Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

1967. JÜNTTJS 11.. VAS ARM AP Ml» MEcrct s // Itt fekszik előttünk az anyag A megyei pártértekezlet óta Nagykátán u — Arról lehetne írni — mondta Monda János, a Nagy- kátai Községi Tanács elnöke —, hogy megkezdődött a 600 vagon termény befogadására alkalmas gabonatároló építé­se. Meglepő hír. TAVALY NOVEMBER ele­jén a IX. kongresszust meg­előző megyei pártértekezleten Antalfia Jenő elvtárs, a nagy­halai járás első titkára a kö­vetkezőket mondotta: „Járásunk 1965-ben 11 297 tonna kenyérgabonát vásárolt fel, s ennek a biztonságos el­helyezéséről van szó Tizenkét esztendeje húzódik a járásban egy 600 vagonos gabonatárló építése. Ez szinte tervben szerepelt eddig. Nem vitás, a gabona felvásárlása mellett egy ilyen központi tár­lóra az olyan mezőgazdasági jellegű járásnak, mint a mi­enk, mindenképpen szüksége van. Most mégis arról értesü­lünk, hogy 12 év után. ezt a gabonatárlót nem tartják in­dokoltnak.” A járási első titkár a követ­kezőkben arról beszélt, hogy az elkészült tervek már egy irodaszekrényt megtöltenek, s ezeknek a dokumentációknak a költsége idestova egymillió forintot is kitesz. Nem beszél­ve továbbá arról, hogy Nagy- kátán, ahová a tárlót tervez­ték, már a szükséges útháló­zat építéséhez is hozzáfogtak. A VÁLASZ, már ami tárló felépítését illeti, nem volt ép­pen vigasztaló a nagykátaiak számára. Elmondották, hogy Nagykátán ugyan indokolt a gabonatárló építése, mégis azt diktálja az ésszerűség, hogy előbb Cegléden épüljön ilyen, ahol egy időben korszerű mal­mot és sütőüzemet is létesíte­nek. MOST MÉGIS megkezdő­dött Nagykátán áz építkezés; Mi történt? A válasz igen egy­szerű, s a lehető legjobb: Ceg­léd és Nagykáta is megkapja a szükséges gabonatárolót. A IX. kongresszust megelő­ző pártértekezletek őszinte hangneméről sok szó esett már; írtunk erről, s beszélge­tünk róla azóta is. Az őszinte­séggel szinte egyet jelent az objektivitás. A viták során' mindig a lehetőségek szerint mérlegelték a helyzetet a kommunisták. Egyrészt: mi a gondunk? Másrészt: mit tu­dunk a gondokon valóban enyhíteni? És a vitát záró ígé­retek is ilyenformán alakul­tak: fogjunk annyit, aminek megvalósítását előre biztos­nak látjuk — s később az igé­nyekhez, a szükségekhez mér­ten adjunk annyit, amennyit csak tudunk. Ez magyarázza, hogy Nagykátán mégis meg­épül a gabonatárló. „A Pest megyei Tanács év­könyvében van egy nagyon meglepő és számunkra elszo­morító adat. A nagykátai já­rás a második ötéves terv idő­szakában a népgazdasági be­ruházási kereteknek mindösz- sze a 0,9 százalékát kapta meg. Ez abszolút számokban öt és fél millió forint, szem­ben a megye 630 millió forin­tos keretével, ügy gondoljuk, hogy a járás csaknem 70 ezres lélekszámút tekintve, területi , nagyságával együtt, igazságo- minden ! sabb és jobb ellátásban is ré­szesülhetett volna e nagyon fontos keretek elosztásánál” — mondotta Antalfia elvtárs a megyei pártértekezleten. A VÁLASZ: „Ez a felszóla­lás arra ösztönöz bennünket, hogy az eddigieknél is nagyobb erővel törekedjünk arra, hogy Nagykátára a mezőgazdaság­gal összefüggő valamilyen lé­tesítmény kerüljön. Teljesen jogos és indokolt a nagykátai elvtársaknak ez a kívánsága” — mondta a vita zárszavában Gservenka Ferencné elvtársnő. Valójában tehát igazolódtak, s igazolódnak ezek a szavak, hozzá; várakozáson felül. A dolog lényegét tekintve különben sem arról volt szó, hogy ez a gabonatárló Nagy­káta helyett kerül Ceglédre. Csupán úgy tűnt a pártérte lyezzék el a gabonát, vagy leg­alábbis könnyebben viselik a gondokat Később takarmány­keverő üzem is épül ide a ga­bonasilók mellé... S hogy mindez mennyibe kerül? Ki­mondani is alig merik: ha minden készen lesz több mint 40 millióba. De előbb épül­jön csak fel a tárló ... A KŐVETKEZŐ, a X. párt- kongresszus előtt — hogy jól előre nézzünk — már nem igen lesznek a Pest megyei Ta­nács évkönyvében olyan ada­tok, amelyeket a nagykátai elvtársak annyira meglepőnek és elszomorítónak mondhat­nának. Nemcsak a gabonatárló épí­tése kezdődött meg ugyanis, hanem jószerint mar indulnak az építők, hogy hozzáfogjanak az új konfekcióüzem építésé­hez. Biz ugyan nem mezőgaz­dasági jellegű gyár lesz, de mindenképpen orvosság arra, amit Antalfia elvtárs, a me­gyei pártértekezleten így fo­galmazott meg: „a járás ége­tő foglalkoztatási gondjai”. SOK SZŐ esett már a nagy­kátai munkásvonatokon ta­pasztalható állapotokról. Zsú­foltak, csaknem ellenőrizhe­tetlenek. Minden együtt van itt: a vághatatlan dohányfüst, a kártya, s a zugban, feketén mért ital. Csak Nagykáta 4500 lakója jár a fővárosba, nem is beszélve a környező községek lakóiról. A községi tanácsnak megvan a pontos kimutatása, Kézműipari Vállalat nagyká­tai üzemének építésére az idén négymillió forintot fordítanak. A tervezett költség összesen 11 millió forint. Végül, ami a legfontosabb: jövőre megkezdi az új üzem a termelést. Kö­rülbelül 350—400 ember kap itt munkát. A továbbiakról pedig annyit, hogy újabb hely- kijelölések folynak. Végezetül, mintegy befeje­zésképpen, csupán Monda Já­nos egy megjegyzése kívánko­zik ide: a megyei pártértekez­let, akárcsak a IX. kongresz- szus hosszú életű anyagot adott Nem kell emlékeztető, nem kell visszalapozni — itt fekszik előttünk mindig az anyag, s dolgozunk belőle... Dékiss János „Megbocsáthatatlan bűn a közöny“ A békehónap záróakkordja Dobáson Tombol a háború Vietnam- t népi megemlékezőj ében szug­ban, gyilkos tű* láppang a Közel-Keleten — nyugtalan a világ. Ezekben a napokban joggal hangosabb a békét óhajtó ember hangja, egyre többen követelik a fegyverek elhallgattatását. Dobáson — a békehónap záróakkordja­ként — a péntek esti nagy­gyűlésen ugyancsak erről, s a közömbös emberek lel ki is­meretének felébresztéséről volt sző. Még a szakadó eső sem tudta távoltartani a szom­szédos községek küldötteit és a helybeli lakókat — zsúfo­lásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Ott voltak a ' lel­kes hangulatú gyűlésen a já­rás tömegszerveze te Lnek kép­viselői, helyet foglalt az elnök­ségben Ihászt József, a Da- basi Járási Pártbizottság első titkára is. Dr. Csicsag Iván, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ün­gesztív erővel idézte fel a má­sodik világháború borzal­mait és egy esetleges atomhá­ború szörnyű vízióját. — Emlékezni jöttünk össze — mondotta —, hogy ne fe­ledjünk. Tisztelettel adózunk a felszabadulásunkért életü­ket áldozó szovjet katonák­nak, s küzdeni hívjuk, békés építőtnunkára, a jó szándékú embereket. Súlyos fenyege­tésektől terhes a nemzetközi légkör, az imperialista próbál­kozások újabb mlágégést sze­retnének kirobbantani. A dol­gozó népeknek van erejük, hogy megakadályozaák-e mes­terkedéseket. A gyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták dr. Csicsay Iván rövid, de annál tartal­masabb beszámolóját, majd a szovjet katonák kuftúrcso- portja adott színvonalas mű­sort. kéziét idején, hogy neon sike- ... rül beruházási összeget bizto- hol> mdyik pest. üzem sítani a nagykátai építkezés­hez is. Időközben azonban si­kerrel jártak az erőfeszítések. MIT JELENT mindez a nagykátai járásnak? Rendkívül sokat. Jelenleg a nagykátai járásban mindössze 250 vagon kenyérgabona biz­tonságos elhelyezését tudják biztositani. Közben a termés­átlagok egyre emelkednek — a búzáé például 14—14 és fél mázsa holdanként, ha az el­múlt évi szövetkezeti átlagot számítjuk. A járás évi gabo­natermése több mint 2000 va­gon. Nagyon kell ez a gabona­tárló, amelynek ma már ássák az alapjait. A községi tanács elnöke nem kis büszkeséggel beszélt róla, hogy modern, s korszerű építmény lesz; a 34 méter magas silók messze ki­emelkednek majd a község há­zai fölé magasabbra minden eddigi toronynál. A tervek szerint 1969 nyarán már itt tárolják a termés javát így ebben a tudatban az idei gon­dok is kisebbek, hogy hol he­ben, gyárban — hány nagyká­tai dolgozik. Érdektelen, s hosszú felsorolás volna. Fel­írtam 17 gyárnevet, de abba­hagytam, mert a tanácselnök közölte, hogy még van leg­alább harminc. A FÖLDTERÜLET 13 ezer hold. hogyan biztosíthatna, ez 12 ezer lakosnak munkát és kenyeret? Ezért telepítenek ide ipart. A most épülő üzem csak kezdet, s egyelőre felelőt­len ígérgetésnek számítana, hogy mi lesz a folytatás. Egy biztos: a Pest megyei Vegyi és Árad a folyó, hideg a víz. (Foto: Gábor) A „NÉP TÁBORNOKA” - „A NÉP ÍRÓJA" Zalka Máté halálának 30. évfordulóján Harminc esztendeje, hogy Zalka Máté, az akkor már nem­zetközi hírnevű hadvezér és politikus, a spanyol polgárháború „Lukács tábornoka" hősi halált halt az aragóniai fronton. A hír azonban, amely órák alatt bejárta a világsajtót, a megdöb­bent emberek milliói szamára inkább az internacionalista hadseregparancsnok, a munkásmozgalmi vezető fájdalmas életáldozatát jelentette, mintsem a tehetséges íróét, aki kény­I § • a kár esett, akár fújt, mi Jl öten mindig megáll­tunk Sári néni kerekes, ponyvás „üzlete" előtt. Sári néni a piacon babákat árult: kicsit, nagyot, pályásat, al­vót, sőt, egy csodálatos szőke hajasbabát is, aminek a kö­tényére egy cédulát tűzött gombostűvel: 100 forint.. E lérhetetlen messzeség­ben volt a baba, s mi 10—12 évesen még csak ál­modni sem mertük, hogy valaha is a mienk lesz. Per­sze'', fogadkoztunk, „majd összegyűjtjük a pénzt", de semmi sem lett belőle. A fo­rintokat elfagyiztuk, s egy­szer nagyon összevesztünk azon, hogy kinél is legyen a szőke baba? Még bőgtünk is egy sort, mert mindenki elsőnek akarta magáénak tudni... P ersze, ahogy visszaem- lékszem. Éva, Mari, Ka­ti, Gabi, Erzsi — mert ter­, szerű emigrációjában is folytatta és őrizte a magyar irodalom mészetesen, mind az ötünk ^ legnemesebb hagyományait, nevét viselte a baba — nem s is volt ' olyan csodaszép. ^ A legendás forradalmár Csak gyerekszemünk látta ^ annak... | Legendák övezték szinte Egy napon erősen elható-1 kezdettől fogva ezt az életet, ráztuk: még is csak a mienk i közkézen szállongó-alakuló lesz! Én lettem a pénztáros, i meseszerű történetek — mert Makacsul szedtem be a napi ^ legendás volt maga az élet is: 50 fillér hozzájárulást. Ha-|a fantázia csak azt nagyította szonöt forint volt a vágyó-^ fel, látta el népmeséi színek- n uwrelK „„ ■Ttunk, mikor szüleimmel el-^ kel, ami a valóságban is nagy- annyi legenda' született. költöztünk a piac közeléből. 4 szerű, páratlanul szép fórra- Scsetikin szibériai partizái A nagy rumliban elfelej- ^ dalmári példamutatás volt; Ti­tettem a közös kasszát, a ^ zenkilenc eszténdős fejjel a lányokat, Sári nénit, de még világháborús forgatagba ke- Eva, Mari, Kati, Gabi, Er- s rült fiú az elkövetkező két év- zsi is kiment a fejemből. ^ tizedben sok embernek való -fojéhány hete ismét a piac i élményt, kivételes tapasztala- JV felé jártam. Az ócska, § tot élt meg: a nagy október ponyvás gyerekkocsi most is $ vonzása, számára olyan indí- ott állt a régi helyén: Sári $ tóenergiát jelentett, amely néni összecsukható széken § haláláig erőt adott új meg új, kuporgott. „Úristen, hogy § néha valóban emberfeletti megöregedett! És vak ..." ^ vállakózásaihoz. A doberdói Már majdnem tovább men- ^ és volhiniai világháborús csa- tem, amikor megláttam ^ ták, majd a szibériai, kraszno- Eva, Mari, Kati, Gabi, Er- ^ jarszki fogság volt az a kohó, Zsil! Nagyon kopott volt!% ami a félig gyerekfejjel ott- A szalmaszőke hajat belep- (honról elkerült önkéntesből te a piac pora, a hajdan fe- $ kommunista forradalmárt for­mier kötény gyűrötten és $ máit és újabb, de most már szürkén lógott rajta... § világnézete parancsára vállalt a huszonöt forint! A Iá-1 harcokra ösztönözte őt. A-nyok huszonöt forintja! | „ Sári néni világtalan szemét | Omaga így ír a hangra felém fordította: 4 — A szőke babát...?! \ e lázas, érlelő időszakról, a — Igen. Szeretném meg- ^ történelem felgyorsult meneté­venni... |rfil: ___előbb pacifista let­B. K. fc tem.,. azután pedig ... anti­militarista. A hadifogságban ismertem meg a szocialista eszméket... Internacionalista lettem. A polgárháború sok győzelmét és vereségét éltem meg ezredemmel.” A hőstettek, amelyekről a partizánse­regében való harcok, az uráli, ukrajnai, krími ütközetek so­ra. a perekopi erőd bevétele, a diplomáciai futárszolgálatok és még annyi minden más részvállalás a szovjet munkás- paraszt állam védelmében nem a romantikus ifjonti kaland­vágy terméke, hanem egy szo­cialista világnézethez eljutott, hamar öntudatra ébredt for­radalmár logikus-szükségsze­rű cselekvése volt. Az ekkor szerzett élmé­nyeknek, megrázkódtatások­nak zuhataga adja témáját írói műveinek, a novellák szá­zainak — épp az idén jelent meg Az éneklő börtön címmel összegyűjtött kiadásuk —, a Jeruzsálem című allegó­riának, amelyben a magyar hadifoglyok szenvedő panaszát és lázongó keserűségét még a XIII. századi keresztes vitézek tő munka belső kidolgozottsás ga, a szemlélet és az embert formálás szilárdsága, homogén jellege jellemzi. Regénykarakt terei: Mátrai zászlós, vagy h Gavró Lajos hadtestparancst nokról mintázott Gara Viktor, meg Sárközi, a tizenkilence* veteránok előképe tőről mett szett, egy darabból öntött realista figurák, élő, igaz tí­pusok, pszichológiájuk . árt nyalatossága magasan ama szint fölé emeli őket, amelyet az író maga másutt szerényen „nyersanyagának, „váz­latinak jellemzett. Amit az író Zalka Máténak nem adott meg az idő, azt pótolta nála az élmények intenzitása, a művé­szi ihlet dinamikája, és nem utolsó sorban a marxista vi­lágnézeti szenvedély. Ennek az életműnek fém­jelét igazán sok minden meg. adhatja, de alighanem mindé, nekelőtt spanyol polgárháborús szereplése az, ami csúcspontja Zalka ad. digi tetteinek, s betetőzi élet­útját. Madrid védelme a 12. nemzetközi brigád élén 1936 novemberében, a jaromai dia­dal 1937 elején, a guadalajarai helytállás 1937 márciusában — ma már a nemzetközi mun­kásmozgalom legszebb lapjai­ra tartoznak. Ekkor érdemel­te ki végképp azokat a szava­kat, amellyel Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt mai főtitkára — egykor Zalka egy­ségének politikai biztosa — búcsúzott a „nép tábomoká- tói” és a „nép írójától”: „Nagy hősünk előtt utolsó tiszteletadásként minden spa­nyol harcos, a szabadság minden önkéntes katonája meghajtja a nagy harcokat és nagy győzelmeket látott zászlókat. De Lu­kács tábornok nevében, harcban elesett nagy hősünk nevében, azonnal fel is emeljük zászlóinkat, hogy ismét harcba vigyük azokat abban a történelmi küzdelemben, amelyet a spanyol nép, szabadsága és függetlensége védelmében, az egész haladó emberiség jövőjének védelmében vív.” F. L ajkára adja az író, majd az érett, nagyhatású alkotások­nak is. A frontélet, a háborús nyomorúság realista színképe, a kaland és a humor színein át érzékeltetett írói tanúság­tétele szélesebb körben is is­mert Doberdó című regénye, melyet 1932—36 közt alkotott; a polgárháború kavargásának, a bolsevikok történelmet ala­kító elszántságának és a magyar internacionalisták tetteinek eposzát pedig A bolygók visszatérnek című kétkötetes, monumentális re­gényében teremtette meg. S ezeket Zalka hol csaták közti szünetekben, hol pártmunkája, államigazgatási feladatai, vagy kolhozszervezői tevékeny­sége közepette alkotta — el­sődlegesen talán nem is any- nyira a művészi önkifejezés szándékával, mint inkább azért, hogy el ne mulassza méltó monumentumát állíta­ni a 17 utáni fegyvertények­nek. Zalka műveiben van valami Jókain és Walter Scotton isko­lázott, romantikus nagyvona­lúság, a cselekményt többnyi­re erős kontúrokkal, apró nü- anszokkal nemigen törődve építi, de prózaírói alkatát mindenképp a művészi terem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents