az erős és összefüggő villámlás szinte nappali fénnyel világította át a hömpölygő tornyosuló fellegeket, ami éjszaka színes tűzijátéknak tetszett. Az idővel versenyt futva, mindig magunk mögött hagyva a hajnalt, az éjszaka rendkívül elnyúlt. Végül mégis pompás méltósággal eljött a napfelkelte.

A gépben ezekben a pillanatokban ezt írtam: „Délnyugat irányba haladunk, s a gép ablakából kitekintve balra távol a horizonton a felkelő nap sugarai a szivárvány minden színét adják az elmosódó felhőzeten. Jobb oldalon szinte teljes a sötétség, csak a csillagok. ragyogása ad fényt, s sejteti a közeli Amerika ködbe- burkolódzó partjait. Alattunk a felhők fátyolszerűen kúsznak, s a keleti fénytől zöldessárga, rózsaszín, majd ezüstösen csillogó színt festenek, áttetszőén az óceán párás szürkesége bukkan néha-néha fel”.

Ezt követően másfél-két óra múlva tűnt fel a nap, s virradt ránk az elkövetkező egy év. Április 7. magyar idő szerint 12 órakor láttuk feltűnni a Bakanza szigetvilágot, majd nemsokára a várva várt kubai partokat.

Gépünk lassan ereszkedett, s az elénk táruló Kuba partvidékével egyre csodálatosabb, megkapóbb volt. Az ország, a terület légiképe: sakktáblához hasonló egyenlő négyzet, vagy téglalap elrendezésű, felosztású. Közöttük erősen kirajzolódó műút fut, amit két oldalról pálmasorok szegélyeznek.

A landolás pillanatában a látvány még megkapóbb volt. Elénk tárult a szavannaszerű területek élő növényzete a maga természetes elrendezésében, a cukornád, a rizsültetvények, mint zöld szőnyeg beláthatatlan területeket alkottak.

Magyar idő szerint 13.10 órakor értünk talajt Amerika sza-