Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

\ ^k/Círlap 1967. MÁJUS 20., SZOMBAT A KISKAPU Népművelők társaságában beszélgetve gyakran hangzik el a jó tanács: ha másként nem boldogulsz, keresd a kis­kaput ... A társaság ilyenkor összenéz és ha nincs idegen a közelben, megkezdődik a pél- dálódzások véget nem érő so­ra. Hogyan segítettek' magu­kon, amikor a pénzügyi kötött­ségek következtében a szak­emberek mereven elzárkóztak kérésük teljesítésé elől, tör­vényre és rendeletekre hivat­kozva. Csakhogy mindenki tudja, hogy minden nagykapu mellett van egy kiskapu is, amelyen keresztül ugyanoda juthat el az ember, ha jól vi­gyáz a kiskapu átlépése köz­ben. Mert feltétlenül vigyáz­nia kell, különben a törvény­nyel gyűlik meg a dolga. Más­szóval: a kiskapun át eljutni a célig — törvénytelen út, legyen a cél még oly nemes és feltét­lenül megvalósításra váró. Vagyis az a mondás, miszerint a cél szentesíti az eszközt, nem szabályos, de eredményes le­het. A népművelők példái ezt bizonyítják. Tíz!" esztendeje foglalkozom a megye népművelésével. Ért­hető, ha a népművelők már nem tekintenek idegennek ma­guk között: nyíltan, őszinte szóval beszélnek előttem mun­kájukról, gondjaikról és ne­hézségeikről is, legfeljebb azt kérik néhanapján, hogy amit elmondtak, azt felejtsem el, mert úgyis letagadják. Külön­ben bajba keverednek. Ezért hallgatom el nevüket, falujuk nevét, nem szeretném, ha bár­ki a kákán keresné a csomót. Mert bár az elmondott példák szinte kivétel nélkül így vagy úgy megszegik az előírásokat, rendeleteket. személyi előnye egyetlen népművelőnek sem adódott belőle, legfeljebb a népművelés nemes ügye gaz­dagodott kockázatvállalásuk­kal. És ez nem kevés. De beszéljenek helyettem maguk az elmondott példák. Megtörtént valamennyi. Egy részük éppen a téli fűtéssel kapcsolatos. — Tüzelőre volt szükségem a télen. Tárolási lehetőségem szinte semmi. így aztán a téli, koratavaszi hónapokban gya­kori vendég vagyok a TÜZÉP- telepen. Ha szerencsém van, egy-két napon belül vállalják a szállítást. Ha nincs szeren­csém, következhet a kiskapu ... Azaz: maszekkal szállíttatom a tüzelőt, még ha az többe ts kerül. A többletet napszám- keretre fizetem ki a maszek­nak. A valódi napszámos­munkát, a tüzelő behordását, a művelődési ház fiatal akti­vistái végzik el, társadalmi munkában. Tudom, hogy a do­log nem szabályos, de a tüze­lőre szükségem van, különben bezárhatom a művelődési ház ajtaját ezekben a hónapokban. Mi hát a helyesebb? A kiska­pu vagy pedig az előírások pontos és maradéktalan betar­tása? ... — Nálam is a téli fűtési idény jelentett évekig prob­lémát ... — csatlakozik az előbbi példa elmondójához egy másik igazgató. — Tizen­két kályha van a művelődési házban. Havonta huszonnégy forintot fizethetek kályhán­ként. Levonások után ez havi kétszázhetven forint jövedel­met biztosítana annak, aki elvállalná. De senki sem vál­lalja el ennyiért. Mert nem­csak tüzet kell gyújtani a ti­zenkét kályhában, napjában többször megrakni is. És reg­gelenként kitisztítani. Egy­két hét után mindenki visz- szaadta a megbízatást. Nem csinálják ennyiért. Mit te­het az ember? Többet fizet nz előírtnál. Például úgy, hogy az összeget elszámolta­tom mosatásként. Mert csak furfanggal lehet. Más keret terhére... Ha nincs meleg a művelődési ház helyiségei­ben, elmaradnak az emberek. Mi hát a jobb? Havi százöt­ven forint szabálytalan kifi­zetés vagy az üresen kongó termek? És egy harmadik, fűtéssel kapcsolatos példa, amely az Iddigieknél is különösebb. — A mi intézményünkhöz két fűtői státusz tartozik. Ket­ten is veszik fel a havi fize­tésüket. De csak az egyikük Több százezer forintos költ­ségvetéssel dolgozom, megbíz­nak bennem, de ha csak húsz forintról nem tudok pecsétes számlát vagy elismervényt fel­mutatni, már fizethetek. És természetesen fegyelmi... Így van. Ma még. Reméljük azonban, hogy már nem soká­ig. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését éppen az idé­zett példák sürgetik. A jelen­leginél nagyobb gazdasági ön­állóságra van szükség a nép­művelés vezetőinek. Olyan jogkörre, amely lehetővé teszi, hogy az idézett ügyekben sa­ját belátásuk szerint döntse­nek. Nem a maguk munkájá­nak megkönnyítése, hanem el­sősorban a népművelés ügyé­nek érdekében. Ha ez megtör­ténik, senki sem szordfig majd kényelmesen bemehet. Prukner Pál Claudio Monteverdi születé­sének 400. évfordulója alkal­mából május 22-én és 29-én emlékestet rendeznek az Egye­temi Színpadon. A nagy reneszánsz zeneszer­ző — aki Magyarországon is hosszabb időt töltött — az opera műfajának egyik megte­remtője. Az emlékhangverse­nyen az 1607-ben bemutatott „Orfeo”, s a „Poppea megko­ronázása’’ című dalművek részleteit neves előadóművé­szek: Moldován Stefánia, dolgozik itt. A másik egy társ- intézménynél, amelynek nincs elegendő kerete, ugyanakkor nagyobb szüksége van egy harmadik fűtőre, mint ná­lunk a másodikra ... Sokan idézik azokat az időket is, amikor rendelet volt ugyan a klubok megalakítására, de a klubve­zető fizetésére már nem volt rendelet. így történhettek olyan furcsaságok, hogy ami­kor rájöttek: az egyik nép­művelési felügyelő szabályta­lanul alkalmazott három klub­vezetőt, levonták a fizetése tizenöt százalékát. De hogy azért ne károsodjon, hiszen a klubok valóban kitűnően működtek, egy hét múlva kiskapun> amikor a nagyka- nyolcszaz forintos elnökbe- ls kSnVelmesen hemehet. lyettesi jutalomban reszesi- K tették. Ez szerencsére ma már i nincs. De azért a klubok fenntartása és működtetése ma sem problémamentes. Ezt példázza a következő eset. — Jól működik művelődési házunkban az ifjúsági klub. Bevallom őszintén, ez nem­csak a változatos, tartalmas program eredménye. Követ­kezménye annak is, hogy minden klubfoglalkozáson tán­colni is lehet. A klub saját zenekara szolgáltatja a talp­aié valót. Jó dolog ez? Sze­rintem feltétlenül az. A fia­talok szerint is. Életkori sa­játosságuk, hogy szeretnek táncolni, szórakozni. Akkor pedig miért ne elégítenék ki jogos igényüket kultúrált kö­rülmények között? Zeneka­runk is van hozzá. Csak ép­pen rendelet nincs, amely lehetővé tenné, hogy kifizet­hessük a zenekart. Hogyan fizetünk mégis? Ha azt mon­dom, kiskapu, nem hiszem, hogy újat mondanék bárki­nek ... Ugyanaz a zenekar ját­szik a művelődési ház báli rendezvényein. Magasabb gá­zsiért. így honoráljuk őket azért, hóáfr Rendszeresen ját­szanak a kíuo rendezvényein. Hogy nem szabályos? Ma még sok minden nem az... És egy másik, sok helyütt alkalmazott példa: — Ha olyasvalamit akarok kifizetni valamely népművelé­si feladat eredményesebb vég­rehajtása érdekében, amire nincs pénzügyi keretem, akkor tudjátok miből fizetek? Az is­meretterjesztő előadásokra szánt keretből. Az illető aláír­ja, hogy előadást tartott erről meg erről... Mi mást csinál­hatnék? A saját zsebemből mégsem fizethetek csak azért, hogy eredményesebben dol­gozhassak ... Sorolhatnám még hosszan a példákat, de azt hiszem telje­sen felesleges. Nem én vagyok az egyetlen, aki tud a kiska­pukról. Nemcsak a népműve­lés, az ipar és a mezőgazdaság különböző ágazataiban is jól ismerik a meghatározást: kis­kapu ... Az igazsághoz tarto­zik, hogy a legtöbb esetben azok is tudnak róla, akik mun­kakörükből következően me­reven elzárkóznak minden ru­galmasabb megoldás elől. Be­hunyják a szemüket vagy fél­refordulnak, ha így jobban tetszik és hallgatólagosan tu­domásul veszik, hogy ez van, ezt kell szeretni... — De vajon Vízvezeték - vízmű nélkül A TÁRNOKI VIZGOND MEGOLDÁSA Olyan falu Tárnok is, ahol a mindennapi kenyerét, aki csak dolgozik, megkeresi, de a mindennapi víz megszerzé­se annál nagyobb gondot okoz a községben élő ezer családnak. A község három, egymással össze sem igen épült része közül Tárnok li­get és Újtelep vízellátása valahogy csak megfelelő. Ám a legrégibb település, Öfalu szűkölködik a jó ivóvízben. Nagyon sokan kilométernyi távolságból kénytelenek kan- § naszám hazacipelni és a per- ^ cenként mindössze IS liter ^ vizet adó kútnál ahhoz is $ csak hosszas várakozás után S; jutnak. A község törpe vízmüvet § készült építeni, de kiderült,^ hogy az túl nagy terhet okoz-^ na a községi tanácsnak, va- 5 lamint az ivóvíztársulatba be- í1 lépő háztulajdonosoknak. Tárnok — Ófalu — mégsem nélkülözi sokáig az egészsé­ges ivóvizet. Alkalmas he­lyen, lehetőség szerint még az idén bővizű artézi kutat fúr­nak és abból több irányba vízvezeték-csatornát ágaztat- nak el olyan távolságig, ameddig a víz minden köz­beiktatott szivattyú, vagy egyéb szerkezet nélkül a csö­veken át elfolyik. Kilátó a fúrótornyon A tízezer holdas Guti-erdő- ben, a turistaház mellett 41 méter magas, régi olajfúró­tornyot állítottak fel, amely­nek tetején kilátót képeztek ki. A lépcsőszerkezet beépíté­se után rövidesen átadják ren­deltetésének a Hajdúság első turistakilátóját. Monte vmli-emlékhang verseny Ml ^ Komlóssy Erzsébet, Várhelyi§ Endre közreműködésével szó- ^ laltatják meg. Ritka zenei élménynek ígér- § kezik a „Tankréd és Klorinda § párviadala’’ című drámai je- § lenet előadása is, amelyet a§ szerző, Torquato Tasso „Meg-1 szabadított Jeruzsálem’’ című ^ eposzának 12. énekéből kom- ^ ponált A híres Monteverdi- § madrigálokat a Budapesti | Madrigál Kórus előadásában ^ hallhatja a közönség. kinek jó ez? — tette fel a kérdést az egyik művelődési ház igazgatója. — Lakásépítési akció az állami gazdaságokban ttonteísi anyagokkal is scyithvt a yaaUasáy A csoportos építkeaés előnyösebb — Míeticeaő törlesztési feltétetek A napokban a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter — egyetértésben a MEDOSZ elnökségével — együttes rendeletet adott ki az állami gazdaságok kedvez­ményes lakóházépítési akció­járól. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazga­tóságán a rendeletről az aláb­bi tájékoztatást kaptuk. — Az akció célja — mon­dották bevezetőben — kettős: egyrészt lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságok állandó dolgozói — az időszaki dolgo­zókra ugyanis a kedvezmé­nyek nem vonatkoznak — az országos lakásépítési akció fel­tételeinél nagyobb kedvez­ményeket élvezve jussanak saját otthonhoz, másrészt ezzel enyhülhetnek az állami gaz­daságok munkaerő gondjai. A jelentkezőket személy szerint kell elbírálni, előnyben részesítve a legrosz- szabb körülmények között — régi tanyán, közös konyhás volt cselédházban stb. — illet­ve a munkahelyüktől távol la­kókat, továbbá a sok gyerme­kes családokat. Fontos, hogy a kedvezményeket nagy több­ségben, legalább 85 százalék­ban fizikai dolgozók kapják. — Egy-egy állami gazdaság­6 számban indul a tanár úr Kundlya János neve összeforrt az atlétikával. Tíz éve űzi ezt a sportot. Az első siker: 1958-ban a Dunakeszi 1. sz. Általános Iskola csapatának tagjaként országos négy- ^ tusa-bajnokságot nyert. Két évvel később az országos 5 serdülő bajnokságon távolugrásban ezüstérmet szerzett, 1963-ban 712 centivel ifjúsági bajnoki címet. Közben beiratkozott a Testnevelési Főiskolára. Né­hány évet sérülése miatt kihagyott. Tavaly az országos vi­déki bajnokságon egy „bronzzal” gyarapította érmeit. A TF elvégzése után a Dunakeszi II. sz. Általános Iskola testnevelője lett, s egyben ő az edzője a Dunakeszi Vas­utas atlétikai szakosztályának. Most lesz NB I B-s válogatottunk premierje, s a 23 éves tanár úr Gödöllőn a következő hat számban képviseli | a Pest megyei színeket: 100 m, 200 m, 110 m gát, 4x100 m, i távol- ét magasugrás. — Solymosi — L~ ban lehetőleg 10—15 lakás egyidejű felépítésére kell töre­kedni, mivel a csoportos épít­kezés jobban szervezhető, irányítható, anyagellátása is előnyösebb, tehát gazdaságo­sabb — mondották a továb­biakban. — Éppen ezért előnyben kell részesíteni azokat, akik társasházat kívánnak építeni: a magasabb kölcsönösszeg, s a tíz évnél hosszabb házadó­mentesség is ezt szolgálja. Családi házak építése esetén sorházak, illetve csoportos la­kóházak létesítésére kell töre­kedni, s mindkét esetben az építőközösségek megalakítá­sához és működéséhez a gaz­daságok szakszervezeti bizott­ságának jelentős segítséget kell nyújtania. — Az akció keretében a dolgozók a gazdaságtól sokfé­le támogatást kapnak, így a többi között a szervezési fel­adatokban, a hatósági engedé­lyek és az építőanyag beszer­zésében, az építési tervek adaptációjában, a költségve­tés elkészítésében, az építke­zés irányításában, a művezetői teendők ellátásában, szerszá­mok és építőgépek kölcsönzé­sében. A selejtezésre kerülő épületek anyagát — a bontá­si munka ellenében — az építtetők megkaphatják. — Az akcióban résztvevők számára a házhelyeket lehető­leg egy tömbben kell kijelöl­ni: az építtetők az OTP-től vásárolhatják meg azt. Az építési kölcsön felső határa társasház. esetén lakáson- i ként 120 ezer, családi há­zak esetén 100 ezer forint. A teljes építési költség tíz százalékát kell az építtetőnek előtakarékosságként biztosíta­nia, s ebbe beszámít a taka­rékbetétkönyv, a dolgozó ad­dig elvégzett építési munkájá­nak — pl. alapozás stb. — ér­téke, az építtető tulajdonában lévő anyag értéke, valamint annak a munkának az értéke, amit a jövendő tulajdonos az építkezés során magára vál­lalt. Az akcióban való részvé­telt, illetve a kölcsön megadá­sát korhatár nem korlátozza százaléká- $ S — hangsúlyozták a főigazgató­ságon. — Amennyiben az építtető | a kölcsönszerződés megkötésé- ^ tői számítva tíz, illetve tizen- S öt évi folyamatos szolgálati ^ I időt letölt, úgy jogosulttá vá- $ ' lik a kölcsöntartozás tíz, il- § letve további tizenöt, tehát § összesen huszonöt nak elengedésére. s A korábbi szolgálati időt ^ azonban figyelembe ven- ^ ni nem lehet! S A rendelet lehetővé teszi azt ^ is, hogy esetleges tulajdonos- ^ csere esetén, amennyiben a ^ vásárló állami gazdasági dől- ^ gozó, a kedvezmények fenn- ^ maradjanak. A kölcsön utáni § évi két százalék kamatot kell S fizetni, a törlesztési idő felső ^ határa 25 év, ugyanakkor a ^ családi házak 15, a többszintes ^ társasházak 25 évig adómén- ^ tesek. Az akció feltételeit min- | den állami gazdaságban rész- ^ letesen ismertetni kell, s az ^ érdeklődőknek minden szűk- $ séges felvilágosítást és 6egítsé- § get meg kell adni — mondot- ^ ták befejezésül a Mezőgazda- ^ sági és Élelmezésügyi Minisz- § térium Állami Gazdaságok ^ Főigazgatóságán. i <M) $ HÍREK A GYÜMÖLCSÖSÖKBŐL 1 I Kedvező hírek érkeztek az ^ ország minden tájáról a gyű- 5 mölcsösökből. A legutóbbi ^ határszemlék megállapítása \ szerint a gyümölcsfák virág- \ zása még a hűvös, csapadékos § idő beköszöntése előtt lezárult, § s a termékenyülés általában ^ jó volt. Különösen bőséges ^ volt a virágzás és a termés- ^ kötés az őszibaracknál és az $ almánál, de ugyancsak jól ígér $ a körte is. A mélyebb fekvésű ^ vidékeken csupán a korai ^ csonthéjasok, főleg a cseresz- § nye, a meggy és a kajszi vi- § rágzatát ritkították meg az áp- § rilis végi fagyok. A többi gyű- $ mölcsnem kedvezően „star- S tolt”. ' mit vigyek fel zsaroláshoz? Az, elfogott ellenség

Next

/
Thumbnails
Contents