Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

1967. MÁJUS 10., SZERDA «n mcrn Elvándorolnak a szakmunkások a mezőgazdaságból Megoldás: tervszerű képzés, pénzügyi fedezettel A MEDOSZ Pest megyei Bi­zottságán megvitatták az elmúlt oktatási év tanulságait. A szakmai oktatással kapcsola­tos problémák lényege: el­vándorolnak a szakmunkások a mezőgazdaságból. — Hiába végzik el a fiatalok a technikumot, vagy a mező- gazdasági tanulók hiába szer- ' zik meg a szakmunkásbizo­nyítványt — legtöbb esetben továbbra is segédmunkásként és -fizetéssel dolgoznak. Ha szakmunkát adnak is nekik, de a fizetés — segédmunkási A legtöbben éppen ezért ott­hagyják a gazdaságot, s más­hol helyezkednek el. Olyan­ról is tudnak, aki technikumi végzettséggel kocsimosó, mert több fi­zetést kap, — mondották a felszólalók. Miért van ez így? Az értekezleten elhangzott j,helyzet jelentések” megmu­tatták ezt is. A gazdaságok többségében nem „gördítenek akadályt” a továbbtanulás elé, bár tudják, hogy a szakmun­kásképesítés megszerzése Után nem tudják annak meg­felelő munkakörben foglal-" koztatni. A szakmunkáshelyek be vannak töltve, mit lehet tenni, elengedik a gazdaság­ból, ba nem vállalják az ala­csony fizetést és munkabe­osztást. — Ám azt is elmon­dották, hogy egyes szakmák­ban hiányzik a hozzáértő; itt- ott nincs elegendő gyümölcs­kertész, bár többszáz hold gyümölcsösük már termőre fordult. Legrosszabb a szakmun­kásutánpótlás a növény- termesztésben, ahol nem tudják egész évben biztosítani a szakma szerinti foglalkoztatást. A megoldás útját és mód­ját talán a Herceghalmi Álla­mi Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára közelí­tette meg: — Az oktatási, iskolázási terveket a gazdaság igényeinek és lehetőségeinek figye­lembe vételével kell elké­szíteni. Emellett meg kell teremteni a képesítéshez igazodó bére­zés pénzügyi alapját, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás egy­re jobban igényli ? szakmailag képzett embereket. F. I* Ünnepség Zsámbokon Kiváló cím- kongresszusi oklevél Járási versenyzászló Pest megye legjobb földművesszövetkezetének A győztesek, tizennégyen Szakma; lakással - A kútásást is tudni illik - Hat hónapig kóstolgatnak A gázra kell átnyergelni „A párt IX. kongresszusa tiszteletére indított munkaver- senyben a Dunamenti Hőerő­műnél a brigádok közül az Augusztus 20 kétszeres szocia­lista brigád végzett az első he­lyen." A jegyzőkönyvi mondat száraz, tárgyilagos. Hónapok, évek szorgos munkája sűrűsö­dik egyetlen mondatban. Az 1964-ben alakult brigád első nagy sikere ez a győzelem. Büszkék is rá, mind a tizen­négyen. A kazánsori brigád Túlzás lenne patikák tiszta­ságát emlegetni, de tény, hogy a belénkivódott fogalmak sze­rinti „fűtőket” itt nem lehet megtalálni. A kisebb, „csak” egy emeletnyi kazánoktól az ható brigád egyet jelent a ke­vesebb gonddal, a maguk munkájának könnyebbségé­vel. Pádból — padba Az ország legkülönbözőbb részeiből származnak, mégis hamar megtalálták a közös nyelvet. Négyen már koráb­ban is erőművesek voltak, a többi tíz itt tanulta a szakmát. Mit kell tudni egy kazánkeze­lőnek? Sorolják, mi mindent, azután egyikük azt is hozzá­teszi: a kútásást is illik tudni. A nevetés közös emlékre utal: kazánosokként is egész fáintos kutat ástak brigádtársuk, Szűcs Béla újonnan épült há­zánál. Mert a munka mellett ezernyi másít is a nyakukba épületmagas monstrumokig vesznek. Így például a napok­Tavalyi jó munkája eredmé­nyeként a SZŐ VOSZ igazgató­sága kiváló címmel tüntette ki a Zsámbok és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezetet. Ebből az alkalomból ünnepé­lyes termelési tanácskozást tar­tottak a földművesszövetkezet dolgozói és vezetői a zsámboki kultúrotthon ban. Dudás József elnök számolt bie az eredmé­nyekről. A több községre ki­terjedő hálózat dolgozói tavaly 120.9 százalékra teljesítették tervüket s közel 2 millió forint több­letjövedelemre tettek szert. Sokat javult ezen a környé­ken az áruellátás, segítséget ^ kaptak a háztáji termelők is. ^ 1966-ban a földművesszövet- § kezet 232 tagot vett fel, s ma | már meghaladja az 50 ezer fo- ^ rintot a részjegyállomány. Az ^ idén a tavalyinál is nagyobb $ feladatot tűztek maguk elé a J zsámbokiak: 53 millió forintos mat szeretnének Utáni. lebonyo­Felszólalt az ünnepi tanács­kozáson Szikszai Sándor, a Pest megyei MÉSZÖV igazga­tósági elnöke, aki a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV nevében elis­merését fejezte ki Pest megye legjobb földművesszövetkeze­tének és Bodnár Miklóssal, a KPVDSZ megyei titkárával együtt átnyújtotta a szövetke­zet vezetőinek a kiváló címről szóló oklevelet. Dr. Dajka Ba­lázs a Pest megyei Pártbi­zottság nevében átadta a kong­resszusi oklevelet, Gál Géza, a gödöllői volt FJK nevében pedig a járási versenyzászlót nyújtotta át. egy műszakban tizennégy em­ber látja el a kezelést, fel­ügyeletet. Az Augusztus 20 kazánüzemi műszakbrigád tagjai között van üzemlakatos, égőtérkezelő, blokk-kezelő, mozgó kazángépész... Néhány éve még tizennégyükből tizen nem értettek semmiféle szak­mát. Itt tanulták meg a mes­terséget. És itt kaptak nem­csak kenyeret, hanem — la­kást. — Ami nagyon nagy dolog — mondja Nagy István, a bri­gádvezető. — Magam is a cse­peli erőművet hagytam ott. Itt szakmailag is több a fantázia, s a lakás ... Az évek folya­mán tíz brigádtagunk jutott lakáshoz, s ma már egyedül csak Fekete Sándornak van lakásgondja. Az olajat faló vasbendök etetése, kezelése, a folyamatos üzem biztosítása felelősségtel­jes munka. Büszkék arra, hogy megalakulásuk óta — három esztendeje — nem volt kezelé­si hibából származó leállás, a legfőbb versenypont ezzel maradéktalanul teljesült. Az olajsziváréások elkerülése, a biztonságot jelentő, üzemelési tényezőként is fontos tisztaság megteremtése — mint az el­lenőrzések igazolták — ugyan­parkok sétányain. Mozdulataik nyugodtak, mindenki tudja a maga dolgát, a kívülálló is ha­mar meglátja az összeszokott­ság sokféle jelét. Mészár Sán­dor műszakvezető és Horváth László ügyeletes mérnök pat­ronálja a brigádot. Nem ön­zetlenül, hiszen — a megbiz­ban fejezték be egy ideiglenes bekötő út építését a lakótele­pen, a községi népfrontbizott­sággal szerződést kötöttek, ahol társadalmi munka kell, csak hívják őket. Voltak és vanak, akik enyhe gúnnyal szemlélik lelkesedé­süket, s nemigen értik, mi is hajtja ezeket az embereket? Mi hajtja, serkenti őket? — Olyan a munkánk, hogy sen­ki nem lehet meg a másik nélkül. Ez azután — mondja egyikük a társak helyeslő bó- logatása közben — annyira megszokás lett, hogyha — de most már mosolyog az or­ra alatt — egyikük elindul valahová, szalad a többi is utána, Pista meg — bök Nagy Istvánra — mindig igyekszik valahová ... Most például brigádtársai- vai együtt —‘padba. Jónéhány tanfolyamon, szakmai oktatá­son túl vannak, — „a madár ágról ágra, mi pádból padba szállunk” — de ez sem elég. A gáztüzelésre való áttérés megnöveli a brigád felelőssé­gét — az olajnál jóval kénye­sebb a gáz felhasználása —, s ehhez szakmai tudás, biz­tonság kell. A kazánüzem műszakijai — az előadók — már készülnek a tanfolyam­ra, amelynek végén a hallga­csak kifogástalan. Úgy járnak főknak vizsgázniok kell. Már végig a kazánsoron, mint más -járták a kőbányai erőműben, *ssssss*yssjrssssssssssssssssssssssssssss/sy*s forgal­TAVASZI VIZEKEN Az imént még nagy hullámokat verve siklott fölfelé, a szemben folyó Dunával, most hétkésen áU és várja, hegy utasai partot érjenek, vagy éppenséggel onnan lépjenek a fedélzetre. A váltakozóan esős-derült, hideg-meleg időből a hajó is, a fotós is azt a napot fogta ki, amikor ragyo­góan tűzött a nap. Ezernyi hétvégi pihenő, szabadba vá­gyó turista indul Visegrád—Esztergom felé a lassú, de pihentető liajójáraital. tapasztalatcserén, s a látottak alapján vakargatták a fejü­ket, nem is olyan egyszerű ez, de az öreg harcos, Hajnal Imre — aki negyvenöt óta kommunista, s lelke, motorja a brigádnak, s brigádon kí­vül is sok társadalmi munkát végez — szavaival: „látott már a világ nagyobb csodát”. Az- p az nem szökik meg a brigád, i Inkább megszokja. Mert meg­szokta, hogy közös ereje, el- Sszántsága külön-külön is biz- 8 tonságot ad minden egyes tagr Snak. Tenni és beszélni | § A fc k30—35 V 1 t _ Kp ­^ s ^ v.x . >/­. , x ■ ■: " iMÄl Ifil (Gábor teiv.) brigád zöme középkorú, éves férfi. Megálla- § podottak, véleményük van ^már a világ dolgairól s az it- fi teni, erőművön belüli kérdé­sekről is. Ha kell vitatkoz­ónak, veszekednek, a fülét rág- Ó ják a kazánosztály egyik § vagy másik illetékesének, de Ó nem nyugszanak, míg minden N nincs rendben. Nem sietnek ^ el semmit: négy hónapja új § ember került a műszakba. § Hat hónap próbaidőt adtak §neki: addig — mondja Nagy v István — kóstolgatjuk. Ö meg m minket. Mert csak akkor jöj- Ó jön közénk, ha aláveti magát Ó a brigádelvnek: először csele- % kedni, s csak azután beszélni | róla. Vagy még akkor sem. % Mert a szavak keveset számí- Ó tanak ... Ahogy mi mond- ^ juk magunk között, szavak- •; kai nem lehet a kazánokban Ó befűteni. t Lassan összeáll tehát a kép, i> lényegében mi-minden kellett ; ahhoz, hogy a Dunamenti Hő- < erőmű többi brigádja előtt — >! s azok eredményei sem lebe- § csülendők — megszerezzék az } első helyet. Sok apróság is | van ebben. Például olyasmi, Ó ho'™ a jutalmul kapott péT)- Ó zeket — négyszer kaptak pénzjutalmat, legutóbb 1800 forintot — közös kasszába te­szik, s ha valamelyik brigád­tagnak kölcsön kell, ebből kap. „Ne szaladgáljon idegé­nekhez” — adják magyaráza­tát. A nagykazánoknál Hor­váth János pedig a „kisisko­lát” említi. A felszínnél mélyebbre Ez a „kisiskola” is jellem­ző apróság a brigád életéből. Nagy István, aki maga is kommunista, nem éri be a brigád szorosan vett termelé­si eredményeivel, de még a társadalmi aktivitással sem. Többre, a felszínes politikai ismereteknél mélyebbre akar iutni társaival együtt. A bri­gád neve Augusztus 20., de még egyikük sem volt a Par­lamentben. Már megvan a dá­tum, amikor családostul meg­látogatják a törvényhozás há­zát, kellő magyarázatot, is­mertetést kapnak, s előtte maguk is, egymás között el­beszélgetnek az alkotmányról, a nemrég lezajlott választá­sok után megalakult ország- gyűlés növekvő szerepérőL Részesei az Erőműnél ki­bontakozott jubileumi mun­kaversenynek, de nemcsak termelési vállalásokat tettek, hanem sok mást is elhatároz­tak. így a többi között azt, hogy brigádon belüli előadáso­kon, beszélgetéseken megis­merkednek a Szovjetunió öt­ven év alatti fejlődésével, a forradalom napjainak esemé­nyeivel, az összefüggésekkel. Három esztendeje tizen­négy, innét meg onnét jött ember határozta el, megpró­bálja közösen. A győztesek mai, erős tieznnégyese, a ver­senyben elért első hely azt bizonyítja, hogy szigorúan tartják magukat a brigádelv­hez: először cselekednek... Mészáros Ottó Villanófény Sióban igazság... VannaR dolgok, melyek sok­szor és sokhelyütt elhangzanak, s a szavak igazságát senki nem vitatja, csak éppen a tett ma­rad el, a gyakorlat nem válto­zik. A Szerszám- és Gépelem- gyárak porkohászati gyára bá­li yaszerszám üzemének dolgo­zója, Stifft Nándor az egyik termelési értekezleten apróság­nak, lényegében egyéni pa­nasznak tűnő dolgot tett szó­vá. Elmondotta, hogy legjobb esetben is ötvenszázalékos ál­lapotban levő — tehát félig el­használt — esztergapad került hozzájuk. A masinára mégis úgy állapították meg a nor­mát, mintha most került volna ki vadonatúj an a gyártó üzem­ből. Valóban nagy a különbség el­használt és új gépek között. Nem véletlen, hogy a párt iparpolitikája hosszú évek óta szorgalmazza a műszaki nor­mák kidolgozását és alkalmazá­sát, az úgynevezett sima idő­normák helyett. A műszaki norma magába fogialja a gép állapotát is, tehát elejét veszi minden, jogos és jogtalan rek­lamációnak. Sajnos, a műszaki normáik alkalmazása még ma sem általános. A Vác városá­ban végrehajtott felmérés pél­dául megállapította, hogy a tel­jesítménybérben dolgozóknak csak mintegy fele végzi mun­káját műszaki normák alapján, a többiek — márpedig az ipari gyakorlattal ismerős nagyon is jól tudja, mi minden torzítja lefelé meg felfelé is ezeket — idönorma alapján tevékenyked­nek. A munkás tehát, aki 6zóvá tette az esztergapad ügyét, na­gyon is lényeges dolgora ta­pintott rá, egyéni panasza na­gyon is közös ügy. A szóban kimondott és elismert igazság, a műszaki normák fontosságá­ról és jelentőségéről a korsze­rű termelésben, még nem azo­nos a gyakorlati igazsággal. £s nagyon ideje, hogy üzemeink­ben most már a szavak helyé­be a gyakorlat mindennél töb­bet érő igazsága lépjen. Mert ez normakérdésben is a köve­telmények alapvető — normá­ja! (m. o.) Ezrek a határban PALANTALJÁK A PARADICSOMOT ígéretes a tavasz Gödöllő környékén is Űjult erővel fogtak a kinti munkákhoz a hét elején a gödöllő környéki termelőszö­vetkezetekben. Errefelé keve­sebb kárt okozott a tél végén összegyülemlett csapadék, s az utóbbi hetek fagyos időjá­rását sem sínylette meg a nö­vényzet. Csupán egy-két he- lven keletkeztek kisebb ká­rok, Csömörön a Haladás T-rmelőszövetkezet korábban földbe került paradicsom pa­lántáit csípte meg néhány holdon a talajmenti fagy. Minthogy azonban kockázat- vállalással kötöttek szerző­dést a primőrtermesztésére, az új rapalántázással járó többletköltség megtérül a szövetkezetnek. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályán elmondották, szerte a járás­ban megfelelően halad a ta­vaszi munka. Elvetették már a kukoricát, sokhelyütt már ki is kelt. Szépen fejlődnek az őszi vetések, jó termést ígér a gabona. Ezekben a na­pokban a járás paradicsom- termesztő közös gazdaságai­ban Csömörön, Mogyoródon, Pécelen, Zsámbokon, de más i-jzségekben a Galga mentén is sok ezren dolgoznak a ha­tárban, palántálják a paradi­csomot. Zsámbokon tegnap közel 500-an voltak kinn a földeken, s eddig 110 holdra ültették ki a palántákat. A járásban biztatóak a kilátá­sok, ígéretes az idei tavasz. 42 esztendő... Jó volna tudni, mire gondolhat esténként, amikor becsukja a boltot, s lassú léptekkel hazafelé indul, családjához. Eszé­be jut-e vajon az a sovány siheder, aki akkor volt, amikor először állt a pult mögé az al- bertirsai vas- és műszaki áruk bolt­jában? Negyvenkét éve egy helyen. Ha a hűség ju­talmazására lenne kormánykitünte­tés, én Lavicska Kálmán boltveze­tőnek adnám. A mellé a sok-sok másfajta kitünte­tés mellé, amit 1954 óta, szinte évente kapott. Odatenném a leg­frissebb, a kiváló földművesszövet­kezeti dolgozó jel­vény mellé, ami május elsején ke­rült a kombinált szekrény vitrinjé­be. Amikor a negy­venkét évet kér­dik tőle, tűnődve utána számol. így szalad az idő? Az- ám, a cégtábla négyszer változott a feje fölött! Csak ő maradt az, aki volt: udvarias, megbízható. Négy évtized alatt egyszer sem volt leltárhiánya. Hogy csinálta? — Mindig ren­des, becsületes munkatársaim voltak, senki sem törekedett jogta­lan haszonszerzés­re — válaszol a kérdésre. — Arra mindannyian vi­gyázunk, hogy az áruátvétel rend­ben történjék. Ami egyszer be­kerül a raktári nyilvántartásba, az már nem tűnhet el nyomtalanul. Szóval, ennyi az egész. Ilyen egy­szerű. Nem kell hozzá más, csak gondos áruátvétel, egy kétszeres szo­cialista brigád- címmel kitüntetett bolti kollektíva — meg egy lelkiisme­retes boltvezető. Akinek nemcsak az árura, hanem beosztottjaira is van gondja. Törő­dik műszaki kép­zettségükkel, az­zal, hogy az árut megismerjék, ke­zelését a vevőnek elmagyarázzák, ha kell, otthonában beszereljék. Ennyi az egész, A többi, az a negyvenkét esz-1 tendő, szorgoi munkában, becsű* leiben, az mái magától ment. .< ny. é.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents