Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

XI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1967. MÁJUS 20., SZOMBAT a pes*t megyei hírláp külön ki adása FURCSA NEZET NAPJAINKBAN: fislakók és bevándorlók? Ez a kérdés már önmagában is kissé anakronisztikusnak, idejétmúltnak, muzeális­nak hat. Hiszen társadal­munk teljes gőzzel halad az osztály nélküli egyenlőség fe­lé, olyan országban élünk, ahol már nincsenek ellentétes érdekű, ellenséges osztályok. Városunkban sem áll már egy­mással szemben a szentendrei patrícius és a nincstelen zsel­lérek tömege, mint Ráby Má­tyás korában, vagy mint bár­mikor a felszabadulás előtt — a gazdag a szegénnyel. És mégis... Ez a kérdés most nem a múzeumból ke­rül újságunk hasábjaira. Va­ló tény, hogy a mai napig is fellelhetünk bizonyos ellent­mondásokat, ellentéteket a nép egyes rétegei, csoportjai között. Ezek az ellentétek fel­oldhatók, megszüntethetők ne­veléssel, reformokkal, gazda­sági építéssel, de — léteznek. Ilyen ellentét uralkodik a mi kis városunkban az „ős­lakosság” és a „bevándorlók” között. Szomorú, de így van. S ha szomorú, csupán egy va­lami vigasztalhat bennünket: ezek az ellentétek megoldha­tók emberséggel, értelemmel, jószándékkal. Azzal kell kezdenem, hogy jómagam is „bevándorolt” va­gyok. Budapestről kívánkoz­tam el ide, a csendbe, a leve­gőre, a szép környezetbe. Ele­inte nagyon jól éreztem ma­gam. Szentendre bűbájos va­rázsa — mint mindenkit — engem is megkapott. Azután... azután egy szép napon azt kellett észrevennem, hogy va­lami nincs rendjén körülöt­tem. Először talán négy éve vol­tam fültanúja annak, hogy lé­tezik ez az ellentét a magukat őslakónak tartó szentendreiek és az , általuk „jöttmentnek”, „Bugáéról szalasztottnak”, vagy fitymálva egyszerűen csak „bevándoroltnak” neve­zett emberek között. Roko­naim, ismerőseim nap nap után panaszkodnak az effajta megjegyzések miatt. A jelenség okát kutatva csakhamar rájön az ember, hogy a sértegetőket milyen indítékok vezetik. Ezek a sértő megjegyzések legtöbb­ször o piacon, az üzletek előtt, a hentesüzletben hangzanak el, mintegy „leleplezendő” és „megszégyenítendő” a sorok­ban megbúvó, a tömeget sza­porító „betolakodókat”. Az talán még érthető, hogy a magáról és a jól mveltség- ről megfeledkező, szűklátó­körű őslakos kispolgár ilyen megjegyzést tesz, de az már túlzás, amikor a hentes azzal torkolja le az „odacsapott húst” joggal kifogásoló asz- szonyt, hogy: „mindenféle Bugacról szalajtott lófrál itt és még kifogásolni meri az árun­kat”! Aki ezt elmesélte, azt spm hallgatta el, hogy szinte meg­semmisült a méltatlan és ostoba támadástól, hiszen valóban az Alföld egyik poros kis fa­lujából költözött Szentendré­re, miután itt épített magának nyugdíjaséveire kis családi fészket. Csak állt, elpirulva, lehajtva fejét, s majdnem el­sírta magát, amikor a tömeg­ből még helyeseltek is a hen­tesnek. Csak akkor emelte fel ismét a fejét, amikor valaki­ben felülkerekedett a józa­nabb ész és megszólalt: „Azért a bevándorolt is csak em­ber ...” Elgondolkozik ilyenkor az ember. Tulajdonképpen mire is büszkék e sértegetők? Arra, hpgy itt születtek, hogy ide­valók? Szép, szép, de ez még nem érdem. Születéstől fogva létező ér­demek ma már — reméljük — nem léteznek! Elég bajt csinált nekünk már a feuda­lizmus, miért ápolnánk pos- hadt tradícióit tovább? És egyáltalán: honnan számítsuk az őslakókat? Hiszen — hogy mást ne említsünk —, már az 1690-ben idetelepedett szerbek is találtak itt jobbágytelepü­lést. .. Ügy gondolom, csak az le­het büszke a lakóhelyére, a szülővárosára, csak az beszélhet lokálpatriotizmusról, aki a te­lepülés közösségéért tesz is valamit, aki dolgozik érte. Aki védi, óvja a közintézmé­nyeket, aki udvarias házigazda a turistákkal szemben, aki mindent megtesz az erejéből, azért, hogy Szentendre felvi­rágozzék. Kétségtelen, a közellátási problémák sok vitának, ci- vódásnak melegágyai. De az ilyen anomáliákon nem az­zal segíthetünk, hogy a für­dővízzel együtt kiöntjük a gyereket is. Hiszen — ha így fejlődünk tovább — 1980-ra már 30 ezer körül lesz a szentendreiek száma. Ez a fejlődés útja. A városok­ban tömörül a nép, ez termé­szetes. De ha már így van, akkor nem az a4 megoldás, hogy marakodjunk, hanem az, hogy közös erővel teremtsünk magunknak életet, otthont e szép városban. A hibákat, a bajokat meg kell szüntet­nünk, de közös erővel. Nekünk *— őslakóknak és bevándorlóknak — közösen. (m) Új KlOSZ-vezetőség Vezetőségválasztó taggyű­lést tart a KIOSZ helyi cso­portja hétfő délután 17 órai kezdettel a KIOSZ központi helyiségében. A napirenden: a lelépő vezetőség beszámolója, a beszámoló feletti vita, vala­mint az új vezetőség megvá­lasztása szerepel. Ma és holnap: Építik már ■ az új turistaszállót A Papszigettel szemben, a jelenlegi Cseresznyés úti tu­ristaszálló parkjának alsó ré­szén, megkezdték a második turistaszálló építését. Az új szálló százszemélyes, sőt pót­ágyakkal százötven személyes lesz. Közel ötmillió forintba kerül és a megyei Idegenfor­galmi Hivatal a jövő év május elsején szeretné megnyitni. EEesiö vészei A városi tanács értesíti a város és környező községek lakosságát, hogy május 20-án, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 29, 30, 31-én az izbégi katonai lőté­ren éles lőgyakorlat lesz. A lőtér veszélyességi hatá­rán felállított figyelmeztető táblák mögötti területre a megjelölt napokon belépni életveszélyes és szigorúan ti­los. ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosa dr. Göllner Pál körzeti orvos (Sallai I. u.). Sürgős járóbete­gek részére vasárnap reggel 9—10-ig külön rendelést tar­tanak a körzetorvosi rendelő­ben (Bükköspart). Vasárnap a járás ügyeletes állatorvosi szolgálatát dr. Papp István körállatorvos (Csobánka-Margitliget) látja el. Az állatorvosi ügyelet a város területére is kiterjed. A járás III. nemzetiségi találkozója Fomázon Kiállítás, szabadtéri műsor, tűzijáték, tábortűz Ma és holnap kerül sorra Pomázon a most már hagyo­mányosnak mondható nemze­tiségi találkozó. Gazdag program várja mindkét napon a résztvevő­ket. Szombat délután 5 óra­kor kerül sor a járási nemze­tiségi kiállítás megnyitására a tanácsházán. Utána, 6 órakor a Magyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes ad szí­nes műsort a szabadtéri szín­padon. A műsort tűzijáték és tábortűz követi a Messelia- hegyen. A vasárnapi műsor is szí­nesnek mondható. Reggel 7 órakor zenés ébresztővel kez­dődik. Délelőtt 9 órakor kerül sor a nemzetiségi népviselet­ben történő felvonulásra a község főutcáján. Pontosan 10 órakor ifjúsági nagygyűlést tartanak a szabadtéri színpa­don. Délután 3 órakor o nemzeti­ségi együttesek adnak műsort, melyet este 8 órakor nemzeti­ségi bál követ. AZ ISKOLÁKBÓL JELENTIK: Túl az írásbeli érettségin... Mitől tart a két sofőr? Félelem — bér nélkül mazottainak így kell rettegni­ük, ha igazságos ügyükről van szó? 2. Ugye, gondoskodik arról, hogy az érintett „illetékesek” ne éreztethessék a panasz nyomán „hosszú kezük” hatal­mát? (—th) Lezajlott a magyar irodalom írásbeli érettségi a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A Művelődésügyi Minisztérium a következő két tételből, adott választási lehetőséget: 1. „Ó, drága március! Rügyek, sze­relmek, forradalmak évad­ja ...” (Népünk „három tava­szának” (1848, 1919, 1945) tük­re líránkban); 2. „Nekem ál­dott az a bölcső, mely magjá­vá ringatott.” (Arany János küldetése a szabadságharc után.) A KISZ a forradalmi ifjúsá­gi napok megrendezésével sok segítséget adott az első témá­hoz. A maturálok kétharma­da az „Arany János”, egyhar- mada a „Három tavasz” tételt választotta. Az írásbeli 18-án a latinnal fejeződött be. ★ Ugyanebben az időben több osztály rendezett autóbuszki­rándulást, Győr, Sopron és Pécs vidékére. Vasárnap úttörőavatás lesz a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolá­ban délelőtt 9 órakor. Ez al­kalommal leplezik le Kucs Béla szentendrei szobrászmű­vész ajándékát, az „Olvasó nő” című szobrot. A jó bornak is kell a cégér Nem nélkülözhetjük az idegenforgalmi reklámot Persze, hogy kell! E téren megbukott a régi közmondás. Idegenforgalmi látnivalóinkat, igenis, propagálnunk kell, an­nak ellenére, hogy így is tö­megesen keresnek fel ben­nünket. Többször szóvá tettük már, hogy sokkal több és világo­sabb tájékoztató táblára van szükség, mint amennyi (kettő­három régen elkopott és rész­ben elavult) a városban lát­ható. De az Idegenforgalmi Hivatali Kirendeltség is hir­dethetné észrevehetőbben ma­gát! A városnézők szívesen fordulnának oda kérdéseikkel. kor oly csinos kirendeltség már egyáltalán nem csinos. A hivatal „cégtáblájának” betűi lógnak a levegőben, le akar­nak potyogni, egymásba ka­paszkodnak, olvashatatla­nok. A Duna-parton a régi, egy­Egyéni eredmények az úttörőolimpián Legutóbb közöltük az úttörő­olimpia fiú- és leánycsapat­eredményeit. Az alábbiakban a legkiválóbb egyéni ered­ményekről adunk hírt. Külön megemlítendőnek tartjuk Szinna Gábor (Leány­ÖNMAGUKRÓL ^ cm-es távölugrását, a lányok ^ közül pedig a dunabogdányi § Vogel Anna teljesítményét, aki ^ 406 cm-es távol-, 140 cm-es ^ magasugrásával és 49,46 m-es ^ kislabdahajításával mindhá- ^ rom versenyszám legjobbjá- s nak bizonyult. $ 8 A lányok verse: ben: Kislabdadobás: ^ 2. Herr Éva (Dunabogdány) ^ 47,70 m, 3. Bemer Zsuzsa | (Leányfalu) 35,02 m. 60 m-es futás: | 1. Herr Éva (Dunabogdány) 8 9.0 mp, 2. Németh Mária (Szt. Rákóczi 8 9 rrm. 600 m-es futás: 1. Szente János (Leányfalu) 1:42,6 mp. 100 m-es futás: 1. örley Elemér (Szt. Rá- kócz) 13.0 mp. Sűlylökés: 1. Sándor Rudolf (Leányfa­lu) 11,22 m. Kislabdaha jitás: 1. Vlcsek István (Pilisszent- kereszt) 65,65 m, 2. Meggyes István (Tahitótfalu) 48,43 m. Az úttörők versenye jó hír­verése volt az atlétikának. H. S. 8.9 mp. Távolugrás: 4 Rákócz) % 2. Hajas Mária' (Dunabog- ^ dány) 392 cm, 3. Jáner Zsu- ^ zsa (Leányfalu) 343 cm. § A.fiúk versenyében: % Magasugrás: s 5 2. Wetzl István (Dunabog­| dány) 120 cm. Távolugrás: 2. Tarr Attila (Szt. Rákócz) Pócsmegyer az élen Megtartották a járási céllövő­bajnokság eLső fordulóját. Ered­mények: Felnőttek: 1. Pócsmegyer (Rózsa, Ócsai, Petrov, Bálint, Nagy) 801 köregység; 2. Szentendrei Papír­gyár (Szekeres, Nagy, Szilva, Nagy, László vszki) 791 köregység; 3. Budakalász (Rabosai, Majsai, Morojgó, Kardos) 685 köregyiség. Ifjúságiak: 1. Pócsmegyer (Zsig­mond, Kajos, Németh) 478 ke., 2, Szentendre (Goszpodi, Fehér, Hor­váth) 451 ke., 3. Budakalász (Mencz, Kiss, Rabosai) 439 ke. A JÁRÁSI LABDARUGÓ TABELLA Markó Sándor: A képzőművészeti szakkörben — olajfestmény I 5 415 cm. | ^ 1. Szepesi Ferenc (Szt. ${kócz) 8.5 mp. 60 m-es futás: Rá­í. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Pilisszántó Tahitótfalu i Papírgyár P.-szentker. ETI II Kisoroszi Pócsmegyer Csobánka Pomáz II Dunabogdány Tahitótfalu II 6-------47 5 1 — 34 3 1 2 10 3 — 2 2 2 1 2 1 2 — 1 — 5------­5------­1 29 1 12 2 17 3 17 3 8 4 5 5 7 5 2; : 7 12 7 11 : 9 7 :12 :18 15 — 55 — Szép . Szoborpark, de... Május elsején nyílt meg károsunk egyik büszkesége: a Szoborpark. Ma már nyu­godtan mondhatjuk, nem­csak országos hírű. de kül­földön is ismerik. Ebben az évben újabb területtel gyarapodott. A szomszédos szülőotthon kertjéből hasítottak hozzá újabb területet. Élvezet vé­gigsétálni az árnyas park­ban, ahol a természet és a művészet találkozik egy­mással. De... (mert saj­nos egy-egy „de” mindig akad) a legszebb festmény, kép vagy szobor is veszít értékéből, ha az nincs kel­lő keretben, vagy megfele­lő környezetben. A kibőví­tett park hozzáillő szép ke­rítést érdemelt volna és nem ezt az ócska, rozsdás, elhasznált, girbe-gurba drótot. És akad még ezenkívül is egy-két bosszúság. A domb­oldal felől szennyes lé csor­dogál a parkba. Szeméttá­roló helyek nincsenek. S talán minden hibák leg- bosszantóbbja, hogy a ki­állított újabb alkotásokról hiányzik a felirat. Mint Kucs Béla, Mumkácsy-díjas szobrászművész elmondta, a feliratokat a „töltőtolla­sok” alugrafikai üzemének kellett volna elkészítenie, méghozzá szabott időre ... De egyéb bajokról is pa­naszkodott Kucs Béla. A mosdóhelyiségek korszerű­ek, csak éppen nem lehet használni őket, mert rossz a vízvezeték. Pedig szak­iparos készítette azt, s a megrendelő hatósági szerv hibátlannak minősítette, mert műszakilag átvette. S végül a bejárat ugyan­csak megvicceli az embert. Képzeljék el az idegent, ha látja a bejáratnál a táblát: „Városi szülőotthon.” Az­után, belépve a kapun, egy másik táblát lát: „Belépő­díj... kicsinek, nagynak!" Horváth Levente Elképesztő panasszal keres­te fel szerkesztőségünket két TEFU gépkocsivezető. Arról van szó, hogy ez a két ember a mai napig nem kapta meg decemberi fizetését. A TEFU szentendrei kiren­deltségének vezetője a panasz jogosultságát elismeri, sőt hoz­záteszi, hogy ő a fizetéseket S megfelelő helyen és megfelelő S „formában” reklamálta. Mind 5 mostanáig azonban eredmény-5 telenül. A fizetéseket ugyanis; nem itt számfejtik, hanem Bu-; dapesten, a IX. kerületi Köz-; telek utcában, illetve a For-! gách utcában. A két panaszost o pilisszent-\ kereszti Aszfaltútépítö Válla-\ lathoz rendelték ki. Kezükbe $ adták a rózsaszínű bérelszá-5 molási lapokat, azon azonban 5 csak valami japán, vagy kí-S nai térképszakértő tudna el-í igazodni. A két sofőr azon-S ban e TEFU-hieroglifák meg- 5 fejtése nélkül is nagyon jól 5 tudja, hogy például az áprili- \ si napidíjakat sem kapta meg. $ A legcifrább pedig a végén $ következett. Amikor a pana-$ szosoknak megígértük, hogy; ügyükben szót emelünk, hir- 5 télén azt kérték, hogy nem le- \ hetne-e valahogy a nevük em-J lítése nélkül, mert ha a ne- i vüket kiírjuk, abból csak kel- 5 lemetlenségük származhat. ? Végül is megegyeztünk, hogy 5 — ha meg akarják kapni a 5 pénzüket — név nélkül sem-; mire sem juthatnak. így tehát; leírjuk: Melich József és Sko-; páí János ügyéről van szó. ; Előzetes védelmükben azon- ; ban két kérdést fel szeretnénk; tenni a TEFU igazgatójának: ; 1. Tud-e arról, hogy alkal- >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents