Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

ft 1967. MÁJUS 12., PÉNTEK ^OHod 3 Ballag a tanár úr... Éppen elérte a- nyugdíjas korha­tárt Hajós István mérnök-tanár, amikor igazgatója, Dékán Antal egy napon ezzel fo­gadta: „Pista bá­csi, fiatal vagy te még a nyugdíjhoz! Szükségünk lenne rád Túrán, meg kellene szervezned egy mezőgazdasági szakközépiskolát." Hajós István maga is félt egy kicsit a szokatlan­tól. Vonatra ült, előbb körülnézni Túrán, aztán ten­ni, amivel megbíz­ták. 1963 őszén a tú­rái Sósberger kas­télyban ütött ta­nyát a szakközép- iskola. Pista bácsi biológiai tanár és osztályfőnök lett. Mire megszokták a helyüket, köl­tözködniük kellett: a tabáni iskolába. Itt is elszaladt egy esztendő, s ez­alatt felépült vég­leges otthonuk, az új, modem szak­iskola. Ismét köl­tözködtek tehát, de ezúttal szívesen: a galgahévízi és a helybeli termelő­szövetkezetek, a községi tanács meg az állam se­gítsége minden feltételt biztosított a magas színvona­lú oktatáshoz. Megszólal a csengő, a folyosók elcsendesülnek. Ketten maradunk a tanári szobában. Az iskoláról, s az életéről faggatom a tanár urat. — Az iskolánk négy osztályában már 104 hallgató tanul. Idén bo­csátjuk ki az első huszonhat végzős növendéket. Tizen­négyen tanulnak tovább közülük, egyetemen, főisko­lákon. Míg a tanár úr a termelőszövet­kezetekről beszél, amelyek várják a szakképzett fiata­lokat, belelapoz­gatok néhány me­zőgazdasági lexi­konba. Itt is, ott is találkozom a nevével, kutató munkájának bizo­nyítékaival. Negy­venkét év alatt sok minden tör­tént __ Magyar­ó váron végzett, az­tán dolgozott Szarvason, a Me­zőgazdasági Aka­démián, Moson­magyaróváron, Gödöllőn... Volt önálló kutató, szaktanár, könyve­ket írt, oktatott, mikor mire volt szükség ... Szép élete volt *— mondja elgondol­kozva. Kétszer ka­pott kormányki­tüntetést, s a régi tanítványai sem felejtették el: most is meghívták egy tízéves találkozó­ra. Azt mondták — fűzi hozzá mo­solyogva — vi­gyázzon magára, mert a huszadik évfordulón is koc­cintani akarnák vele. Május 13-án ballag a tanár úr. Utána elbúcsú­zik az iskolától. No nem végleg, isten őrizz. Any- nyira még nem öreg, hogy ki ne bírná azt a kis vo­natrázást Mária- besnyőtől Túráig. De ezután már csak látogatóba jön, amikor teheti, s amikor szükség lesz rá... Csiba József Használjuk ki a zöldbabtermesztési lehetőségeket * p«t megyei mezőgazdasági termelők a megye földrajzi elhelyezkedését tekintve nagyon kedvező helyzetben van­nak. A megye lényegében körülöleli Budapestet. Ezért ér­demes viszonylag nehezebben szállítható, gyorsabban romló mezőgazdasági termékekkel is foglalkozni. A megye leg­több községében a háztáji területeken is érdemes a család ellátásán túlmenően zöld áru term észt és sei foglalkozni. A lassan kétmilliós lakosságú főváros az ország legnagyobb felvevő piaca. A jó minőségű, friss zöldáru mindig kelendő, mindig értékesíthető. Ezért az a Pest megyei mezőgazda- sági termelő jár el helyesen, aki házikertjét, háztáji területét, illetve esetleg illetvényföldjét arra használja fel. nogy mi­nél nagyobb mennyiségű zöldségfélét termeljen. Kétségtelen az, hogy már magának a családnak az ellá­tása is Jelentős gond. A jó minőségű, vitamindús zöldség­félék az élelmicikkek rangsorában előkelő helyet foglalnak el. Minden ember számára nélkülözhetetlenek. Ezért nagyon nagy fontosságú a házikertek, háztáji földek minden talp­alatnyi részének a legnagyobb mértékű kihasználása. Ter- mészetes az is, hogy a mezőgazdasági lakosságnak ezeken a területeken több zöldségfélét kell márcsak a háztartása részére is megtermelni, mint pl. sárgarépát, petrezselymet, hagymát stb., azonban arra is helyes gondolni, hogy olyan zöldségféléket termeljünk, melyek nemcsak magas bioló­giai értékűek, de jó hozamuk is van. Ezért érdemes min­den mezőgazdasági termelőnek zöldbabtermesztéssel is fog­lalkozni. Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy a zöldbabter­mesztés lehetővé teszi ugyanannak a területnek többszöri hasznosítását is. így öntözött területeken, vagy csapadékos évben korai burgonya, korai káposzta, saláta, retek és spenót után másodterményként is vethetjük. Zöldbab után pedig karalábé, cékla, téli retek, spenót és más zöldségféleséq is vethető másodterményként. így ugyanarról a területről többszörös hansznot szedhetünk. Ezenkívül, ha szakaszo­san, kéthetes időközönként vetjük, akkor biztosítva van az is. hogy folyamatos szedéssel huzamos időn keresztül tudunk zöldbabról gondoskodni. Ha a területet Jól megtrágyáztuk és kellő csapadék esik bimbózásakor, vagy ebben az időben megöntözzük, a bő­séges termés nem marad el. Abból a célból, hogv a házi­kert. a háztáji földek művelőit a rendelkezésre álló lehető­ségekről tájékoztassuk, alant közöljük több olyan babfajta nevét, melyek a megye viszonyai között jó eredménnyel termeszthetők. A HARWESTER zöldhüvelyű, száikamentes bokorbab. A hü­vely 15—16 cm, kissé hajlított. Keresztmetszete tojásalakú. A hüvely rostosodása csak szemszedéskor következik be. FULLCROP zöldhüvelyű, teljesen hártyamentes fajta. A hü­vely hosszú egyenes, vagy kissé hajlított húsos. Kereszt- metszete kerek. Korai érésű, lo piaci fajta. Csak Jó táperő­ben levő talajokon termeszthető eredményesen. CHEROQUE sátt*qahüvelyű, szálkamentes fajta. A hüvely hosszú, egyenes, vagy gyengén görbül, középszéles. Ke­resztmetszete tojásalakú. Középkorai bőtermő fajta. A karósbabok termelői részére kellő mennyiségben tudunk rendelkezésre bocsátani sárgahüvelyű, szálkamentes Julis- kababot és zöldhüvelyű ugyancsak száikamentes Kinizsi babot is. Szárazbabtermesztésre az apró fehér magvú Seaway-t ajánlhatjuk, amely rövid tenyészidejű és igen bőtermő. Természetesen az is előfordul, hogy a szükséges vetőmag nem áll a helyi népboltban, vagy vetőmaqboltban rendel­kezésre. Ezért azt javasoljuk, hogy a kistermelők is fordul­janak megrendelésükkel közvetlenül vállalatunk központ­jához. melynek címe a következő; Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vál’alat, Budapest VII., Rottenbiller u. 33. Vállalatunk a kistermelőket is közvetlenül kieléqíti jóminő­ségű vetőmaggal. Nemcsak babvetőmagot, hanem a rendel­kezésre álló készlet erejéiq más vetőmagot is szállítunk a feladott megrendelésekre. A tavasz már Jó előrehaladott. Természetesen a babot lehet később is vetni. Azonban a megye éghajlati viszonyai között általában a korábbi vetés biztosítja a jó terméseredmé­nyeket. Ezért célszerű a vetőmaqmegrendeléseket minél előbb feladni, hogy a mag mihamarabb a földbe kerülhes­sen. Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat ENGEDELY NÉLKÜL? Festőüzem a belterületen — A törökbálintiak tiltakozása építési, közlekedési és vízügyi osztálya a területfelhasználási engedély kiadását megtagadta és az elsőfokú járási határoza­tot megsemmisítette. Ez a döntés nem nyújt to­vábbi fellebbezésre lehetősé­get. Törökbálinton most már azt is remélik: a jelenleg is en­gedély nélkül működő, a tűz­rendészet! és közegészségügyi előírásoknak sem megfelelő ideiglenes festőüzemet belát­ható időn belül áttelepítik a külterületre. Hetesi Ferenc Pál Országjáró diákok 320 gumimatracot kölcsönöz a megyei KISZ-bizottság szombat-vasárnap. Körülbelül ennyien jönnek — megyénk KISZ-istái és úttörői — hét végén a KISZ-túra pontverse­nyének hatodik, utolsó szaka­szára Királyrétre. A táborozás központja a KISZ-iskola lesz. Szombaton összetett honvédel­mi versenyt, túraversenyt ren­deznek a részvevők számára, este pásztortüzeket gyújtanak, szalonnát sütnek és szabadtéri tánccal zárják a napot Va­sárnap ifjúsági nagygyűlést tartanak, utána tájékozódási versenyt. Lövészet, akadály­verseny és sokféle labdajáték várja a fiatalokat. A győzte­sek jutalmat kapnak, s a leg­jobb ötven fiatalt küldik az országjáró diákok balatonfüre­di országos találkozójára. Tudás, rang, tekintély A törökbálinti tanács vb- elnöke, Kelemen András, óvatosan kiteregeti a község új térképének egyetlen és el­ső példányát, amelyet most fognak majd sokszorosítani. Jártam már itt többször, de nem tudok rajta eligazodni Mutatja, itt vagyunk, itt a tanácsháza. Ahol áll, az a rész másfél évtizede még a régi falu közepének számított. Most azonban az eredeti te­lepülés a térkép szélére ke­rült. Törökbálint belterülete egymást keresztező kertes utcasoraival, szép, villaszerű családi házaival, többszörösé­re nőtt. — Az elmúlt hat évben négyezer új lakossal szapo­rodtunk — mondja a ta­nácselnök. — A lélekszám tízezer körül mozog. Nézzük a térképet; már majdnem a vasútállomá­sig nyúlnak az utcasorok és a közeli jövőben a tükörhe­gyi rész — gyönyörű lankás domboldal — is parcellá­zásra kerüL Bizony, így teljesen ért­hető, hogy a műút mellett, a Katona József utca sarká­nál levő néhány foghíjas parcella úgyszólván a köz­ség közepének számít. Egyi­ken most két hosszú, ideig­lenes felvonulási épület za­varja a kertes házak har­monikus rendjét. Itt műkö­dik a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Közúti Igazgatóságának festőüzeme, amely az országban min­denütt felállításra kerülő kü­lönböző — és igen dicsé­retesen szaporodó — útjelző s egyéb táblákat készíti. Ez az üzem közel egy éven át a helyi tanácsnak sok gon­dot okozott, elsősorban a kör­nyékén lakók heves tiltako­zása miatt. . * .......j — A festőüzem valósággal belopakodott ide, a község közepére — így mondja a tanácselnök. Ugyanis először, négy éve, a közúti igazgatóság csak egy ideiglenes munkásszállásra kért engedélyt a balatoni műút építésénél dolgozók ré­szére. Elkészült az út itteni szakasza, a munkások tovább­mentek, de az épületeket nem bontották le. — Egyszer csak azt vettük észre, hogy elkezdtek ben­nük festeni. Attól kezdve kellemetlen szagok terjengtek az újdon­sült üzem környékén. Hogy­ne, hiszen a festékek oldásá­ra használt benzol, toluol által felszabaduló gőzök és gázok, nemcsak az ott dol­gozók egészségére ártalma­sak. A szomszédban lakó Schwang József né elmondta: egész nyáron, amikor kinn festenek az udvaron, nagyon I kellemetlen a levegő, még a fákon érő gyümölcs is át­vette a szagot. — Azt gondoltuk, ideiglene­sek az épületek, ideiglenesen működik itt az üzem is — mondja a tanácselnök, ami­kor kinn járunk a helyszí­nen. — És elnéztük, hiszen a munka fontos, nagy szük­ség van ezekre a táblákra. Az ideiglenességben remény­kedtek az új telep, különö­sen a Katona, Arany Já­nos és a Jókai utca lakói is. Azonban nem így történt. A közúti igazgatóság Igényt jelentett be erre a területre. Kiderült, hogy Itt, a község belterületén, sok milliós be­ruházással, egy új, nagy- kapacitású festőüzemet akar­nak építeni. A törökbálintiak számára érthetetlen volt ez a szán­dék. A közúti igazgatóságnak ugyanis a község határában, közvetlenül a vasútállomás mögött és az országút mellett, a buszmegállónál, mintegy tíz hold terület áll a rendelkező; Egy fellebbezés története sére. Ott van villanyáram, transzformátor, saját maguk építette víztorony. Ezt a te­rületet ugyanis az 1. számú műút nagyarányú építési munkálatai alatt vették igény- | be, s most hogy lebontották az ott lévő barakkok, raktár- épületek nagy részét, ugyan­csak a kezelésükben van. De semmire sem használják. Er­ről a községi tanácselnök tár­saságában néhány napja mi is meggyőződtünk. — Mi itt minden üzemnek örülünk — mondja Kelemen András. — Nekünk jó, ha nem járnak el, hanem hely­ben dolgoznak a község lakói. Támogatjuk is új üzemek lé­tesítését, de a megfelelő he­lyen. Teljesen elfogadható, ész­szerű és a jelenlegi telepítés- politikai elveknek megfelelő álláspont. Ezt tette magáé­vá a Metalloglobus, amely itt a külterületen, de igen elő­nyös helyen, 180 milliós be­ruházással épít rövidesen egy óriási raktártelepet és üzemet, amelyben hétszáz dol­gozót foglalkoztat majd. A közúti igazgatóság azon­ban ragaszkodott a belterületi üzemépítéshez. És hiába fog­lalt ellene már a kezdetben állást a községi végrehajtó bi­zottság, hiába írt és küldött minden elképzelhető fórum­hoz tiltakozó beadványokat Schwang József, aki maga is közlekedési dolgozó, ismeri a törvényes , jogszabályokat — a területfelhasználási enge­délyt első fokon a Budai Já­rási Tanács építési és közle­kedési csoportja megadta a KPM-nek. — De még az engedély meg sem volt, már el is készültek az üzem építési-műszaki ter­vet Pedig ahhoz telepítési engedély is kell — tájékoztat a törökbálinti tanácselnök. Tartózunk az igazságnak az­zal, hogy megemlítsük: a köz­úti igazgatóság joggal számí­tott a tanácsi szervek támo­gatására, ezt előzőleg szóban meg is kapta, ezért készíttette el az UVATERV-vel a doku­mentációkat. Hát ez hogyan lehetséges? — kérdezheti az olvasó is, mint ahogy igen sok törökbá­linti lakos ezt kérdezte. Annak tudatában, hogy egy ilyen üzem a most készülő község­rendezési terv szerint is, de a valóságban is, a belterületet szennyezi, rontja a levegőt és ezzel megkeseríti a környék la­kóinak életét, mégis beleegyez­tek? Éppen a választások előtti hetekben érte tetőfokát Török­bálinton a festőüzem építése ellen folyó tiltakozás. A köz­ségi pártszervezet és a nép­frontbizottság kezdeményezé­sére összeült a tanács, amely utasította a végrehajtó bizott­ság vezetőjét, név szerint Ke­lemen Andrást, hogy a kiadott engedély ellen fellebbezzen a megyei tanács illetékes osztá­lyához. így hát a fellebbezést idő­ben be is adták. Azonban még történt vala­mi: a Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, egy közérde­kű bejelentés alapján, külön megvizsgáltatta a festőüzem ügyét. Ez a vizsgálat a helyszíni szemle alkalmával megállapí­totta: a jelenleg engedély nél­kül működő ideiglenes festő­üzem, egészségtelen, a célnak nem megfelelő, szellőzetlen, zsúfolt, benzingázzal telített tűzveszélyes helyiség. Azt Is rögzítették jelentésükben a né­pi ellenőrök: indokolt, hogy az üzemet o sűrűn lakott terület­ről minél távolabb helyezzék el. A tényleges helyzeteit min­den szempontból feltáró NEB- vizsgálat nagy segítséget jelen­tett az összes érdekelteknek. Meg is született a végleges döntés: a Pest megyei Tanács A KÖZÉPKORÚ EMBER, akivel beszélgetek, az obiigát szóhasználat szerint — úgy­mond — egyszerű villanysze­relő. Türei Sándornak hívják, a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat dolgozója, szakmunkás tehát. Egy módo­sítás kapcsán — túlbecsülve felfogóképességemet — imp- rimol fecskendezési időrelé- ről, feivanóciklusról, időmá- soló reléről, s más hasonló, titokzatos dolgokról beszél. Folyamatosan, szabatosan, mint katedrához szokott elő­adó, ha kell, gyors skiccel se­gíti a jobb megértést. Ö és két másik társa — Ungvári László és Dávid Sándor — a gyár legjelentősebb terméké­nek, a Pionír — C—25 — asz­faltkeverő telepnek egész vil­lamos berendezését áttervez­ték. A villamos automatika egyszerűsítése, üzembiztosab- bá tétele, a gépegységenkénti vezérlőszekrény elhagyása, s a központi vezérlő apparát kialakítása aligha fér bele a szűkén vett szakmunka fo­galmába. Csakhogy éppen itt a bökkenő: mit jelent nap­jainkban a szakmunka, szak­munkás megjelölés? A három villanyszerelő a változtatásokkal gépenként 58 ezer forint megtakarításhoz juttatta a vállalatot. Az üzembiztosabb, korszerűbb termék értékesíthetősége to­vább nőtt. Munkájuk továb­bi, sokféle hasznát ne is so­roljuk, a lényeg az, hogy tu­dás, rang és tekintély nem ok­vetlenül a munkakönyvi be­jegyzés függvénye. A munka­könyvben a három ceglédi munkás esetében is az szere­pel: villanyszerelő. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal ada­ta szerint 1965-ben hazánk­ban 25 984 villanyszerelő dol­gozott. Vajon a tizenhat hí­ján huszonhatezer ember ké­pessége, tudása, igyekezete — s ami ezek szoros következ­ménye, szakmai rangja és te­kintélye azonosnak fogható fel? Nem is képtelenség, egy­szerűen szamárság lenne ezt állítani. Nagyonis eltérőek képességeik, adottságaik, igye­kezetük sem azonos fokon áll, s ha ehhez még hozzá­tesszük, hogy körülményeik is rendkívül változatosak, ak­kor az sem lehet vitás, hogy rangjuk, tekintélyük ugyan­csak különböző. Itt van azon­ban a másik bökkenő: miben mérhető, értékelhető e külön­bözőségük? Azt bizonygatni, hogy egy- egy közösség általában reá­lisan megítéli, ki -mit ér, fe­lesleges. Ahogy mondani szokták, amikor meg kell fog­ni a munkát, nincs mese. Tudni kell, érteni hozzá, bi­zonyítani. Igen hamar kide­rül, ki a rest, az inkább csak szájjal-szóval „dolgozó”, s ki az. aki valóban érti szakmá­ját, munkáját. Sajnos, azt sem kell azonban bizonygat­ni, hogy a kisebb-nagyobb kö­zösségekben kialakult érték­rend nem azonos a társadal­mi méretű érvényességgel, legalábbis egészen a közel­múltig nem volt azonos. El­sősorban kategóriákban gon­dolkoztunk. s ítélkeztünk, a szükségesnél jóval kisebb fi­gyelmet fordítva arra, hogy e kategóriákon belül nagyonis jelentősek az eltérések. Ez tükröződött a bérezésbén épp­úgy. mint a közfelfogásban — vannak „rossz” szakmák és „jó” szakmák — s ennek is betudható volt, hogy az elsa­játított szakmai ismeretektől függetlenül, például a teievi- ziószerelö, autószerelő rangos szakmát űzött, a lakatos, az épületbádogos pedig nem. A NÉPGAZDASÁG munka­erő-szükségletét figyelemDe véve, átlagot számítva —, mert egyes iparterületeken belül természetesen vannak eltérések — mintegy kéthar­mad fizikai munkára, s egy- harmad rész szellemi tevé­kenységre van szükség. Mégis, a mai közfelfogás változatla­nul az, hogy a rang és tekin­tély íróasztallal kezdődik, „valami szellemi” ténykedés­sel. E felfogás következmé­nye, hogy a jeles és jó ered­ménnyel végzett általános is­kolást a szó szoros értelmé­ben mindenáron technikumba vagy gimnáziumba kívánják bejuttatni szülei, s hogy a szakmunkásképzésre jelentke­zettek 78,2 százaléka éppen ezért közepes vagy elégséges rendű. A három ceglédi vil­lanyszerelő: tekintélyes em­ber a vállalatnál. Rangjuk van, tisztelik őket, pedig — úgymond — csak szakmunká­sok. És anélkül, hogy bárkit is megbántanék, munkáját lebecsülném, vannak a válla­latnál olyanok, akik szorgos körmöléssel, mechanikus ad­minisztrálással vélik megta­lálni a hőn óhajtott szellemi munkát, de az emberek több­ségé a nevükön kívül mást nem tart számon róluk ...- Az emelt szintű szakmun­kásképzés fokozatos megvaló­sítása, a már ez évben tapasz­talható bérezési differenciá­lás — pontosabban szólva: annak kezdete — már nem- csat gyári, hanem társadal­mi méretekben növeli a valós tudás, szakismeret rangját, tekintélyét. Még inkább így lesz ez a gazdasági reform megvalósítása után, hiszen a gyors termékváltások, az átállási idők rövidségének döntő volta előtérbe állítja azokat a szakmunkásokat, akik valóban szakmájuk mes­terei. A forgácsolás vala­mennyi területét ismerő, gya­lusként ugyanúgy mint esz­tergályosként, * marósként helytálló munkás például nemcsak erkölcsiekben, ha­nem anyagiakban is előnyö­sebb helyzetbe kerül csak egy területet ismerő tárcánál, s aligha vitás, hogy üzeme is jobban ragaszkodik majd hozzá, mint mondjuk a gim­náziumi érettségivel az anyagkön yvelé'ben kartono­kat kitöltögető fiatalember­hez. A GAZDASÁGI ELET alap­vető változásai, a reform megvalósítása átértékeli — reálisan értékeli! — az addi­gi kategóriákat. Tudás, rang és tekintély erko’^i-anyagi konzekvenciáinak következe­tes érvénvesítéséhez teremt lehetőséget, s a három ceglé­di villanyszerelő s sok ezer más. hnson’őan tekintélynek örvendő szakmunkástársuk példája jó lenne, ha arra ösz­tönözné elösorban a szülőket, hogy gondolkodva-megfontol- va. reálisan mérlegeljék, mi­vel biztosíthatnak jó kenye­ret. rangos foglalkozást gyer­meküknek! Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents