Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

4 1967. MÁJUS 13., SZOMBAT Móra F ezerkettedik élete-jp----r--------j ezere-gy élete című meg­M Óra (CrenC I kapóan kedves és mélysé­--------------------- gesen igaz írásával ünne­pelte hűséges barátját és örök fegyvertársát Juhász Gyula a költő, fölvetve azt a soha el nem dönthető kérdést, hogy miben is volt hát nagyobb, írásművészetében-e, publiciszti­kában, zsurnalisztikában, regényírásban, nyelvészetben, vagy a régészeti, történeti és néprajzi tudományokban, esetleg az előadás, az élő beszéd művészetében? Üjabban egyre-másra kerülnek nyilvános­ságra eddig ismeretlen levelei, és azokból lassanként, de igen határozott vonalakkal rajzolódik ki ezerkettedik élete: a levélíróé. Az én fiókomban is lapul néhány Móra- levél, drága személyes emlék valamennyi, de van közöttük egy, amelynek politikai, iroda­lomtörténeti és életrajzi vonatkozásai arra késztetnek, hogy közlésével kiegészítsem a levélíró Móra Ferenc portréját. Előbb azon­ban el kell mondanom egyet-mást az előz­ményekről. A húszas évek végén és a harmincasok leg­elején a vidéken kallódó fiatal írók, költők — de az idősebbek is — egyre elviselhetet­lenebbnek érezték a fővárosban centralizált Írói klikkek és a kapitalista kiadóvállalatok üzletes diktatúráját. Alkotásaikkal igencsak hiába ostromolták a pesti bástyákat, áttörni rajtuk a lehetetlenséggel volt határos. Ak­kortájt; történt, hogy túl a gránicon, gyönyö­rű élőfává terebélyesedett a kisebbségi ma­gyar irodalom, az Erdélyi Helikon köré tö­mörült magyar írók és költők Szépmíves Céhükbe csoportosulva kiiktatták az író és az olvasó közé ékelődött közvetítő szerveket, és megtalálták a módját annak, hogy a könyv az írótól közvetlenül jusson el az ol­vasó kezébe. A SzéprrUves Céh védőszárnyai alatt igen sok új, nagy tehetség bontakozott ki, köztük Tamási Áron, Szántó György, Grandpierre Emil, Thurzó Gábor, Nyíró Jó­zsef, Karácsony Benő, Kemény János. A „szépmíves” könyvek és könyvsorozatok el­jutottak Magyarországra is, és gyorsan meg­hódították a frissebb levegőjű, bátrabb hangú erdélyi ^rodalom számára a magyar közön­séget.----------—————■ hatására született meg | Az erdélyi példa | a gondolat, hogy Ma­--------------------------gyarországon is életre k ellene hívni egy ilyenféle írói vállalkozást, így alakult meg 1932-ben a Magyar Téka, a Szegeden élő fiatal írók kiadóvállalata azzal a programmal, hogy évente öt-hat kötetes sorozatot ad ki, főleg fiatal írók munkáit, és azokat közvetlenül juttatja el az olvasóhoz, még pedig úgy, hogy pártoló tagokat toboroz, akik tagilletményként kapják meg olcsó áron, kötetenként három pengőért a kiad­ványokat. v Abban az időben már nem Bethlen István Volt a gazda a magyar politikában, a mi­niszterelnöki széket a nála is konzervatívabb Károlyi Gyula foglalta el, akinek a kabi­netjében a honvédelmi tárcát, Gömbös Gyula kapta, hogy aztán rövid néhány hét múlva, áttelepedve a miniszterelnöki bársonyszék­be, a katasztrófa felé irányítsa az ország szekerét. Károlyi Gyula kormányának még Klebelsberg Kunó volt a kultuszminisztere, csak Gömbös váltotta fel Hóman Bálinttal. Klebelsberg, mint kultuszminiszter és mint Szeged egyik országgyűlési képviselője föl­figyelt a szegedi kezdeményezésre, nyilván úgy találta, hogy lehet barfhe valami fantá­zia. A mozgalmat országossá kívánta tenni és ebből a célból Nyíregyházára hívta össze a nagyobb vidéki városok irodalmi és kul­turális életének képviselőit. 1932. szeptember legelején volt a nevezetes találkozó, amely­re Szegedről Móra Ferenc és. mint kezdemé­nyező, én kaptam meghívást. Nagy meglepe­téssel láttuk Nyíregyházán, hogy egyesek a mozgalmat mindenáron a jobboldali érdekek szolgálatába szeretnék állítani. Kimondot­ták, hogy megalakítják a Kultúrális Egyesü­letek Országos Szövetségét, amely — majd, idővel, alkalomadtán, esetleg — a könyvki­adást is programjába iktatja. Minden sza- badkozás ellenére Móra Ferencet választot­ták elnökké, és elhatározták, hogy az ország nagyobb városaiban vándorgyűléseket tar­tanak. Móra ?kkor már megkezdte utolsó regé­nye, az Aranykoporsó írását. A nyíregyházi kirándulás után a csöndes budai Bellevue szállóban rejtőzött el, hogy zavartalanul dol­gozhassák. _______________ nagy lendülettel fogott | Az Új alakulat | munkához. Elhatározta,------------------------ hogy az első vándorgyű­lést Baján rendezi meg, ünnepi előadóul Móra Ferencet szemelve ki. Mivel a rejtek­helyét nem ismerték, engem tiszteltek meg azzal a feladattal, hogy közöljem vele a ha­tározatot. Levelet írtam Mórának, közöltem vele a közölni-valókat beszámolva néhány szóval személyes dolgaimról is. Erre a le­vélre kaptam a Bellevue szállóból a keskeny kutyanyelvekre írt következő választ: K EDVES LACI FIAM, egészen apai bi- zodalommal közlöm veled a következő­ket: leveledben csak egy dolgot talál­tam, aminek örülök: azt, hogy a te regényed már a kiadót keresi; fájdalom, az enyémet még mindig a kiadó keresi. (Arról nem is beszélve, hogy a kereset azután is az övé lesz.) Csak most látom, milyen nagy munka ez, amibe fogtam, de most már kezdem megszeretni. S ez töb­bet jelent, mint az, hogy még csak egy­ötödével vagyok kész. Lassan haladok, szinte minden bekezdés után le kell ten­ni a tollat. Kutya nehéz fiúk ezek a IV. századbeli destruktivok. (Értsd: kereszté­nyek.) 0 9 Dugonics-ünnepre, sajnos, adott szavam haza kényszerít, de este már jövök is vissza s november végéig még kultuszminiszterséget se vállalok. (Ti. akkorra vagy nagy válság lesz, vagy diktatúra. Komoly embert megölne a ne­vetségesség, amelyet Gömbös kiprovokál az országból. Öt azonban talán nem öli meg a nevetés, hanem megvadítja. Akkor aztán jön az utolsó felvonás, amit 1919. óta várok.) O amíg a regényemmel készen nem vagyok, nem állhatok rendelkezé­sére az ügynek. Ennek indokoltságát, re­mélem, te is belátod, mással meg nem is állok szóba. Egoizmust én rám nem igen lehet fogni. Altruista szamárságokra (az altruizmust is, a szamárságot is magamra értve) eleget elpocsékoltam az életemből. Most talán az életem utolsó nagy munká­járól van szó, amibe már annyi időt és bizony pénzt is beleöltem — nem enge­dem magamat kiverni belőle. Ezt, légy szíves, közöld Kuthyval, vagy akivel aka­rod. Persze csak olyan formán, hogy saj­nálom, a kiadó érdekéből is, a magaméból is be kell fejeznem a regényt, amelynek már a szedését is megkezdték, s hogy erre az időre még a családi kapcsolato­kat is felfüggesztettem. O bajai bekapcsolódásomról ugyanez okból szó sem lehet. De itt van más ok is, igen respektábilis. Az én előadá­saim honoráriuma 2—300 pengő s amikor fáradt vagyok, ennyiért se megyek. Azt azután csakugyan ne MXvdhjá lóiéin senki, hogy én ingyen előadásaimmal rontsam el a magam üzletét. Fájdalom, az én fejem alja nincs oly jól megvetve, mint a Klé- bié, talán még úgy sem, mint a Kuthy Sándoré, én nem mecénáskodhatom. Se az időmmel, se a kész keresetem feláldo­zásával. Viszont az is természetes dolog, hogy az alakulástól, amelynek elnökségét rám erőszakolták, akkor se fogadhatnék el egy fillért se, ha milliói volnának neki. Így tehát én ezeken a propaganda utakon egyáltalán nem vehetek részt. S nem ve­hetnék még akkor se, ha tisztábban lát­nék, mint ahogy látok. Célok, érdekek és eszközök tekintetében. Skrupulusaim nem fogytak, hanem nőttek azóta, de beszélni róluk részemről ildomtalanság volna — mások előtt. Veled szemben nincs miért titkolódznom. , 'v kiadói programba engem akkor se illeszthetnének be, ha volna mit és miből kiadni. Épp most volt egy kézi tű­söm Lantossal. Nemhogy szépirodalmi dolgaimat, de még régészeti publikációi­mat is monopolizálni akarja. A féltékeny szerető nagy átka a halhatatlan istenek­nek, de a ragaszkodó kiadó még kellemet­lenebb találmány. No aztán — ezt nagyon őszinte fájdalommal mondom — nem is ez volt a cél, hogy a vén szamaraknak jusson egy-egy marék zab, Es én rám már igazán ne mondja se barát, se ellenség, hogy a megmenteni való szamárcsikók közé tartozom. O Cim? adj egy regényeimet és adok érte egyesület-címet. „Farkatlan Szarka”. Nem lenne jó? Vagy azt adjam regényeimnek? Házad drága kis úrnőjének kezét csó­kolva ölellek: Feri bátyád NB. Ezt a hosszú levelet nem az ügyért írom, hanem teérted.-—;------;—| nem is mentünk el Bajára. I így aztán I De máshová sem. A Ma­---------------- gyár Tékát megcsináltuk a m agunk gyönge erejéből Szegeden. Igaz, elég gyorsan, két-három év alatt elvérez­tünk vele. de okunk azért nem volt szégyen­kezésre. Tízegynéhány szép könyvet adtunk ki, köztük Berczeli A. Károly, Bárdost Né­meth János, Tabéry Géza, Erdődi József, Bállá Sándor munkáit, és Fiatalok, még itt vagyok! címmel Juhász Gyula utolsó verses­kötetét Kontuly Béla leheletfinom illusztrá­cióival Aztán persze a Magyar Tékát is eltemette a hagyományos közöny futóhomokja. Magyar László TV-ELOZETES Opera, tv-dráma, új filmsorozat Kubai cigaretták Háromféle kubai cigarettát hoznak forgalomba mától a dohányboltok. A Kim cigaret­ta ára darabonként 20 fillér, a füstszűrös Regaliasé 21, az ugyancsak filteres Vizanté 23 fillér. A 007-es ügynök Izgalmas folytatásos krimi­történet szórakoztatja majd a nyári hetekben a magyar rá­dió közönségét: színre lép „A 007-es ügynök”. Zahov, a nagystílű krimifigura „szár­mazása szerint" bolgár: And­rej Guljaski hívta életre nagy sikerű regényében, Zahov a nyugati országok mozi- és tv-közönsége előtt jól ismert kém, James Bond ellenfi­gurája. A bolgár regény sze­rint a szocialista világ ellen dolgozó angol ügynököt Zahov teszi ártalmatlanná sok izgal­mas kaland során. Kerek tíz esztendeje, hogy a budapesti Terra kiadásában és Hadrovics László szakava­tott szerkesztésében megjelent az a kisalakú, mintegy negy­venezer szót tartalmazó szerb- horvát—magyar szótár, amely a fordítás és nyelvtanulás első komolyabb segédeszköze volt. Már akkor felmerült a kíván­ság egy nagyobb és az egyre fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatoknak megfelelő szó­tár kiadása iránt, erre azon­ban tíz esztendeig várni kel­lett. (Az igazság az, hogy No­vi Sadon készül a korszerű, nagy szótár, de előkészületei túlságosan nagyszabásúak ah­hoz, hogy a közeljövőben számítani lehessen megjele­nésére.) Az új szótár, amely Levasics Elemér és Surányi Magda szerkesztésében most jelent meg a Terra gondozásában, Május második felében több érdekes filmet, színházi köz­vetítést láthatunk a televízió­ban. Május 23-án a Pikk dáma című Csajkovszkij-operát köz­vetítik a szegedi Nemzeti Színházból. Két nappal ké­sőbb, május 25-én kerül sor Exton: Ez az én otthonom című tv-játékának bemuta­tójára. Az angol író művé­ben éles drámai összecsapás­nak lehetünk tanúi. Drámá­jának hőse egy öregedő, nyug­díjas gyári munkás, aki egyik gyermekénél sem szívesen látott családtag. Egy bé­késnek ígérkező vasárnap az­tán végképp kirobban a csa­ládi háborúság. Az öreg mun­kást Páger Antal alakítja. A j darab főbb szereplői még: I Berek Katalin, Molnár Ti­bor, Velenczei István, Tá­bori Nóra. Rendezte: Horvai István. Május 21-én új filmsoro­zat kezdődik. A Belle és Se­bastian című, tizenhárom ré­szes francia film egy kisfiú és egy hatalmas kutya ba­mintegy nyolcvanezer szót, szókapcsolatot és számos szó­lást, sőt közmondást is foglal magába. Komoly segítséget nyújt azoknak, akik a fejlődő magyar—jugoszláv kapcsola­tokban fontos munkát végez­nek, de azoknak is, akik csak turistaként látogatják déli szomszédainkat. A mindenre kiterjedő szótár előnye, hogy nemcsak a szerb-horvát szava­kat, hanem a mai köznyelv­ben általánosan alkalmazott idegen, de teljesen honossá lett szavakat és kifejezéseket is tartalmazza. Külön értéke a szótárnak, hogy a kéziratot dr. Palich Emil, a két nyelv tudós szakértője is átnézte, el­lenőrizte és kiegészítette. Mind a budapesti kiadót, mind a szerkesztőket elismerés ille­ti a gondos és gyakorlati szempontból is jelentős mű megjelentetéséért. rátságával indul. Mind a ket­ten az Alpok egyik határ­menti falujában élnek. Egy nap azonban Norbert, a kém­szervezet tagja vetődik e bé­kés tájra s egyszeriben fel­borítja a megszokott, nyu­godt életet. A kisfiút és a kutyát arra akarja felhasz­nálni, hogy a határ másik oldalára csempésszen titkos adatokat... Május 27-én kerül bemu­tatásra az Üj emberek a Ní­lus mentén című dokumen­tumfilm, amelyet a magyar televízió stábja a Nemzetkö­zi Munkaügyi Hivatal felkér résére készített B. Megyeri Gabriella rendezésében. Az idei könyvhétmegnyitő előtt a tv saját könyvsátrába invitálja nézőit május 28- án. A műsorban bemutatásra kerül Dobozi Imre mai pa­raszti témájú írásaiból ké­szült kisfilm, megismerked­hetünk Fejes Endre Urai no­vellájának hősével, a Hazu­dóssal, láthatjuk Karinthy Frigyes ismert egyfelvonáso- sát, a mindig szórakoztató Visszakérem az iskolapénzt, hallhatjuk Örkény István: Ballada a költészet hatalmá­ról című monológját, Ben­jámin László új versét, va­lamint Jevtusenko és Voz- nyeszinszkij egy-egy megze­nésített versét. Zeneszerző: Vujicsics Tihamér. 675 grammos őzagancs A MÁSODIK... Csongrád megyében — a szőregi Egyetértés vadász- társaság területén A. During USA állampolgár olyan őz­bakot ejtett el, amelyről 675 grammos hibátlan agancs ke­rült le. A hivatalos feljegyzé­sek szerint ez a második leg­nagyobb őzagancs, amit Ma­gyarországon nyilvántarta- * nak. Egy rég várt szótár A berlini Metropol Theater magyar sztárja: Rafael Márta esik szó, a felsorolásban Berlin-Ensemble, a Gorki Theater után rögtön a Met ropol következik: Talá: azért, mert tipikusan bérli ni, sok sikert és vihart látót falai között. Egy régi san zon így emlékezik meg róla. Metropol Theater ist bekann in Bérli Jd, so bekannt, wie die Dona in Wier (A Metropol színház ismer Berlinben, Olyannyira, min Bécsben a Duna.) Mindezt azért jegyeztem fel, mert Aípár Gitta óta először — ismét magyar énekesnő kapja a vas tapsokat. A neve: Marta Rafael, az operett cí­me: A szemérmetes Zsuzsan­na, a komponistát Jean Gil- bertnek hívják. Az új Linden szállóval szemben, a Linden Cor sóban beszéltük meg a randevút. Pesti atmoszférája van e helynek, itt jól kibeszélhetjük magunkat, — így szólt a meghívás. — Hol is kezdjem? Éppen hét éve prózai szerepet ját­szottam a Friedrichstadt-Pa- ías-ban. Be kellett ugranom egy énekszámmal. Hát azóta tart az „ugrás”. Ügy érzem Berlin közönsége szívébe fo­gadott. A Metropol Theater- ban egy kis kanyar után ke­rültem, ugyanis Luzernban, Svájcban volt egyéves szer­ződésem. Aztán a Mein schö­ner Benjamino-val kezdtem és most néhány hónapja a Die keusche Susanna főszerepét játszom. — De hogy a prózai szerepe­imnek is eleget tegyek, illetve ez irányú vágyaimnak teret engedjek, — adva van egy testreszabott lehetőségem, a berlini televízióban: Zur Gast — bei Marta Rafael. Ezeket a filmeket magam szerkesztem, részben én is írom. Általá­ban mindenki mást csinál, mint elvárnák tőle. Például Egon Morbitzer professzor, a híres hegedűművész műsorom­ban — cigányzenét húz a fü­lembe. Azután Hans Pischner, Európa egyik legkiválóbb csemballistája úgy melléke­sen a berlini Staatsoper in­tendánsa, mint zongorakísérő szerepel. Amire, ha szabad így kife­jeznem magamat, valóban büszke vagyok: nem egy ma­gyar művészt hoztam már a kámerán keresztül az NDK nézői elé. Most legutóbb Bágya András volt egy 70 perces tv-film keretében a vendégem. Sok-sok pesti ut­caképpel, Duna-parttal, a vár­ral. Kóstolót adtunk — a ma­gyar mindennapokról, s ez mintegy természetes keretül szolgált Bágya közismert me­lódiáinak .. Elutazásom előtt, ha csak rövid időre is, a Rafael— Schnitzler művészházaspár otthonába látogattam. A szi­gorú főkommentátor, Kari Eduard von Schnitzler a „Te és annyi más bajtársad” c. film írója most éppen „Az emberi boldogság" (Von Glück des Mentschen) nagyszabású kiállítás anyagát rendezte. Hogy ez milyen világméretű­nek ígérkezik, azt néhány adat jellemzi: eddig 80 ország fo­tóművésze 22 ezer képpel je­lentkezett ... A pincében berendezett „há­zi-bárban” (a képen) a májusi magyarországi hazalátogatás­ra iszunk... G. Molnár Edit

Next

/
Thumbnails
Contents