Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

A jókedvű munka rövidíti a sorokat a Kossuth Tsz szőlőjében Minden reggel sokan indul­nak a községből az üllői Kos­suth Tsz szőlőjébe. Ott adnak egymásnak találkozót és be­szélik meg a napi ütemtervet. Száz hold szőlő megművelése vár rájuk. A felelőssség há­rom ember vállán nyugszik. Bús István brigádvezető irá­nyítja a munkát két csoport- vezetővel. Füles János a fér­fiak, Gecsetovszky András a nők csoportvezetője. A tagság szereti őket, mert igazságosak, szívesen dolgoznak irányítá­suk alatt. Ezt az eddig elért eredmények is igazolják. Az egész szőlő nyitását a nők végezték, most pedig megkezdték 50 hold új ültetés metszését. A nők között talá­lunk fiatalokat és idősebbe­ket. Élenjárók: Bús Sándorné, Fodor Kálmánné, ifjú Fülöp Józsefné és Tóth Sándorné, de nem maradnak el tőlük az idősebbek sem. Koczó István­ná 67 éves — kora ellenére a legfürgébbek közé tartozik. Hasonlóképpen hasznos tagja a brigádnak Mészáros Béláné, Koczó Elekné, idős Fülöp Jó­zsefné és özvegy Koczó Gá- bomé is. Megkérdeztük Gecsetovszky András csoportvezetőt, ho­gyan halad a munka? — Szorgalmasan dolgoznak, a szőlő nyitása és metszése lé­lektanilag is nehéz, mert fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy egy-egy sor 800—1000 méter hosszú. Ehhez pedig idő kell. A hosszú sort vidám be­szélgetéssel és tréfálkozással rövidítik meg. A korábbi ültetésű szőlőt — amely már komolyabb szakértelmet kíván — férfi- brigád metszi. Tagjai: Dobro- nyovszky István, Csorba Jó­zsef, Gébesi József, Tóth Ist­ván, Teichter Mihály 72 éves, Hajdú László, Kozárik Lé- nárd, Füles Gáspár és Szabó János. Vígan megy itt is a munka, rövidülnek a sorok, mert erről Csorba József és Tóth István gondoskodik. — Mire a jó idő beköszönt, már készen leszünk. A férfi­brigádnak még negyedrész van hátra. A szőlő rendben van, s amint látja, paréj nincs sehol sem — mondja Füles János. A két csapat szolgalmasan végzi munkáját. A legnehe­zebb feladatot — a nyitást és a metszést, ami a legfonto­sabb — időre befejezik. (cm) Hárman együtt Az Ordasi testvérek: Sára és harmadik tagja: Ma már egyre többen sze­retik a komoly zenét, szíve­sen meghallgatják a rádió­ban, esetleg hangversenyekre is elmennek. A monori gimnázium trió­jának tagjai — az Ordasi testvérek és Darázsi Teréz — hangszereken szólaltatják meg a szebbnél szebb zene­műveket. Az orosz önképző- köri műsoron a hallgatók is meggyőződtek tehetségükről. — Mi a'titka annak, hogy a versenyeken, előadásokon ennyire magabiztosan játszo­tok? — Közel nyolc éve, hogy hangszereinken együtt gya­korolunk. Hetente csupán tíz órát, mivel a tanulást sem hanyagolhatjuk el... Titit (Terit így becézik) nehéz megállítani: — Nagyon sokszor szere­peltünk, lámpalázunk már nincs, de azért egy kicsit mindig izgulunk. A felszaba­dulási versenyen elsők let­tünk, Nagykőrösről pedig to­vább jutottunk az országos fesztiválra, Debrecenbe. A zsűri elnöke Sándor Frigyes — néhány hegedűiskola író­■■ ■ ■ Margit, valamint a trió Darázsi Teréz. ja — volt, aki külön di­cséretben részesített bennün­ket. A fesztivál résztvevőiből alakult zenekarban is ját­szottunk. Sári kedves kis epizódot ele­venít fel: — A zenekar felkészült, Sándor Frigyes éppen sze­retett volna beinteni, ami­kor Titi álltartója leesett. Kicsit megijedt, mert emiatt nem kezdhették a darabot. A karnagy várt, és közben mosolygott. Titi elvörösö­dött és remegett, de a di­rigens kedves, mgértő pillan­tásai megnyugtatták. Pár perc múlva megszólalt a ze­nemű, és feloldódott a fe­szült izgalom. A három leány mögött tar­talmas, élményekben gaz­dag évek állnak. Talán még később is találkozunk ve­lük. (püspök) A P E S T M,E G 'fje. I. H í R L A P Kf) L O NKIA-DASA IX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1967. ÁPRILIS 11.. KEDD 500 holdon áll a víz Nem okozott csalódást a bugás köles TÍZ HÍZÓBIKA MONORRÓL - KÜLFÖLDRE Marika a pint mögött A Kossuth Tsz ebben az év­ben sem menekült meg a ta­lajvíztől. Körülbelül ötszáz hodja művelhetetlen. Ezen a területen a vetések kipusztul­tak és számolni kell azzal, hegy ebben az évben már semmi hasznát sem vehetik. A víz okozta terméskiesést, úgy szeretnék pótolni, hogy a megművelhető területeken meggyorsítják a munkát. A tavaszi vetések befeje­zése után az őszi mély­szántások elmunkálását, és a tavaszi fejtrágyázást végzik. A kertészetben néhány hete teljes az üzem, szedik a korai retket, a fejessalátát. A tsz standjai április elseje óta árulják a kora tavaszi primő­röket. A tavaly kísérletképpen vetett bugás köles jól fize­tett, holdanként körülbe­lül 6000 forint nettó jöve­delmet hozott. A termés egy részét már érté­kesítették — Ausztriába ex­portálták —, másik része ve­tőmagként kerül forgalomba. Ebben az évben a tavalyinál nagyobb területen termelik a bugás kölest. A 120 hold szőlőből ebben az évben termőre fordul 40. Az állattenyésztés tavaszi eseménye a gépi fejés beveze­tése, ami nem okozott tej csök­kenést. Az itatásos borjúneve­lés is bevált, a borjak szépek, jó a súlygyarapodásuk. Ezen a héten tíz hízóbikát — valamennyi hat má­zsán felüli — exportál a Kossuth Tsz. Négyszázötven újszülöttel szaporodott meg a tsz állat­állománya. A bárányok nem sokáig maradnak Monoron, mert 250-et a határon túlra vezényel sorsa, a hónap végén utaznak el szülőközségükből. Nemcsak az állatállomány gyarapszik, tervbe vették egy új gép­műhely építését is, hogy a sürgős javítási mun­kákat helyben, gyorsan és — nem utolsósorban — olcsób­ban elvégezhessék, mintha hi­vatásos szerelőre bíznák. A gépműhely építését a második negyedév végén kezdik meg. (dó KOCSMAROSNE BANATA Gobbi Hilda az üllői „Kanyarban" Sok-sok színdarab, film, tv- játék közkedvelt zsörtölődő szereplőjét — s nem utolsó sorban a Szabó család híressé vált lángossütő asszonyát, Szabónét: Gobbi Hildát látta vendégül Üllőn a „Kanyar” fa­latozó egy kis kóstolóval egy­bekötött tapasztalatcserére. A kíváncsi természetű művésznő még a tenyérnyi nagyságú konyhába is betekintett, ahol a lisztezett gyúródeszkán órák óta kelt, pihent a kiszagga­tott tészta. A nagy tálban pe­dig már be volt kelesztve a következő adag. Mert a lángos finomságát az adja meg, hogy mennyi ideig kel. A „Kanyar” csárdában nem fukarkodnak az idővel, a reggeli adagot es­te dagasztják be. Nem is kell húzni, cibálni, amikor Klárika a kezébe ve­szi, nyúlik az magától, mint a finom lisztből hólyagosra gyúrt rétes. Serceg, forr a zsír, és amikor beledobja, pil­lanatok alatt enyhe barna színt kap, hólyagosra dagad, és ujjnyi vastag pántlika öle­li körül. Itt nem szeretik a vékonyra nyújtott, kiszáradt tésztát — jegyzi meg arany­kezű Klárika — mert így ne­vezik a vendégek —, az „eme­letes” lángos az igazi. Helye­sel, igazat ad a nagy művész­nő, mert a' frissen sült lágy, puha tészta úgy olvad a száj­ban, mint az írás vaj ... Na, nincs sok idő a beszéd­re, Klárika már csomagolja is, mert a meleg lángost na­gyon várják a ruházati bolt, tsz, fmsz és a tanács dolgo­zói. Naponta 80 darab is el­kel, a másik 80 darabot pedig a csárda vendégei fogyasztják el, bár törzsvendégek is van­nak ... — Bánatunk, fájdalmunk, hogy kicsi ez a konyha — dugja be a fejét a kis abla­kon Burján Jánosné, a ven­déglő vezetője — és az egész­ségügyi hatóságok nem enge­dik meg az egytál étel készí­tését, holott a borsos-paprikás betyárgulyást nagyon meg­kedvelték a vendégek, pedig pár napig főztük csak. Külön­legesen jó ízű étel fogyasztá­sára még a mindig siető autósvendégek is megálltak. Hej — sóhajt a vídámkedvű „kocsmárosné” — csak arrébb lehetne tolni a falakat, akkor a nyáron már a csárda előtt virágzó leanderek árnyéká­ban, színes ernyők alatt tálal­nánk a kedves vendégek­nek ... ... Na majd annak is eljön az ideje... K. S. A ruházati bolt eladói mind csinosak és kitűnően végzik munkájukat. Akár mindany- nyiukról elismeréssel írhat­nék. Választásom most mégis egy kedves arcú, csendes kis­lányra esett, akinek munká­jával mindenki elégedett. So­kan megfordulnak az üzlet­ben, és nem is gondolnak ar­ra, hogy a pult mögött a rö­vid-, kötött-, divatszakma or­szágos első helyezettje szor­goskodik. — Nagyon örülök az ered­ménynek — mondja Zsíros Marika —, annál is inkább, mert így három hónappal előbb szabadultam fel a szak­mában. Természetesen mind a budapesti, mind az országos versenyre sokat tanultam. Az első díj — a mai napra váíom az értesítést — valószínűleg kéthetes külföldi utazás lesz. (p. e.) FÉRFIHŰSEG Nem, a nevét semmiképpen sem akarom leírni. A keresztnevét is megmásítom, le­gyen — mondjuk — Oszkár, aki bi­zony eléggé hűtlen barát, mert hosszú hónapokig felém sem nézett. De ba­rát, mert íme mégis eszébe ju­tottam! Teljesen váratlanul meglá­togatott, kitörő örömmel üdvözöl­tük egymást. Az­tán a váltamra csapott és így szólt: — Képzeld, vég­leg megtaláltam az Igazit, öt, az Egyetlent! Egy álló órán keresztül csak be­szélt, lelkesedett, áradozott. Kétség sem férhetett ah­hoz, hogy szíve hölgye nem más, mint a magyar Lollobrigida. Tehát nagy öröm. Annál job­ban megdöbben­tett a következő perc. Minden át­menet nélkül könnybe lábadt a szeme, aztán zo­kogni kezdett, és így szólt: — Édes, egyet­len barátom, adj kölcsön, légy szí­ves, egy zsebken­dőt! Adtam. Telesír­ta. Újat kért. Azt is telesírta. Egy újabb óra után már tudtam, a magyar Lollo­brigida mandula­műtéttel kórházba került. Ez az én barátom borzasz­tó bánata. — Nagyon egye­dül vagyok. De megígértük egy­másnak — mond­ta nekem szipog­va a barátom — hogy minden este hét és nyolc között egymásra gondo­lunk. Együttérző ba­rátsággal kísértem ki a fiút a hétórai buszhoz. Barátom hirtelen a szivéhez kapott, aztán mell­be vágott, hogy majd lenyeltem a fejem: — Odanézz, mi­csoda nő! Micsoda boka, meg miegy­más! Egy közeledő nőre mutatott. Magamban megál­lapítottam, való­ban nagyon csi­nos, de aztán fi­gyelmeztettem őt: — Édes egyko- mám, neked hét és nyolc óra között érzelmi kötelezett­ségeid vannak. Nézd meg az órát, hét, elmúlt egy perccel. Az órámra né­zett, aztán ezt mondta: — Siet! Az enyémen még van egy perc hétig... Erre nem tud­tam mit válaszol­ni. Urbán László Maglód-Ecser 2:0 (10) Vetőbnrgonya-osztns Az Üllői Fmsz több mint 200 mázsa szabolcsi vetőmagbur­gonyát osztott ki. Kosárlabda Fiúk: Váci gimnázium—Monor gimnázium 59:23 Lányok: Váci Közgazdasági Techni­kum—Monor gimnázium 49:45 MAI MŰSOR Mozik Győmrő: Vanina Vanini. Mag­lód: A 26 hős (szélesvásznú). Mon­de: Aranysárkány (szélesvásznú). Monor: Hölgyek és urak (széles­vásznú). Pilis: Aknaveszély nincs. Tipióstily: Hamida. Üllő: A domb (Szélesvásznú). Vecsés: Sellő a pe­csétgyűrűn. I—ix (szélesvásznú). Az örökrangadó ezúttal nem hozta a várt nagy küzdelmet. Maglód ilyen arányú győzel­me megérdemelt és biztos volt. A hazai csapat igen egyenlőtlen , teljesítményt nyújtott. Hol teljesen beszorí­totta és védekezésre kénysze­rítette ellenfelét, hol teljesen megzavart maglódi védelem hárította az ecseri nagyon szórványos, de veszélyes el­lentámadásokat. A mérkőzést mégis az dön­tötte el, hogy R empört ki­emelkedően, gólerős formá­ban játszott. Az első félidőbe­li fejesgólja, majd a második félidőben rúgott gólja, de ezen túlmenően a produkált játéka bizonyítja jó formáját. Az ecseriek középhátvédje és Remport volt a mezőny két legjobb játékosa. Darula já­tékvezető jelentősebb — a mérkőzés kimenetelét esetleg befolyásolható — hibát nem vétett, jól bíráskodott. (M. B.) Gólözönnel kezdődött Vasárnap megkezdődött a járási labdarúgó-bajnokság is. Az első fordulóban a szövet­ség engedélyével egy mérkő­zést elhalasztottak (Pilis II— Káva). A lejátszott mérkőzé­seken igazán nagy meglepe­tés csupán kettő akadt: Csév- haraszt győzelme Tápiósáp fe­lett (Csévharaszt—Tápiósáp 3:2), valamint Nyáregyháza nagy gólarányú győzelme Mo­nor II ellen (Nyáregyháza— Monor II 7:1). A többi mérkőzés általában a várt csapatok győzelmét hozta, csupán a vízilabdára emlékeztető gólarány a meg­lepetés. Az eredmények: Gomba—Mende 0:5, Maglód II Monori-erdő 9:0, Üllő II—Va­sad 7:1. Az .első fordulót tehát gól­erős csatárok és tehetetlen védelmek jellemezték. A le­játszott öt mérkőzésen 35 gól esett (!). — sk — Üllői sportsikerek Vasárnap Üllőn úgyszólván egész napos sportműsornak örülhetett a sportkedvelő kö­zönség. Hosszú évek óta elő­ször mutatkozott be a labda­rúgók II. csapata, ameiy a járási bajnokságban indul. A bemutatkozás nagyszerűen si­került, mivel 7:1 arányban le­győzték Vasad csapatát. A mérkőzést igen mély, több he­lyen sáros talajú pályán ját­szották, de már az első perc­ben az ellenfél hálójában tán­colt a labda. A legeredménye­sebb játékosnak Gál Csaba bizonyult, aki egymaga négy gólt szerzett, de elismerést ér­demel valamennyi játékos. A második csapat indítása a megfelelő utánpótlás szem­pontjából célszerű volt, ami meg fog mutatkozni az első csapat szereplésében is. Saj­nos, van egy-két játékos, akik — mivel eddig az első csapat­ban játszottak, vagy játszanak — szégyenlik a II. csapatban való szereplést. ★ Délután 14 órakor a kézilab­da-csapat Budaörs csapatát fo­gadta, és könnyedén 22:7 ará­nyú győzelmet aratott. Győzel­me azért is értékesebb, mert a kézilabda-csapatot a közel­múltban szervezték újjá. mi­vel több régi játékos leszerelt a honvédségtől, illetve más egyesülettől visszatérve ismét magára öltötte az üllői mezt. A csapatból Hernádi, Berén- kei és Ilovai J. emelkedett ki, de a többi játékos is elisme­rést érdemel. Az új sportolók igazolásával és a jó csapat- szellem kialakításával olyan együttest lehet összekovácsol­ni, amely képes lenne arra, hogy felsőbb osztályba jus­son. ★ A labdarúgáshoz visszatérve a 65 százalékban új játékosok­ból álló ifjúsági csapat 3:1 arányú győzelmet aratott a szigetújfalui ifik ellen. ★ A legnagyobb érdeklődés az I. csapat játékát kísérte. A csapat összeállításában annyi változás történt, hogy Pinczés bekerült a csapatba, de visz- szakerült még Czompó is. Üllői támadásokkal kezdődött a já­ték, amely az egész mérkő­zésre jellemző volt. A sziget- úfaluiak csatársora nagyobb erőfeszítésre nem késztette az üllői védelmet, és sokszor a szélső hátvédek is az ellenfél térfelén tartózkodtak. Ennek ellenére az első gól sokáig vá­ratott magára, de ebben ludas volt a pálya is, amely ekkorra már sártengerré változott, a legjobb támadások is elakad­tak benne, és hat-hét ember­ből álló védelmi falban. Az első gól a félidő utolsó ne­gyedórájában esett, az újonc Pinczés jóvoltából, aki a nagy­szerűen tálalt labdát a hálóba juttatta. A második félidő is hazai rohamokkal indult, sokszor hosszú ideig egy kapura ment a játék, de nem alakult ki olyan gólhelyzet, amelyet ér­tékesíteni lehetett volna. Egy­két szigetújfalui ellentámadást kivéve az üllőiek uralkodtak a mezőnyben. Sajnos, a csatá­rok ismét pontatlanok voltak* és nem vállalkoztak kapura- lövésekre. E játékrész utolsó negyedórájában esett a máso­dik gól, amelyet közelről Hang szerzett. A gól után még na­gyobb lendülettel játszott a hazai csapat, de már gólt nem tudott elérni. A rossz pályán tetszetős játék nem alakulhatott ki, de a látottak alapján az üllőiek győzelme nagyobb arányú is lehetett volna, ami ezen a mérkőzésen a szerencsén is múlott. A csapat javuló játé­kot mutatott, amelyből egyé­nileg a hátvédhármas, Czom­pó, Zubor és a második fél­időben Kovács emelhető ki, de valamennyi játékos u várt teljesítményt nyújtotta Fülöp

Next

/
Thumbnails
Contents