Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

XI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1967. MÁJUS 12., PÉNTEK Abrakadagoló gép / Tejpor + laktin + víz , Új fajta bocitáp Az állami gazdaság ságvári kerületének saját állatorvosa van, dr. Friedrich Gyula. Ki­lenc évig Fejér és Baranya megyében praktizált. Tízéves gyakorlattal került a ságvári kerületbe. Családja Pesten la­kik. Szombatonként jár haza. A negyvenes években járó állatorvos nagyon udvariasan kalauzolt végig birodalmán, a tehenészeten, amelynek köz­vetlen felügyeletét látja el. Maga yégzi a mesterséges megtermékenyítéseket is. Jól berendezett laboratóriuma üvegfalú szekrényében sora­koznak a különféle műszerek. Sok időt tölt itt-mikroszkópja mellett. A száznyolc tehén befoga­dására alkalmas istállókban nem volt egyetlen állat sem, mert a bekerített, tágas kifu­tókban napoztak. Az elmés trágyakihúzó gép az istállók előtti szélesebb nyomtávú sín­páron egyik helyről a másikra vihető, a kihúzott trágyát automatikusan autóra rakja, amelyeken a telep távolabbi sarkába szállítják és négyze­tes formában rakják össze. Van egy szellemes abrak­adagoló gépük is. Kerekeken tolják végig az istállókban és a tehenek fejtábláján krétával felírt mennyiségű abrakot pil­lanatok alatt kiporciózza. Van egy száznyolcvan fokra beosz­tott korongja a gépnek. Az állatgondozó beállítja a mutatót a felírt adagra,'' és megnyomva egy gom­bot, a gép a megfelelő ab­rakadagot szinte másod­percek alatt az etetőbe szórja. A gép feltalálója és konst­ruktőre Fajka László, az álla­mi gazdaság főmérnöke. ■Agitatós borjaknál is sok az érdekes látnivaló. A borjak, mint ahogy dr. Friedrich Gyu­la elmondotta, tíz nap után teljes tejet már nem kapnak, hanem műtejet. A hozzávaló tejport Franciaországból, Ang­liából és Amerikából szerez­zük be, a hozzávaló vitamino­kat, az állati és növényi zsira­dékot, a laktint Lengyelország szállítja. Ez a keverék embe­ri táplálkozásra nem alkalmas. A tejport a vitaminokkal, a laktinnal és vízzel, megfelelő arányban, egy tartályos gép­ben hatvanöt fokon összeke­verve, néhány perc alatt kész a bocik langyos teje. Élvezet­tel szürcsölik gumicuclin ke­resztül. — Fele annyiba sem kerül, mint a tej, a borjak szeretik és szemlátomást gyara­podnak tőle. Az így felszabaduló tejet em­beri fogyasztásra lehet fel­használni. A kis borjak na­ponta háromszor kapnak boci­tejet (Egy-egy adag négy li­ter.) A nagyobbak már csak reggel és este, mert délben már mást kapnak. Nagyon szép ez a minta­tehenészet, nem hiába beszé­lik, hogy még csak hat ilyen van az országban. — Egy-két év múlva kell ezt a települést újra megnézni, amikorra az elültetett fiatal fák már meglombosodnak a tehénistállók körül — mondot­ta az állatorvos. (fehér) MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Kedves Brigitte. Szélesvász­nú amerikai film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Országról or­szágra. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. 1 PERC TELEFON ÉVFORDULÓRA KÉSZÜLŐBEN — Halló, művelődési osztály? — Kovács Ambrus népmű­velési felügyelő vagyok. — Országszerte készülnek már a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom ötvenedik év­fordulójának megünneplésére. Mi...? — Természetesen mi is ké­szülünk. A minap tanácsko­zott a Hazafias Népfront Em­lékbizottsága, s ezen az ülé­sen készítették el az ünnepsé­gek tervét. — Ezek szerint? — Októberben, a múzeumi hónap során, vándorkiállítás jön a városba a forradalom irodalmából. Ezt a könyvkiál­lítást egészíti ki az a filmkép kiállítás, amelyet a MOKÉP küld le a városba. November első hetében a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese ad műsort, amelyet külön erre az évfordulóra állítottak össze. Novemberre esik a zeneiskola tanárainak és növendékeinek ünnepi hangversenye is, vala­mint az évfordulóra meghirde­tett történelmi rajzpályázat eredményhirdetése. Végül az 50 éves évfordulók ünnepsé­gén tisztelgünk a hősök előtt. Új falka — új istálló Az állami gazdaság hangácsi kerületében . a juhászok csak növendékjuhokat tartottak. Az idén úgy határoztak, hogy négyszáz darabos anyajuh- falkát létesítenek, így ki fi­zetőbb lesz az állattartás. Üj istálló épül jövőre itt a hízómarháknak. Ameddig nem készül el az új épület, a meg­lévőben hizlalnak száz-száz ál­latot, mégpedig jó eredmény­nyel. A hízómarhák havonként harminc és fél kilót gyarapod­nak. Szabolcsi krumpli — dekorálva Közel egy hónapja, hogy sülve, főve — szabolcsi krump­lit eszem. Eme nagy módom olcsóbb forrásból ered, mintha a körö­si piacról szerezném be a nyersanyagot. A burgonya szép, nagy és ízletes. Semmi vegyszerszag. Kiváló minőség. Beszerzési ára, a kereskedelem számára három forint ötven fillér. Kiskereskedelmi, eladóára vi­szont két forint. Ennyiért vá­sároltuk. Kapva kaptunk hát rajta. Csak a „kereskedő” volt bánatos. Vittem is neki három szép példányt a szabolcsi krump­liból, amelynek hivatása ere­detileg „vetőmag” burgonya lett volna. Hiába mutogattam a már csírázásnak indult „anyaje­löltet”, nem tudtam vigaszta­lást nyújtani. — Meddő csírák — csóvál- gatta bánatos fejét. Bizony éfe igaz történet. Igazi volt a szabolcsi bőszok­nyás asszony is, aki zsákszám­ra árulta a „kidekorált” vető­magot a nagykőrösi piacon. Igaza volt. Legalább megkós­toltuk olcsón az eredetit. Az utódokat illetően azt mondja az én póruljárt ke­reskedőm, hogy szépen kel a földművesszövetkezettől vásá­rolt Vetőmagból ültetett krumpli. Én meg hiszem, hogy attól sem halunk éhen. De remélem azt is, hogy a kollektív gazdaságok közremű­ködése megmenti a termelők számára a szabolcsi vetőmag­burgonyát és azt nem juttat­hatják a cseles kupecok olcsó pénzért a szomszédok fazeká­ba. (—bíró) Ssaháiyrendeiet a vár,as tisztaságúról A többi a lakosságon is múlik Milyen színű a „cé"? Kerekes Farkas László a ze­neiskola tanára. Hosszú mun­kával kidolgozott egy sziszté­mát az óvodai és általános is­kolai zeneoktatás megkönnyí­tésére. Elképzelésének lényege, hogy a hangmagasságokat színnel jelzi, és ezt a gyere­kek asszociációs képességére alapozza. Jövő csütörtökön a művelő­dési házban egy szakértőkből álló bizottsággal ismerteti el­gondolását. A bizottság feladata, hogy eldöntse, válóban használha­tó-e Kerekes Farkas László módszere az óvodai és általá­nos iskolai ének-zeneoktatás­ban? Bajnok a Nagykőrös Csermajor!—petőházi eredmények, emlékek Hosszú ideig napirenden szerepelt a városban a házi szemét , tárolása és elszállí­tása. Senki nem tudott biz­tosat. A város lakói a ta­nácstól várták, hogy elszál­líttassa a hulladékot, a ta­nács pedig az érvényben levő szabályrendeletre hivatkozva — amely szerint, a hulladék és házi szemét elszállítása a lakosság dolga — nem szál­líttatta el. Minden maradt te­hát, és a szemét csak gyűlt tartókban és azon kívül, csak úgy, a szabad ég alatt. Ezt a tarthatatlan helyze­tet szünteti most meg a vá­rosi tanács új szabályrende­lete, amely pontosan megha­tározza, hogy a házi szeme­tet és a hulladékot hova kell elszállítani. Házi szemétnek minősít a szabályrendelet minden olyan hulladékot, amely a lakásban keletkezik, továbbá a ki­sebb mennyiségű vakolatot, fa- és törmeléket. Nem házi szemét a rende­let szerint az állati hulla, a trágya, a jég és hó, a sár és épülettörmelék, kerti és gazdasági hulla­dék, valamint nagy mé­retű elhasznált tárgy, pél­dául öreg bútor. Az új rendelet világosan kimondja, hogy a belterüle­ten levő házingatlanok tisz­tántartásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ha bér­ben van az épület, akkor ez a feladat természetesen a bér­lőt terheli. Ilyen helyen, ha külön épített szeméttároló nincs, szemétgyűjtő edényben kell a hulladékot összegyűj­teni. Ezeket a ház elé úgy kell elhelyezni, hogy az se a talajt, se a levegőt ne szény- nyezze. Folyadékot a szemét- tárolóba önteni tilos! A Városgazdálkodási Válla­lat a központtól és a környe­ző utcákból rendszeresen el­szállítja a szemetet havi tíz forintért. Ez a díj lakáson­ként és üzlethelyiségenként jár a vállalatnak a szállítá­sért. A Városgazdálkodási Vál­lalat hetenként szállítja el a hulladékot a Szabadság tér­ről, a Széchenyi térről, a Deák térről, a Szolnoki út 1-től a 44-ig, a Kecskeméti út 1-től a 19-ig, a Ceglédi út Ütői a 39-ig, a Kossuth La­jos utca 1-től a 29-ig, vala­mint az Encsi utcából, a Rá­kóczi utcából, a Jókai utcá­ból, a Hétvezér utcából és a Tormás emeletes bérházaiból. A szabályrendelet szerint Szabálysértést követ el az, aki nem tartja be a rendelet­nek azokat a pontjait, amelyek szerint a szeméttartó nem szennyezheti a levegőt és a talajt, és aki a rothadó és büdös hulladékot azonnal nem szállíttatja el. Ezért ötszáz forintig ter­jedő pénzbírsággal sújt­ják a szabályrendelet megsértőjét. Ahol a Városgazdálkodási Vállalat intézményesen, szál­lítási díj ellenében, nem szál­lítja el a szemetet, ott erről a tulajdonosnak magának kell gondoskodnia. Ezzel a rendelettel tehát végre tisztázódott a városi szemét problémája. Sajnos, a tisztasága még nem. Ahhoz a lakosság jóakarata és a ren­delet betartása is szükséges. Tiszta csak akkor lesz a vá­rosunk. Már a borsót várja Cseperedik a borsó a határ­ban, bár az időjárás nem volt kegyes. Lassan mégis növeke­dik. A konzervgyárban pedig minden készen áll a rajthoz. Üzemképes a borsóvonal. Nemrég volt a műszaki át­adás. Két brigád végezte a gépek javítását, karbantartá­sát. A külső vonalat Kócso Imre brigádja, a belsőt pedig Pa- lócz József brigádja készítet­te el két héttel a határidő előtt. összesen ötezer munkaóra fekszik a gépek kijavításá­ban. II. — Nyolc versenyágon négy csapatbajnokságot nyert is­kolánk ifjúsága. Az évről év­re fejlődő, erősödő mezőny­ben helytállnak fiaink, lá­nyaink — nyilatkozott Hege­dűs Károly testnevelő tanár. A négy csapatbajnokságot férfi és női tornában, női ké­zilabdában és női atlétikában, a második helyezést férfi at­létikában, női asztalitenisz­ben és az ötödik helyezést férfi atlétikában értek el a körösiek. Emlékserleget — sajnos — nem kaptak. A címet sugalmazó, skan­dálva dallamosított biztatás: „I^jnok a Nagykőrös” akkor hangzott el Csermajorban, amikor a Szakái — Tekes, Gyimesi, Berta — Bálint — Kincses-Bikartóczky (Csere: Andó, Ágoston, Seres, Döb- röczi) összetételű női kézilab­da-csapat a döntő mérkőzésen az ötödik gólt dobta. Két perc múlva bent volt a hatodik. A hármas sípszó után boldogan ölelkezett a körösi tábor. Az Ügyes kis kapust magasba do­bálták igazi diákos lelkese­déssel,. Ezzel lezárult a cser­majort sikerek, eredmények lorozata. Az autóbusz kigördült a kis mezőgazdasági kultúrközpont- ból, búcsúintegetések közben elhangzott az „Elmentek a nagykőrösi diákok”, aztán ké­nyelmes utazás közben diákos lelkesedéssel idézték vissza a diadalmas küzdelem emlékeit. Néhány emlékmorzsa, ami­re fel kellett figyelni: Egy pesti diák, az egyébként leg- iramosabb Nagykőrös—Szeged női kézilabda-mérkőzésen bi­zonygatta, hogy „a kék me­zesek a körösiek”. Persze for­dítva volt. „Honnan veszed, hogy azok a körösiek, mi­kor ... — „Hát — mondja amaz —, mert az a rövid hajú folyton azt kiabálja: — hee!” A kapusok bosszantására divatba jött a „szedd ki”! (Labdát a hálóból). Ez meg az én külön sop­roni emlékezésem: városné­zés közben megdöbbenve láttam, hogy a tűztorony, vagy ha jobban tetszik, a Hű­ség-kapu tövében, mély gödör tátong. A gödör láttán eszem­be idéződtek Friedrich Károly idegenvezető egykori megál­lapításai a toronnyal kapcso­latosan: — A torony alatt van a Hűség kapu. A hitveséhez hűtlen egyénnek a hagyo­mány szerint nem volt taná­csos a torony alatt elmenni, hogy rá ne szakadjon. — Nos, hát, tessék, a höl­gyek nyugodtan menjenek el alatta, mi férfiak majd mel­lette megyünk. Ami biztos, az biztos — mondta akkor Ká­roly bácsi. Csoda-e, hogy a Hűség-ka­pu megroggyant? Talán a nők sem angyalok? Kedves emlék marad Kál­mán bácsi, az öreg gépkocsi- vezető Tóth Kálmán. A lecsó­tok hordozója úgy búcsúzott a fiataloktól, mintha nem is azok hagynák el az iskolát, hanem deresedő halántékával ő maga lenne indulóban. Sok sikert, jó vizsgaeredményeket kívánt a fiataloknak, akik kívánságára elénekelték a „Deres már a határ” kezdetű dalt... Aztán Kőrösig csend­ben maradt az addig eleven, kacagó ifjúság. Egy kicsit előre gondol­tak ... (R. L.) Hálás köszönetün'ket felezzük ki a Konzervgyár Igazgatóság, üb-vezetőség és a KISZ rendező bizottságának azért a megható ünnepségért, melyet a nyugdíja­sok részére rendezett. Nyugdíjasok Mennyit keresnek a munkások Kedden jugoszláv szakszer­vezeti küldöttség látogatta meg a konzervgyárat. A negy­ven tagú csoportot mindenek­előtt a szakszervezeti munka hathatóssága és a szakszerve­zet gyáron belüli szerepe érde­kelte. Megnézték a szociális létesít­ményeket, a konyhát, ebédlőt és az öltözőket, érdeklődtek a munkások bérezéséről, a fize­tések szintjéről. A szakszerve­zeti bizottság munkatársaival arról beszéltek, hogy milyen az együttműködés a gyár gazda­sági vezetői és a szákszervezet között, és mekkora a gyár tel­jes munkáslétszámához viszo­nyítva a szervezett munkások és alkalmazottak aránya? Különös figyelemmel hall­gatták a szakszervezeti bizott­ság munkatársainak beszámo­lóját azokról a feladatokról, amelyek ellátása a szakszerve­zeti bizottság feladata, egyben önálló jogköre. Flotációs mosógép, ide érkezik majd a borsó. Tisztítás után a gyűjtögető tartályból kerül a belső terembe, az osztáiyozóba A borsóosztályozó műszaki átadásánál a jövő szakemberek — az élelmiszeripari szakközépiskolások a „vizsgáztatók”. Önállóan kellett véleményt írniuk, mondaniuk az átvételnél Foto: Godány

Next

/
Thumbnails
Contents