Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
g^BÍflP 1967. MÁJUS 7., VASÁRNAP Dürrög a túzok Országszerte megkezdődött az idei vadászati évad egyik legérdekesebb eseménye, a túzokdürgés. Ez a kiveszőiéiben levő európai óriósmadár hazánkban főleg a Tiszántúlon, a Duna—Tisza közén és a Kisalföldön tanyázik viszonylag nagy számban. A legutóbbi felmérések szerint túzokállományunk — hatékony védelmi intézkedések révén — biztató fejlődésnek indult, létszáma megközeliti a négy és fél ezret. Nagyvadnak számít a túzok, külön engedéllyel és csakis golyóval szabad lőni. Április elején megérkeztek külföldről az első túzokvadász-csoportok. A kijelölt területeken a külföldi és hazai vadászok együttesen 50—60 násztáncot járó, dürrögő túzokkakast lőhetnek ki az idei tavaszon. A túzokkakast — főleg a ritkaságánál és a megközelítés, elejtés nehézségeinél fogva — a legérdekesebb vadásztrofeák közé sorolják. Szabad út a propán-buf ónnak Megszűnik a kiutalás - Üzemben a tehertaxik Gázvonat a Balatonhoz-Palackok házhoz szállítva A jó hír már nem késik sokáig, július elsejétől szabadon vásárolhat mindenki gázkészüléket és gázpalackot. Megszűnik a kiutalás. Mindennek előfeltétele — többek között — a Budaörsön felépített és nemsokára teljes kapacitással dolgozó új propán-bután palacktöltő telep. Legalább ilyen fontos feltétel a gyors szállítás. Az 1-es AKÖV munkatársa Bíró Kálmánná nyilatkozik erről. — Az első lépés a tehertaxik üzembeállítása volt Pest megyében. Cegléd, Vác, Gödöllő kapott állomást. Most Szentendrén is létesítettünk egyet. Már reklamálják és sürgősen kérik Aszódon, Nagykőrösön, Erden, Monoron. — S nincs kocsi? — Jármű van, az akadály kívülállónak mulatságosan hat: nincs hozzá taxióra. Külföldi gyártmány, várni kell rá. — De térjünk vissza a kiinduló témához. — Megkezdtük a propánbutángáz házhozszállítását Gödöllőn. Még egy kicsit nehézkesen megy, de néhány hét múlva már nem lesz okunk a panaszra. Egy palack elszállítása és egy töltött tartály visz- szahozása 9 forint. Szeretnénk elérni, hogy minden csereteleppel rendelkező településen előbb-utóbb menetrendszerű „gázjáratok” álljanak a lakosság rendelkezésére. — A budaörsi töltőállomástól ki szállít? — A mi feladatunk, hogy július elsejétől naponta 12 ezer megtöltött palackot vigyünk el. Részben Pest megyébe, részben Budapestre, részben a Balaton környékére, egész* Keszthelyig. Erre a célra sp ciális „gázvonatokat” indítun — Budapest? — Naponta 2500—3000 cin re fuvarozunk, s bizonyé hogy a készülékek forgalm; nak zöld útja még jobban megnöveli a fogyasztók számát. Egy ember, akár több palackot is vásárolhat és tarthat odahaza. Mindezt szívesen vállaljuk. Mindössze egyetlen kívánságunk van: adjanak engedélyt arra, hogy a töltőállomáson dolgozó rakodóink, kezelőink szociális létesítményekhez jussanak. Az elutasító válasz alighanem a növényvédő légiflotta repülőterének közelségét hozza fel indokul. Ez azonban nem fogadható el, mert a gáztároló gömbalakú tartályok sokkal magasabbak, mint amilyen a földszintes, vagy akár egyemeletes szociális épület lenne. így sem tisztálkodási, sem étkezési lehetőséget nem biztosíthatnak. Szükség esetén a szakszervezet feladata, hogy kiharcolja. — t. gy. — Jelentés a fagykárokról Születés, házasság, halál... Vizsgáznak az anyakönyvvezetők Ki az apa? — Ki köthet házasságot? „boldogító Anyakönyvvezetők vizsgáztak a minap Cegléden: a járás községeiből, Ceglédről, de itt adtak számot az anyakönyvvezetés tudományában szerzett felkészültségükről a nagykőrösiek is. • MIÉRT KELL VIZSGÁZNIUK AZ ANYAKÖNYV VEZETŐKNEK? — Az anyakönyvvezetés az államigazgatási feladatok egyik legbonyolultabb ága, — mondja dr. Both Zsig- mond, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. — Az anyakönyvvezetők az emberi élet sorsdöntő eseményeit regisztrálják: a születést, házasságkötést és a halált. Ha helytelen adatok kerülnek az anyakönyvekbe, sok jogi bonyodalom származik belőle ... • KI A GYEREK APJA? Rendezett családban született gyermek esetében ez nem okoz problémát. De ki tekinthető a gyermek apjának a férjétől három éve külön élő asz- szony esetében? Jogszabály szerint: a férj. S a lányanya gyermekének ki az apja? Aki elvállalja az apaságot írásbeli elismerő nyilatkozatban. De elvállalhatja-e bárki? Az anyakönyvvezetőnek azt is vizsgálnia kell, hogy az „apa” és a született gyermek között megvan-e a törvényesen előírt tizenhat év korkülönbség. S ha semmiképpen nem állapítható meg az apa kiléte, akkor az „apa rovata” üresen marad az anyakönyvben — három évig. Akkor viszont kötelező a gyermek „családi jogállásának” rendezése — s ha még mindig nincs meg az apa — a gyermek az édesanya előnevét kapja az anyakönyvben. • S A HÁZASSÁG KÖRÜLI BONYODALMAK? Az anyakönyvvezetőnek mindenekelőtt meg kell vizsgálnia: nem ütközik-e a házasság törvényes akadályokba? Például: nincs-e érvényes házasság valamelyik fél részéről? Törvényes akadály az egyenesági rokonság is, oldalágban a testvérek közötti házasságot nem engedi a törvény. De az életkor is lehet akadály. Tizenhat- éven alul — mindkét nemnél — tilos a házasság! S a másik: tizennyolc éven alul — de tizenhaton felül — csak gyámhatósági engedéllyel mondhatják ki egymásnak a igent” a fiatalok. • A HALOTTI ANYAKÖNYV REJTELMEI? Akit ebbe beírnak: jogilag éltávozott ebből a világból. Itt aztán igazán nem szabad té-r vedni, • semmilyen adatban. Ilyen kérdés is elhangzik a vizsgán: „Mit ír be az anya- könyvvezető egy ismeretlen holttest esetén, melynek személyazonossága sehogysem állapítható meg?” Ritka eset, de előfordulhat. Ilyenkor a holttest felismerhető adatai — életkor, hajszín, stb. — kerülnek az anyakönyvbe, s hs már más nem állapítható meg akkor ennyi: „22 joga van” .. Ezek a végletes példák mutatják: nem olyan egyszerű a; anyakönyvvezetői vizsga. (ferencz) Az elmúlt hetek hűvösebb, időnként fagyos időjárása alapos próbára tette a mező- gazdasági üzemeket. A hirtelen jött éjszakai fagyokat az eddigi jelentések szerint országszerte mintegy 45 OOP ka- tasztrális holdon sínylették meg a szántóföldi növények. A kalászosokon kívül különösen a primőröket, a korai burgonyát érte károsodás. Az Állami Biztosítónak eddig 137 községből jelentettek fagykárt a közös gazdaságok. Pest megyében csak kisebb károsodás érte a kalászosokat s a lapá- lyosabb részeken a már kiültetett palántáik, valamint a korai burgonya sínylette meg a szeszélyes időjárást. Amint az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságán elmondották, komolyabb károkról nem érkeztek be jelentések. Az itt- ott mutatkozó károsodás csekély mértékű. Hazatérés Mindig ünnepélyes pillanat. Az öreg kéménytetőn a régi fészekre most is megtért a gólya. Míg él, mindig visszakívánkozik. A hidegebbre fordult idő ellenére csaknem mindenhonnan jelezték, hogy itthon vannak, megjöttek már. A humoristák sem sza- laszíják el az alkalmat s arra mmszt&m " Magsa apellálnak, hogy a gólyáknak bokros teendőik vannak — a népességszaporulat javítása ügyében. Mintha ez a gólyákon múlna ÉDESANYÁK M ost, hogy ezeket a sorokat írom anyák napjára, eszembe jutnak az alvó porontyokat cipelő fiatal mamák a hajnali villamosokon, eszembe jut, csak úgy általában a második műszak, és konkrétan kolléganőm, amint szombatonként karján két nehéz, tömött szatyorral indul hazafelé. Eszembe jut mindaz a sok fáradozás, amelyet évenként, visszatérően megszoktak köszönni ilyenkor. De mielőtt árnyékossá válna a kép, eszembe jut az is, amire mintha ritlcáb- ban kalandoznának gondolataink, ha az anyaságról beszélünk; hogy az anyaság nemcsak gondot, lemondást, fáradozást jelent, de a szülés, az emberré nevelés elemi, ösztönös, ősi örömét is. Sőt, elsősorban ezt jelenti. Vajon azért esik az anyaság örömteli tartalmáról kevesebb szó, mert a hozzátartozó árnyoldalak oly nagyon sürgetik a megoldást, az igazságosabb munkamegosztást a termelésben, az egyenlőbb munkaelosztást a családban? Bizonyára így van. e most, az édesanyák napján, amikor mindenhol őket köszöntik, mennyire aktuális ez a gondolat, hogy a családban a fő szerep változatlanul — sőt, mióta az egyedüli családfenntartó fogalma elévülőben van, az édesanyáé marad mindig, hiszen ez a főszerep az anyaság maga, melytől a nőt sem a férfi, sem a társadalom fel nem mentheti — s ezt maguk a nők kívánják legkevésbé. Hogyan segíthet, köny- nyíthet a férfitársadalom és a társadalom az édesanyák gondjain? Segíthet anyagiakban — szép újabb jele ennek a szándéknak az életbe lépő anyasági segély — és támogathat másként is. Például azzal, ha társadalmunk az eddiginél még jobban felfedezi, méltányolja az anyai hivatás fő, örömteljes és derűs tartalmát. rost tehát, mikor befejeM D anyák napjára írott sorokat, emlékezem nemcsak a hajnali bölcsödébe szállításról, a délutáni tömött cekkerekről és az esti gör- nyedésröl a mosófazék fölött —, de eszembe jut a tolató kismamák titokzatos, lomha mosolya, a várandós anyák különös' szépsége, a hintőportól illatos kisbabákkal megrakott tolókocsi a szülészeti osztályokon, egy asszony szép, fáradt nevetése, amelyet akkor lestem el, amint rákpiros és ráncos, krákogó kis újszülöttjét nézte, akit lábánál fogva, fejjel lefelé mosdatott meg először a madám. Eszembe jutnak az apró igazságtevések, felvakart hegek a kamasztérdeken, maszatos orrocskák felett sugárzó gyerektekintetek, húsos lábacskák, az „eltörött a mécsesek”. Eszembe jut keleti ikonok és gótikus székesegyházak madonnáinak távolba nézése. Eszembe jut, hogy egy- egy kisgyerek állítólag naponta kétszáz kérdést tesz fel, ha módja van rá, és hogy csak egy anya hajlandó ugyanennyiszer válaszolni. Eszembe jut, hogy az édesanya hivatása azt is jelenti, hogy a felnőtté növekedésig minden egyes pillanatban készenlétben a beavatkozásra, szinte eggyé nő gyereke sorsával. , e nem is lehet külön beszélni az anyaság öröméről és gondjáról. Hiszen az édesanyák hivatásának örömteli tartalma percenként a törődés fáradságos formájában jelentkezik: a két dolog ösz- szenött, csak együtt létezik. Ezért tehát, amikor ma az édesanyákat ünnepeljük, amikor a sok fáradságot köszönjük, egyúttal az anyai hivatás sok-sok öröméről is emlékezünk. P. A. D — Említene ilyen példákat? — Itt van például Sz. D.-né ügye. Még máig sem fejeződött be, pedig sok-sok fórumot bejárt már. Az ügy még 1952- re nyúlik vissza. Három nagy szobából, konyhából, előszobából, fürdőszobából, verendá- ból állt Sz. D.-né és leánya lakása. Abból egy szobát, konyhát, előszobát S. I.-nénak kiadott. Attól kezdve kizárólagosan két szobát (az egyikből konyhát csinált) és a fürdőszobát használta. 1962-ben B. F. költözött S. I.-né helyére, aki Sz. D.-nével megegyezve a saját költségén külön bejáratot biztosított a maga számára a kapualjban és a konyhaajtót befalaztatta, ezzel gyakorlatilag teljes mértékben elkülönítette a maga lakrészét Sz. D.-né lakásától. Így a két lakás két önálló bérleménnyé alakult. B. F. elköltözése után azonban Sz. D.-né a befalazott ajtót hatósági engedély nélkül kibontatta, s olyan igénnyel állt elő, hogy a lakás minden helyisége őt és a lányát illeti meg. Azóta két bíróságot is megjárt az ügy. Igaz, hogy a törvény betűje szerint mérlegelés tárgya lehet az ügy, de a közvélemény ezt a mérlegelést csak annyiban fogadja el, hogy mindenkinek annyi szoba járjon, amennyit a törvény megítél. Márpedig a törvény két személy részére biztosít egy szobát. Ezért harcolunk továbbra is a magunk igazáért. — Voltak más, hasonló ügyek is? — Sajnos, igen. Itt volt pél- Jául P. Gy. ügye. Két szoba összkomfortos lakást használt három tagú családjával. A lakás harmadik szobájában és az előszobából nyíló konyhában P. Gy. anyósa lakott. Miután meghalt, ez a szoba- konyhás lakrész megürült, ki akartuk utalni Sz. M.-nek. P. Gy. azonban megfellebbezte döntésünket, arra való hivatkozással, hogy a lakást társbérletként használták anyósával, egyébként is foglalkozása miatt külön szobára jogosult. Jóllehet, a lakás társbérletté nyilvánítását P. Gy. 1953 óta nem kérte, társbérletet pedig csak hatósági engedéllyel lehetett kialakítani... jogszabályi döntés alapján mégis harmadmagával használja ma a három szobát. A törvény betűje szerint ugyan nem történt szabálytalanság, de vajon egyezik-e a törvény szellemével az ilyen irányú döntés a nagyon nehéz váci lakáshelyzet ismeretében? Amikor nem egy olyan igénylőt tartunk nyilván, aki több, mint tized- magával él egy szobában, méghozzá úgy, hogy a fia közben megnősült, a lánya férjhez ment. . vagyis több család él egyetlen szobában. — Milyen más gondok, problémák akadnak lakásügyekkel kapcsolatban? — Például... az 1953 után épült lakásokkal az építtetők szabadon rendelkeznek, és ha valaki egy új lakást épít, nem kényszeríthető arra, hegy oda beköltözzön. Rendszerint csere útján értékesíti régi lakását olyan formán, hogy az új lakásba beköltözteti a cserélő felet, egy idő után pedig átEzerháromszázból hetven Nyomasztó lakásgondok Vácott Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása Ismeretes, hogy a tizenöt éves lakásépítési terv 1975-ig egy millió lakás építését irányozza elő. Ebből a második ötéve terv időszaka alatt 282 000 lakás épült fel. A harmadik öt éves tervben 300 000 lakás építése szerepel. Sok szó esett erről a kérdésről a párt IX. kongresszusát is. Kádár János elvtárs beszámolójában a következőket mon dotta: „Az elosztási rendszert is javítani kell, oly módon hogy abban a tanácsok főszerephez jussanak és az elosztás t nyilvánosság ellenőrzésével történjék. Az elosztás igazságosabbá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszeré\ is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresői pedig ne igényelhessenek és ne kaphassanak állami bérlő7» Ezek a gondolatok vezettek el Vacra, a megye legnagyobb ipari városába: — Milyen gondok, problémák nehezítik jelenleg is még a lakáselosztással foglalkozó szervek munkáját? Vác városában ezerháromszáznál több lakásigénylőt tartanak számon. Négy esztendővel ezelőtt a tanácstagok bevonásával úgynevezett „százas-listát” készítettek a legsürgősebb igényeket figyelembe véve. A listán szereplők közül mintegy hetven család igényét sikerült kielégíteni azóta, jóllehet köztudott — lapunk is gyakran írt már róla — a hetvennél sokszorta több lakás épült az elmúlt hét esztendőben Vác városában. A Dunai Cement- és Mészmű négyszáznyolcVannégy lakásán kívül I960 óta még négy- százötven lakás épült állami beruházásból a város területén. Ugyanakkor még a száz legsürgősebb helyi igénylőt sem tudták kielégíteni, pedig azóta már újabb lakásokat is életveszélyessé nyilvánítottak. Elsőként Arany Istvánt, a városi tanács vb-titkárát kerestük fel kérdésünkkel: — Miért Ilyen lassú az Igények kielégítése Vác városában? — A közönség általában tévesen értelmezi az újságokban a lakásépítkezésekről megjelenő tájékoztatásokat. Ügy gondolják, hogy minden, a városban épülő lakás felett a tanács rendelkezik. Ez pedig tévedés. A városi tanács lakáshivatala az állami beruházásokból épülő lakásoknak csak a tíz százalékát kapja meg. Ezen felül a tanács rendelkezik a megüresedő állami lakásokkal és az 1953 előtt épült személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezésű (Három szobánál nagyobb lakások. A szerk.) lakások megüresedő lakrésze felett, ha a tulajdonos vagy annak fel-, illetve lemenő rokonsága nem tart rá igényt. Ez utóbbi két kategória azonban estik igen minimális lehetőséget biztosít számunkra. Marad tehát a tíz százalék, az viszont nagyon kevés. — Beszélik a városban, hogy olyan emberek is lakáshoz jutottak, akiknek autójuk van. — Azokat a lakásokat nem a városi tanács utalta ki. De nemcsak az ilyen esetek miatt marasztalja el a közvélemény a városi tanács lakáshivatalát, jogtalanul, hanem más ügyek kapcsán
