Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

Itt van — Látszik, hogy a Szabadság Termelőszövetkezetnek jó hí­rí kertészete van, mert eláru­sító pavilonjában mindenféle zöldséget árusítottak, karalá­bét, salátát, zöldhagymát, zöldpaprikát, burgonyát. — El is fogyott percek alatt — mondotta az elárusító asz- szonyka. — Sőt többet is el tudtunk volna adni, ha többet hoztak volna. XI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1967. MÁJUS 24., SZERDA ★ A Petőfi Termelőszövetke­zet nagyon szép és tágas el­ott nincs árusítóhelyet építtetett a pia* con. Vasárnap volt a pavilon „ünnepélyes” megnyitója — áru nélkül. Ha csak azt a tál mákot és dióbelet nem szá­mítjuk, anriak, meg a huszon­nyolc kiló szamócát. A megnyitó zöldségmentes volt. Pedig a táncteremnek is beillő helyiségbert elférne akár egy vagon áru. Remél­jük az idényben nem fog mindig üresen állni ez a drá­ga pavilon. —f— Sürgős összeszerelésre vár a kombájn Kilépések, tagfelvétel, új technikus, szárító-keverőgép az Arany János Termelőszövetkezetben Küldöttgyűlést tartott az Arany János Termelőszövet­kezet. Olasz Dénes főagronó- mus röviden vázolta a tava­szi munkák állását, beszélt a belvízkárokról. — A belvizek miatt tönkre­ment kalászosok (hatvankét hold búza, ötvenkét hold rozs, hetvennyolc hold őszi árpa) ki­szántását a városi tanács en­gedélyezte — mondotta. — De ennek kiszántását csak rész­ben lehet elvégezni a föl­dek széttagoltsága miatt. A későbbi időben azok zavar­nák az erre a kis területre for­dított munkát, a nagy táblák gépi művelését, ezért marad úgy, ahogy van. — A kukorica vetését egy hónappal korábban befe­jeztük, mint tavaly. — Az ötvenöt hold paradi­csom kiültetését akadályozta az utóbbi tíz napos meleg és száraz idő, de ezért harminc holdra április húszadikáig si­került kiültetni a paradicso­mot, a másik huszonöt hold kiültetése május huszonötödi­kére befejeződik. Az április­ban kiültetett paradicsomot egyszer már megkapáltuk. Az egyéb növényápolási munká­kat is megkezdtük. És hogy a munka gyorsabb legyen, a gépi kultivátor helyett a ló­fogatú ekekapákat traktorral vontatjuk, ami minőségben ve­tekszik a lómunkával. A negy­ven hold borsó vegyszeres gyomirtása eredményesen be­fejeződött. Tusa János szerint nem ár­tana a kiszántandó területeket silónövénnyel beültetni, úgy­is takarmányhiánnyal küsz­ködik a szövetkezet. A kerté­szetben meg kellene szervez­ni a diákok segítségét. A szét­szedett kambájnt idejében össze kellene szereltetni és be kell járatni, hogy szükség ese­tén a munkára készen álljon. A paradicsomot késedelem nélkül kapálni kellene — mondta —, mert elgyomoso­dott nagyon és tönkremegy. Tuza János javaslatai után a szövetkezet az év első négy hónapjának pénzügyi helyze­tét ismertette. Ezek szerint ez év első négy hónapjában munkabérekre négyszázhu- szonegyezer forintot fizettek ki az előző év kétszáznyolc- vannégyezer forintjával szem­ben. Vásárlásokra április harmincig hatszáznegyvenkét- ezer forintot fordítottak, míg tavaly csak ötszázhatvanöt­ezret. Egyéb kiadások az idén hétszázkilencvenháromezer fo­rintra rúgnak, tavaly ebben az időben csak hatszáznyolcvan- ezer forintot költöttünk. Végül az árbevételről szólt, amely kedvezően alakult. Majdnem duplája a tava­lyinak. Kérte a termelőszövetkezeti tagok hozzátartozóit, hogy az idén is úgy dolgozzanak, mint az elmúlt években. Az idén a kifizetett munkabér száz szá­zalékát biztosítják a bedol­gozóknak. Szegedi János, a szövetkezet elnöke egy tagfelvételt, két kilépést, két kizárást jelen­tett be. A kertészet problémái­nak megoldására egy tech­nikus felvételét javasolta, aki egyben a szövetkezet áruér- tékésítője is lesz. Utoljára tartogatta a leg­komolyabb javaslatot, amely szerint egy szárító­keverő gépberendezés be­szerzését tartja szüksé­gesnek (egymillió Ft). Ez fellendítené a szövetkezet helyzetét, mert a konzervgyárból sok növé­nyi hulladékot (paradicsomha­jat és magot, borsóhüvelyt stb.) — lehetne beszerezni, azt megszárítva tartósítani és ta­karmánnyal, illetve abrakkal keverve sertések hizlalására lehetne felhasználni. Ezzel az óriási segítséggel a sertésállo­mányt meg lehetne háromszo­rozni. A gép jövedelmező és mellette több ember egész éven át munkát találna. A küldöttgyűlés a vásárlás­hoz hozzájárult, valamint az új tehénistálló benépesítésére szükséges ötven darab vem­hes üsző megvásárlásához is, (fehér) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A cár és a tábornok. A dön­tés órái. Szélesvásznú bolgár film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Kernet istenei. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Leváltották a Petőfi Tsz elnökét A Petőfi Termelőszövetke­zet hétfőn nagy érdeklődéssel várt közgyűlést tartott, ame­lyen Susán János elnök mű­ködését bírálták el. A közgyű­lés több felszólalás után úgy határozott, hogy Susán Jánost, azonnali hatállyal fölmenti el­nöki tisztsége alól, és az elnö­ki teendők ellátásával ideigle­nesen Bárány Lajost, a ter­melőszövetkezet agronómusát bízza meg. Fizetése nem tíz forint húsz karajcár... Negyedmillióért házat épít Tonnásban a Petőfi Tsz juhásza Tart a gyapjúfelvásárlás a földművesszövetkezet Rákóczi úti raktáraiban. Hosszú sor­ban állanak a lovas kocsik, a teherautók púposra rakott SPORT KOSÁRLABDA Aratás előtt A gépjavító állomáson javában folyik a kombájnok javí­tása. Alig egy hónap választ el bennünket az aratás meg­kezdésétől. Van mit elintézni a szakmunkásoknak. Utasi Béla a magfelhordót javítja a meghibásodott kombájnon (1. kép). Gergelyfi Gyula a kombájn vágórészeit nézi át tüzetesen, hogy a munkában ne legyen fennakadás. (3. kép.) (Fotó: Fleischmann.) A Kinizsi megyei első osz­tályban szereplő kosárlabda­csapatai vasárnap ismét hazai pályán mérkőztek a bajnoki pontokért. A férfiak fölényes győzelmet arattak, ám a lá­nyok ismét vesztesként hagy­ták el a pályát. A megyei bajnokság ezzel a fordulóval befejeződött. A csa­pat most rövid, egyhetes laza edzéseken vesz részt, és június közepe táján ismét megkezdi a felkészülést az őszi forduló­ra. A körösi fiataloknak — mind a lányoknak, mind a fiúknak — esélyük van a kupa megnyerésére. Reméljük, sike­rül is. Megy ei férfi Nagylcőrösi kátai Vörös (42:9). Nagykőrös, vezette: Károly. Napos, kissé szeles időben, gyérszámú közönség érdeklő­dése mellett került sor a mér­kőzésre. ^ Egyébként az ugyanitt meg- ^ rendezett ökölvívó-mérkőzésen ^ kétszáz-kétszázötven néző szo- § rongott, s buzdította a fiúkat. 5 Barátságos meccsen (!). A ko- $ sarasok úgy látszik mostoha- $ gyerekek. ^ A „nézőcsúcs” azonban nem ^ szegte a Kinizsi játékkedvét. ^ Rögtön a kezdés után távoli ^ kosarakkal s eredményes be­6 törésekkel szereztek pontokat, Kinizsi—Nagy- Meteor 85:26 Molnár és három percen belül tízpon­tos vezetésre tett szert (10:0). Az ötödik percben már tizen­hat pont volt a hazai csapat előnye (18:2). A vendégcsapat igen lelkesen játszott és távoli dobásokkal próbálkoztak, a félidő tizenhatodik percében szépítettek is és az eredmény 26:6-ra változott. Tovább roha­mozott a Kinizsi. A fiatalokkal feltöltött csapat igen jól, ma­gabiztosan játszott. Ök bizto­sították a félidő eredményét is. (42:9) A második játékrész gyor­sabb, gördülékenyebb- játék#t hozott. Főleg a hosszú indítá­sok jellemezték a pontszerzési alkalmakat. A kinizsis fiúk jó játékának eredménye, hogy a pontarány egyre jobban növe­kedett, és végig hajtani tudott a csapat A mérkőzés tizen­ötödik percében az edző utasí­tására szemre mutatós játékot engedélyezett. Végeredmény­ben a Kinizsi férfi kosárlabda­csapata jó játékkal megérde­melt győzelmet aratott a tava­szi forduló záróakkordjaként. A győzelemhez minden játékos hozzájárult lelkes, jó munká­jával. Kosárdobók: Mitru 20, Len­gyelfalvi — Tóth 13, Nagy 12, Danóczi 8, Zsákai 5, dr. Papp— Mester—Farkas 4—4, Szekfű 2. Az ellenfél legjobb dobói: Gu­lyás 17, Zemmiczky 4. (—m—) gyapjús zsákokkal. A jár­műveken kívül legalább száz­ötven ember fogja körül a három mázsáiét. Egy birkáról legalább négy kiló gyapjút nyírnak le minden évben, ami kilónként nyolcvankét-nyolc- vannégy forintjával komoly összeget jelent. Minden anya­birka még százötven liter te­jet és egy bárányt is ad a gaz­dájának. Amellett igénytelen állat. Ott is megél, ahol más jószág éhen halna. Tartása alig kerül valamibe. — Jól gondozva egy-egy anyajuh évente 800— 1000 forint tiszta hasznot je­lent, — mondja a körülöttem álló juhászok közül Bélya János —, a Petőfi Termelő- szövetkezet hétszázötven bir­kájának gyapját hoztuk be. Harminc-harminckét mázsára becsülik. — Mennyit gondoz belőlük? — Kétszázötvenet. Ezenkí­vül a magam harminc birká­ját is, amelyek huszonötezer forint tiszta hasznot hoznak évente. Kapok még gyapjú-, tej- és ellési százalékot és havi ezerkétszáz forint fix fizetést, ami felmegy harmincötezer forintra. Hatvanezer forint körül van évi jövedelmem, de inkább több, mint kevesebb, mert még az egy hold kuko­ricaföldet nem számítottam bele. — Ki segít a munkájában? — Ellésnél, fejésnél a felesé­gem a segítség, a többit elinté­zem én és a kutyám. — Mióta juhász? — Idestova húsz éve. Suttyó gyerekkorom óta, de még most sem vagyok negyven éves. — Háza van? — Most épül a Tormásban égy kétszoba konyhás össz­komfortos lakásom kétszáz­ötvenezer forint készpénzért. A gógányi birkahodály mellet­ti szállásom továbra is meg­marad, néha-néha így nyár- időben is haza tudok látogat­ni. De a birkákat nem hagyom el. — fehér — Még most megmondhatod: jól meggondoltad-e ? Vagyunk vagy nyolcán fel­nőttek az irodában, és közöt­tünk két fiatal, Szabari Pista és Nagy Ági — életük elhatá­rozó lépésére készülnek. Mind­ketten azért jöttek el a KlOSZ-irodába szülői kíséret­tel és leendő tanító mesterük­kel, hogy ideiglenes tanuló- szerződést írjanak alá. Pej János, a KlOSZ-titkára rutinosan vezeti a hivatalos eljárást. Helyet mutat a szü­lőknek, barátságos kézfogással köszönti iparostársait és illő biztatásnak szánja meleg sza­vait a lámpalázas fiataloknak. Nagy Ági a nagymamival jött, és itt van leendő tanító­*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS,'s mestere, Bessenyei Istvánná § női szabómester. ^ Ágihoz fordulok először, t Biztonsággal válaszol a kis- ^ lány, alá csak a napokban i vizsgázi j vizsgázik az általános iskola í nyolcadik osztályából. & — Nem is tetszik t koromtól ^ — Nem is tetszik talán el­5 hinni, hogy ki ^ kezdve varrónő akartam lenni. ^ — Miért? J — Szép szakma, jó szakma. S Különben ez a véleménye a § szüleimnek is, meg a nagyma­mi mának is. — Ott a varrógépem! — iga- ^ „ol özv. Nagy Aladárné. — 5 Nagyon szívesen varrogat a í kislány. Ha rajta állna, már $ használná a gépet is. De jó ^ lesz ez akkor, amikor majd ^ felszabadul. § — És miért a nagymama kí­fc.sérte el ide a kislányt? S szol — Pesti gyerek! hangzik varr. Pedig egy-két napra van szükség, hogy megtanulja a , varrótű helyes tartását. Szabari Pista öntudatosan mondja, hogy ő is készült az asztalosszakmára. Gere Berta­lannál előre jelentkezett ipari tanulónak. — Igen! — bizonyítja Gere Bertalan, a fiú már három hó­nap óta minden szabad idejét nálunk tölti a műhelyben. Ez kitűnő alkalom arra, hogy megszokja a műhely légkörét, megkedvelje a munkát és megbarátkozzék azzal a gon­dolattal, hogy egy egész éle­ten ezt csinálja. — Mi a véleménye Pistáról? — Szakmai érdeklődése jó. Nyugodtan kötöm meg vele kétheti próbaidőre az ideigle­nes szerződést. A hivatalos részt Pej János végzi. Kedves közvetlenség­gel beszél a fiatalokról, a ta­nulónevelésről. A tanulószerződéssel kezdő­dik az a három év, amely majd csak a szakmunkás bizo­nyítvány megszerzésével feje­ződik be. Most még meggon­dolhatjátok magatokat, és ez a lehetőség még a próbaidőre is fennáll, de amikor megkö­töttük a végleges szerződést, akkor már nincs helye a této­vázásnak. Látom, hogy jó szándékú gyerekek vagytok és biztosan örömöt találtok majd a műhelyben mestereitek ve­zetése mellett — búcsúzott tő­lük. (— sí) magyarázat. — Háromesz- tendős kora óta én nevelem. íSzép is lenne, ha ebbe se len- | ne beleszólásom. ^ — Mi a véleménye a leendő mesternek? ^ — A kicsi lányok már ott­^ honról jó útravalót kapnak a t szabószakmához — jegyezte ^ meg Bessenyeiné. — A baba- ^ ruha varrás felkelti az érdeklő­désüket, a mi feladatunk az, ^ hogy ezt az érdeklődést hiva- ^tássá formáljuk. A legtöbb ^ szülő azzal hozza hozzánk a % gyereket, hogy már remekül Haltelepítés a Velencei-tóba Háromszázötven mázsa 35— 40 dekás pontyot, keszeget, sü­gért, harcsát, csukát, mintegy 24 millió süllőt, s körülbelül másfélmillió pontyivadékot eresztettek az elmúlt napok­ban a Velencei-tóba. Minden évben hasonló mennyiségű ivadékot szándékoznak telepí­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents