Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
A Pionír ismét a BNV-n A héten megnyitja kapuit az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. A hazai kiállítók pavilonjaiban az érdeklődők ismét találkozhatnak néhány ceglédi gyártmánnyal. A Szeszipari Vállalat és a KQV ceglédi üzeme a budapesti központtal együtt mutatja be azokat a gépeket, amelyek érdemesek arra, hogy ország, világ megismerje őket. A KGV most is a C—25-ös Pionír aszfaltkeverőt viszi a kiállításra. A keverő teknőjét és hajtóműjét külön egységbe szerelve, a mérlegfejjel együtt mutatják be, működés közben. A Pionír automatikus vezérlő- berendezését is felküldték a BNV-re, szemléltető kíséretében, amely a munka folyamatát ábrázolja. A kiállításon szerepel a C— 25-ös Pionír aszfaltkeverő 1:10-ben kicsinyített makettje is. Szintén ilyen arányú kicsinyítésben készítették el a 4,5 tonnás Reizert, és a hatköbPCST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I XI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1967. MÁJUS 17., SZERDA Korlátozzák a vízfogyasztást Javulást jövőre várhatunk Hétfőn a kora délutáni órákban kannákkal, vödrökkel, a háztartásban fellelhető ivóvíz tárolására alkalmas edényekkel indultak vízkutató körútra a Rákóczi úti lakók. méteres talajnyesö makettjét. 1 Sokak tették fel a kérdést: mi Ezek mellett mutatják be számos tablón a vállalat életét. lesz majd, amikor valóban megjön a kánikula, ha már Mosdatják a tejeskannákat Naponta indul a friss tej a ceglédi tejüzemből a városba és a járásba. Az üres kannákat — mielőtt ismét megtöltenék — gondosan tisztítják, kimossák, hogy a higiénia követelményeinek megfeleljenek. Foto: Jakab Zoltán Képeinek gondolata: a humanitás Jegyzetek Cseh István kiállításáról Csláh István festőművész ceglédi kiállításának különös jelentősége van. Nem arra gondolok, hogy ő éppen ebben a városban született, mint ember, de talán mint művész is, hanem arra a különös figyelmességre, melyre szülővárosa méltatta. Erről szeretnék néhány szót írni. Művészek közt, akik saját egyéniségüket akarják kifejteni, elfogadtatni, és személyiségük problémáit, művészeti látásukat, egész formaművészetüket általános érvényűvé tenni, mi sem természetesebb, mint az a törekvés, hogy mások fölé kerekedjenek. Ebbéli törekvésükben nincs módjuk arra, hogy a félrehúzódóra, a csendes, halk szavú emberre odafigyeljenek. Cseh István is ezeknek a keveseknek a sorába tartozik, akikre különös gonddal és szeretettel kell odafigyelni. 1945-től vannak itt kiállítva képei. Ebből az időből való a „Sárgakendös nő”, mely egy önmagába zárt emberi lény önmagába fojtódását, egy ki- teljesedést ígérő élet befelé fordulását, elmerülésének remek drámai feszültségét szólaltatja meg. Ha a „Bolond nő” — bizonyára nem indokolatlan — félelmét, mély meg- bántottságot kifejező, üressé vált tekintetét, a rikító, sikol- tó sárga és mélybarna színek drámai hatását nézzük, leheLakosság részére végzünk kőműves, ács, tetőfedői, bádogos, burkoló és vízvezetékszerelő munkákat CEGLÉDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI V. Tanácsháza II. emelet FELVESZÜNK : kőműveseket, ácsokat és segédmunkásokat tetlen nem éreznünk a magunk bűnösségét vele s az emberiségnek azzal k szenvedő felével szemben, mely egy háború s a vele együttjáró megrázkódtatások. terhét elviselte. Innen indul az út, mely a témák változatosságán, formai variációk széles skáláján át sok veszélyes kanyarral és fordulóval vezet a „Gondolkodó férfi” aszkétikus szenvedéséig és szenvedélyességéig. Ez az út, mely itt a formák gazdagságán keresztül, a bolond értelmetlenségtől a gondolkodó nem könnyű, de értelmes küzdelméig vezet, valóban kifejező és megbecsülendő, akár művészi, akár politikai szemszögből nézzük is. De ne csak a szélsőséget lássuk, sőt elsősorban ne ezt lássuk Cseh Istvánnál, tehát ne a szélsőséges drámai feszültséget, ne a leegyszerűsített drámai szemléletet. Én korhűbbnek és mélyebbnek, sokrétűbbnek és igazabb- nak, de mindenképpen emberibbnek azt a küzdelmet tartom, mely itt az árnyalatok közt zajlik. Az árnyalatok, a részletek néha epikus, néha poétikus hangú, küzdelme az igazi izgalom számomra, a korszak igazi drámaisága, mely itt az elemző és önelemző aprómunkában kifejeződik. Gondoljunk akár a tájképeire, akár a csendéleteire, melyeknek elsődleges mondanivalója a humanitás gondolata: a sokszínűség mögött ott az egységes tónus, a vonalak szaggatottsága mögött ott az átívelő lendület dinamizmusa, mely a Táncoló fák „emberiességét” olyan megragadóvá és feledhetetlenné teszi. Valóban nem mindennapi művésszel állunk szemben. S ez csak akkor derül ki, ha visszatérünk hozzá és közelebb engedjük magunkhoz. Ez a fajta művészet igényli az elgondolkodást, a meditálást és azt, hogy vissza-visszatérjünk hozzá. most vízhiányban szenve- amit a városi tanács illetéke- dünk? sei jóváhagyásával adunk A kérdésre Szilágyi János, közre. Ebben a vízfogyasztás a Víz- és Csatorna Vállalat korlátozását javasoljuk. A kirendeltségének vezetőjej rendszabály megsértői ellen szabálysértési eljárást indíadott választ. — A panasz jogos. A régi és az új víztorony szivaty- tyúinak maximális teljesítménye kétezerhatszáz köbméter naponta. Természetesen, ahogy emelkedik a hőmérő higanyszála, úgy emelkedik a város vízfogyasztása is. Ez érthető. Csakhogy ez a mostani kapacitás nem elegendő akkor, ha a vizet pazarolják. Gondolok itt a —- különösen az esőtlen napokra — amikor a kiskertek gazdái bővebben locsolnak a kelleténél. — A nyári vízellátás biztosítására vállalatunk rendszabályokat dolgoz ki, tunk. Erre azért kerül sor, mert a lakossághoz szóló tavalyi felhívásunk bizony nem sok eredménnyel járt. Ezzel segíteni akarunk a megértőbb és a vízellátás szabályait betartó fogyasztókon, és természetesen megbüntetjük azokat, akik megszegik a rendeletet. — A rendszabályok feloldására csak a jövő évben lesz lehetőség. Az év végén ugyanis befejeződik egy percenként 800 literes kút fúrása, mely naponta 1200 köbméter vizet ad. Addig azonban vízhiányra számíthatunk, s ennek súlyosságát csak a megértés enyhítheti. (csat—) 0T Árpád-kori köcsögre bukkantak Hogy Cegléd valóban város legyen... Arany-, ezüst-, bronzjelvények Negyven név a névsorban A legutóbbi tanácsülésen negyven nevet olvastak fel. A névsor azok nevét tartalmazta, akik 1966-ban a városban a társadalmi munkában sokat tettek, s ezért a végrehajtóbizottság őket kitüntetésre javasolta. öten arany-, tizennégyen ezüst- és tizennégyen bronzjelvényt kaptak. Hét brigádnak oklevelet adományoztak. A társadalmi munkai napjaink egyik jellegzetes és közismert munkaformája. Talán nincs a városban senki, aki valamilyen módon és formában ne végzett volna társadalmi munkát. A városfejlesztési tervekben évek óta mindig jelentős tényezőként számolnak vele. Értéke az elmúlt években többször is elérte az egymillió forintot. Az idei költségvetésben 650 000 forint értékű önként vállalt munka szerepel. Előttem a negyven név. A nevek mellett ott van az in- dokiás is. Van olyan, aki a belvízkárosultaknak épülő lakásokon 160 órát dolgozott önként és ez húsz munkanapnak felel meg. Van, aki szervezőmunkával segített, ismét más az idomgyártó gépek elkészítésénél tevékenykedett. A város területén sok utcában készül salak alapozású aszfaltjárda, más utcákban a vízvezeték- hálózatot építik. Árokásás, csőfektetés, árokbehúzás, salakterítés és sportpályaépítés szerepel az indoklásban. A kitüntetésre javasoltak között 80 óránál, tehát 10 munkanapnak megfelelő időnél kevesebbet nem végzett | senki. Emellett persze sokan j vannak azok. akik egy-két I napot, vagy öt-hat napot la- j pátoltak és a városszépítéshez j a maguk képességéhez, erejé- 1 hez mérten hozzájárultak. S ez a lényeges. Egyesek azon a ' véleményenYO.np^k, högy az l 'eífajtá 'munkát"“' nem szabad | túlértékelni. Ha túlbecsülni nem is szabad, de számítani lehet rá, mert minden méter helyére tett vízvezetékcső, minden elhelyezett járdaszegély, minden lapát föld, homok, vagy salak útjaink, tereink, közterületeink szépítését szolgálja. Megfelelően szervezett és megfelelően irányított közös munkával a város külső képét meg tudnánk változtatni. Most ilyen munka csak évenként néhány utcában, vagy egy-egy kisebb körzetben folyik. De mi lenne akkor, ha egyszer nekifogna a város minden lakója az utcák tavaszi nagytakarításához, a gyomtalanításhoz, a folyókák kitisztításához, a lesüllyedt, bedugult, elszennyeződött átereszek kitakarításához és szintbehelyezéséhez? Mi lenne akkor, ha valakinek, eszébe jutna, hogy csak a járdaszegélyek mellett hagyjunk füves, gyepes sávot, és a többit nyessük fel? Ha az utcák kátyúit városszerte betömnék, elplaníroznák, ha senki többé szemetet, hulladékot, törmeléket, salakot nem hordana az utcára és nem töltené a kocsiút közepét a járdaszintnél fél méterrel magasabbra? A kitüntetettek lajstroma azoknak a becsületes és a köz érdekéért fáradozóknak a névsora, akik egy-egy helyen példamutatóan dolgoztak. Vannak még közönyösök, le- gyintők, nemet mondók is. Azért aki a „szervezésért” kapott kitüntetést, annak kétszeresen is elismerés jár. Mert ha még többen volnának jó szervezők, előbb járhatnánk a járdaépítésben, a vízvezeték-hálózat fejlesztésében, a parkosításban és a város csinosításában. A lakosság további önkéntes segítségével válhat valóban várossá Cegléd. (Sz. I.) Fö az, hogy csini... A Gubodi utcában az építkezés során ismét meglepő leletet hozott felszínre a munkások ásója. Az Arpád-kor jellegzetes használati edényei, korongon készített három cserépbögre került elő a földből, eléggé ép állapotban. A gömbölyű köcsögöket Filák Ferenc — régi leletmcntő — találta meg. Ennél az építkezésnél 1965-ben több mázsa súlyú, 50 darabból álló, ritka, középkori vasleletet is találtak már. Csomagot kapni öröm és izgalom. Különösen, ha az a csomag külföldről jön. így volt ez nálunk is. A gyerekek egymás kezéből kapkodták a szappanízű csoko- v Iádét, a férjem félóráig forgatta kezében a nőt aktot viselő nyakkendőt, amit szerényen a szekrény legmélyebb fiókjába csúsztatott egy óvatlan pillanatban. No, de az a piros kámzsás nyakú pulóver! Meg hozzá az isteni klassz fekete nasztró! Ha ezt meglátják a kolleganőim, elbújhatnak magyar las- texükbe! S milyen jól áll! Igaz, ez a piros szín egy kicsit élénk már nekem, ez a fekete csoda is simulhatna lágy abban, de a divattól egy brosúrával elmaradtak is látják majd, hogy ez tengerentúli darab. A tükörből látom, hogy fiam jelentőségteljesen bökdösi a húgát, aki válaszként belerúg a bokájába és úgy röp- dös körülöttem mint egy kismadár. Hiába no, a női dolgok, azok női dolgok! A férjemet meg rajta kaptam, hogy az újságja mögül pillantgat ki percenként. Nem állja meg a drága! Ö már iyen. Sosem szeretett szemembe dicsérni. Most meg, ha hátra fordulok, azonnal szeme elé emeli az újságot. Hát kell azt szégyellni, hogy ennyire tetszem neki ebben a csodában? Földöntúli boldogságomat egy kis kellemetlenség zavarta meg. Fér- jemuram ugyanis a kezembe nyomta a vámjegyzéket, amiben — a hetedik rubrikában ezt olvastam: egy db. fekete férfi hosszú alsónadrág... (esi — 1) A Néma levente — tsz-színjátszókkal RHU ismeri a József Attila Tér- | melőiszövetkezet színjátszó § csoportját, és bemutatott mű- § sorukat is. Nemrég elhatá- ^ rozták, hogy felújítják egyik & sikert aratott színdarabjukat, § Heltai „Néma leventé”-jét. $ Bemutatására a saját kultúr- $ házukban kerül sor először. ^ Vendégszereplésre a Magyar ^ Hajó- és Darugyár művelő- ^ dési házába hivatalosak, ott $ adják elő W//////////////////////////////////////^y////////////////////yy//w//////////////////////y/////////////////////////,w/////////^ Tavaszi szél vizet áraszt... hivatalosak, ismét, a helyinél nem kisebb siker- ^ rel. § remélhetően i > — A ceglédi Kossuth Mű-!; zeumban 4 év alatt 56 kiál- $ lítást rendeztek, ezeknek ^ több mint 80 ezer látogatója $ volt. | Somlny Szabó József Zentai Pál rajza
