Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
í 1967. JÜNHJS 11., VASÄRNAP "‘V/f/Hnp 7 TUDOMÁNY - TECHNIKA „HOMO LEGENS" Az olvasó ember képekben Szőlőtermesztés — zöldtrágyával Tőkék — gaz között A nagyüzemi szőlőkben ré- trágyanövényt vetnek, ame- gi gond a talaj termőerejének lyet megfelelő időben a talajbiztosítása, amely főleg szer- ba bedolgoznak, vestrágyázással érhető el. Er- Zöldtrágyanövényként főre új, korszerű módszert dől- leg rozsot, őszi káposztarepgoztak ki a Szőlészeti Kutató cét és borsót célszerű vetni. Intézet pécsi telepének mun- Az eljárás sikere a növény ta- katársai. Az eljárás lényege, lajba dolgozásának az idő- hogy a szőlősorok közé zöld- pontjából függ. A fejlődés bi.1 hállíts 'éws&vtffvaiéiöjé ; középfülgyulladás A középfülgyulladásnak heveny és idült alakja van. Heveny megbetegedés esetén a kórokozók a fülkürtőn, a véráramon vagy a sérült dobhártyán keresztül jutnak a középfülbe. Ha a normális körülmények között steril középfület mikroorganizmusok érik, a gyulladásos folyamat különböző fázisai zajlanak le: következményeként a hallás károsodik. Először vérbőség lép fel, később savős, gennyes váladék termelődik. A fülkürt megduzzadt nyálkahártyája elzárja annak üregét, ezért a genny nem tud a garat felé kiürülni, hanem pattanásig feszíti az érző idegvégződésekkel bőven ellátott dobhártyát. Ekkor jelentkezik a kínzó fülfájás. A dobüreg bő vérellátása teszi lehetővé, hogy a gyulladás következtében termelődő mérgező anyagok könnyen bejutnak a vérkeringésbe. Ez idén elő az általános tüneteket: magas lázat, rossz közérzetet és a különösen gyermekeknél bekövetkező gyomor- és bélpanaszokat. A betegség gyógyításában a dobüreg tehermentesítésé a legfontosabb. Ez legésszerűbben a dobhártya átszúrásával érhető el, mert ily módon utat nyitunk a genny számára a hallójárat felé. A dobhártya átszúrása okozza a legtöbb szülő gondját. Sajnálják alávetni gyermeküket ennek a kicsi, de kétségtelenül bizonyos mértékig fájdalmas beavatkozásnak, azt hiszik, hogy a dobhártya átszúrása hallás- csökkenéshez vezet, és még más, hasonló érveket hoznak fel. Mi az igazság? »A dobüregben felhalmozódott gennynek el kell távoznia és ha mesterségesen nem nyitunk számára utat, magától tör ki, ugyancsak a dobhártyán keresztül. A spontán átszakadás után a dobhártya nehezebben gyógyul, mert egyenetlen szélű nyílás keletkezik rajta. Ez gyakran maradandó hiba és állandó fertőzéssel fenyegeti a dobüreget — a középfülgyulladás idültté válhat. Külön is érdemes kiemelni a csecsemőkori, illetve a fertőző betegségekhez társuló középfülgyulladást. A csecsemőknek és gyermekeknek kisebb az ellenállóképességük a kórokozókkal szemben, fülkürtjük rövidebb és szélesebb, így a fertőzés könnyebben behatol a dobüregbe. A fertőző betegségekhez kapcsolódó középfülgyulladás azért is súlyos, mert már leromlott szervezetet betegít meg. Régebben, amíg nem voltak antibiotikumok, az ilyen középfülgyulladások nagyon szomorú kimenetelűek voltak, pl. skarlát után olyan súlyos csontkárosodás alakult ki, hogy teljes süketséggel járt. Radarsugarak hályogot okozhatnak? Dr. Hanns-Jürgen Mérté, a Müncheni Szemészeti Klinika professzora érdekes kísérleti eredményeket közölt, amelyek a radarsugarakkal összefüggésben levő szemi megDetege- désről számolnak be. Mérté professzor kijelentette, hogy a nevezett sugarak hatására a szem lencséje elhomályosodik és az ún. hályog nevű szembetegség léphet fel. Elsősorban azok a személyek veszélyezettek, akik a radar- berendezés közvetlen közelében dolgoznak, tehát a hajók és repülőgépek technikai alkalmazottai. A nevezett radarsugarak Mérté professzor szerint többkilométeres körzetben éreztetik hatásukat, tehát a szárazföldön, a radarállomásokon szolgálatot teljesítő személyek látószervei úgyszintén veszélyben vannak. A müncheni professzor erélyesen síkraszállt megfelelő védőberendezések létrehozataláért. J. M. zonyos szakasza után ugyanis minden zöldtrágyanövény túl sok vizet von el a talajból, ennek hiányát pedig a szőlő érzi meg. A vizsgálatok eredményeiből a kutatók arra következtéinek tehát, hogy nem a naptári időszak fontos, hanem a zöldtrágyanövény fejlődési állapota a bemunkálás idejére. Rozsnál ez kalászolás előtt, repcénél a virágzás elején következik be; mindez a tapasztalatok szerint április végén esedékes. Ezután ugyanis a növény fejlődéséhez már sokkal több víz szükséges. Ha megfelelő az időjárás, a zöldtrágyanövények erre az időpontra már 80—100 cm magasra nőttek, zöldtömegük tehát meglehetősen nagy. Borsó esetén előbb kétszer megszedik a termést és csak utána forgatják be; ilyenkor kettős termesztés valósul meg. A bemunkálás módjára legmegfelelőbbnek látszik az MR jelű talajmaróval végzett munka. Előnye — az ekével szemben —, hogy nemcsak beforgatja a zöldtrágyát, hanem felaprítja, a talajt jói porhanyítja és a gyomoktól is megtisztítja a szőlőt. Az eljárás további előnye — a tápanyag-utánpótlás mellett —, hogy a növények egy- része felszecskázva a talaj felszínén marad. Ez védő szerepet tölt be: mérsékli a napsugárzást, a szél túlzott szárító hatását, de ugyanakkor az erózióskárokat is. A szőlők zöldtrágyázása, tehát a növények talajba munkálása előtt, főként nitrogén tartalmú műtrágyát kell Jdszórni,mert a növények ■ „lebontásához” szűkké-, ges bákiÉriumok -:és egyéb élő, szervezetek elsősorban ezt igénylik. Huiladskból hús — Csehszlovákiában 30 nagyvárosban gyűjtik takarmányozási célra a konyhai hulladékot és rendszerint az elővárosban telepített üzemekben dolgozzák fel. A szakemberek számítása szerint a városok élelmiszerhulladékainak jelenleg alig 60%-át használják fel takarmányozásra. Ha teljes mértékben összegyűjtik, az több mint 300 ezer tonna takarmányt jelent, ami más takarmánykiegészítéssel kb. 20 ezer tonna sertéshús előállítását biztosítja. A takarmány-hulladékok feldolgozását különösen jól szervezték meg az egyik szlovákiai gazdaságban, Presov (Eperjes) környékén. Presov- ban napi 1500—200 q hulladékot gyűjtenek össze, amelyet a gazdaság az 1200 sertésre méretezett hizlaldában használ tel. Naponta 20—100 literes speciális edényekben gyűjtik és tehergépkocsin szállítják a feldolgozó üzembe. A feldolgozott hulladékot — egyéb takarmányokkal keverve — még melegen, csővezetéken juttatják az önetetőkhöz. A kész, gépesített takarmányt erre a célra átalakított speciális tartálykocsikban szállítják a sertéshizlaldákba. A takarmány — az előállító üzem garanciája szerint — az állatok egészségére veszélytelen, szárazanyag-tartalma a szabványnak megfelelő. Ha az edényeket és vályúkat tisztán tartják, a gépesített takarmány az elkészítés után 36 órán át kockázat nélkül feletethető. A kísérletek azt mutatják, hogy a pépesített taÍ ármányt a lesgazdaságosab- an sert^siuiilalgsca,. lehet fel- ■ftas*Rglni,~ de kipíébálták szarvasmarhával, baromfival is. Egy szokatlanul érdekes, képekkel illusztrált különkiállí- tás nyílt meg a mainzi Gutenberg Múzeumban (NSZK). A gyűjtemény, amely „homo legens” (az olvasó ember) címmel került a nagyközönség elé, hamarosan világkörüli útra indul. Az út első állomása Mexikó. Ez a tematikáját tekintve egyedülálló gyűjtemény, szám-, tálán festmény, karcolat, rajz és amatőrfotó segítségével ábrázolja — a legkülönbözőbb szituációkban — az ember és a nyomtatott gondolat viszonyát, találkozását. Képünk, egy a számtalan felvétel közül, tulajdonképpen önmagáért beszél: az olvasás gyönyöre nem ismer határt és akadályt! J. M. Kígyó a cégfáhlán A Hippokratész előtti időben az ógörögök mágikus gyógyításokat is végeztek. A városoktól távol fekvő erdőkben, források közelében voltak azok a templomok, ahol a „kezeléseket” végezték. Ezek közül is leghíresebb volt az epidauroszi gyógyító temp-' lom, melyet 'á mitológia Szerint {római Aesculapius) isten alapított. Az alapító neve trák nyelven Eredményhirdetés - 80 kilométerről Szimultánjelentés - fénytábfán Az 1968. évi téli olimpiai játékokat Franciaországban, Grenobleban rendezik meg. A magyar szakemberek javaslatának elemzése után a volt és a magyar javaslat ennek az igénynek is eleget tett. A grenoblei olimpia eseményei egymástól viszonylag távol zajlanak le. Ez természefrancia rendezők úgy döntőt- tesen különleges adattovábbí- tek, hogy a többi ajánlattevő tó lánc kiképzését kívánja; Az eredményhirdető berendezés egyik kezelőasztala országgal szemben Magyarországot bízzák meg az eredményhirdető berendezések szállításával és felállításával. Magyarország tette ugyanis műszaki szempontból a legkedvezőbb ajánlatot, mert ez az ajánlat tükrözte legjobban a kívánalmak megvalósítását. A szokásos 240—300 betű/perc sebesség helyett például a követelmény 900 betű/perc írása nyolc helyen fognak felállítani magyar gyártmányú eredményhirdető berendezéseket, némelyik egymástól 40—60 km távolságra lesz. E berendezéseknek közös központjuk van Grenobleban. Az egyes sporteseményekről az eredmények a hírközlő láncon a grenoblei központba jutnak, itt az adatokat az elektronikus számítógépek „veszik kezelésbe” és az eredményhirdető táblák a központból kapják a kiírásra kerülő adatokat. A központi eredményhirdető tábla igen tekintélyes méretű lesz. A sístaféták eredményeit jelző tábla méreteivel pedig minden eddigit felülmúl: magassága 4,80 méter, hossza 14,40 méter. Kivitelükben a táblák újszerű elvek megtestesülését jelentik: az egyes táblák két, ún. A és B részre tagolódnak. Az A oldalon az éppen versenyző sportoló startszáma, nemzetisége, a lefutott futam eredménye jelenik meg. A B oldalon rangsorolva találjuk a versenyzőket, ugyancsak feltüntetve nemzetiségüket, rajtszámukat, s — ugyancsak a rangsort tükrözve — eredményüket. A táblák szerkezeti felépítése teljesen korszerű konstrukciós elveket tükröz. A kapcsolóáramkörök szili- cium-félvezetőkkel épültek, ennek köszönhető a nagy kapcsolási sebesség, s ebből eredően a kiírási sebesség megnövekedése is. A táblák kivitelezésénél gondoltak a nehéz időjárási feltételekre is. Végül még egy műszaki érdekesség: ezek az eredményhirdető-berendezések nem helyhezkötött típusok lesznek, hanem dobozszerkezetűek, betontalpra helyezve és kihorgonyozva. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az olimpia befejeztével más francia városokba legyen szállítható, esetleg bizonyos mértékig átalakítva, az adott — új — rendeltetésnek, más sportágak sajátosságainak, megfelelően. „Botra csavarodó kígyót” je-: lent, az is volt Aszklépiosz- nak és lányainak (Hügieia és Panakeia) a jelvénye. Így vált a kígyó az ókortól napjainkig a gyógyítás, a gyógyszerészet jelképévé, cégtáblák jelvényévé. Epidauroszban szervi és idegrendszeri .. betegségeket „gyógyítottak”. Á szervi betegségben szenved,pket növényből feiVánt" gyógyszereké kel, fürdőkkel, masszázzsal, sőt kisebb műtétekkel kezelték a papi orvosok. Az esetleges gyógyulást természetesen „isteni befolyásnak” tulajdonították. Az idegrendszeri megbetegedéseket már sokkal radikálisabb módon igyekeztek „gyógyítani”. A templom nagy csarnokába bezárt beteg a „szent kígyóval” találta magát szemben, mely ugyan ártalmatlan volt, de azzal, hogy a belépő testére csavarodott, éppen elég rémületet, sőt halálfélelmet keltett. E „gyógymód” — főleg hisztériás esetekben — sokszor gyógyuláshoz vezetett, de szervi idegbaj esetén természetesen hatástalan maradt. A skorpió bírja az atomsugárzást A szaharai francia nukleáris kísérletek során a kutatók meglepetéssel fedezték fel, hogy a nem éppen vonzó és korántsem ártalmatlan skorpiók szinte immunisak a radioaktív sugárzással szemben. Az embernél, mint általában az állatoknál is, már 700 rönt- gennyi sugáradag esetén bekövetkezik a halál. A skorpiónak egy ilyen adag meg sem kottyan. Még 100 ezer rönt- gennyi sugárdózist is elvisel. A halál nála 150 ezer röntgennél következik be. Amint az osztrák Die Presse írja, a francia kutatókat erősen foglalkoztatja ez a meglepő jelenség. Tv-f elvételek teljes sötétségben Az angol haditengerészeti kutatólaboratóriumban olyan tv-kamerát készítettek, amely- lyel zavaros vízben és teljes sötétségben is készíthetők televíziós felvételek a tengerfenéken. Az új készülék felvételei fény helyett ultrahanggal készülnek.
