Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
XI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1967. MÁJUS 12., PÉNTEK Abrakadagoló gép / Tejpor + laktin + víz , Új fajta bocitáp Az állami gazdaság ságvári kerületének saját állatorvosa van, dr. Friedrich Gyula. Kilenc évig Fejér és Baranya megyében praktizált. Tízéves gyakorlattal került a ságvári kerületbe. Családja Pesten lakik. Szombatonként jár haza. A negyvenes években járó állatorvos nagyon udvariasan kalauzolt végig birodalmán, a tehenészeten, amelynek közvetlen felügyeletét látja el. Maga yégzi a mesterséges megtermékenyítéseket is. Jól berendezett laboratóriuma üvegfalú szekrényében sorakoznak a különféle műszerek. Sok időt tölt itt-mikroszkópja mellett. A száznyolc tehén befogadására alkalmas istállókban nem volt egyetlen állat sem, mert a bekerített, tágas kifutókban napoztak. Az elmés trágyakihúzó gép az istállók előtti szélesebb nyomtávú sínpáron egyik helyről a másikra vihető, a kihúzott trágyát automatikusan autóra rakja, amelyeken a telep távolabbi sarkába szállítják és négyzetes formában rakják össze. Van egy szellemes abrakadagoló gépük is. Kerekeken tolják végig az istállókban és a tehenek fejtábláján krétával felírt mennyiségű abrakot pillanatok alatt kiporciózza. Van egy száznyolcvan fokra beosztott korongja a gépnek. Az állatgondozó beállítja a mutatót a felírt adagra,'' és megnyomva egy gombot, a gép a megfelelő abrakadagot szinte másodpercek alatt az etetőbe szórja. A gép feltalálója és konstruktőre Fajka László, az állami gazdaság főmérnöke. ■Agitatós borjaknál is sok az érdekes látnivaló. A borjak, mint ahogy dr. Friedrich Gyula elmondotta, tíz nap után teljes tejet már nem kapnak, hanem műtejet. A hozzávaló tejport Franciaországból, Angliából és Amerikából szerezzük be, a hozzávaló vitaminokat, az állati és növényi zsiradékot, a laktint Lengyelország szállítja. Ez a keverék emberi táplálkozásra nem alkalmas. A tejport a vitaminokkal, a laktinnal és vízzel, megfelelő arányban, egy tartályos gépben hatvanöt fokon összekeverve, néhány perc alatt kész a bocik langyos teje. Élvezettel szürcsölik gumicuclin keresztül. — Fele annyiba sem kerül, mint a tej, a borjak szeretik és szemlátomást gyarapodnak tőle. Az így felszabaduló tejet emberi fogyasztásra lehet felhasználni. A kis borjak naponta háromszor kapnak bocitejet (Egy-egy adag négy liter.) A nagyobbak már csak reggel és este, mert délben már mást kapnak. Nagyon szép ez a mintatehenészet, nem hiába beszélik, hogy még csak hat ilyen van az országban. — Egy-két év múlva kell ezt a települést újra megnézni, amikorra az elültetett fiatal fák már meglombosodnak a tehénistállók körül — mondotta az állatorvos. (fehér) MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Kedves Brigitte. Szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Országról országra. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. 1 PERC TELEFON ÉVFORDULÓRA KÉSZÜLŐBEN — Halló, művelődési osztály? — Kovács Ambrus népművelési felügyelő vagyok. — Országszerte készülnek már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplésére. Mi...? — Természetesen mi is készülünk. A minap tanácskozott a Hazafias Népfront Emlékbizottsága, s ezen az ülésen készítették el az ünnepségek tervét. — Ezek szerint? — Októberben, a múzeumi hónap során, vándorkiállítás jön a városba a forradalom irodalmából. Ezt a könyvkiállítást egészíti ki az a filmkép kiállítás, amelyet a MOKÉP küld le a városba. November első hetében a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ad műsort, amelyet külön erre az évfordulóra állítottak össze. Novemberre esik a zeneiskola tanárainak és növendékeinek ünnepi hangversenye is, valamint az évfordulóra meghirdetett történelmi rajzpályázat eredményhirdetése. Végül az 50 éves évfordulók ünnepségén tisztelgünk a hősök előtt. Új falka — új istálló Az állami gazdaság hangácsi kerületében . a juhászok csak növendékjuhokat tartottak. Az idén úgy határoztak, hogy négyszáz darabos anyajuh- falkát létesítenek, így ki fizetőbb lesz az állattartás. Üj istálló épül jövőre itt a hízómarháknak. Ameddig nem készül el az új épület, a meglévőben hizlalnak száz-száz állatot, mégpedig jó eredménynyel. A hízómarhák havonként harminc és fél kilót gyarapodnak. Szabolcsi krumpli — dekorálva Közel egy hónapja, hogy sülve, főve — szabolcsi krumplit eszem. Eme nagy módom olcsóbb forrásból ered, mintha a körösi piacról szerezném be a nyersanyagot. A burgonya szép, nagy és ízletes. Semmi vegyszerszag. Kiváló minőség. Beszerzési ára, a kereskedelem számára három forint ötven fillér. Kiskereskedelmi, eladóára viszont két forint. Ennyiért vásároltuk. Kapva kaptunk hát rajta. Csak a „kereskedő” volt bánatos. Vittem is neki három szép példányt a szabolcsi krumpliból, amelynek hivatása eredetileg „vetőmag” burgonya lett volna. Hiába mutogattam a már csírázásnak indult „anyajelöltet”, nem tudtam vigasztalást nyújtani. — Meddő csírák — csóvál- gatta bánatos fejét. Bizony éfe igaz történet. Igazi volt a szabolcsi bőszoknyás asszony is, aki zsákszámra árulta a „kidekorált” vetőmagot a nagykőrösi piacon. Igaza volt. Legalább megkóstoltuk olcsón az eredetit. Az utódokat illetően azt mondja az én póruljárt kereskedőm, hogy szépen kel a földművesszövetkezettől vásárolt Vetőmagból ültetett krumpli. Én meg hiszem, hogy attól sem halunk éhen. De remélem azt is, hogy a kollektív gazdaságok közreműködése megmenti a termelők számára a szabolcsi vetőmagburgonyát és azt nem juttathatják a cseles kupecok olcsó pénzért a szomszédok fazekába. (—bíró) Ssaháiyrendeiet a vár,as tisztaságúról A többi a lakosságon is múlik Milyen színű a „cé"? Kerekes Farkas László a zeneiskola tanára. Hosszú munkával kidolgozott egy szisztémát az óvodai és általános iskolai zeneoktatás megkönnyítésére. Elképzelésének lényege, hogy a hangmagasságokat színnel jelzi, és ezt a gyerekek asszociációs képességére alapozza. Jövő csütörtökön a művelődési házban egy szakértőkből álló bizottsággal ismerteti elgondolását. A bizottság feladata, hogy eldöntse, válóban használható-e Kerekes Farkas László módszere az óvodai és általános iskolai ének-zeneoktatásban? Bajnok a Nagykőrös Csermajor!—petőházi eredmények, emlékek Hosszú ideig napirenden szerepelt a városban a házi szemét , tárolása és elszállítása. Senki nem tudott biztosat. A város lakói a tanácstól várták, hogy elszállíttassa a hulladékot, a tanács pedig az érvényben levő szabályrendeletre hivatkozva — amely szerint, a hulladék és házi szemét elszállítása a lakosság dolga — nem szállíttatta el. Minden maradt tehát, és a szemét csak gyűlt tartókban és azon kívül, csak úgy, a szabad ég alatt. Ezt a tarthatatlan helyzetet szünteti most meg a városi tanács új szabályrendelete, amely pontosan meghatározza, hogy a házi szemetet és a hulladékot hova kell elszállítani. Házi szemétnek minősít a szabályrendelet minden olyan hulladékot, amely a lakásban keletkezik, továbbá a kisebb mennyiségű vakolatot, fa- és törmeléket. Nem házi szemét a rendelet szerint az állati hulla, a trágya, a jég és hó, a sár és épülettörmelék, kerti és gazdasági hulladék, valamint nagy méretű elhasznált tárgy, például öreg bútor. Az új rendelet világosan kimondja, hogy a belterületen levő házingatlanok tisztántartásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ha bérben van az épület, akkor ez a feladat természetesen a bérlőt terheli. Ilyen helyen, ha külön épített szeméttároló nincs, szemétgyűjtő edényben kell a hulladékot összegyűjteni. Ezeket a ház elé úgy kell elhelyezni, hogy az se a talajt, se a levegőt ne szény- nyezze. Folyadékot a szemét- tárolóba önteni tilos! A Városgazdálkodási Vállalat a központtól és a környező utcákból rendszeresen elszállítja a szemetet havi tíz forintért. Ez a díj lakásonként és üzlethelyiségenként jár a vállalatnak a szállításért. A Városgazdálkodási Vállalat hetenként szállítja el a hulladékot a Szabadság térről, a Széchenyi térről, a Deák térről, a Szolnoki út 1-től a 44-ig, a Kecskeméti út 1-től a 19-ig, a Ceglédi út Ütői a 39-ig, a Kossuth Lajos utca 1-től a 29-ig, valamint az Encsi utcából, a Rákóczi utcából, a Jókai utcából, a Hétvezér utcából és a Tormás emeletes bérházaiból. A szabályrendelet szerint Szabálysértést követ el az, aki nem tartja be a rendeletnek azokat a pontjait, amelyek szerint a szeméttartó nem szennyezheti a levegőt és a talajt, és aki a rothadó és büdös hulladékot azonnal nem szállíttatja el. Ezért ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal sújtják a szabályrendelet megsértőjét. Ahol a Városgazdálkodási Vállalat intézményesen, szállítási díj ellenében, nem szállítja el a szemetet, ott erről a tulajdonosnak magának kell gondoskodnia. Ezzel a rendelettel tehát végre tisztázódott a városi szemét problémája. Sajnos, a tisztasága még nem. Ahhoz a lakosság jóakarata és a rendelet betartása is szükséges. Tiszta csak akkor lesz a városunk. Már a borsót várja Cseperedik a borsó a határban, bár az időjárás nem volt kegyes. Lassan mégis növekedik. A konzervgyárban pedig minden készen áll a rajthoz. Üzemképes a borsóvonal. Nemrég volt a műszaki átadás. Két brigád végezte a gépek javítását, karbantartását. A külső vonalat Kócso Imre brigádja, a belsőt pedig Pa- lócz József brigádja készítette el két héttel a határidő előtt. összesen ötezer munkaóra fekszik a gépek kijavításában. II. — Nyolc versenyágon négy csapatbajnokságot nyert iskolánk ifjúsága. Az évről évre fejlődő, erősödő mezőnyben helytállnak fiaink, lányaink — nyilatkozott Hegedűs Károly testnevelő tanár. A négy csapatbajnokságot férfi és női tornában, női kézilabdában és női atlétikában, a második helyezést férfi atlétikában, női asztaliteniszben és az ötödik helyezést férfi atlétikában értek el a körösiek. Emlékserleget — sajnos — nem kaptak. A címet sugalmazó, skandálva dallamosított biztatás: „I^jnok a Nagykőrös” akkor hangzott el Csermajorban, amikor a Szakái — Tekes, Gyimesi, Berta — Bálint — Kincses-Bikartóczky (Csere: Andó, Ágoston, Seres, Döb- röczi) összetételű női kézilabda-csapat a döntő mérkőzésen az ötödik gólt dobta. Két perc múlva bent volt a hatodik. A hármas sípszó után boldogan ölelkezett a körösi tábor. Az Ügyes kis kapust magasba dobálták igazi diákos lelkesedéssel,. Ezzel lezárult a csermajort sikerek, eredmények lorozata. Az autóbusz kigördült a kis mezőgazdasági kultúrközpont- ból, búcsúintegetések közben elhangzott az „Elmentek a nagykőrösi diákok”, aztán kényelmes utazás közben diákos lelkesedéssel idézték vissza a diadalmas küzdelem emlékeit. Néhány emlékmorzsa, amire fel kellett figyelni: Egy pesti diák, az egyébként leg- iramosabb Nagykőrös—Szeged női kézilabda-mérkőzésen bizonygatta, hogy „a kék mezesek a körösiek”. Persze fordítva volt. „Honnan veszed, hogy azok a körösiek, mikor ... — „Hát — mondja amaz —, mert az a rövid hajú folyton azt kiabálja: — hee!” A kapusok bosszantására divatba jött a „szedd ki”! (Labdát a hálóból). Ez meg az én külön soproni emlékezésem: városnézés közben megdöbbenve láttam, hogy a tűztorony, vagy ha jobban tetszik, a Hűség-kapu tövében, mély gödör tátong. A gödör láttán eszembe idéződtek Friedrich Károly idegenvezető egykori megállapításai a toronnyal kapcsolatosan: — A torony alatt van a Hűség kapu. A hitveséhez hűtlen egyénnek a hagyomány szerint nem volt tanácsos a torony alatt elmenni, hogy rá ne szakadjon. — Nos, hát, tessék, a hölgyek nyugodtan menjenek el alatta, mi férfiak majd mellette megyünk. Ami biztos, az biztos — mondta akkor Károly bácsi. Csoda-e, hogy a Hűség-kapu megroggyant? Talán a nők sem angyalok? Kedves emlék marad Kálmán bácsi, az öreg gépkocsi- vezető Tóth Kálmán. A lecsótok hordozója úgy búcsúzott a fiataloktól, mintha nem is azok hagynák el az iskolát, hanem deresedő halántékával ő maga lenne indulóban. Sok sikert, jó vizsgaeredményeket kívánt a fiataloknak, akik kívánságára elénekelték a „Deres már a határ” kezdetű dalt... Aztán Kőrösig csendben maradt az addig eleven, kacagó ifjúság. Egy kicsit előre gondoltak ... (R. L.) Hálás köszönetün'ket felezzük ki a Konzervgyár Igazgatóság, üb-vezetőség és a KISZ rendező bizottságának azért a megható ünnepségért, melyet a nyugdíjasok részére rendezett. Nyugdíjasok Mennyit keresnek a munkások Kedden jugoszláv szakszervezeti küldöttség látogatta meg a konzervgyárat. A negyven tagú csoportot mindenekelőtt a szakszervezeti munka hathatóssága és a szakszervezet gyáron belüli szerepe érdekelte. Megnézték a szociális létesítményeket, a konyhát, ebédlőt és az öltözőket, érdeklődtek a munkások bérezéséről, a fizetések szintjéről. A szakszervezeti bizottság munkatársaival arról beszéltek, hogy milyen az együttműködés a gyár gazdasági vezetői és a szákszervezet között, és mekkora a gyár teljes munkáslétszámához viszonyítva a szervezett munkások és alkalmazottak aránya? Különös figyelemmel hallgatták a szakszervezeti bizottság munkatársainak beszámolóját azokról a feladatokról, amelyek ellátása a szakszervezeti bizottság feladata, egyben önálló jogköre. Flotációs mosógép, ide érkezik majd a borsó. Tisztítás után a gyűjtögető tartályból kerül a belső terembe, az osztáiyozóba A borsóosztályozó műszaki átadásánál a jövő szakemberek — az élelmiszeripari szakközépiskolások a „vizsgáztatók”. Önállóan kellett véleményt írniuk, mondaniuk az átvételnél Foto: Godány
