Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

NONOB PEST .W E G Y Je. I. HÍRŰ P IX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1967. MÁJUS 3., SZERDA Amíg a hallgatag doboz megszólal Gyűr kőzik a kontárok konkurrenciája Vecsésen A részlegvezető; köztük a korelnök — a többiek mind fiatalabbak — húsz év kö­rüliek. Az ipari tanuló érett­ségi után jött hozzájuk, hogy rádiót, televíziót javítson. A Járási Szolgáltató Ktsz vecsési rádió- és televízió­szerelő műhelyének fiatal munkásai nem éppen ideális körülmények között dolgoznak. Kicsi a helyiségük, amely „egy- személyben” raktár, műhely, iroda, s itt veszik át a ké­szülékeket, itt adják vissza tulajdonosánák a megjavított rádiót, tv-t. A raktár Gyömrőn van, onnan hozzák ki a szük­séges alkatrészeket. Ilyenkor vár a tv, a rádió és bosszankodik a tulajdonos. S nem örülnek a szerelők sem, mert Cyömrőre utazgatni né­hány alkatrészért szintén nem öröm. A tulajdonos — aki nem szakembere a rádió, televí­zió javításának — néha olyankor is bosszankodik, ami­kor nincs rá oka. Például, ha behoz egy rádiót, mondván, hogy csak lámpát kell bele tenni — s amikor kinyitják, kiderül, hogy a készülék né­hány kontár tevékenysége miatt életveszélyes állapot­ban van. Ilyenkor napokig dolgoznak, míg az elfuserált rádiót sikerül „sterilbe” ten­niük. Mert a legtöbb bajt a kontárok okozzák — akik szakértelem nélkül — de nagy buzgalommal és tete­mes munkadíjért — vállalnak mindenféle javítást. S ha ügyetlenkedésük eredménye­ként elhallgat a rádió, ugrál a kép a tv-ben — akkor a szakemberek dolgozhatnak he­tekig, míg a hallgatag doboz megszólal. Éppen azért, hogy minél ke­vesebb készülék kerüljön a kontárok kezébe a vecscsi rádió- és tele­vízió-javító ktsz már ház­tartási kisgépek javítá­sát is vállalja. S mert a részleg dolgozói mindannyian fiatalok — a nehézségek ellenére — bíznak abban, hogy olyan konkur­enciát jelentenek majd a községben — mellyel a vál­lalkozó szellemű kontárok nem vehetik fel a versenyt. <d) Érdemes volt három évig tanulni Mezőgazdasági szakmunkások az üllői Kossuth Tsz-ben Három évvel ezelőtt az ül­lői Kossuth Tsz mezőgazdasá­gi szakmunkásképző tanfoiya- mot indított, azzal a céllal, hogy a tsz-nek minél több szakembere legyen. Három éven át — ősztől tavaszig — minden kedden és pénteken 8—14 óráig tartott az előadás. A taníolyamot Suppán József mérnök-tanár vezette, György Tibor és Joó János voltak az előadók. Rajtuk kívül Barta Péter politikai, dr. Csík Pál egészségügyi és Göbölös Mi­hály munkavédelmi előadáso­kat tartottak. A tanfolyam szaktárgyai: gazdaságkémia, növénytan, állattenyésztés, géptanismeretek, számtan és mértan. A hallgatók most áp­rilis végén írásbeli és szóbeli vizsgát tettek. A hallgatók nagyon készültek a vizsgára, s úgy izgultak mint a kisdiákok. Miben látják a hallgatók a tanfolyam jelentőségét? Béky Ferencné, országgyű­lési képviselő mondja: — El­végeztem a tanfolyamot, sok jót és hasznosat tanultam. Ér­demes volt a három évet erre fordítanom. Ifjú Fülóp József és Csorba Benő: — Szükség volt a tan­folyamra, csak most tudjuk, hogy az ismeretek birtokában mennyivel tökéletesebb mun­kát végezhetünk. Havancsik Antalné és Ko­vács Pálné: — Az írásbeli fel­adatokat, úgy érezzük, jól el­végeztük, de a szóbeli vizsgától (élünk. Kipirult arcúié tanúsította, hogy valóban izgalmas perce­ket élnek át. A hallgatók bi­zottság előtt vizsgáztak. A vizsgabizottság elnöke a járási tanács elnökhelyettese, Várko- nyi József, helyettes elnöke Répás István, a bizottság tag­jai a megye részéről Szépldbi Andrásné és Vértesi István, a tsz részéről Göbölös Mihály, s az Örkényi gazdasági szakisko­la részéről pedig Horváth István volt. A járási tanácsot Csömör Sándorné képviselte. — Milyen eredménnyel vé­gezték el a hallgatók a tanfo­lyamot? — kérdeztük a tanfo­lyam vezetőjét, Suppán József tanárt. — Meg vagyok elégedve az eredménnyel. A hallgatók szorgalmasak voltak, tanultak, mert tanulni akartak. Voltak lemorzsolódások, ez természe­tes, de ezek családi okokra vezethetők vissza. A tíz hall­gató közül három kitűnő, ket­tő jó eredménnyel végzett, a többi megfelelt. Végzett hallgatók: Béky Fe­rencné, Bagó Lászlóné, Csorba Benő, ifjú Fülóp József, Ha­vancsik Antalné, Kovács Pál­né, Németh Ottóné, Szelinka József, Tóth Istvánná és Virág Zoltánná. lem) Ecserről jelentjük Véradás - szívesen A napokban volt a véradás Ecseren. A kisközség lakossá­ga átérezte az életmentéshez szükségek véradás fontosságát és 40 liter vért adott. Ez az eredmény — viszonyítva a la­kosság lélekszámához — na­gyon szép teljesítmény. Egészségügyi előadás A szakmaközi bizottság ren­dezésében április 26-án a köz­ségi tanácsteremben szép szá­mú közönség előtt egészség- ügyi előadást tartottak. Dr. Szabolcsy Sándor községi or­vos bevezető szavai ulán, a községi tanács nevében Gutái Pál tanácselnök, a szakma­közi bizottság nevében pedig Major Istvánná titkár üdvö­zölte az előadót, dr Buga László érdemes orvost. Buga László hasznos felvi­lágosító előadást tartott, majd külön megdicsérte Ecser köz­ség lakosságát a példamutató véradásért. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa részéről jelen volt Torma Pál instruk­tor. Május elseje — a béke jegyében Színpompás, szép felvonu­lást láthattak a monoriak a május 1-e alkalmából. A szép idő kedvezően befolyásolta az ünnepi menetben résztvevők kedvét, s szemet gyönyörködte­tő volt a négy iskola diákjai­nak májusfákkal, léggömbök­kel, virágokkal, színes forgók­kal való fegyelmezett menete. A különböző intézmények kép­viselőit a dísztribünről Kész­let László üdvözölte, majd Magócsi Károly, a monori Ady úti általános iskola igazgatója mondta el ünnepi beszédét. A felvonulás az idén is a munkásosztálynak a béke mel­letti tüntetését jelentette, e gondolatnak jegyében röppent fed a tribün mögül a békét jelképező több száz galamb. PÉTERIBEN a hagyomá­nyokhoz híven ünnepelték meg a nemzetközi munkásosztály harcos seregszemléjét. A ta­nácsháza előtt tíz órakor kez­dődött a felvonulás. Az élen az általános iskolás növendékek haladtak, feldíszített kerékpá­rokkal. Utánuk a többiek a jelképes májusfával. Az egész menetből kitűnt a helyi tűzol­tók szervezett, fegyelmezett menete. A községi művelődési ott­honban fél 11 órakor kezdő­dött az ünnepség. Az ünnepi beszéd után az általános isko­lások, a KISZ, a helyi nőta­nács és a művelődési otthon műkedvelői adtak szép műsort. Egyébként egásznapos, jól si­került műsort rendeztek a köz­ségi parkban. Délután a hon­védzenekar, este pedig a péte- ri zenekar szórakoztatta a község lakosságát. Az utcabál a késő éjszakai órákig tartott. Délután a községben lévő három tűzodtóraj .versenyt ren­dezett. A szerelési versenyben első lett a tsz-raj, második az úttörőraj és harmadik a köz­ségi tűzoltóraj. ÚRIBAN is nagy számban gyűltek össze, hogy megünne­peljék május elsejét. Az iskola előtti sporttéren elhangzott a Himnusz, utána Jámbor János nyitotta meg az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Szekeres István mondottá. Az iskola tanulói dalokkal és versekkel tették színesebbé az összejöve­telt. Sor került a kiváló tár­Az iskolás gyermekek is megtehetik íl hásnyúHenyésatés /« gncllékjövedelmct biatosit Bizonyára nagyon sokan ér­deklődnek aziránt, hogy mi­képp lehet jó mellékkeresetre szert tenni. Nos, bátran me­rem állítani, hogy a legjöve­delmezőbb mellékfoglalkozá­sok egyike: a húsnyúltenyész- tés. Az állatok gondozását, etetését — szülői felügyelet mellett már az iskolás gyere­kek is el tudják végezni. Ke­vés befektetéssel, rövid idő alatt szép eredményt lehet el­érni. Már elöljáróban meg kell említeni, nagyon fontos, hogy az állatok tiszta edényben, mindennap friss vizet kapja­nak. El kell oszlatni ugyanis azt a tévhitet, hogy a nyulak nem szeretik a vizet. Nem egy példa tanúsítja, hogy az anya felfalta már a világra hozott kicsinyeit, mert lázát kellőképpen csillapítani nem tudta. Mindenesetre előnyben van­nak mindazok, akik megfele­lő ketreccel, vagy tágas, le­vegős, de téglából épült ólak­kal rendelkeznek. (A vert falból készült ólat könnyen kikaparják a nyulak.) De ha nincs ilyen férőhely, akkor sem kell kétségbeesni. Min­den TÜZÉP-telepen bőven és olcsón lehet kapni széldeszká­kat. Ezekből könnyű összeesz- kábálni a célnak megfelelő ketreceket. Mennyit jövedelmez a hús- nyúltenyésztés? Tegyük fel, hogy tenyészetünket öt darab anyanyúllal kezdjük. Tudott dolog, hogy egy-egy anya évenként négyszer (van úgy, hogy ötször is) ellik. Minden alkalommal átlag nyolc utó­dot hoz a világra. Ilyenformán egy anyától évente 32, öttől tehát összesen 160 szaporulat várható. Gondos nevelés mel­lett a nyuszik már négy-öt hónapos korukban elérhetik a háromkilós súlyt. Ezután, ha tudjuk, hogy a földművesszö­vetkezet a húsnyulak kilo- gramjáért 17,80 forintot fizet, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a negyedik hónapban már az öt nyúl első szaporulata 1708,80 forint bevételt ered­ményez. Az előbb említett 160 darab háromkilós nyúl pedig mintegy másfél év le­forgása alatt 8544 forinttal ör­vendeztet me| bennünket. Természetesen kell velük tö­rődni, de a nyulak nem igé­nyesek, gondozásuk és eteté­sük egyszerű. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak a tel­jes tisztántartással és a he­lyes takarmányozással tu­dunk jó eredményt felmu­tatni. Érdemes a földművesszövet­kezettel leszerződni, mert a te­nyésztő a szerződés megkötése­kor minden lekötött élőnyúl után azonnal tíz forint ka­matmentes előleget igényel­het. Ezenkívül — állami fel- vásárlási áron — minden ki­ló élőnyúl után másfél kiló abraktakarmányban részesül. A szerződő a szerződést követő harminc nap elteltével min­den egyes nyúlra három ki­ló abraktakarmányt vehet feL A takarmány fennmaradó része a nyulak átadása alkal­mával, az élősúly megállapí­tása után azonnal a tenyésztő rendelkezésére áll. Bővebb felvilágosítást a Tá- piósülyi Fmsz Malom utca 13. szám alatti irodahelyiségé­ben Varró Imre felvásárlási előadó nyújt. Végül az érdek­lődők tudomására hozzuk, hogy jó fajtájú, ivarérett nyu­lak korlátlan mennyiségben vásárolhatók a bényei ter­melőszövetkezetben. Krátky László sadalmi munkások kitünteté­sére. Az ünnepség után az iskolá­sok kézilabda-mérkőzéssel szó­rakoztatták a közönséget. Dél­után a II. üzemegység és a traktorosok mérték össze ere­jüket. Este a színjátszó csoport ismét nagy sikerrel mutatta be a Dulska asszony erkölcse című darabot. TÄPIÖSÜLYBEN a május elsejei ünnepséget szombaton este tartották. Az óvodások rö­vid versikével nyitották meg a műsort, majd népi tánccal folytatták. Az ünnepi beszédet ifjú Né­meth István tsz-párttitkár tar­totta. Ezt követően kitüntették a társadalmi munka legjobb­jait. Végül a művelődési ház és az általános iskola színját­szó csoportjának színvonalas irodalmi műsorával zárult az est. A monori főtéren, a dísztribünön balról jobbra: Szijjártó Lajos, Varga Ferenc, Guba Pál, Magócsi Károly, Bencze Endre, Gál János. A felvonulók egy csoportja Az úri általános iskola énekkara a Himnuszt énekli Foto: Szabó—Köbli Mennyit terem 75 hald málna ? Ebben az évben az úri ter­melőszövetkezetben 75 hold málna terem. Az elmúlt évek­ben tekintélyes jövedelmet hozott a tsz-nek a málnás — a kényes gyümölcs meghálálta a lelkiismeretes gondozást. Ebben az évben egymillió forintot vár a tsz a 75 hold málnástól. Két első hely Vasárnap rendezte a Pest megyei TST serdülő kiválasz­tó birkózó versenyét Mono- ron, a Vigadó nagytermében. A versenyen 58 fiatal ver­senyző vett részt, s közülük néhányan szépen küzdöttek. A monori birkózók a többi egyesülethez képest kis lét­számmal vettek részt a verse­nyen, de így is szereztek két e'ső, egy második és egy ne­gyedik helyezést. Harmincnyolc kilós súly­csoportban 2. Kéri István, 4. Sipos Béla; 68 kilós súlycso­portban 1. Dávid. Nehézsúly­ban 1. Romhányi. Pontver­senyben 1. Ceglédi Vasutas 23, 2. Abonyi TSK 17, 3. Csepel Autó 15, 4. Monori SE 13 ponttal. (oláh) SZÜNET UTÁN TÍZ EMBERREL Vecsési VIZÉP—Budaörs 3:0 (3:0) Vecsés, 1300 néző, vezette: Horányi. A vendégek öltözőjében szótlanul készülődtek a játé­kosok. A vezetőik elmondot­ták, hogy megfiatalított csa­patuktól csak tisztes ered­ményt várnak. A VIZÉP öltö­zőjében pedig Kárász edző azt hangsúlyozta, hogy az elbiza­kodottság könnyen megbosz- szulhatja magát. Mint várható volt, már kez­detben a hazaiak vették át a játék irányítását, Budaörs csaK ritkán jutott a vecsésiek térfelére. A 7. percben Mako- vec hatalmas közeli lövését Törzsök kitűnő reflexszel szögletre ütötte. Állandósult Vecsés fölénye, s a 16, perc­ben korszerű támadás gördült. Cserháti, Makovec, Krausz, volt a labda útija, s az utóbbi lövése a VlZÉP vezetését je- lc-tette. A gól után a hazaiak érthetetlenül lefékeztek, játé­kukba több hiba csúszott, Bu­daörs lélegzethez jutott, de ellentámadásaik erőtlenek voltak, úgyszólván semmi ve­szélyt nem jelentettek Bogár kapujára. A 33. percben a ve­csési csatárok ismét „tették- vették” a labdát és Cserháti átkígyózva a védőkön, nagy­szerű gólt lőtt. A 43. percben Trasszer szabadrúgását Krausz kapásbó’ vágta a háló­ba. Közvetlenül ezután Kalász bokasérülést szenvedett . egy összecsapásnál, levitték. Szünet után a Vecsés tíz emberrel folytatta a játékot, mert Kalász fájdalmai foko­zódtak. Ebben a játékrészben is Vecsés támadott többet, csatáraik azonban sok jó hely­zetet kihagytak, főleg azért, mert keveset vállalkoztak lö­vésre, mindent az ötösön akartak megoldani. Budaörs néha túllépte a keménység határát. Gyenge játékukra jel­lemző volt, hogy az első ko­molyabb lövésük csak a 60. percben ment Bogár kapujára. Jók: Cserháti (a mezőny legjobbja!), Krausz, Kalmár, Molnár. Horányi játékvezető a legkisebb szabálytalanságot is lefújta, így elejét vette az eléggé kemény játék elfaju­lásának. Vecsési ifi—Budaörsi ifi 5:2 A jól játszó vecsési ifik már 4:0-ra vezettek, amikor köny- nyelműsködni kezdtek. Buda­örs 4:2-re feljött, de végül a hazaiak erősíteni tudtak és az ötödik góllal beállították a végeredményt. (fekete) MAI MŰSOR Mozik Maglód: Mindenki haza (széles). Monor: Változó felhőzet (széléé). Nyáregyháza: Egyetemisták. Tá' piósüly: Találkozások. Úri: Égihá-* ború. Vecsés: Folytassa, cowbo^ (széles).

Next

/
Thumbnails
Contents