Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

Szentendre XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1961. MÁJUS 13., SZOMBAT •ÁP KÜLÖNKIADÁSA :v -ft "V tf\ ft* v MIÉRT NINCS: szeméttakarítás, információs tábla, idegen nyelvtudás? Az elmúlt vasárnap Visegrá- don színes rendezvénnyel nyílt meg a Dunakanyar idei nyári szezonja. Érthető, hogy a „nyári” melegben a kirán­dulók és a gépkocsik tömege lepte el Szentendrét. Sokan ugyan csak keresztülutaz­tak Visegrád irányába, de so­kan itt is maradtak nálunk, ismerkedtek városunkkal. A HÉV vonalfőnökség becslés­szerű megállapítása szerint, húszezer gépkocsi ment ke­resztül a békásmegyeri HEV- kanyaron a Dunakanyar irá­nyába. Akik csak idáig jöttek, a sok szép mellett még min­dig láthattak feleslegesen csúnyát is. Vasárnap pél­dául a Papszigeten bizony még mindig mérhetetlen piszkot, s szemetet!, ételhulla­dékot, sok sörösüvegroncsot, üvegdugót lehetett találni. Nyilván az egy héttel előbbi elsejei nagy ünnepünk ma­radványai voltak ezek. De hát nincs senki, aki rendsze­res időközben a sziget szeme­tét és hulladékát összeszedné és eltüntetné? Egyre jobban kitűnt az is, hogy idegenforgalmi propa­gandánk és tájékoztatásunk kétségbeejtően hiányos és gyenge. Az állomási és a Du- na-parti elavult nagy tájé­koztató táblák kicseréléséről, módosításáról már nagyon régen írtunk. Ezenkívül nem is elegendő a városunkban ez a két tábla. A városnézők pél­dául alig találják meg a Szo­borkertet, a múzeumokat és a többi megszámlálhatatlan látnivalót. A Dunakanyar fővárosa va­gyunk, — szoktunk dicseked­ni vele. Számtalan idegen aj­kú talál meg bennünket és ugyanakkor alig van vendég­látó alkalmazottunk, aki né­metül, vagy angolul tud. akárcsak „Jónapot kívánni.” H. L. cipó A népszerűség - kötelez! H o1 Szeretne ön városias Szentendrén élni? A manufaktúrák helyett modem szervizhálózatot i. Általában kijelenthetjük: az élet városias jellege, a lakos­ság életkörülményeinek urbá­nus mivolta egyenes összefüg­gésben van az úgynevezett „szolgáltatásokkal”, magyarán mondva azzal, hogy az embe­reknek mennyi és milyen üz­let, kisiparos, szerviz, szórako­zóhely, stb. áll a rendelkezésé­re — helyben. A civilizált vi­lágban lassan már minden — a háztartás is — gépesítve van. Nem csoda ha a kisipari szakemberek, a szervizek mind nélkü­lözhetetlenebbek. A mai ember ruha- és cipő­javítás, mosatás, rádió-, televí­zió-, mosógép-, frizsider-, por­szívó- és vízvezetékszerelés, továbbá a háztartáshoz kellő gépek kölcsönzése nélkül alig­ha lehet meg. Napról napra hódítanak á gépek a lakásban, s ennek mindenki örül, mert ezek időt és verítéket takarí­tanak meg a gazdának. A gépeknek azonban van egy sajnálatos tulajdonságuk: nem örök életűek. Előbb-utóbb el­romlanák, javítani kell őket, így hát az emberek mind gyakrabban keresik a kisipari szakembereket S. O. S. jelzés­sel. Az ilyen javítások mindig sürgősek és fontosak. Egy-egy család normális élet­ritmusa függ tőlük. Bizony nálunk, Szentendrén az emberek inkább csak igény­be vennék az ilyen szervize­ket. Miért? Azért, mert gya­korlatilag nem sokat érnek Igaz, a hivatalos jelentésekben az ünnepi beszédekben gyak­ran elhangzik ez a mondat: „Az utóbbi években kisiparunk és kiskereskedelmünk örveii- detesen megjavult...” a ja vuló tendenciát ugyan nem vonjuk kétségbe, de ha szembi nézünk a tényekkel, nyíltar kimondhatjuk: az úgynevezet „szolgáltatások’’ színvonalú messze elmaradt a szükségle­tektől. Egyes szakmákban éppen azok a jó és gyakorlott szak­emberek hiányoznak, akik nél­mégis inkább Szentendre van közel. E pillanatban a Szolgáltató Ktsz, a maga egyszál emberé­vel lényegében nem sokat je­lent. Nem is szólva arról, hogy ez a ktsz közben két he­lyiséget foglal el. Feltétlenül szükségünk lenne egy GELKA- szervizre. Azután: városunk és környéke kirándulóhely, nya­ralóhely. Az emberek ilyen helyen különösen szeretnek fényképezni. A jelenlegi foto- bolt azonban még a mostani bővített létszámával és moder­nizált felszerelésével sem ele­gendő. Ügyvitelük bürokrati­kusán lassú, manufakturális módszerek­kel pedig nem lehet töme­geket kielégíteni. Égetően hiányzik egy autó­szerviz. Bár e téren már tör­téntek lépések, ezeket, inkább csak lépegetésnek mondanánk. Kérdőjel és igény tehát van bőven. Megválaszolására, ja­vaslatainkra legközelebb kerí­tünk sort. (- ff) (Folytatjuk.) TISZTELT, ILLETÉKESEK! + Furcsa kérésem van önökhöz. Szíveskedjenek engem betonnal megerősíteni, vagy egyszerűen kivág­ni. Tessék rám i§ nézni, hogy meny­nyire kínlódom. || Arra nem is me­rek gondolni, hogy esetleg egy szél­vihar kicsavarja a derekamat és még valakire ráesem, valakit agyonütök. (Utóirat: ami a képen látható be­lőlem, az csak a derekam. A koro­nám bizony eléri a hat métert is!) ■ ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS."*S I I | Természetbarátok f I vagy | S N I természetbarbárok? | ^ Megindult a természetbe ^ rátok légiója, hogy felüdü- ^ ^ lést keressen a zöldben, a£ ^ szabadban. Többségükben s ^ a nagyváros pokolian füs- ^ ^ tös, poros, sötét, egészségié- ^ ^ len házaiban, utcáiban lak- ^ ^ nak. örömmel látjuk a zsú- ^ ® folásig megtelt vonatokat a ^ 5 HÉV-állomáson. öntik ma- ^ § gukból a mindkét nembeli § ^ ifjúságot, a gyermeksere- S ^ get, idősebbeket és időseket ^ egyaránt. Ezrével, tízezrével § ^ érkeznek. Ha nem is Szent- ^ ^ endrére tartanak, annyi ^ ^ biztos, hogy városunkon, ^ ^ városunk határán kérész- ^ ^ tülmennek. -- ^ ^ örülühk, hogy városunk^ ^ szépsége, gyönyörű környé-^ ^ ke, jó levegője vonzza a ki- ^ ^ rándulókat, a természet ba-^ § rátáit. Lelki szemeinkkel ^ ® látjuk, amint visszatérve a^ S városba, másnap lebarnul-§ ® tan, kipirhltan, pihenten,® ^ felfrissültén, derűsen men-8 ^ nek munkába — egyetlen ^ ^ nap alatt erőt gyűjtve az^ ^ egész heti dologhoz. | Szép, idilli kép. \ De sajnos mást is látunk, ^ A természet barátai között ^ ^.ott vannak a természet^ ^ barbárai is. Látjuk, amint ^ ^ ezek a barbárok kíméletle- § | nül letapossák a vetemé- ^ % nyékét, letarolják a gyű $ mölcsfák virágait. Fütyül- § $ nek arra, hogy mekkora | § bosszúságot és mennyi kárt ^ ^ okoznak a gazdának, aki ^ ^ oly sok gonddal neveli § ^ gyümölcsösét. A ma virá- ^ ^ ga a holnap gyümölcse. A ^ í természetbarbárok azonban ^ ^ a gyümölcsről sem feled- ^ $ keznek meg. Ha már nincs® ^ virág a fán, de akad már§ ^ egy-két szem éretlen, zöld§ ^ gyümölcs, ezt is megdézs ^ múlják, tönkreteszik. Az- ^ ^ után — bosszúságunkat nö-^ ^vélendő — miután rájöt-^ í tek, hogy a gyümölcsfa vi-^ írágának szirma elhullik s^ í pompáját vesztette, vagy 5 § hogy a zöld gyümölcs él- 5 ^ vezhetetlen: barbár trófeái § kát végigszórják a szent- s ^ endrei utcákon. Úgy tűnik, | ^ mintha ez számukra külön § ^ öröm lenne... ^ Évek óta bosszankodunk § ^ ezen. Vajon e barbár sás- ^ ^ kahad ellen nincs védeke-^ ^ zés? Bizonyára lenne, ha^ ^ akarnánk. Biztos vagyok ^ ^ benne, hogy ezeket a tér- ^ í mészetbarbárokat meg- 8 \ rendszabályozhatnánk, has ^ vasárnap esténként a HÉV-5) ^ állomáson rendszeresen \ ^ szolgálatot teljesítene egy- ^ ^ egy rendőr mellett néhány ^ ^ önkéntes rendőr, néhány ^ § társadalmi ellenőr, akik ^ 8 megállítanák és egy pár® í forinttal megbüntetnék a § ^ gyümölcsfaágak bitorlóit. $ ^ Ha ez megtörténne, s ezek ^ ^ a természetbarbárok észre- ^ ^ vennék, hogy mellettük vi- ^ ^ szont nyugodtan hazamé- ^ ^ hetnek azok, akik beérték^ ^ a mezei virágok szabadon ^ 5 szedhető sokaságával — ta- 5 I Ián észretérnének. 8 Barna Miklósné § s s í g § ^ A szerk. megjegyzése:^ ^ Szívesen adtunk helyet a S í fenti levélnek, minden so- 8 8 rával teljes mértékben ^ ^ egyetértünk. Kíváncsian ^ ^várjuk, hogy mit szólnak^ ^ hozzá az illetékesek, akikre ^ § a javaslat vonatkozik, kap- ^ ^ nak-e a kerttulajdonosok % ^ segítséget tőlük? Várjuk 8 í válaszukat! 8 J kül a kisipar tehetetlen. Ma­guk a szervizek lassúak, kö­rülményesek, nem is túl megbízhatóak. Végső soron az az igazság, hogy mégcsak fel sincs mérve: vajon ebben és abban a kis­ipari ágazatban egyáltalán mi a lakosság igénye? Ma senki nem tudna választ adni arra, hogy például a mosatásnál már bevezetett sürgősségi fel­árrendszer például milyen elő­nyökkel járna másutt? És egy­általán: nem kellene-e az ár­rendszerről áttérni a tarifa- rendszerre? A mi városunkban bizony sok a „fehér folt”, ami a ház­tartási gépek, a rádiók, televí­ziók, magnetofonok, lemezját­szók, bojlerek javítását és ga­ranciális javítását illeti. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Szentendre nem csupán város — és szépen fejlődő város — hanem egyúttal járási székhely is. Igaz, hogy Budapest közel van, de azért a járás jó részéhez Hogy ne szaladjanak az autók alá... Ügyesen dolgoznak a kis közlekedési rendőrök Először április negyedikén láthattuk őket, a felvonulók és a forgalom irányításában se­gédkeztek. Azután május else­jén találkoztunk velük, az ün­nepi menetben, ott .vonultak a matrózsapkás vízi úttörők után, a Rákóczi Ferenc utca' iskola Ráby Mátyás úttörő­csapatában. Kis közlekedési rendőrök — közlekedésrendészeti úttö­rők. Huszonegyen vannak, fiúk, leányok, s azzal büsz­kélkedhetnek, hogy ilyen ala­kulat a fővárosiban is mindösz- sze kettő van. Ha már városunk ilyen új­donsággal gazdagodott, láto­gassunk el hozzájuk, szom­bat délutáni „hivatalos meg­beszélésükre”. összejövetelei­ket az Alkotmány utcai is­kola egyik termében tartják. Parancsnokuk — egyetlen fel­nőttjük — Muszka Lajos, az AKÖV balesetelhárítási fele­lőse. Társadalmi . munkában vállalta ezt a kedves és any- nyira hasznos tisztséget. A közlekedésrendészeti raj tulajdonképpen egy leány és egy fiúőrsből áll. A lányok őrsvezetője Babos Erzsi, a fiúké Szencz Gabi. Céljukról így nyilatkoznak: — Nagyon sok gyereket ér közlekedési baleset. A szeren­csétlenséget azonban a leg­többször meg lehetne előzni, illetve akadályozni. Ehhez persze meg kell ismerni és is­mertetni a közlekedési szabá­lyokat. Ezenkívül pedig kint, az utcán is vigyázni kell ar­ra, hogy a játék közben a fiúk, lányok ne szaladjanak az autók alá ... Lakos Ilonka és a többiek elmesélték, hogy elsősorban nekik kell a KRESZ-t megta- nulniok. Jó alaposan meg­nézték a budapesti közlekedé­si múzeumot is. S azt, amit az autó- és gyalogosforgalom­ról tudnak, ma már felhasz­nálják, mint úttörő közleke­dési rendőrök. Nemegyszer ott állnak az igazi rendőrök mellett és valóban részt vesz­nek a forgalom irányításá­ban. Muszka Lajos parancsnok­tól még megtudtuk, hogy most tavasszal a csobánkai, a po- mázi és a pilisszentkereszti is­kola tanulóival együtt részt vettek a járási KRESZ-verse- nyen, ahol az első díjat a cso­bánkai iskola, a másodikat pe­dig a mi, szentendrei csapa­tunk nyerte. Molnár Zoli és Szencz Gabi még egyéni ju­talmat is kapott. (-e) ENNI VAGY NEM ENNI? - EZ A KÉRDÉS Pomázon, ahol négy nap ötnek számít Közel fél éve viaskodunk önmagunkkal, hogy szóvá te­gyük, vagy ne tegyük szóvá. Mivel azonban a közelmúlt­ban a harmadik esetben kap­tunk panaszos levelet, fog­tuk a riportertarisznyát és utánajártunk a dolgoknak. A panaszosok állítását többen szóbelileg is megerősítették. Hogy miről szólnak a pana­szos levelek? Íme: Pomázon az egyetlen köz­étkezési lehetőség a 63. sz. „kisvendéglőben” ,van. A kis­vendéglő a Budakörnyéki Vendéglátó Vállalathoz tar­tozik. Már az is elgondol­koztató, hogy ez a kisven­déglő éppen a hét közepén szabadnapos. Ilyenkor per­sze, nincs ebédfőzés. Marad tehát összesen öt nap étke­zési lehetőség. Igen ám, de ha történetesen a héten még egy ünnep is van, az étterem csak úgy hajlandó főzni, ha az előfizetők — mint minden másik héten — öt napra fizetik be az ebédet. Az ilyen heteken a vezető kijelentése szerint „feljavított kosztot” •őznek, azaz az ötödik nap tette” a pomáziakat, mert egé­szen ez év májusáig nem volt hajlandó négy napért főz­ni. Most május 1-i héten megkönyörült az éhezőkön és ismét hajlandó főzetni, persze ötnapos befizetés ellenében. Ezek, a tények. Kérdezzük' valóban ez volna a Budakör­nyéki Vendéglátó álláspontja is? Ha igen, milyen alapon? (—) A Hazafias Népfront járási elnöksége és a községi párt- szervezet, valamint a községi tanács, ma este V28 órakor a tahitótfalui művelődési otthon­ban műsorral egybekötött bé­kenagygyűlést rendez. Előadó: dr. Wild Frigyes, országgyűlési képviselő. Finom kis família A társadalom velük szemben tehetetlen ? csípték, s a léceket kénytelen volt visszaszállítani. Mi történt velük? — kérdez­heti ezek után az olvasó és joggal. Semmi — válaszoljuk mi és szintén joggal. Ugyanis e finom família tagjainak eszük ágában sem volt a vá­rosi tanács szabálysértési elő­adójának idézésére megjelen­ni. így azután talán majd a rendőr vezeti elő őket. kiindaz, amit tettek, a tör­vény szerint csupán szabály- sértés. De nem lenne jobb fe­jükre a törvény betűje helyett a törvény szellemét idézni? (h. 1.) Holnap, vasárnap este fél 8 órakor Dunabogdányban tarta­nak műsorral egybekötött nagygyűlést a művelődési ott­honban. Előadó: Hock Antal, a Hazafias Népfront elnöke. üveg Marwell Puck kölnit, azt habozás nélkül zsebre tette, s tévedésből a kassza helyett a kijárathoz indult. Lefülelték. Nos, erre még azt mond­hatná az olvasó, hogy isten­kém, megesik az ilyesmi, fia­talember, megbotlott és a többi. Csakhogy ugyancsak vele esett meg a következő eset. Németh Vince alkalmi munkással és Berki Györggyel együtt a po­mazi termelőszövetkezet Széni István telep környéki kuko­ricásából négy mázsa csöves kukoricát emelt el, jobb hí­ján. S még ez is semmi. A húsz­éves Németh Kálmán, ugyan­ebből a családból, a TÜZÉP- telepről kiválogatott magának húsz szál szép lécet, azt pony­vába rejtette és úgy vitte el közeli lakására. Igaz, nyakon árát is belefőzik a négy napba... De még különösebb az, hogy mikor Antal Gyulát, a ven­déglő vezetőjét, mások helyet­tesítették, négy napra is főz­tek minden nehézség nélkül. És ami még érdekesebb, ter­mészetesen négy napi koszt áráért! Mikor ő a helyettesí­tés után visszatért és ez tu­domására jutott, „megbün­Ahány ház, annyi szokás — tartja a régi közmondás. így igaz ez bizony a mi kis váro­sunkban is. A Kőzúzó utca 6- ban lakó Németh család pél­dául egészen különös rekord­dal hívja fel magára a figyel­met. A hivatalos iratok szerint Németh Balázs, a család hu­szonhét éves, foglalkozás nél­küli tagja, a közelmúltban úgy érezte, hogy múlhatatla­nul kölnivízre van szüksége. Kapta hát magát, bement Pestre, a Margithíd melletti illatszerboltban meglátott egy

Next

/
Thumbnails
Contents