Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

,ÉZ VAN...' A fiú, akit minden érdekel Akvárium, lexikon és dzsesszgitár Aki az Elet és Tudomány május 19-i számában lapozga­tott a Gondolatok iskolája cí­mű pályázat eredményhirde­tésében Taracsák Gábor nevé­vel találkozhatott. A fiú a Kossuth Gimnázium II. b osz­tályának a tanulója. Ezen a pályázaton — 107 ponttal — megnyerte az első díjat. Aki viszont a rádió ifjúsági mű­sorát kísérte figyelemmel, ugyancsak találkozhatott ez­zel a névvel. Itt ugyanis egy rövid novelláját olvasták fel, körülbelül két héttel ezelőtt. Gábor középmagas, nyílt te­kintetű barna fiú. Szobája amolyan „tudós” összevissza­ságban. Az asztalon kémiai kísérletek nyomait mutatják a lombikok, a polcokon a zeneirodalmi lexikonok mellett fényképezőgép, cselló, gitár, lemezjátszó, akvárium, két Karinthy-kötet és sok-sok tu­dományos lexikon. Hirtelenjében nem is tudom hogyan fogjak „kifaggatásá­hoz”. Mert szótlanságából ítélve, itt bizony faggatni kell. Pedig úgy reméltem, hogy akit ennyi minden érde­kel, az csak beszédes lehet. Tízperces szemlélődés után „ez van” — olvastam ki tekin­tetéből. S még nagyobb volt a meglepetésem, mikor kérdé­semre, hogy tulajdonképpen mi is érdekli legjobban, azt felelte, hogy a csillagászat... az nagyon érdekli... — Zene? — Az is. Csellózom. A köny- nyű műfajban a peat-stílust- kedvelem, de szeretem .Bartó­kot, Lisztet is. És imádom az Illés-zenekart. Szeretem a biológiát, és szívesen babrá­lok elektromos dolgokkal. Sze­retek fényképezni és ha né­ha elkap az ihlet, hát akkor írok ... És mindezt ropant szerény­séggel, szinte szemlesütve kö­zölte. A 16 évesek bányave- tiségéből, vagy fellengzősségé- ből, dicsekedésre hajlamos gesztusaiból még csak vélet­lenül sem tudtam felfedez­ni. Ezzel — részéről — vé­get is ért az interjú — a to­vábbiakat már a nagymama mondta el, aki ezúttal jó me­nedzsernek bizonyult. — Gábort minden érdekli. És talán ezért is nem érett még meg benne az, hogy tulajdon­képpen mi szeretne lenni. Még a család sem jött rá a nagy „titokra”, — mert különben Gábor igen titoktartó. A pá­lyázati eredményét is csókák­kor tudtuk meg, amikor olvas­tuk. Kéthetes szovjetunióbeli utazást nyert, azonban erről lemondott egy magnóért, ami­nek nagyon örült. Jó tanu­ló, 4.8 volt a félévi eredmé­nye. Pedig sokat szidjuk, mert a szobájában nem lehet tisz­tességesen kitakarítani... őt viszont ez nem zavarja, mert se nem lát, se nem hall, ha belebújik egy lexikonba ... Hát ilyen fiú ez a Gábor... (csat—) PEST MEGYEI HÍ&IAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1967. MÁJUS 27., SZOMBAT ÁRAMSZÜNET Holnap, 28-án reggel 7 órá­tól délután 4 óráig az alant felsorolt területeken — kar­bantartási munkák miatt — áramszünet lesz: Szabadság és Szűcs-telep, Kenderföldek (Budai út, Me­ző utcai rész), Malomtószél (Külső Kálai út) Felszegi, Szé­chenyi, Magyar utcák), Külső Festi út (Téglagyári dűlők), Örkényi úti körzet (Tükör ut­ca, Csíkos-Aranymcggyes szél, Gerje-telep) Mizsei úti terület (Madár-, Bimbó utca) és a Mi­zsei úti lakótelep. Mit kértsk és mit kaptak? a városfejlesztés Megvizsgálják a választók észrevételeit, javaslatait Ünnepi megnyitó- könyvkiállítással . Holnap délelőtt 10 órakor kerül sor az ünnepi könyvét megnyitójára a városi tanács nagytermében. Báli Ferenc ta­nár mond megnyitót, s egyúttal megnyitják ugyanott a könyv­kiállítást is. A könyvhét programjának következő eseménye a június 4-i városi szavalóverseny nyilvános döntője — a Kos­suth Művelődési Házban. { Elköltözött a bejárat Csütörtökön kicsit megle­pődtek azok a vásárlók, akik délután a Kossuth téri nagy önkiszolgáló boltba a megszo­kott bejárati ajtón igyekeztek volna befelé. Ugyanis nem le­hetett: a bejáratból kijárat lett, s az eddigi kijárati ajtó — pár lépéssel arrébb — állt tárva-nyitva, vásárlókat vár­va. A kasszától az ajtóig ma­gas pultra tehetik a betérők a táskájukat ezután, nem kell topogni, torlódni még csúcs- forgalomban sem, míg a letét­be helyezett táskákat vissza­kapják. Igazi, önkiszolgáló bolt lett így, az ügyes táska­megőrzővel. Már sok boltban találkozhattunk vele: végre, hogy itt is „feltalálták”! És a bejáratnak kinevezett kijára­tot is könnyű megszokni... A márciusi választásokat megelőző jelölő gyűléseken több ezer választópolgár vett részt a város lakói közül. Eze­ken a gyűléseken sokan el­mondották észrevételeiket, ja­vaslataikat, általában azokat a közérdekű gondokat, kívánsá­gokat., amelyek egy-egy utca vagy városrész lakóinál fel­merültek. Akkor gondosan jegyző­könyvbe foglalták az elmon­dottakat, azzal, hogy a válasz­tások után megalaküló új ta­nácsok foglalkoznak a lakosság panaszainak orvoslásával, ké­relmeik meghallgatásával. — Mi történt azóta ebben az ügyben? — érdeklődtem a vá­rosi tanács titkárától, dr. La­katos Józseftől. — Az akkor készült jegyző­könyvek anyagát már nagy- részit feldolgoztuk. Megállapí­tottuk, hogy a négyszáztizenöt felszó­lalás közül százkilencven­öt közérdekű. Ezeket többféle szempont alapján csoportosítottuk. Kü­lön választottuk azokat a kér­déseket, amelyeket városi ha­táskörben, városi anyagi for­rásból tudunk fedezni és azo­kat, amelyekben a felettes ha­tóságokra hárul az intézkedés. — Milyen eredménnyel járt a csoportosítás? — Kiderült, hogy — amint ez-váritefeá-Költ * legtöbben a városfejfesa- í • téssel kapcsolatban fordul­tak a tanácshoz. Ut, járda és csatorna javításá­val, illetve létesítésével össze­sen 99 felszólaló foglalkozott. Kutakról, vízellátásról tizen­nyolcán tettek említést, a köz- világítás 21 esetben került szóba. Többen kulturális cs oktatási té­mákat vetettek fel, mások a kereskedelmi ellátásról és a szolgáltató iparról szóltak. — Vannak-e teljesíthetetlen kérdések? — Sajnos, vannak. Egyes fel­szólalók irreális kérésekkel je­lentkeztek. Távoli tanyán élők mondták el, hogy ók is villanyt szeretnének. Azonban a meg­jelölt helyen olyan távol van­nak egymástól a tanyák, hogy ekkora anyagi áldozatot nem tudunk vállálni a villamosítá­sukra. — Egyik téeszbeliek fodrá­szatot szeretnének, de amikor szóba került, volna-e erre megfelelő helyiség — „nem”- mel feleltek. Igaz, szakember sem kerülne könnyen, de előbb a munkafeltételeket is meg kellene teremteni. — Hogyan folytatódik a la­kosság észrevételeinek feldol­gozása? — A megyei tanácsot tájé­koztatjuk ezekről a javaslatók­ról, kérelmekről. Saját hatás­körünkben megvizsgáljuk, mit lehet a városfejlesztési alapból és állami költségvetésből meg­oldani. Néhány gondolatot még az idén megvalósítunk. Rövi­desen a végrehajtó bizottság is megtárgyalja a feldolgozott rnyagot, a végrehajtásról pe­dig a szakigazgatási szervek vezetőinek kell beszámolniuk időnként. — Az előzetes felmérések már megtörténtek. A ké­relmek megvalósítására hozzávetőleg 12 millió fo­rintra lenne szükség. Ekkora összeg természetesen nem áll rendelkezésünkre egy­szerre, de folyamatosan valóra váltjuk a reális és közérdekű felvetéseket, javaslatokat. (t) Kőröstetétlen: Tüzoltóverseny A hivatásos tűzoltók mellett jelentős feladatot látnak el azok az önként vállalkozók, akik a községek tűzoltótestü­letében őrzik a lakosság biz­tonságát, vagyonát Már hagyománnyá vált, hogy minden évben verse­nyen találkoznak a járás köz­ségeinek tűzoltói. Holnap Kőröstetétlenen rendezik meg a vetélkedőt, amelyen minden község külön csapat­tal képviselteti magát. Az abonyi, albertirsai és jászkarajenői tűzoltócsapatok külön bemutató gyakorlatokat tartanak. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy az utóbbi időben évről évre mind többen — és egyre jobb felké­szültséggel — vesznek részt ezeken a versenyeken. HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 8 órától egy óráig táncest lesz az emeleti tánc­teremben. Vasárnap este 6-tól 10 óráig tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától Élettársait váltogatta — de tartásdíjat nem fizetett Hét évtized után először: nő a városi anyakönyvv Gyakori név az István János* Zsuzsanna, ritka a Boglárka és a Gyöngyvér Pár nappal ezelőtt írtunk arról, hogy városunkban há­rom napon keresztül az anyakönyvezésben dolgozó tisztvise­lők vizsgáztak. Összesen 25 személy jelentkezett a vizsgára, közöttük 11 férfi és 14 nő. Ceglédről 4, a ceglédi járás közsé­geiből 19 és Nagykőrös városból két vizsgázó adott számot tudásáról. A férfiak szerepeltek gyengébben, mert a jelent­kezők közül öt férfinak és csak két nőnek kall megismételnie a vizsgát. ANY AKÖNYV VEZETŐI teendőket újabban csak sike­res vizsga letétele után lehet ellátni. A szakma kezd elnőie­sedni. Cegléden például 1895- től napjainkig férfi anya­könyvvezetők dolgoztak. Dely Sándor, Kiss Gyula, Kiss Dé­nes, dr. Szaniszló Lajos, dr. Szaniszló Sándor, dr. Orosz József, Palotás György, Kuta­st Sándor látták el hosszabb- rövidebb ideig — mint a ta­nács apparátusának e munka­körrel megbízott tisztviselői — az anyakönyvezés bonyolult és sok esetben komoly gondokat okozó teendőit. Május 1-től kezdve a ceglédi anyakönyve­zés munkakörét — hetven év óta először — nő tölti be: Kovács Mária. Ö tehát az első anyakönyvvezetőnő Cegléden. A szakmában sok éves gya­korlattal rendelkezik. A járási tanács dolgozója volt, s a ceg­lédi járás községeinek anya­könyvezésével kapcsolatos ügyeket, ellenőrzéseket, felül­vizsgálásokat végezte. Nagy­kőrösi lakos és naponta a szomszéd városból jár át Ceg­lédre, csak most már nem a járási tanácshoz, hanem a vá­rosihoz. Az anyakönyvi hivatalban, ha ritkán is, de egyszeregy­szer mindenki megfordul. Fémből készült nagy szekré­nyekben sorakoznak azok a vaskos kötetek, «melyeket 1895. október 1-től kezd­ve nem az egyház, hanem a „hatóság” vezet. Az. anya­könyv a születés, a házasság- kötés és az elhalálozásra, vo­natkozó adatokat tartalmazó egymástól függetlenül vezetett lajstrom, amelynek közokirat jellegű adatai bizonyító erővel bírnak. LEGGYAKORIBB NÉV vá­rosunkban a Tóth, a Kovács, a Füle és a Szabó, de a Kiss és a Nagy nevet is százak vi­selik. A keresztnevek sorában a leggyakoribb a László, Ist­ván, József, Ferenc, János, Sándor, a női nevek sorában pedig a Mária, Erzsébet, Zsu­zsanna, Ilona, Katalin, Julian­na, Judit. Persze vannak di­vatos és felkapott nevek is. Századokon át a férfiak na­gyobb része mindössze kilenc néven osztozott és ebből is 61 százalék vagy István, vagy Já­nos, vagy Mihály volt. Kétszáz évvel ezelőtt minden harmadik leányt Sára névre kereszteltek, azután következett az Erzsé­bet, Mária, Zsuzsanna, Katalin és Anna. A nők 97 százaléka ezt a hat nevet viselte. Később a névanyag jelentő­sen kibővült. De például még napjainkban is a gimnázium IV/a osztályában negyven gyerek közül tizenegy László keresztnevet visel. Viszont, különlegesnek hat ma is az efféle név: Ludmilla, Boglár­ka, Gyöngyvér, Ildikó, Zuárd, Erika, Antónia. Egy év alatt a ceglédi váro­si anyakönyvekben közel két­ezer bejegyzésit eszközölnek. E mellett az ügyiratforgalom is ezer darab körül van. Ezek többsége anyakönyvi kivona­tok és értesítések megküldése iránti kérelem, de igen sok a gyermekek családjogi helyze­tének rendezésével és ezekkel összefüggő újbóli anyakönyve­zésekkel kapcsolatos. HATALMAS IVRÉT ALA­KÚ KÖNYV az asztalon. Mel­lette egy tálcán harminc féle bélyegző. Kopogtatnak. A hi­vatalsegéd borítékot ad át az újonnan kinevezett anya­könyvvezetőnek. A borítókban rendőrségi iratok, boncorvosi lelet, engedély, stb. Haldokló férfit találtak a város 6zélén. Mire a kórházba értek vele, anélkül, hogy eszméletét visz- szanyerte volna, kiszenvedett. Senki sem ismerte, s ruhájá­ban nem találtak se igazolást, se személyi igazolványt, se le­velet, se egy szeletke papírt, amely személyére felvilágosí­tást adott volna. Ismeretlen halott, akit anyakönyvezni kell. Teregeti Kovács Mária a papírokat. Hogy mit kell ten­nie, azt tudja. De az arcára ült feszült érdeklődés és gond mintha azt mondaná, hogy e munkakörben és e munkahe­lyen is lesznek majd „hivata­li problémák”. Szomorú István Sajnos, gyakori eset, hogy a bíróság panasznapi vendégei azok a nők, akik férjüktől kü­lön élve szeretnék megkapni — a bíróság által esetleg már rég megállapított — tartásdí­jat. A nem fizető lelkiisme­retlen apa legtöbbször mun­kahelyről munkahelyre ván­dorol, vagy munka nélkül csa­varog. Legutóbb is ilyen ember fe­lett kellett ítélkeznie a bíró­ságnak. Anger István vállala- lati kőműves —, mint kide­rült —, nemcsak munkahe­lyeit, de élettársait is válto­gatta. Mikor megtudta, hogy a vele együttélő nő gyermeket vár, megszakította sürgősen az életközösséget és más ott­hon után nézett. Egy nála húsz évvel idősebb, négygyer­mekes asszonyt vett el. Ez a házasélet sem tartott sokáig, mert egy idő óta külön élt fe­leségétől. De úgy látszik, nem bírta az egyedüllétet — ismét „menyasszony” után nézett. A mozgalmas, változatos élet során legtöbbször meg­feledkezett arról, hogy gyer­meke is van, akiért —, ha már a felelősséget érte nem vál­lalta —, anyagi támogatással tartozik. Gyakran semmit, vagy csak töredékösszegeket küldött az anyának, pedig idő­közben egy bírósági tárgyalá­son már ígéretet tett, hogy pontosan fizeti a tartásdíjat. A kötelezettség sorozatos elmulasztásáért a bíróság most négyhónapi börtönbün­tetésre ítélte, melyet szigorí­tott munkahelyen kell letölte­nie. Súlyosbító körülményként felvetették a vádlott erkölcsi­leg is kifogásolható életmód­ját, és azt, hogy nem első eset­ben került tartásdíj nem fize­tése miatt a bíróság elé. '(Sz. M.) táncestély lesz, a művelődési ház összes termében. Játszik a Klub-együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Mandragora (olasz—francia). Kossuth: vasárnap: Elfelejtett ősök árnyékában (szovjet). Dózsa: ma és holnap: Bírósági ügy (szovjet). Hét végi sportműsor Szombat: délután 6 órakor á Ceglédi Vasutas SE sport- csarnokban a Ceglédi Vasutas SE—Szalvai HSE területi ökölvívó-bajnoki ' mérkőzésre kerül sor. Vasárnap: A vasutas kul- túrházban délelőtt 11 órai kezdettel országos ifjúsági bírkózóversenyt rendeznek. Labdarúgás: A Ceglédi Vas­utas SE labdarúgópályáján délután 1 órakor a Ceglédi Vasutas ifi—Budaörs ifi lab­darúgó bajnoki mérkőzését láthatja a közönség. Délután fél három órai kezdettel a Bem SE—Budaörs megyei baj­noki mérkőzésre kerül sor. Délután fél öt órakor a Ceg­lédi Vasutas SE—Szolnoki MÁV NB Il-es labdarúgó baj­noki mérkőzését — a két vá­ros vasutas rangadóját — játssza a két csapat. Vízilabda: Délelőtt 10 óra­kor a Ceglédi VSE vízilabda­csapata előkészületi mérkőzé­sét játssza. Ellenfelek: Buda­pesti Agráregyetem és a Sike­tek SK csapatai. EGY KERÉKKEL KEVESEBB Igen — gyakran megesik, hogy a ceglédi AKÖV-főnökség telepén a teherautók egyik­másik kereküktől megfosztva várják, hogy gyorsan kijavítsák a hibákat. Most, hogy ta­vasz óta megnövekedett a forgalom és gép­parkjuk is, egyre több a szerelők munkája. A megkötött szállítási szerződéseket percnyi pontossággal akarják lebonyolítani — és eh­hez fontos, hogy valamennyi járművük üzem­képes legyen. (Foto: Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents