Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

19C7. Április 9., vasárnap fUl Htcm ’^JCivlav Ipari víkendvonat Szolnokra Háromezer tonna cement naponta Szombatom délután Nérmedi László szállítási ügyintéző ve­szi fel a telefont a DCM-ben. — Hogyan halad a hétvégi Cementszállitás? Hová indul­nak szombat délután a ce­menttel megrakott vagonok? — Épp most indul Szolnok­ra egy irányvonat ezer ton­nányi terhével. Küldtem egy- egv „ömlesztett” kocsit Bod- rogkeresztúrra, Tisza .«szeder­kénybe. Nagyútra, hármat Felsőzsolcára. Egyedül Felső- zsolca négyszáz tonnát kér siaponta. Itt készítik a vasúti sínek beton „talpfáit”. Néha bizony ránk telefonálnak. Kevés a rendelkezésünkre ál­ló ömlesztett kocsi. — Hová lesz a felesleg? — A szállítási tervünket ez nem befolyásolja. Napi 3 ezer tonna megy ki az üzemből, 1500-at visz a vasút, ezret az ÉPFU tartálykocsijai, ötszá­zat az AKÖV kocsijai szállí­tanak eL Az első negyedévi szállítási tervünket március 25-én már teljesítettük. Az utolsó napokon jutott idő nagyjavításra, karbantartásra — S tovább? — Most nyugodt napokat élünk, május, a nagy szezon, még messze van. A napi há­romezer tonnát tartjuk. Amíg nem jön a zöldáruszezom, va­gon van bőven. Jó a kapcso­latunk a MÁV-val. Mára 89 kocsit igényeltünk, de itt van már a hétfőre rendelt vago­nokból is. D. J. * Uj mesterség: a szexálás A szexálást — a naposcsi­bék nemenkénti szétválogatá­sát — eddig japán szakembe­rek látták el a Bábolnai Álla­mi Gazdaságiban. Négy hely­beli baromfitenyésztő azon­ban elyan jói elsajátította ezt á különleges mesterséget, hogy erre az évre már nem is Szerződtek a japánokkal. Egy-egy szexáló óránként ÖOO—1009 naposcsibét vizsgál meg, s ,(diaignózisuk” 98 szá­zalékban pontos. A szétválasztásnak a kike­lés utáni negyedik-tizedik órában kell megtörténnie, egyébként csak négyhetes ko­ndiban derülne ki az „újszü­löttekről”, hogy tyúkok-e, vagy kakasok. Ezí viszont nagy — bábolnai viszonylatban évi hatmillió forint — többletkia­dást jelentene. A tapasztala­tok szerint ugyanis több mint a fele kakas és ezeket nem érdemes felnevelni. w^w«m<»ow5 Egy piac Két vállalat közös gyártmány Vásári ismeretségből nemzetközi együttműködés A két kép olyan pillanatot rögzít, amely megváltoztat­hatja a magyar ipar jövőjét A felsőn Alexander XJzelac készül, hogy aláírja a megál­lapodást, a jugoszláviai Sever cég vezérigazgatója. Az alsó kép az Ipari Műszergyár fő­mérnökét, Somogyi Györgyöt mutatja az aláírás percében. Miről van szó? — Mindkét vállalat elektro­mos készülékeket és villany- motorokat gyárt. Két évvel ezelőtt a zágrábi vásáron is­merkedtek meg egymással. Azóta az együttműködés lehe­tőségeit kereső megbeszélések egyengették az utat. S most megszületet a megállapodás. Lényege: amelyik gyár egy adott termékből jobb minősé­gű és nagyobb szériájú termé­ket állít elő, az szállít a má­siknak is. Ott pedig — szük­ségszerűen — felhagynak a gyengébb minőségű vagy ki­sebb tételű gyártással. Nagyon is kézzel fogható nemzetközi munkamegosztás­ról van szó. A nemrégiben aláírt megállapodás több száz­ezer dollár értékű évi forgal­mat ígér a két gyár között. A vásárló azt kérdezi, mi az ő haszna mindebből. Nem­csak az, hogy a korábbinál jobb árucikket kap; nagyobb piacra, az eddiginél jóval na­gyobb szériákban, tehát ol­csóbban állíthatnak elő és hozhatnak forgalomba elekt­romos készülékeket. Ilyen le­het az elektromos kávéőrlő, a meleglevegős kézszárító és így tovább. Az együttműködés eredményeként születik töb­bek között a legkorszerűbb asztali szellőző, azaz ventillá­tor, amely jugoszláv motorral és magyar felszereléssel ké­szül. Megkétszerezik a Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorának teljesítőképességét Különleges forrná Érdekes megol­dásokat láthatunk G. Varga Márta üvegtervező mű­vész kiállításán. A Guszev u. 11. szám alatti bemutatóter­mében megnyílt kiállításon, a hasz­nálati tárgyakon kívül vázákat, tá­lakat, díszpohara­kat és különféle üveg díszítő ele­meket láthatnak az érdeklődők. A kiállítás április 16-ig tart nyitva. A Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorát 1959. március 25-én „gyújtották be” először. Eredményes működé­sének következtében a vele szemben támasztott igények oly mértékben növekedtek, hogy szükségessé vált teljesít­ményének fokozása, berende­zéseinek korszerűsítése. Az át­alakítás lényege az, hogy az „aktív zónát”, a reaktor szí­vét új típusú elemekből épí­tik fel. Ezzel a reaktor telje­sítménye — neutronhozama — az eddigieknek kétszeresé­re nő. Az átalakítás megkez­dődött. Gép vagy lapát? Az Alagi Állami Gazdaság: legutóbbi szaáuoerveaseti bizott­sági ülésen jegyeztem tel a következő panaszt: „Erixsmérgü porozékat gyár­tanak vagy importálnak, egyre többet, de nincsenek hozzá po­rozógépek. Az emberek reggel­től estig lapátoljak a higany­tartalmú porpáccal kevert ve­tőmagot, s beszívják a mérges port. Ha porpácot csinálnak, miért neon gyártanak hozzá porozógépet is?” „Dehogynem gyártanak!' S kapható is raktárunkon a PC csávázógép, negyvenötezer fo­rint körüli áron” közölték ér­deklődésemre az AGROKJER géposztályán. Ez a gép teljesen automati­kus, zártrendszerben működik, óránkénti teljesítménye har­minc-negyven mázsa. Egyaránt lehet vele „porozni” és ned­ves csávázási végezni. A gép teljesítménye némi magyarázatot adott nekem ar­ra, miért nem alkalmazzák még az egyébként modem technikára törekvő Alagi Álla­mi Gazdaságban sem. Egy ilyen nagy teljesítményű gép nem lenne megfelelően kihasz­nálva egyetlen gazdaságban sem ... de nem szerezhetné be azt több gazdaság — közösen? Nagy teljesítménye miatt is ki­fizetődne, nem utolsósorban megérné az utánjárást, a közös használat megszervezésére for­dított időt a munkások egész­ségének védelme. (ferenez) Új rádiótipus Velence de Lux I A Székesfehérvári Villa­mossági, Televízió- és Rádió- készülékek Gyárában meg­kezdték a legújabb Velence de Lux elnevezésű rádióké­szülék sorozatgyártását. A Velence de Lux könnyen ke­zelhető, nyomtatott áramkörű gép. Lemezjátszó, magneto­fon és póthangszóró csatlako­zása is van. Az idén több mint 20 ezer ilyen rádió készül. Az első so­rozatok már e hónapban for­galomba kerülnek. Picasso-kiállítás Kornélt a bíróság a lebontására kötelezte. kerítés Ezek tehát idáig az érdekesebb ügyek, a többi per általában be­csületsértési, rá­galmazása eset. Az alperesek olykor olyan ki­jelentéseket tesznek Molná- rékra vonatkozóan, hogy eze­kért rendre a bíróság előtt kell felelniük. Minderről dr. Molnárnak az a véleménye, hogy majd megtanulják má­sok jogainak tiszteletben tar­tását: elvégre jogállamban élünk. Sorba vettem, hogy mire kell Molnáréknak a pince, amely meglehetősen távol esik lakásuktól, aztán mély is ah­hoz, hogy minduntalan le-fel szaladgáljanak bele; tüzelőt például sohasem tartottak itt. •Kiderült, hogy esetenként egy üveg víz, vagy egy-egy dinnye lehűtésére kell a pince, ezért követelnek a Tóthék la­kásához kulcsot, ahelyett, hogy egy közönséges hűtő- szekrényt alkalmaznának. Nem különb a másik eset sem, annak a bizonyos 28 négyzetméternek a követelé­se : végeredményben akkora az egész, hogy se több, se ke­vesebb vele. Igazság szerint dr. Molnár Tibor volt ügyész, bíró, egy ideje azonban mint kertész dolgozik a csömöri termelő- szövetkezetben. Kilépett a Hatvani Járásbíróságról, ahol legutóbb mint bíró dolgozott — kilépett, mert külföldre utazott és a szabadsága le­telte után csak hónapok múl­va tért vissza: tehát mi mást tehetett volna? — elég az hozzá, hogy amióta kertész­Érdeklődőik százai vettek részt a Picasso-grafikákból rendezett kiállítás szombati megnyitó-ünnepségén a Mű­csarnokban. Megjelent a tár­lat ünnepi nyitányán Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese. A ki­állítás május 7-ig lesz nyitva. kedik, csak mint felperes, vagy mint anyjának a jogi képviselője hasznosíthatja jo­gi szaktudását. Megkértem Nemes Istvánt, a Gödöllői Városi Pártbizott­ság titkárát, a város or­szággyűlési képviselőjét, hogy jöjjön el velem: tekintse meg a helyszínen, hogy mi a hely­zet ezekben a perekben. Már ami -tapintható, s látható belő­lük, hogy tiszta emberi meg­ítélése szerint; kit, mi illet itt meg. Az országgyűlési képviselő elcsodálkozott, hogy mai annyira természetesnek ;űnik; jogászi megítélés sze­rint milyen más is lehet. Va- .ójában egyéb sem hiányzik itt, minthogy Molnárékkal szemben megtalálják azokat 2 jogszabályokat, amelyek élethűen tisztázzák a viszo- íyokat, mondjam: gyakorla- :ilag is elfogadhatóan. Nem volna itt többet becsületsér­tés, rágalmazás sem — eb­ben Nemes István is egyet­értett —, ha Tóthék kizáró­lag maguk használnák a la­kásukat, Kiss Kornél is meg­tarthatná a kerítését a por- ája körül, s Molnárék ház- lulajdonosa sem kényszerül­te életveszélyes viszonyok íözött lakni, miközben saját lázában, az 6 bérlője még ilbérlőtől is szedi a hasz- lot. , Csakhogy ki találja meg ízeket a jogszabályokat? Az elkeseredett alperesek hiá- oa fordulnak a gödöllői ügy­védi munkaközösséghez jogi tanácsért, illetve képvise­letért: a városban működő tizenkét ügyvéd közül egy sem vállalkozik dr. Molnár Tibor ellen pereskedésre. Ba­ráti kapcsolatokra, egykori munkatársi viszonyra hivat­Elvileg érthetetlen koznak, s állítják, hogy ki lönben is joguk van eldönte ni, milyen pert vállalnak. . munkaközösség vezetője is e utasította a Molnárék ellen feleit, azzal, hogy próbál kozzanak fővárosi kollégák nál, mert ő személyesen sen kit sem jelölhet ki a gödöl lőlek közül, maga pedi ugyancsak nem vállalja jogi képviseletüket. Az Igazságügy Minisztérium ügyvédi osztá lyának vélemé nyével lehet eb ben az ügyben egyetérteni itt ugyanis határozottan ki jelentették, hogy jog szerin valóban elutasíthatják a gö döllői ügyvédek a város be jelentkező ügyfeleket, de el vileg érthetetlen ez az eljárói Az ügyvédi munkaközössé végeredményben szociálist: jellegű társulás: ez pedi; egyfajta kötelezettséget jeleni Tehát álláspontjuk végül i elvtelen. Mi nem állítjuk, de az el utasítottak jogászi összefo gást sejtenek a háttérben. I kérdést így teszik fel: ha ; város valamennyi ügyvédj: elkötelezettje dr. Molnár Ti bornak, akkor a bíróságom nem lehetnek ugyanígy bará tai? Nos, mit lehet erre vá laszolni? Az alperesek a gya korlott jogásszal szembei mindeddig védelem nélkii hadakoztak; s azért egyálta Ián nem a bíróság a hibás hogy valójában még elmon dani sem tudták saját állás pontjukat, igazukat. Nemhogy még jogszabályo kát, törvénycikkeket hoztál volna fel a perek során ... Dékiss János--------------- jók az emberek... Ezt én | Hiába, | mindig sejtettem, de most bizo­-------------- nyítani is. tudom. í gy történt: A minap az utcán egy férfi vert egy hőt. Módszeresen verte. Jobbról egy pofon, balról egy pofon, szünet, majd újra élőiről. A nő aláfestésként sikított, olyan volt az egész, mint egy neorealista filmrészlet. Na­gyon jól csinálták. Természetesen hamarosan nézőközönségük is akadt. Nálunlk mindig mindenre akad nézőközönség, kivéve azt, ami­re szerveznek. Az emberek megálltak az utcán és aktív módon nézték az eseményt. Nem közönyösen, nem részvétlenül, nem úgy, mintha semmi közük nem lenne ahhoz, ami a túloldalon tör­ténik. — Disznóság — jegyezte meg egy testes férfiú. — Ilyesmi is csak manapság történik meg. Ottan vernek egy hölgyet Egy hölgyet, akit ugyebár, minden férfinak, aki ad valamit a férfiúi név tisztességére, becsülnie kell. Az ilyen vadállatot fel kellene akasztani __ J ólesett hallanom a hangot íme, van még, aki tiszteli a hölgyeket... — Lassabban a testtel — intette bölcs mér­tékletességre az előbbi urat egy cingár férfiú. — Lehet, hogy igaza van. Mit tudja kegyed, hogy miért veri? Nem lehet elvtelenül védeni a nőket. Lehet, hogy megcsalta, Lehet, hogy elhanyagolja a gyerekeit Borzalmas, hogy miket lehet ám hallani manapság.----------- milyen szép dolog, hogy nem he­lm e : I behurgya módon beszélümc, ha- ----------- nem alaposan mérlegelünk. — Az asszony verve jó — szegezte le hatá­rozottan egy kopasz embertárs, a közben nagyszámúra szaporodott közönség soraiban. — Mindet verni kellene. Csak arra jók, hogy megkeserítsék az ember életét. Szegény fér­fiak ... Minden szenvedésüket a nőknek kö­szönhetik — állt határozottan a sokat szenve­dett férfinem pártjára a hozzászóló. — Magukat kellene felkötni a lábuknál fogva — rikkantott közbe egy cekkeres hölgy, de kijelentése élénk ellenállásba ütközött. Igen, mert jók az emberek. Micsoda dolog az, hogy valakit a lábánál fogva akasszanak fel, csupán azért, mert férfi? — Nézzék azt a szegény asszonyt — terelte valaki a beszélgetést a konkrét témára. — Hogy bírja... — állapította meg a testes férfiú elismerően. — Azért a verekedés nem megoldás — mondotta egy humanista. — Nem lehet mindig dumálni, apuskám — vélte egy ifjú, aki nyilván a radikálisabb megoldások embere lehet. — De miért az utcán? Ez igazán nem eszté­tikus — fanyalgott egy széplélek és hátat for­dított a kínos jelenetnek. — Korszerűtlen szemlélet! Ma az ember kö­zösségben él, nincsenek titkai a közösség előtt. Az ember kollektív lény. Az effajta ügyeknek demonstratív jelentőségük is van — szónokolt egy modern felfogású polgártárs. i------------------------------ szólt most közbe: — I Egy szemüveges | Nem szabad felületén------------------------------- nézni a dolgokat... Itt a mélyben hatalmas dráma lehet. Fojtott indulatok törnek fel a lélek mélyéből és ilye­99 az emberek“ ténképpen nyernek levezetést. Annak, aki üt. ez egy hatalmas idegfeszültség levezetése... — És mi van azzal, aki kapja? — kérdezte egy hölgy, akiiben jósága mellett, úgy látszik, érdeklődés szunnyadt a mélyebb pszichológiai kérdések iránt is. — A nők szeretnek szenvedni. Ez egy komplexus, kérem tisztelettel. Öröklött, gén­jeikben hordott kényszerképzet — adta meg a tudós külsejű úr a választ. — Hát, én ezt nem nézem tovább. Oda­megyek és a falhoz kenem azt az ürgét. Nem kamelom, amikor egy gyengébbet kalapálnak — mozdult egy beatles-frizurás alak de nem volt sikere. Már a szövegéből is hallható», nogy nem lehet valami kulturált fickó. — Nincs jogunk beleavatkozni mások ma­gánügyeibe. Ez az individuum tagadása lenne — állította meg egy elegáns úr. — Segítséég! Segítsééég! — kiabált odaát a nő. — Hallja? Ö is ordít! — érvelt a hülyegye- rek-frizurás. — Mert bűntudata van... — mondta a rin- gár. — Segíteni kellene — vélte valaíki halkan. — Bírja az a pasas egyedül is — mondta egy lezser fiatalember, nyilván humorista. Élénk derültség jutalmazta a közbeszólási, je­lezve, hogy az emberek a legválságosabb helyzetben sem veszítik el humorérzéküket, mely az élet legnagyobb ajándéka. Közben a férfi, a túlsó oldalon, abbahagyta a verekedést. Mint, aki jól végezte dolgát, nyugodtan tovább ballagott A nő egy ideig sirdogált, majd megigazította az elkenődött szemfestését és elindult az ellenkező irányba. De a tömeg még jó ideig együtt maradt. A későn jövőknek magyarázták az eseményeket, minden oldalról megvilágították a problémát, és én, aki mindeddig csak néma szemlélője voltam az eseményeknek, elégedetten állapí­tottam meg, hogy lassan kilépünk abból az eléggé el nem ítélhető társadalmi magatartás­ból, hogy közönyösen nézzük embertársaink ügyes-bajos dolgait. Van véleményünk, alapo­san meg tudjuk vitatni a problémákat, ítéle­teink megfontoltak és körültekintőek. Nagy dolog ez, barátaim ... j—-—-—■ bejegyeztem a füzetembe: „Jók I Aztán | az emberek”. Ezt meg kell írni a-------------- vasárnapi lapba. Majd, miután m ár semmi látnivaló nem ígérkezett, haza­mentem. ősz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents