Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-05 / 104. szám
HOHOB'VIDÍKI m IX. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM 1967. május ö., péntek Vétek lett volna a lehetőséget ki nem használni... 400 ezer forint haszonra számítanak Az úri halgazdaság „felhozta" a megyét Érdekes adatokkal találkoztam a „Halászat” című folyóirat márciusi számában. A lap közli, hogy az ország termelőszövetkezeti tógazdaságai közül az úri Béke Tsz a második helyen végzett az elmúlt évben: 35 hold területén a bruttó halhozam 1028 kiló volt holdanként. Pest megye 1965-ben a megyék versenyében még az Utolsó volt. Azóta az úri tsz jó eredménye nagymértékben hozzájárult, hogy 1966-ban a harmadik helyre jött fel. A tsz tógazdaságát Kosztolányi Kálmán főkönyvelő irányítja. Körülbelül 15 perc alatt értünk a helyszínre motorkerékpárral. Uttalan utakon robogunk, de a főkönyvelő biztoskezű vezető. „Kissé össze- rázva" lépek ki az oldalkocsiból. — Ha a halakkal is ilyen jól tud „bánni”, akkor ott nem lehet baj. — Azt mondják, egy jó főkönyvelő mindenhez ért — válaszol nevetve. Ragyogó napsütésben tárul elénk az alsó tó 35 held- nyi tükre. Gyenge szél fodrozza a vizet, s mintha a halak is éreznék a jó időt, fel-felugranak, s nagy csobhanással esnek újra visz- ßza. — Valóban reagálnak a jó időre, pontosabban a melegedő vízre, ilyenkor növekszik az étvágyuk, élénkek, vagyis „jól érzik” magukat, A tavat patak táplálja, s a völgyet gáttal zárták le. A gát közepe táján zsilip van, az egyik szélén pedig úgynevezett árapasztó, a felesleges víz elvezetésére. A zsilipen a tavat ^teljesen le lehet engedni, ez' az őszi lehalászáskor Szükséges. Az átlagos vízmélység 2,5 méter, de a közepe táján, a zsilipnél eléri a négy métert. A gáton találkozunk a halőrrel, Mázás Istvánnal. Csendes beszédű, nyugodt ember. Ezt nemcsak a kora indokolja, *— 67 éves —, hanem ahogy mondja, a hal nem szereti a Zajt. —: Szép, nyugodt munka lehet ez, szinte pihenés — mondom. — Félig igaz csak, amit mond, meit pihenésről azért nincs szó. Reggel négy, fél Öttől este nyolc, fél kilencig is itt vagyok — és sorjában elmondja, hogy az etetéssel, trágyázással, no meg az illetéktelenek távoltartásával ugyancsak elmegy az idő. — Mióta halőr? — 1964 óta, mióta megkezdődött itt a tó feltöltése, és a halak betelepítése. — Azelőtt hol dolgozott? — Mezei munkán, növény- ápolásnál, és gyümölcsösben. De most már nem mennék el innen, megszerettem ezt a munkát. Kosztolányi elvtárs szakszerűen elmagyarázza a halak etetését. Ocsút, kukoricát, s egyéb abrakféléket megdaralva, beáztatva szórják a vízbe megjelölt helyeken. Napi négy mázsát használnak fel, az egész évi felhasználás mintegy 16 vagon. Trágyázásra sertéstrágyát használnak, elsősorban azért, hogy a halak táplálékául szolgáló algák, planktonok el tudjanak szaporodni. Átmegyünk a felső tóhoz. Ez mintegy másfél hold hosz- szan húzódik, nem is tónak néz ki, hanem rendezetlen folyócskára emlékeztet, melyen itt-ott kis szigetek képződtek. — Itt negyvenhárom hold vízfelület van — tájékoztat a főkönyvelő. A gátnál jelenleg is dolgoznak, hulliámtörőt építenék. ”;-w" -----F aragó János, a másik halár is segít az építőknek. Jugoszláviából származik, a Duna mellől, régi halász családból. Úri községbe nősült, így csak természetes, hogy a tóhoz jött dolgozni. Beszélgetés közben, dobóhá- lót vesz elő. — Nézze meg, milyenek az egynyaras halaink — mondja, s engem hátraintve, lassan a part felé indul. Rövid szemlélődés után lendül a háló, s már húzza is kifelé. Számolom a zsákmányt: kilenc kisebb, 18—20 deli ás és két másfél kilós ponty az eredmény. Egy újabb dobással még hét darabot sikerül fogni. — Ezek a kicsik őszre elérik a kilós súlyt, és mehetnek eladásra. A tsz irodájában tovább faggatom Kosztolányi Kálmánt. — Hogyan kezdődött, mi adta az ötletet? Monors-erdőn lőnek a legjobban A monort MHS a közelmúltban rendezte meg a Népköz- társasági Kupa járási döntőjét. A versenyen a megyei lövészcsapatok közül a Mo- nor, Monori-erdő és Vecsés vett részt. A versenyből Monori-erdő csapata került ki győztesen. Ez az eredmény dicséretes, mivel egy újonnan alakult csapat érte el. Utánuk Vecsés, majd Honor versenyzői következtek, akiket a rendezésért és a verseny fegyelmezett levezetéséért dicséret illet. A vezetőbíró Hos- tisovszki Géza és Szentgyör- gyi százados volt. — öt évig voltam tsz-elnök Baranya megyében, a tsz-ben nagyarányú haltenyésztés folyt, én magam 1955 óta foglalkozom hallal. Itt az úri tsz- ben 1964-ben kezdtük öt holdnyi területtel. Jók a természeti adottságok, takarmányunk bőven van, vétek lett volna nem kihasználni e lehetőségeket. 1965-bein üzembe állt az alsó tó, 35 hold területtel és tavaly lett készen a felső 43 holdnyi területtel. Minden munkát a saját erdőnkből végeztünk, mintegy félmillió forint értékben. A holdanként! hoz,am tsz-eknél országos átlagban három és fél, az állami gazdaságokat is beleértve négy és fél mázsa. A mi eredményeink tehát jónak mondhatók. Tavaly a bruttó jövedelem elérte a félmilliót csak az alsó tóból. Az idén a két tóból értékesíteni szeretnénk hat és fél, hét és fél vagon halat, a bruttó jövedelmet szeretnénk megduplázni. Körülbelül 400 ezer forint tiszta haszonra számítunk. Van egy ösztöndíjas technikumi hallgatónk, akit majd betanítunk a haltenyésztés fortéliyaira. Addig, amennyire időm engedi, továbbra is igyekszem-- tapasztalataimat hasznosítani. (tt) Összefogtak az amatőr kertészek \ Egy lépés „ Gyomra kert város felé A gyömrőiek úgy vannak a házi kertjeikkel, mint általában a községgel. Ha magasról nézzük — a környék legszabályosabban parcellázott települése, közelről viszont por- és sártenger. Ami a házi kerteket illeti, máig is helytálló ami 1959-ben a Monor és Vidékében megjelent: „Sok ezer kert és sok ezer kontár kertész, aki nagy ügybuzgalommal, több szorgalommal, mint hozzáértéssel tevékenykedik a 100—200 öl- nyi kertecskékben, próbálván abból minél többet kicsikarni: gyümölcsöt is, zöldséget is, virágot is. S hiába — nem megy. Nem, mert az akarás nem elég.” A tájékozatlanságot, a magára hagyottság nyomasztó érzését, a kapcsolatok hiánya miatti hátrányokat a kerttulajdonosok önmaguk is érezték. Ezért szorgalmazták a szövetkezetbe tömörülést. így alakult meg az elmúlt év februárjában Gyomron a munkás kertszövetkezet azzal a céllal, hogy érdek- képviseleti szerve legyen a házi kerttel rendelkező gyomrot amatőr kertészeknek. A szövetkezet, amely jelenleg 52 tagot számlál, jóváhagyott alapszabállyal működik, és az fmsz támogatását élvezi. Ügyeit — társadalmi munkában — választott intéző bizottság intézi, melynek elnöke dr. Bereczky Zsigmond pedagógus, a 2. számú általános iskola köztiszteletben álló Zsiga bácsija. Tőle érdeklődünk az eltelt év eredményeiről. — Az elmúlt év őszén a hiányos gyümölcsösök pótlására fajtaazonosságot szavatoló állami faiskolákból származó gyümölcsfacsemetéket szereztünk be. Házi kertjeink állományát 500 új gyümölcsfával frissítettük fel. A növényvédelem érdekében a járási művelődési házban filmvetítéssel kísért ismeret- terjesztő előadásokat szerveztünk, majd ebben az évben tíz előadásból álló növényvédelmi tanfolyamot fejeztünk be. — Mi jellemzi a szövetkezet szervezeti életét? — A tagok havi három forint tagsági díjat fizetnek. Összejövetelt kéthavonként tartunk. Ezeken a napirenden levő időszerű növényvédelmi problémákat beszéljük meg — válaszolja Zsiga bácsi, aki maga is sok éves tapasztalattal rendelkező gyakorlati ember. — A tagok továbbképzésének biztosítására két folyóiratot is járatunk több példányban. — S a jövő tervei, távlatai? — Szeretnénk — hangák a szerény válasz — megfelelő felvilágosítással megszüntetni községünk házi kertjeinek szomorú képét, amelyet a p ajzstetűtől elszáradt almafák, az idő előtt megsárgult falevelek, s a különféle férgek munkája nyomán földre hullott gyümölcsök látványa okoz. Az fmsz három permetezői bocsátott rendelkezésünkre. Távolabbi célunk olyan egységesen irányítani a gyümölcstelepítést, hogy a kertszövetkezet a jövőben képes legyen esetleg saját elárusítóhelyet nyitni. A községi tanács eddig minden támogatást megadott. Varga Imre tanácselnök-helyettes nemcsak hivatalból, de szívből vállalt részt a vezetésből. Hasznos lenne azonban, ha a tanács a községben érvényt szerezne a gyümölcsösök telepítésénél a szomszédos határtól betartandó ültetési távolságok tárgyában hozott földművelési rendeletnek. Továbbá szükség lenne olyan tanácshatározatra, amely kimondaná, hogy a házi kertben nem nevelhető gyümölcsfán kívül más fa, például akác, amelyek többnyire közel a határhoz vagy a határra vannak ültetve, s messze beárnyékolják a szomszédos termelők gyümölcsösét. Gyömrőn, különösen az öregfaluban lenne erre szükség. Az első lépések tehát megtörténtek: van már Gyömrőn olyan szerv, mely a házi kertek tulajdonosait összefogja, gyümölcsfa- és műtrágyaigényüket, gyümölcseladási, valamint kisállattenyésztési problémáikat megoldja. Jó lenne, ha a szövetkezés előnyeit minél többen felismernék, mert akkor elérhetnénk, hogy az idegen, aki majd az elkövetkező években elvetődik a községbe, ne csak a szép családi házakban, de szakértelemmel kezelt, gazdag gyümölcsösökben is gyönyörködhessen. Palotai Sándor Öt falu fiataljai elhatározták... A tápiósülyi művelődési otthonban sokan látogatják a klubestéket. A színházteremben nemrégiben jól sikerült vetélkedő zajlott le. Érdeklődésemre Bácskai István művelődésiotthon-igaz- gató elmondotta, hogy a tápiő- sápi, kákái, tápiószecsői és úri A Négyszázhatvankilenc forint vidám története (Foto: Szabó) A gombai általános iskolában nagy várakozás és izgalom előzte meg a múlt heti vidám összejövetelt, melyet a takarékos úttörők számára rendezett az iskola takarékos- sági megbízottja. A plakátok hírül adták, hogy belépődíj nem lesz, illetve minden diák beléphet, aki akár csak egy forint értékű iskolai takarékbélyeget is vásárol magának a helyszínen. A zenét a környék kedvelt gitárzenekara szolgáltatja önzetlenül, mivel a cél: a takarékosságra nevelés. Bélyegtombolát is ígértek a hirdetmények. Az előkészítést az iskola takarékossági megbízottja, a szülői munkaközösség leglelkesebb tagjaival végezte, s így az összejövetel kezdetének időpontjában már barátságosan elrendezett terem, gazdag csoki- és málnakészlettel ellátott büfé várta a gyerekeket. Míg a vendégek gyülekeztek, s a zenekar előkészítette hangszereit, Trécsányi Endréné postamesternő — a község takarékosságának legfőbb szószólója és a szülői munkaközösség egyik legtevékenyebb tagja — társasjátékkal szórakoztatta a kisebbeket. A nagyobbak csoportosan tárgyalták: ki mennyi bélyeget vett belépőnek, mennyi tombolajegyet vásárolt, kivel fog táncolni stb. A részvevők lassan gyülekeztek, mert kitartóan zuhogott az eső, és erős kon- kur:rendűt jelentett a szombati mozielőadás és a tv műsora. Nyitás után fél órával azonban eloszlott a rendezőség aggodalma. mert megtelt a ház. A zene modern volt, a gyerekek vidáman táncoltak. Nagymamák is akadtak, akik unokáikat gardírozták és papák (persze, jóval gyérebben), akik a családot elkísérték. Az iskola takarékossági megbízottja elhozta a férjét is, rend- fenntartó közegnek. De dolga nem akadt, mert minden a legnagyobb rendben zajlott le. A becsípett felnőttek ugyanis távol maradtak a gyerekek táncos-zenés összejövetelétől... A jókedv és az izgalom tetőfokát érte el, mikor a takarékbélyeg tombolára került sor. A kétforintos tombolajegyekkel a szerencsés részt vevők két, három, négy és öí forint értékű bélyeget nyerhettek. A főnyeremény egy tíz forint értékű bélyeg volt. Kis, elsős lányka húzta ki a nyerőszámokat a dobozból, s a főrendező nyújtotta át a nyereményeket. Az egyik család, ahol két iskolás gyermek van, s mind a kettő példamutatóan takarékos, öt tombolajeggyel öt nyereményt szerzett. Pontban kilenc órakor megszólalt az iskolai csengő, jelezve, hogy vége a dalnak, a táncnak, szórakozásnak. A gombai általános iskola tanulói a tanéy kezdetétől eddig a napig 37 ezer 367 forintot takarékoskodtak össze, szinte forintonként. Vidám összejövetelük ezt a szép ösz- szeget 37 836 forintra egészítette ki. Tugyi Rezsőné MÁJ MŰSOR Mozik Gyömrő: Othello Gyulaházán. Monor: Alibi a vizen (széles). Vecsés: utószezon (szóles). fiatalság színe-java látogatott el a sülyi művelődési otthonba. Ezen az ismerkedési estein a sülyiek verset szavaltak, a többiek táncdalokat énekeltek, sőt akrobatamutatványokat is végeztek. Kitűnő szavalatával Hidvégi József vittel el áz első díjat. Az öt község fiataljai egy- öntetűleg elhatározták, hogy a jövőben hol az egyik, hol a másik községben tartanak táncos összejövetelt. Minden alkalommal vetélkedőt is rendeznek. ' A művelődési ház igazgatója végül megjegyezte, hogy bármely társadalmi egyesület vezetőségének, oktatás vagy továbbképzés céljára mind a színháztermet, mind a klubszobákat — abban az esetben, ha belépődíjat nem szednek — bérleti díj nélkül szívesen rendelkezésre bocsátja. (krátky) T acskó Vasárnap este fél nyolckor műsorcsere keretében a tápiósülyi művelődési otthonban a kákái művelődési otthon színjátszó csoportja vendégszerepel. Előadásra kerül Dárius Niíkodémi „Tacskó” című há- romfelvonásos zenés vígjátéka. A megváltott jegyek egyúttal az előadást követő tánc- mulatságra is érvényesek. JOBB KÉSŐN, MINT SOHA Ezúton mondok köszönetét mindazon rokonoknak, ismerősöknek. akik felejthetetlen férjem Tóth László monori laikos temetésén megjelentek és rész- • 'tűkkel bánatomban osztoztak, özv. Tóth L ász ióné, Monor, Széchenyi u. 17. Monori-erdőn befejezéshez közeledik az új Uzletház építése. A Ceglédi Építőipari Vállalat a lakosságnak tett ígéFoto: Szabó János rétét — miszerint múlt év i Ladányi János kőműves bri- decemberére elkészült volna j gádja már a homlokzatot va— kissé elhamarkodta ugyan, ! de ne legyünk ünneprontók: 1 kolja. s májusban előreláthatólag megnyílik az Uzletház.
