Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

A PEST MEG YJ I H Í RLA P L ÖN Kl A.DAS A IX. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1967. MÁJUS 14., VASÁRNAP Polémia egy olvasónk levele nyomán — Munkaerőhiány vagy felesleg? — Mikor jó és rossz a segédüzem? A Bartók-tanítvány — a túrái néptanító sírjára... Néhány héttel ezelőtt — a Pest megyei Hírlap által kez­deményezett „közvélemény­kutatás” alkalmából levelet küldött a szerkesztőségbe Dó- czi Károly, a megyei MÉK monovi kirendeltségének ve­zetője. A lapot jól ismerő, szerető és féltő olvasó sze­mével bírálta a Monor és Vi­déke cikkeit, tartalmát, formá­ját. Leveléből idézünk: „... mint állandó olvasójuk, szeretném, ha a jövőben na­gyobb körültekintéssel meg­irt cikkekben, a valóságot legjobban megközelítően tá­jékoztatnának bennünket az eseményekről, az eredmé­nyekről, a tervekről.” Levelét, mint minden ha­sonló írást, köszönettel fogad­tuk. A levélben szóvá tett pél­da, úgy éreztük, a nyilvánosság elé kívánkozik. írnunk kell róla annál is inkább, mert közérdekű problémát fe­szeget, olyat, amelyről gyakran és sok szó esik. Április 9-i számunkban két Cikk jelent meg. Az egyikben tudósítónk arról számolt be, hoffv a Ferrokémia Ktsz egy részlegét Monorra helyezte. Idézünk a cikkből: „ ... a budapesti ktsz mun­kaerőhiánnyal küzdött, a Kos­suth Tsz pedig nem tudott fo­lyamatos kenyérkereseti lehe­tőséget biztosítani tagjainak. A ktsz munkaalkalmat kínált, a tsz munkaerőt... Így több olyan tsz-tag jut 'folyamatos elfoglaltsághoz, -.akinek pél­dául télen áeneíniféle munkát nem tudna adni a tsz...” A másik cikkben arról ír­tunk, hogy a monori Kossuth Tsz-ben nyolcvan vagon bur­gonya vár kivermelésre. A szerződésben foglalt határidő rohamosan közeleg, a tsz né­hány rendkívüli műszakot j szervezett a kivermelésre, vá­logatásra, tisztításra és elszállí­tásra, melyen még a tsz admi­nisztrátorai is részt vettek a munkában... A két cikk, egymásután olvasva valóban mintha ellentmondást rejtene ma­gában ... A fentiek tisztázására hív­tuk meg kerekasz tál-beszél­getésre szerkesztőségünkbe Várkonyi Józsefet, a járási tanács elnökhelyettesét, Övá­ri Zoltánt, a monori Kossuth ülsz főkönyvelőjét és a levél íróját, Dóczi Károlyt. Ügy illenék, hogy a beszél­getést a lehető legpontosab­ban, legrészletesebben adjuk vissza. Ettől azonban ezúttal el kell tekintenünk, hiszen arról valóságos tanulmányt lehetne készíteni. Érvek és ellenérvek, adatok, tények, nehézségek, problé­mák, pro és kontra ... a vitát tán még e sorok megjelenésekor sem zár­ták le az érdekeltek. A lényegről, az ellentmon­dásról, amely a figyelmes ol­vasóban felmerülhetett: — Munkaerőhiánya avagy munkaerő-feleslege volt, illetve van-e a monori Kossuth Tsz-nek? A melléküzemágat azért szervezték meg, hogy az újon­nan telepített 120 hold szőlő munkásnőinek a tél folyamán is munkát tudjon adni a tsz. Ez tehát nem jelentett és nem is jelent munkaerő-felesleget. A tsz dolga — a mezőgaz­dasági termelés. Elsősorban erre kell összpontosítania minden erejét és munkását. Ehhez viszont, sajnos, főleg, a nagyobb, a kampánymunkák idején kevés a kéz, elkelne még jónéhány munkaerő. Az adott levélben szóvá tett időben és munkák végzésekor azonban nem munkaerőhiány, hanem üzemszervezési, munka- erő-csoportosítási — átcso­portosítás! hibák mutat­koztak. — Ezért tartjuk helyesnek és fontosnak, hogy termelő- szövetkezeteink lehetőleg olyan segédüzemági tevékeny­séget folytassanak, amely akár az időjárást, akár más körülményt figyelembe véve lehetővé teszi a gyors és ha­tékony átcsoportosítást — mondta a tanácselnök-he­lyettes. Ami még idekívánkozik: termelőszövetkezeteinkben első és legfontosabb a me­zőgazdasági munka! Nem —, legalább is a jelen körülmények között — nem emel szót egyetlen szerv sem a tsz-ek segédüzemei ellen ... ha az ésszerű! Ha viszont a melléküzem ellenkezik a pro­fillal, a határidős tervekkel, a mezőgazdasági munkával, ak­kor bármennyi „hasznot is hozzon a segédüzem a kony­hára, csak átmeneti megol­dás lehet. (sk) A szerk. megjegyzése: A té­máról örömmel vesszük — és közöljük — olvasóink levelét, véleményét. Koncz János tanította hege­dülni, Lajta László vezette a népdalokhoz. Busica János ajánlólevelével kereste fel Bar­tók Bélát az ígéretes tehetségű fiatalember. Bartók és Busica János le­velezése ma már egyik fejeze­te a zenetörténetnek. A levelek Bartók leveleinek harmadik kötetében láttak napvilágot. A tanítvány — Bállá Péter nép­dalkutató, jelenleg az üllői ze­nei általános iskola hegedűta­nára — az iskola keskeny, hű­vös zeneszobájában 1927-tel kezdi az emlékezést. Akkor is­merte meg Bartók Bélát. Fonográffal Székelyföldön 1932-ben került a kezébe Bartók—Kodály Erdélyi nép­dalok című — 1921-es kiadá­sú — műve. Az előszóban a szerzők Bukovináról írtak — mely mint valami néprajzi múzeum a népviseletet, a fa­faragásokat, a régi hangszere­ket, úgy őrzi a régi székely­dalokban az ősi dallamot. Hu­szonnégy éves volt, s nemcsak a zene érdekelte, hanem a nép­szokások, a táj is. 1933-ban a Hadik András letelepítette szé­kelyeket látogatta meg. Az öt magyar falu lakossága csodála­tosan üde szépségben őrizte a népszokásokat, a régi magyar dalokat. 1914-ben Kodály Zol­tán gyűjtött itt — őt Bállá Pé­ter követte. Nemcsak a székelyek, de a Moldvában élő csángók is ér­dekelték. 1934-ben jutott el a csángókhoz —^akikről már kétszáz évvel ezelőtt az a hír Tízezer Marietta belföldre Vecsési zsabós ing a világ minden fájára MUNKASPORTRE: Aki re építeni lehet Pete György, a monori ve­tőmag tiszti tó tmk-lakatosa. Szerény, csöndes szavú ember. Tizenegy éve dolgozik az üzemben. Keze alól meg­számlálhatatlan munkadarab került ki. Több ' újítás meg­alkotója, a tisztítógépek „ezermestere”, kiváló dolgo­zó. Thám László művezető a kö­vetkezőket mondja róla: — Sohasem elégszik meg az eredménnyel, mindig jobb eredményekre törekszik. Burján Sándor törzstag, gépmunkás: — Kollektív ember, s na­gyon jó ismerője a vetőmag­tisztításnak. S itt álljunk meg egy pilla­natra. Pete György nem „csak” megjavítja, rendbeteszi a gé­peket, hanem be is állítja azokat és figyelemmel kíséri működésüket. Egy példa a sok közül: A lehántolt baltacimmag az MMT és a magszeparátorra kerül, hogy a szabványkö­vetelménynek megfelelően el­távolítsák belőle a vérfű ne­vezetű gyomot. Pete György a magasztal beállításával kikí­sérletezte és meghatározta a szétváló és legördülő vetőmag elválasztási sebességét és így szabályozta a szétterülés egyenletességét. Nagy érde­me van benne, hogy egyes té­teleknél egyszeri járatással sikerül a káros gyomot a mi­nimálisra leszorítani. Virányi Istvánná így véle­kedik róla: — Akkor vagyok nyugodt, ha Pete György ál­lítja he a gépemet. Sokat le­het tőle tanulni! Pete György a gazdasági reform embere. Nemcsak a szakmáját érti, hanem olyan szakember, aki állandóan ta­nul és tanítja a kollégáit. Va­lóban: kollektív ember, a meg­valósításra váró szakmai fel­adatok egyik biztos pillére. Építeni lehet rá. Hörömpő Jenő MŰSOR Mozik Ecser: Élet a kastélyban. Gom­ba: A kis özvegy (széles). Gyöm- rő: A nagy buli. Matiné: Dandin György. H: Szállnak a darvak. Maglód: A szerelem órái (széles). Első előadáson: Vigyázat feltaláló (széles). H: Utánam, gazfickók (széles). Mende: Utánam, gazfickók (széles). H: Gyilkosok szabadságon (széles). Monor: veszélyben az alagút (széles). Matiné: Kár a ben­zinért. H: Pipák (széles). Nyáregy­háza: A párizsi Notre Dame. Pé­teri: Bűntény a leányiskolában. Pilis: Autót loptam. Matiné: Én és a nagyapam. H: A kisasszonyok később jönnek. Tápiósáp: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Tápiósüly: A siker ára. Úri: Sikátor, «ső elő­adáson: Mesesorozat II. Üllő: Élet a kastélyban (széles). Matiné: Ha­lál a cukorszigeten (széles). H: Utószezon (széles). Vasad: Nyúl kolléga házassága. Vecsés: Betyá­rok (széles). Matiné: Halál ösvé­nyein. H: Regényes élet (széles). ELŐNEVELT CSIRKE ELADÓ május 24, június 24 és július 24 én. Megrendelhető írásban. Gomba, új Élet Tsz címen terjedt el, hogy elfelejtettek magyarul. 1934-ben Bállá Pé­ter fonográfjára Sánta néni magyarul énekelt. Siratóének ríkatja a falut A lelkes fiatalember haza­tért a gazdag anyaggal, s azon­nal írt Bartók Bélának. S a már akkor Európa-hírű zene­szerző, felesége, Pásztory Ditta társaságában kora délutántól estig hallgatja a fonográfot. Lelkesedik, nevet, megható­dik — majd a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárához siet, hogy ennek a fiatalember­nek, ennek a Bállá Péternek valami nagyon szép, emlékeze­tes jutalmat adjanak. , Így történt, hogy Bállá Pé­ter a Tudományos Akadémia nagytermében ismertette nép­zenei gyűjtését. A hallgatóság soraiban pedig ott ült Bartók Béla és Kodály Zoltán. Gyűjtőútjának következő ál­lomása — Tiszacsege. Itt vet­te fonográfra a verses siratót. A halott mellett virrasztó hiva­tásos siratóasszonyok nemcsak a dallamot improvizálták, de versben is rögtönözték. Szűcs néni siratóénekét 1935-ben vet­te fel — s amikor 1953—54-ben újra ellátogatott a községbe, a siratóénekről készült gramo­fonlemezt magával vitte. És az egyik nap a községi hangosbe­mondóban — a helyi vonat­kozású felhívások, hírek he­lyett — Szűcs néni énekelt. Az emberek sírtak, szorongatták Bállá Péter kezét. Virág helyett — népdalcsokor Törökkoppányban gyűjtötte a „Megyen már a hajnalcsil­lag”, Nógrád megyében az „Ősszel érik”, Tiszacsépen az „Amott legel” című népdalo­kat. Persze, ezeknek a dalok­nak számtalan variánsa él. Kovács László túrái tanító pa­naszolta egyízben Bállá Péter­nek, hogy a gyerekek nem akarják könyvből tanulni a da­lokat. ,4z£ mondják, ők más­képp hallották a szüleiktől, s nem az az igazi, amelyik a könyvben van. Itt félbeszakítja a történetet Bállá Péter és három nevet mond: Bartók Béla, Bihari Já­nos, Kovács László. A világhí­rű zeneszerző, a cigányprí­más — ős a túrái Kossath-dí- jas néptanító. Az egyik fényesen világító csillag, a másik nyomorult sze­génységben, elfeledve, elha­gyatva halt meg, a harmadik, Kovács László? Ugyanolyan szuggesztív, elragadó egyéni­ség, ugyanolyan sodró lendü­letű, faradhatatlan, mint Bar­tók volt. Az állomáson váltott jegyet, amikor szívét megállí­totta a halál. Az öt Galga-menti községben — köztük Túrán — gyűjtött népdalok hamarosan napvilá­got látnak. A gyűjteményes kötet 174 népdal t tartalmaz majd variánsaival együtt — így összesen 263 dal lesz a kö­tetben. Kovács Lászlónak ajánlja a kötetet Bállá Péter, tisztelete és hálája jeléül. A túrái tanító nem érhette meg, hogy a gye­rekek az új énekeskönyvből ne csak egy formáját dalolják a dalnak, hanem az általuk is­mert „igazit” is. Virág lesz ez a kötet Kovács László sírján — kedves dalai­ból összeállított színpompás csokor. Deli Mária ÜGYELETES ORVOS Gomba, Bénye, Káván dr. Kárpáti Ervin, Gyomron dr. Lányi Péter (egészségház), Mo­rs or on dr. Bató László, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a Vöröshad­sereg úti, Vecsésen a János utcai. lasafciHn Ha minden jól megy, a kertészet évi másfél milliót hoz a konyhára Képünkön a sállal hord ható ,Renáta” sporting Foto: Kiss A. A férfidivat állítólag kon­zervatív, ellentétben a nők szinte évente változó öltözé­kével. Az ing mindig ing, s a nadrág sem mini, legfeljebb néha trapéz, s néha megdöb­bentően keskeny a pantalló szára. A Vecsési Fehérnemű- készítő Ktsz-ben aztán kide­rült, hogy az ingeket csak a laikus tartja egyformának. Igenis változott, és változik az ing is. A ktsz egyik legszebb terméke a zsabós férfiing — nagyon szép, reprezentatív vi­selet. A sállal hordható sporting praktikus, ízléses. A ktsz in­geit Keleten, Nyugaton egy­aránt hordják — valamennyi országban, ahová Magyaror­szág exportál. Az ingek anyaga itthon ké­szül, importárut nem használ­nak. A ktsz mértékutáni sza­bászata népszerű a községben — s ha az anyagellátás folya­matos lenne, többen keresnék fel, hogy műbőrkabátot, hab­szivacs kosztümöt rendelje­nek. A puha — az importáru­val egyenrangú — műbőr, a zsugorított műbőr beszerzése nehéz, s akadozik az orkán­szállítás is. Az 1948-ban alakult ktsz csaknem valamennyi európai, ázsiai, afrikai országgal üzleti kapcsolatban van. Nemcsak arra kell ügyelniük, hogy a szállított áru — mely nagy­részt férfifehérnemű — kifo­gástalan legyen, de figyelembe kell venniük a megrendelők országonként különböző kíván­ságát, igényét. A Nyugatra utazó ingek gallérja nyújtot- tabb, mint a belföldieké, a svédországi megrendelésre ké­szített 38-as ing ujja hosz- szabb, hiszen a svédek maga­sabbak, nyúlánkabbak, mint a magyarok. Az export mellett — bár ez a megrendelés tetemes részét jelenti — belföldre is dolgoz­nak. A belkereskedelem meg­rendelésére nevasított anyag­ból tízezer Marietta férfiinget készítenek ebben a negyedév­ben. (d) A primőr áruk már a pia­con vannak. Ez alkalmat ad arra, hogy felkeressük a friss zöldárú termelőit. A pilisi Hunyadi Tsz ker­tészete azok közé tartozik, akik „korán” jelentkeztek termékeikkel. Zöldhagymából és retek­ből eddig már több mint tízezer forintot hoztak a közös konyhájára. Száznyolcvan holdon ker­tészkednek. A belső kerté­szetük 30 hold. Tizenöt­húsz féle konyhakerti nö­vénnyel foglalkoznak. Eze­ket a környék fmsz-boltjai- ban és Pilisen a saját zöld­ségboltjukban értékesítik. Kertészbrigádjukban har- mincketten vannak — mond­ja Csetneki János főkertész, és ezen felül a paradicsom-, a sárgarépa-, az uborka- és a dinnyeföldet vállalásos te­rületként adták ki. A több­ségük helybeli asszony. Évente másfél millió pa­lántát nevelnek, saját részükre a 250 négy­zetméteres melegvízfűtéses üvegházukban. v Jelenleg a paprikát ülte­tik és a burgonyát kapálják. Közöttük Szedresi Ferencné, Zsemberóczki Jánosné és Bánszki Istvánná neVét ér­demes feljegyezni a jó mun­kájuk miatt. A paradicsompalántákat már másodszor ültetik ki, mert előzőleg lefagyott. Jelenleg mintegy húsz hold­ra palántáztak paradicsomot. Ebben az évben a kertészeti brigád a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul. Ter­vük: holdanként nyolc-tíz­ezer forint bevétel. Ez évi másfél millió forintot jelent, ami már bizony szép pénz. M. B. Hétszínvirág hanglemezen Az idei tavasz hanglemez­újdonságainak sorában Hét­színvirág címmel válogatás jelent meg a Magyar Állami Népi Együttes hasonló című nemzetiségi műsorából. — Hát veled mi történt? — Volt egy mentő ötletem. (Pásztor Péter karikatúrája)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents