Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

HOHOB'VIDÍKI m IX. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM 1967. május ö., péntek Vétek lett volna a lehetőséget ki nem használni... 400 ezer forint haszonra számítanak Az úri halgazdaság „felhozta" a megyét Érdekes adatokkal találkoz­tam a „Halászat” című folyó­irat márciusi számában. A lap közli, hogy az ország termelőszövetkezeti tógazda­ságai közül az úri Béke Tsz a második helyen végzett az el­múlt évben: 35 hold területén a bruttó halhozam 1028 kiló volt holdanként. Pest megye 1965-ben a me­gyék versenyében még az Utolsó volt. Azóta az úri tsz jó eredménye nagymértékben hozzájárult, hogy 1966-ban a harmadik helyre jött fel. A tsz tógazdaságát Koszto­lányi Kálmán főkönyvelő irá­nyítja. Körülbelül 15 perc alatt értünk a helyszínre motorke­rékpárral. Uttalan utakon ro­bogunk, de a főkönyvelő biz­toskezű vezető. „Kissé össze- rázva" lépek ki az oldalkocsi­ból. — Ha a halakkal is ilyen jól tud „bánni”, akkor ott nem lehet baj. — Azt mondják, egy jó fő­könyvelő mindenhez ért — vá­laszol nevetve. Ragyogó napsütésben tárul elénk az alsó tó 35 held- nyi tükre. Gyenge szél fodrozza a vizet, s mintha a halak is éreznék a jó időt, fel-felugranak, s nagy csobhanással esnek újra visz- ßza. — Valóban reagálnak a jó időre, pontosabban a mele­gedő vízre, ilyenkor növek­szik az étvágyuk, élénkek, vagyis „jól érzik” magukat, A tavat patak táplálja, s a völgyet gáttal zárták le. A gát közepe táján zsilip van, az egyik szélén pedig úgyne­vezett árapasztó, a felesleges víz elvezetésére. A zsilipen a tavat ^teljesen le lehet enged­ni, ez' az őszi lehalászáskor Szükséges. Az átlagos víz­mélység 2,5 méter, de a köze­pe táján, a zsilipnél eléri a négy métert. A gáton találkozunk a hal­őrrel, Mázás Istvánnal. Csen­des beszédű, nyugodt ember. Ezt nemcsak a kora indokolja, *— 67 éves —, hanem ahogy mondja, a hal nem szereti a Zajt. —: Szép, nyugodt munka le­het ez, szinte pihenés — mon­dom. — Félig igaz csak, amit mond, meit pihenésről azért nincs szó. Reggel négy, fél Öttől este nyolc, fél kilencig is itt vagyok — és sorjában elmondja, hogy az etetéssel, trágyázással, no meg az ille­téktelenek távoltartásával ugyancsak elmegy az idő. — Mióta halőr? — 1964 óta, mióta megkez­dődött itt a tó feltöltése, és a halak betelepítése. — Azelőtt hol dolgozott? — Mezei munkán, növény- ápolásnál, és gyümölcsösben. De most már nem mennék el innen, megszerettem ezt a munkát. Kosztolányi elvtárs szaksze­rűen elmagyarázza a halak etetését. Ocsút, kukoricát, s egyéb abrakféléket megdaral­va, beáztatva szórják a vízbe megjelölt helyeken. Napi négy mázsát használnak fel, az egész évi felhasználás mint­egy 16 vagon. Trágyázásra sertéstrágyát használnak, el­sősorban azért, hogy a halak táplálékául szol­gáló algák, planktonok el tudjanak szaporodni. Átmegyünk a felső tóhoz. Ez mintegy másfél hold hosz- szan húzódik, nem is tónak néz ki, hanem rendezetlen fo­lyócskára emlékeztet, melyen itt-ott kis szigetek képződtek. — Itt negyvenhárom hold víz­felület van — tájékoztat a fő­könyvelő. A gátnál jelenleg is dolgoznak, hulliámtörőt építe­nék. ”;-w" -----­F aragó János, a másik halár is segít az építőknek. Jugo­szláviából származik, a Duna mellől, régi halász családból. Úri községbe nősült, így csak természetes, hogy a tóhoz jött dolgozni. Beszélgetés közben, dobóhá- lót vesz elő. — Nézze meg, milyenek az egynyaras halaink — mondja, s engem hátraintve, lassan a part felé indul. Rövid szemlé­lődés után lendül a háló, s már húzza is kifelé. Számo­lom a zsákmányt: kilenc kisebb, 18—20 de­li ás és két másfél kilós ponty az eredmény. Egy újabb dobással még hét darabot sikerül fogni. — Ezek a kicsik őszre elérik a kilós súlyt, és mehetnek el­adásra. A tsz irodájában tovább faggatom Kosztolányi Kál­mánt. — Hogyan kezdődött, mi adta az ötletet? Monors-erdőn lőnek a legjobban A monort MHS a közelmúlt­ban rendezte meg a Népköz- társasági Kupa járási döntő­jét. A versenyen a megyei lövészcsapatok közül a Mo- nor, Monori-erdő és Vecsés vett részt. A versenyből Monori-erdő csapata került ki győztesen. Ez az eredmény dicséretes, mivel egy újonnan alakult csapat érte el. Utánuk Ve­csés, majd Honor verseny­zői következtek, akiket a rendezésért és a verseny fe­gyelmezett levezetéséért di­cséret illet. A vezetőbíró Hos- tisovszki Géza és Szentgyör- gyi százados volt. — öt évig voltam tsz-elnök Baranya megyében, a tsz-ben nagyarányú haltenyésztés folyt, én magam 1955 óta fog­lalkozom hallal. Itt az úri tsz- ben 1964-ben kezdtük öt holdnyi területtel. Jók a természeti adottsá­gok, takarmányunk bőven van, vétek lett volna nem kihasználni e lehetősége­ket. 1965-bein üzembe állt az alsó tó, 35 hold területtel és tavaly lett készen a felső 43 holdnyi területtel. Minden munkát a saját erdőnkből végeztünk, mintegy félmillió forint ér­tékben. A holdanként! hoz,am tsz-eknél országos átlagban három és fél, az állami gazda­ságokat is beleértve négy és fél mázsa. A mi eredmé­nyeink tehát jónak mondha­tók. Tavaly a bruttó jövede­lem elérte a félmilliót csak az alsó tóból. Az idén a két tóból értékesíteni szeretnénk hat és fél, hét és fél vagon halat, a bruttó jövedelmet szeretnénk megduplázni. Körülbelül 400 ezer forint tiszta haszonra számítunk. Van egy ösztöndíjas techni­kumi hallgatónk, akit majd betanítunk a haltenyésztés fortéliyaira. Addig, amennyire időm engedi, továbbra is igyekszem-- tapasztalataimat hasznosítani. (tt) Összefogtak az amatőr kertészek \ Egy lépés „ Gyomra kert város felé A gyömrőiek úgy vannak a házi kertjeikkel, mint álta­lában a községgel. Ha ma­gasról nézzük — a környék legszabályosabban parcellá­zott települése, közelről vi­szont por- és sártenger. Ami a házi kerteket illeti, máig is helytálló ami 1959-ben a Monor és Vidékében meg­jelent: „Sok ezer kert és sok ezer kontár kertész, aki nagy ügybuzgalommal, több szor­galommal, mint hozzáértéssel tevékenykedik a 100—200 öl- nyi kertecskékben, próbálván abból minél többet kicsikar­ni: gyümölcsöt is, zöldséget is, virágot is. S hiába — nem megy. Nem, mert az akarás nem elég.” A tájékozatlanságot, a ma­gára hagyottság nyomasztó érzését, a kapcsolatok hiánya miatti hátrányokat a kerttu­lajdonosok önmaguk is érez­ték. Ezért szorgalmazták a szövetkezetbe tömörülést. így alakult meg az elmúlt év februárjában Gyomron a munkás kertszövetkezet azzal a céllal, hogy érdek- képviseleti szerve legyen a házi kerttel rendelkező gyom­rot amatőr kertészeknek. A szövetkezet, amely jelenleg 52 tagot számlál, jóváhagyott alapszabállyal működik, és az fmsz támogatását élvezi. Ügyeit — társadalmi mun­kában — választott intéző bizottság intézi, melynek el­nöke dr. Bereczky Zsigmond pedagógus, a 2. számú álta­lános iskola köztiszteletben álló Zsiga bácsija. Tőle ér­deklődünk az eltelt év ered­ményeiről. — Az elmúlt év őszén a hiányos gyümölcsösök pót­lására fajtaazonosságot sza­vatoló állami faiskolákból származó gyümölcsfacsemeté­ket szereztünk be. Házi kert­jeink állományát 500 új gyü­mölcsfával frissítettük fel. A növényvédelem érdekében a járási művelődési házban filmvetítéssel kísért ismeret- terjesztő előadásokat szer­veztünk, majd ebben az év­ben tíz előadásból álló növényvédelmi tanfolyamot fejeztünk be. — Mi jellemzi a szövetke­zet szervezeti életét? — A tagok havi három fo­rint tagsági díjat fizetnek. Összejövetelt kéthavonként tartunk. Ezeken a napirenden levő időszerű növényvédelmi problémákat beszéljük meg — válaszolja Zsiga bácsi, aki maga is sok éves tapaszta­lattal rendelkező gyakorlati ember. — A tagok tovább­képzésének biztosítására két folyóiratot is járatunk több példányban. — S a jövő tervei, távla­tai? — Szeretnénk — hangák a szerény válasz — megfe­lelő felvilágosítással megszün­tetni községünk házi kertjei­nek szomorú képét, amelyet a p ajzstetűtől elszáradt alma­fák, az idő előtt megsárgult falevelek, s a különféle fér­gek munkája nyomán földre hullott gyümölcsök látványa okoz. Az fmsz három per­metezői bocsátott rendelke­zésünkre. Távolabbi célunk olyan egységesen irányítani a gyümölcstelepítést, hogy a kertszövetkezet a jövőben ké­pes legyen esetleg saját elárusítóhelyet nyitni. A községi tanács eddig min­den támogatást megadott. Varga Imre tanácselnök-he­lyettes nemcsak hivatalból, de szívből vállalt részt a vezetés­ből. Hasznos lenne azonban, ha a tanács a községben ér­vényt szerezne a gyümölcsö­sök telepítésénél a szomszé­dos határtól betartandó ül­tetési távolságok tárgyában hozott földművelési rendelet­nek. Továbbá szükség lenne olyan tanácshatározatra, amely kimondaná, hogy a házi kertben nem nevelhető gyümölcsfán kívül más fa, például akác, amelyek több­nyire közel a határhoz vagy a határra vannak ültetve, s messze beárnyékolják a szom­szédos termelők gyümölcsö­sét. Gyömrőn, különösen az öregfaluban lenne erre szük­ség. Az első lépések tehát meg­történtek: van már Gyömrőn olyan szerv, mely a házi ker­tek tulajdonosait összefogja, gyümölcsfa- és műtrágyaigé­nyüket, gyümölcseladási, va­lamint kisállattenyésztési problémáikat megoldja. Jó lenne, ha a szövetkezés elő­nyeit minél többen felismer­nék, mert akkor elérhet­nénk, hogy az idegen, aki majd az elkövetkező években elvetődik a községbe, ne csak a szép családi házakban, de szakértelemmel kezelt, gaz­dag gyümölcsösökben is gyö­nyörködhessen. Palotai Sándor Öt falu fiataljai elhatározták... A tápiósülyi művelődési ott­honban sokan látogatják a klubestéket. A színházterem­ben nemrégiben jól sikerült vetélkedő zajlott le. Érdeklődésemre Bácskai Ist­ván művelődésiotthon-igaz- gató elmondotta, hogy a tápiő- sápi, kákái, tápiószecsői és úri A Négyszázhatvankilenc forint vidám története (Foto: Szabó) A gombai általános iskolá­ban nagy várakozás és izga­lom előzte meg a múlt heti vi­dám összejövetelt, melyet a takarékos úttörők számára rendezett az iskola takarékos- sági megbízottja. A plakátok hírül adták, hogy belépődíj nem lesz, illet­ve minden diák beléphet, aki akár csak egy forint értékű is­kolai takarékbélyeget is vásá­rol magának a helyszínen. A zenét a környék kedvelt gitár­zenekara szolgáltatja önzetle­nül, mivel a cél: a takarékos­ságra nevelés. Bélyegtombolát is ígértek a hirdetmények. Az előkészítést az iskola ta­karékossági megbízottja, a szü­lői munkaközösség leglelke­sebb tagjaival végezte, s így az összejövetel kezdetének idő­pontjában már barátságosan elrendezett terem, gazdag cso­ki- és málnakészlettel ellátott büfé várta a gyerekeket. Míg a vendégek gyülekeztek, s a zenekar előkészítette hang­szereit, Trécsányi Endréné postamesternő — a község ta­karékosságának legfőbb szó­szólója és a szülői munkakö­zösség egyik legtevékenyebb tagja — társasjátékkal szóra­koztatta a kisebbeket. A na­gyobbak csoportosan tárgyal­ták: ki mennyi bélyeget vett belépőnek, mennyi tombolaje­gyet vásárolt, kivel fog tán­colni stb. A részvevők lassan gyülekeztek, mert kitartóan zuhogott az eső, és erős kon- kur:rendűt jelentett a szomba­ti mozielőadás és a tv műsora. Nyitás után fél órával azon­ban eloszlott a rendezőség ag­godalma. mert megtelt a ház. A zene modern volt, a gye­rekek vidáman táncoltak. Nagymamák is akadtak, akik unokáikat gardírozták és pa­pák (persze, jóval gyérebben), akik a családot elkísérték. Az iskola takarékossági megbí­zottja elhozta a férjét is, rend- fenntartó közegnek. De dolga nem akadt, mert minden a legnagyobb rendben zajlott le. A becsípett felnőttek ugyanis távol maradtak a gyerekek táncos-zenés összejövetelé­től... A jókedv és az izgalom te­tőfokát érte el, mikor a taka­rékbélyeg tombolára került sor. A kétforintos tombolaje­gyekkel a szerencsés részt ve­vők két, három, négy és öí forint értékű bélyeget nyer­hettek. A főnyeremény egy tíz forint értékű bélyeg volt. Kis, elsős lányka húzta ki a nyerő­számokat a dobozból, s a fő­rendező nyújtotta át a nyere­ményeket. Az egyik család, ahol két iskolás gyermek van, s mind a kettő példamutatóan takarékos, öt tombolajeggyel öt nyereményt szerzett. Pontban kilenc órakor meg­szólalt az iskolai csengő, je­lezve, hogy vége a dalnak, a táncnak, szórakozásnak. A gombai általános iskola tanulói a tanéy kezdetétől ed­dig a napig 37 ezer 367 forin­tot takarékoskodtak össze, szinte forintonként. Vidám összejövetelük ezt a szép ösz- szeget 37 836 forintra egészí­tette ki. Tugyi Rezsőné MÁJ MŰSOR Mozik Gyömrő: Othello Gyulaházán. Monor: Alibi a vizen (széles). Ve­csés: utószezon (szóles). fiatalság színe-java látogatott el a sülyi művelődési otthon­ba. Ezen az ismerkedési estein a sülyiek verset szavaltak, a többiek táncdalokat énekeltek, sőt akrobatamutatványokat is végeztek. Kitűnő szavalatával Hidvégi József vittel el áz el­ső díjat. Az öt község fiataljai egy- öntetűleg elhatározták, hogy a jövőben hol az egyik, hol a másik községben tartanak táncos összejövetelt. Minden alkalommal vetélkedőt is ren­deznek. ' A művelődési ház igazgatója végül megjegyezte, hogy bár­mely társadalmi egyesület ve­zetőségének, oktatás vagy to­vábbképzés céljára mind a színháztermet, mind a klub­szobákat — abban az esetben, ha belépődíjat nem szednek — bérleti díj nélkül szívesen ren­delkezésre bocsátja. (krátky) T acskó Vasárnap este fél nyolckor műsorcsere keretében a tápió­sülyi művelődési otthonban a kákái művelődési otthon szín­játszó csoportja vendégszere­pel. Előadásra kerül Dárius Niíkodémi „Tacskó” című há- romfelvonásos zenés vígjáté­ka. A megváltott jegyek egy­úttal az előadást követő tánc- mulatságra is érvényesek. JOBB KÉSŐN, MINT SOHA Ezúton mondok köszönetét mindazon rokonoknak, ismerő­söknek. akik felejthetetlen fér­jem Tóth László monori laikos temetésén megjelentek és rész- • 'tűkkel bánatomban osztoztak, özv. Tóth L ász ióné, Monor, Széchenyi u. 17. Monori-erdőn befejezéshez közeledik az új Uzletház épí­tése. A Ceglédi Építőipari Vál­lalat a lakosságnak tett ígé­Foto: Szabó János rétét — miszerint múlt év i Ladányi János kőműves bri- decemberére elkészült volna j gádja már a homlokzatot va­— kissé elhamarkodta ugyan, ! de ne legyünk ünneprontók: 1 kolja. s májusban előrelátha­tólag megnyílik az Uzletház.

Next

/
Thumbnails
Contents