Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

\ MAJUSI IDILL &&$$£: •* te v, s * I I I Száll a hinta — csodajó .ahogy hajtja nagyapó. Fel és alá, meg nem áll; biztosan az égbe száll. Feladó: Prof. tlr. Tibor Csorbát WARSZAWA SZILÁGYI ERZSÉBET ÚTTÖRÖCSAPATIK VÁ C Némi késéssel, de annál őszintébb örömmel írom e pár sort. Jóleső érzéssel vet­tem a. hírt, hogy kedves váro­sunk úttörőcsapata — megér­demelten — első lett a döntő­bén. A vetélkedés javatokra dőlt el. Riporteretek remekül szerepelt. Szépen énekeltetek, zenéltetek, ügyesen beszélte­tek. Itt, a magyarokat nagyon szerető Letigyelhonban is szá­mon tartom azokat a hazai si­kereket, amelyek Vác városá­ból származnak. Ti bizonyára nem tudjátok, de jó szüléitek s nevelőitek között akad olyan, eki emlékszik, hogy én is vá­ci diák voltam és, hogy ma is családi kapcsolatok fűznek a szép, Duna menti városhoz. Valóban, sok képem született ott... Őszintén örülök sikeretek­nek. Szívből gratulálok és kí­vánom, hogy érjetek el ha­sonló eredményt a további, újabb küzdelmekben is. Erő­feszítésieket javatokra és de­rék vezetőitek javára kell írni. Ez városunk fejlődésében, jó hírnevében és történetében is számottevő marad. Sok szeretettel, igaz magyar szívvel köszöntelek mindnyá­jatokat. Ha egyszer errefelé járnátok, nézzetek fel hozzánk. Megmutatjuk a lengyel fővá­rost és környékének szépségeit. Nyáron pedig, ha Vácra jutok ismét, örömmel találkoznék csapatotokkal személyesen is. Dr. Csorba Tibor VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. évfolyam, 36. szám 1967. MÁJUS 16., KEDD Lehet egy községgel több? A civilizált Vác érdekében: I A Magyar Hírek április vé­gi száma kétoldalas képes, szí­nes riportot közöl a festői Du­nakanyar neves községéről: Nagymarosról. A bevezető szakaszban azonban van egy kis elírás. Ugyanis a községet a váci járáshoz tartozónak ír­ják, jóval megelőzve a terve­zett területrendezést. R. P. riportjában is akad baki. Az. ingázókról ír, akik — sokat utazván — kívülről fúj­ják (álmukból felriadva is) az állomások nevét: .... Felső- göd—Göd—Alsógöd—Landler Járműjavító—Dunakeszi ... Alsógöd után még nem kö­vetkezik a Landler. Odébb van, úgy 11 kilométerrel s négy állomással a dunakeszi gyárteleptől! (— 5) l cryili i/Jó ideig tartanak még a csatornaépítkezések PARTELET Vándorülés — a művésztelepen A városi pártbizottság agitációs-művelődési osztálya következetes tervszerűséggel Vác—Újpest—Párizs Neve: Kovács Péter, életko­ra: 16 év, foglalkozása: má­sodéves villanyszerelő tanuló a Forte-gyárban, jelenlegi tar­tózkodási helye: Párizs. Rövid élettörténete: Kovács III. Já­nos aranyérmes játékvezető fedezte fel labdarúgói tehet­ségét. Kemény edzőmunkával elérte, hogy az Újpesti Dózsa ifiválogatottjai közé került. Most utaztak a francia fővá­rosba, kéthetes turnéra, ahol tíz ország fiatal labdarúgóival mérik össze tudásukat. keresi fel a tevékenységi kö­réhez hasonló munkaterülete­ket. így az osztály munkatár­sai közvetlenebbül, könnyeb­ben megoldják feladataikat. A könyvtári, a siketnéma intézetbeli, majd a Gábor Jó­zsef utcai úttörőházban tar­tott megbeszélések után leg­utóbbi ülését a gombosi kép­zőművész-telepen tartotta az osztály. Szűcs Lajos osztály- vezető értékelte a május else­jei felvonulást, majd beszá­molt a jövő évi politikai ok­tatás programjáról. Eddig 160-an jelentkeztek marxista esti középiskolára. Angyal Jó- zsefné a gyermeknapi előké­születekről adott tájékoztatót, Pelczéder Tibor a munkás- akadémiák helyzetéről. Kis­martoni Ferenc népművelési felügyelő a nyári programot elemezte. Végül Dániel Kornél, mint házigazda, bemutatta a tele­pet, az éppen ott dolgozó Peukert Károlyt, Gaál Imrét és Cs. Nagy Andrást. Legközelebb az állami ze­neiskolát keresi fel az agitá- ciós-művelődésj osztály, s ott tartja a következő havi ván­dorülését. Városunkban is mind gya­koribbak a tiltakozások, a vá­ci emberek százai tiltakoznak felháborodottan a görögországi fasiszta diktatúra ellen. Köve­telik Manolisz Glezosz és a be­börtönzött görög hazafiak sza­badon bocsátását, a demokrati­kus szabadságjogok biztosítá­sát. Ez ad különös hangsúlyt és időszerűséget az Építők mozi­jában ma délután öt órakor kezdődő műsornak. Rövid be­vezető után a Görög Emigrán­sok Magyarországi Szerveze­tének művészegyüttese mu­tatkozik be a váci közönség­nek. Műsorukat követően le­vetítik a Homérosz földjén cí­mű szélesvásznú, színes film­alkotást. A belépés díjtalan. A kár: több. mint 100000 forint Bíróság elé állítják a középvárosi síremlékrongálókat Az ügyészség vádiratot adott ki a középvárosi temetőbeli síremlékrongálás ügyében. A város lakossága körében nagy felháborodást kiváltó eset rö­videsen a bíróság büntetőta­nácsa előtt folytatódik. Ottó László Szivárvány ut­cai lakos az elsőrendű vádlott, társa a Galamb utcában lakó ifj. Pápa Sándor. Mindketten 26 évesek. Egyik vasárnap este a deákvári kisvendéglőben szórakoz­tak, ahonnan Gönczöl Mária és Ba- kucz Jánosné társaságában tá­voztak el éjjel kettő órakor. Ütjük a Csikós József utcai temető felé vezetett. A bejá­rattól pár lépésre állt a San- thó-család kriptájának a tete­jén egy három méter magas kőszobor. A nők ajánlották: „Csókolják meg az angyalt!” Pápa fellépett a sírra, de ágas­kodás után is csak az ölelge- tésig jutott el. Ottó Lászlónak sikerült a szobor teteje felé mászni, amikor , a többmázsás síremlék megingott és lezuhanva darabokra tört. Egy Erzsébet utcai lakos ép­pen arra haladt, hallotta a ro­bajt és látta a megrémült, szétfutó alakokat. Dánteli András temetőgond­nok feljelentése alapján meg­indult a nyomozás és rövid idő alatt eredményre vezetett. A helyszínrajzzal, fényképek­kel, tanúvallomásokkal felsze­relt irat már ott van a bírósá­gon. Szakértői vélemény sze­rint a kár 100 000 forint. A vád: garázdaság. (—a—) A Globus Klub ülései min­den esetben élményt jelen­tenék a váci úttörők számára. Csütörtökön az afrikai és a dél-amerikai szekció tartja összejövetelét a Madách Imre Művelődési Ház nagytermé­ben. „Még csattog a korbács” — ez a címe verses, zenés ösz- szeállításuknak, melynek egy részét megörökíti a rádió és a tv ifjúsági rovata is. Sok helyen látunk ilyen táblát 1970-ig. Bakíis campingruháért f— miniszteri dicséret Az Iparművészeti Tanács ér­tesítette Rózsa Tündét, a Váci Kötöttárugyár tervező művé­szét, hogy a „Könnyűipar 1967. évi legszebb terméke” cí­mű pályázaton az általa ter­vezett és kivitelezett teenager pakfis campingruha minisz­teri dicséretet kapott. Május 23-án, a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron a díjat Nagy J6- \zsefné könnyűipari minisz­ter adja át. ____ . M it kell tudni az ebek oltásáról? A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a veszettség elterjedtsége miatt május hónapra elrendelte a 3 hónapos és ennél idősebb ebek veszettség elleni kötelező védőol­tást. A csoportos oltások helye és idő­pontja a következő: Alsóváros: állatorvosi rendelő május 16-án 7—13 óráig. Felső kül­terület: gombásl iskola május 17- én 10—13 óráig és sejcei készenléti május 17-én 14—15 óráig. Deákvár: állatorvosi rendelő május 18-án 7—13 óráig. Alsó külterület: Zsel­lér dűlői őrház május 10-én 14—16 óráig. Pótoltás: állatorvosi rendelő má­jus 27-én 7—12 óráig. Az oltási időpontot — a torlódás elkerülése végett — minden ebtu­laj donos tartsa be. Az oltás a cso­portos oltások alkalmával díjtalan, de csak azt a kutyát lehet beol­tani, amely után a folyó évi eb­adót előzetesen befizették. Az ol­táskor az ebadó befizetését igazo­ló csekkelismervényt, valamint az előző évi oltási igazolványt be kell mutatni. Tájékoztatásul közlöm, hogy az ebadó mértéke házőrzőnek minő­sülő kutya után 16 forint, de a né­met juhászkutyát (farkaskutyát) és annak korcsát használatra való tekintet nélkül kedvtelésből tartott ebnek kell minősíteni, melynek évi adója, amennyiben törzskönyvezett 120 forint, ha törzskönyvi igazolá­sa nincs — 240 forint. A kutyákat szájkosárral ellátva, pórázon kell oltásra elővezetni. Az oltatlanul maradt ebeket a hatóság kártalanítás nélkül elkobozza és leöleti. Dr. Haracsi Sándor városi főállatorvos A tragédia nem kopogtat előre A NÉPI ELLENŐRZÉSI BI­ZOTTSÁG elnöke felhívta a lakosságot, hogy mondja el észrevételeit, javaslatait a MÁV-ról és a MÁVAUT-ról. Levélben akartam megírni ta­pasztalataimat. Ez a riport kerekedett belőle. NÉGY HÉT ALATT öt sú­lyos vonatgázolás áldozatát szállították be a váci kór­házba. Közülük az egyik, a tizenöt éves Gulyás Attila esete halálos kimenetelű volt. A szintén tizenöt éves Virág Jolán tanulónak bal lábfe­jét roncsolta össze a kerék. Lábát bokától amputálni kel­lett. Verebélyi Lászlóné váci la­kosnak a jobb lábát térdtől vágta le a kerék. Emellett még agyrázkódást és több sé­rülést is szenvedett Horváth Sándorné vác- bottyáni óvónő súlyos belső zúzódásokkal került a váci kórházba. Az ötvenkilenc éves Som­lai Fülöp nógrádi lakosnak mindkét lábát térdtől, jobb karját pedig válltól nyesték le a kerekeit JOGGAL vetődik fel a kér­dés: — Mi az oka az állomáso­kon a gyakori baleseteknek? Kik mindezért a felelősek? Beszélgettem a sérültekkel. Virág Jolán így idézi a tör­ténetet: — Pestről hazafelé menet a felsőgödi állomás közelébe ér­ve leszálláshoz készülődtem. Cipőm tűsarka beakadt a lép­cső rácsába. Elvesztettem az egyensúlyomat és leestem. Szerencsére kifelé vágódtam, így csak a lábam került a vo­nat kerekei alá. Verebélyi Lászlóné a kö­vetkezőket mondja: — Zebegénybe utaztam az este 10 órás vonattal. Vácon szálltam fel. Végigmentem a kocsin. A peronról nyíló aj­tót kinyitottam, mert át akar­tam menni a másik kocsiba. Erre még emlékszem. Ami az­után történt, arra nem. Itt a kórházban tértem magam­hoz. Horváth Sándorné Buda­pestre készült, értekezletre. A reggeli vonatra várt s a vágányok mellé állt. Ügy, mint a többi utas. A szerel­vény nem a szokott sínen jött, hanem a másik vágá­nyon. Nagy, tompa ütést ér­zett. A lokomotív a földhöz vágta. Utitársai kiáltása nyo­mán a földhöz lapult, amig a szerelvény kocsijai áthalad­tak fölötte. Szerencse, hogy nem került a kerekek alá. Az idegtépő izgalom hatása a kórházban jelentkezett. Somlai Fülöp vasutast munka közben, a váci állo­máson érte a baleset. El­mondása szerint sínszegért küldték őt. Egy bennálló sze­relvényen kellett áthaladnia. Erről lelépve nem vette ész­re a másik sínen közeledő mozdonyt, amely elkapta öt. Szinte elvérezve került kór­házba, hol csak a gyors or­vosi beavatkozás mentette meg az életét. ★ E NAGYON SZOMORÚ példákból a tanulságot most talán nem is kell levonnunk. Bárkit találunk hibásnak, bárkit teszünk felelőssé — az az amputált lábakat, a sú­lyos testi és lelki sebeket nem tünteti el. De kötelességünk megelőzni az ilyen értelmet­len tragédiákat! S ha e néhány sorral csupán gondolatot, elö- vigyázatot ébresztettem az olvasóban — akkor a ri­port nem volt hiábavaló. Vágvölgyi Lászlóné — A télen alig tudtam meg­közelíteni a munkahelyemet — panaszkodik egy Forte-gyári munkás. — Üzemünk környé­kén teljesen fel volt dúlva az út Az Egyesült Izzó előtt is ne­héz elmenni. A íörgalomszia- bályozó táblák itt egyébként is sebességkorlátozást jeleznek az útszűkület miatt. Nemrég a Kertész utcában túrták fel a földet. Az új kenyérgyárnál és a vasúti megállónál levő álla­potokról ne is beszéljünk. Gyakoriak ,a türelmetlen megjegyzések. Nem rosszallók, hiszen mindenki tudja, hogy közügyről van szó. E földmun­kák, a kábel- és csa torna fék te­tős után kényelmesebbé válik életünk, szebb lesz a város képe... A Dunamenti Víz- és Csator- naműyekről nem adtunk hírt szép új székházuk felavatása óta. Most Kiszel ‘ János igaz­gatót és Markó Dénest hallga­tom, amint terveikről, munká­jukról beszélnék. Elmondják, hogy szorosan együttműköd­nek a városi tanács építésügyi osztályával és a többi, mély­építési munkálatokat végző vállalatokkal. A terveket vég­ső fokon Dombay Sándor vá­rosi főmérnök hangolja össze. E műveletek ugyanis logikai sorrendben követik egymást. Ez azt jelenti, hogy ahol a város útfelújítást, vagy útépítést tervez, ott a víz- és csatornamű vál­lalat elvégzi a csőcserét, ha az szükséges. A vállalat 1970-ig egy tíz és fél milliós csatornarekonstruk­ciót hajt végre. Erre szükség van, mert vízvezeték- és csa­tornahálózatunk 40 éves. A csapadékhálózat még ennél is régebbi. Nagy általánosságban 70—80 éves, de a török időkből épült része is van a csapadék­elvezető rendszernek. Időszerű munkáik? Az Egye­sült Izzó előtt az új kórház szennycsatornáját építette meg az ÉM 25-ös Vállalat. A kisváci új nyolctantermes iskola, a Népek Barátsága útja mentén épülő KISZ III. lakótelep csa­padék- és szennyvízcsatornája is elkészült, Illetve építés alatt áll. Ez utóbbi egy alapcsator­na, amelyre ráköthetik majd az ezu tán építendő házakat is. A vállalat vezetői mosolyog­va emlegették a pesti aluljárók építésekor közszájon forgó vic­ceket, amelyele modern tatárjá­ráshoz hasonlították a föld­alatti építkezéseket. Most? Büszkék a pestiek az Astoria mellettire s a Blaha Lujza té­rire is. Miről hallottunk még hírt? Az Elhurcoltak terétől az Él­munkás utcáig felújítják és ki­bővítik a szennycsatomát Meg­oldják az alsóvárosi megálló környékén, a nagyobb esőzé­sek után látható „váci tó” vi­zének elvezetését. A legnagyobb munka azon­ban szeptember 1-től no­vember 30-ig tart: a Szé­chenyi utcai vízhálózat fel­újítása. A Lenin úttól a Március 15.-« térig a forgalmat részben elte­relik. A gyalogos forgalom megmarad és a vállalat öt sza­kaszban végzi e munkát, hogy az élelmiszerboltokat mindig megközelíthessék az áruszállí­tó kocsikkal. lEgyideig el kell tehát még viselnünk a rekonstrukció okozta kellemetlenségeket. Utá­na majd évtizedekig zavarta­lanul élvezhetjük a város szépségeit, sétálhatunk park­jaiban és a kitűnően kövezett, sima utakon. HOMÉROSZ FÖLDJÉN • f Görög irodalmi műsor az Epilök mozijában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents