Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM

1967. ÁP3ILIS 1., SZOMBAT

Mintha iába kelt volna valamennyi rögnek

Kétszáz fólia alatt gömbölyödik a karalábé

Törzsgárda a gépjavító az első naptól kezdve

Kilenc igazgatót „szolgáltak"

■ A gépjavító állomás irodájában folyik a munka. Vigh István vezetésével a nyereségrészesedés elszámolása készül.

— Ha készen leszünk, április negyediké^ kifizetjük!

— mondja az lizemegység- vezető.

— Olyan emberekkel szeretnénk találkozni, akik a lehosszabb idő óta dolgoznak az üzemben.

Két nevet jegyzek fel: Kecskés Imre és Jakab József. Mindketten üzemszerelők. A telep sarkában levő műhelynél Kecskés Imrében ismerőst köszöntök. Néhány évvel ezelőtt a Dózsa Termelőszövetkezetben volt kihelyezett szerelő. Mellette dolgozik Jakab József, aki szintén az üzem beindulása óta Itt dolgozik a telepen.

— Ki gondolná, hogy jövő Júniusban már húsz esztendeje lesz, hogy az üzem dolgozik, és vele együtt mi is ünnepeljük húszéves törzs- gárdatagságunkat — mondja Kecskés Imre. — Az egykori Kecskeméti úti laktanyában kezdtük, tizenöten vol- Üunk traktorosok. Tizenkilenc év alatt sok minden történt. Voltam traktoros rövid ideig, majd brigádve- zető, körzeti szerelő, kihe- |réze|t szemelő a Dózsában. Most két esztendeje, mint üzemszerelő dolgozom. Ha kíváncsi rá, megmondhatom, hogy pontosan kilenc igazgatót szolgáltam ezalatt a hosszú idő alatt.

— Én egy fél évig vezettem traktort! — emlékezik Jakab József. — Azután bejöttem a műhelybe. Voltam minőségi ellenőr, körzeti szerelő a Hunyadi Termelő- szövetkezetben.

— Hogyan lehetne elmondani az üzem történetét?

— kérdez vissza Kecskés Imre. — Hát a tizenöt MÁ- YAG-traktor után jöttek az R—35-ösök, később a G—35- ösök, majd a cseh Zetorok, a1 román Utosok, és természetesen az üzem óriásai, a szovjet MTZ-k.

— Szaporodtak a gépek. Az erőgépekkel együtt a munkagépek. Nőttek a feladatok. Húsz kombájnnal vettünk részt a kenyérgabonabetakarításban. Később ezt a nagy telepet kaptuk.

— Minden szakember szívesen vállalja az utánpótlás nevelését. Mi a

véleménye erről?

A két törzsgárdatag összenéz. Számokon gondolkodnak. Hozzávetőleges adat is szemléltet.

— Hát biztosan neveltünk vagy hatvan szakembert! Ez a két fiatal a mi nevelésünk — mutat a közelben dolgozó két fiatalemberre. — Mindig volt közöttük tanuló.

— És most is itt vannak az üzemben?

— Aki itt van! Mert a legkedvesebb tanítványom, Bogár Andris elment bányásznak, és csak néha jön haza látogatóba.

— Beszelne a változásról?

Jakab József vonakodva válaszol:

— Két esztendővel ezelőtt a gépállomás átalakult gépjavító állomássá, és a mi profilunk az erőgépek sorozatjavítása lett. Tavaly nyár óta pedig már kizárólag arató- cséplőgépet javítunk. Százhetven gépet az idei javítási tervben, az aratási kampányig.

— Szokatlan munka?

— Egyáltalán nem. Húsz kombájnunk mindig volt. Mi végeztük a karbantartást és javítást. Csak annyi a különbség, hogy most kombájnokkal van tele az udvar.

— Nyugdíj?

— Még odébb lesz! Tizenkét év múlva.

— És Kecskés Imre?

— ötvenöt vagyok. Öt év múlva. . leteszem a szerszámot és hazamegyek a mé- heimhez!

(—si)

Bár már itt tartanánk,

hogy ismét ilyen „nagy- megkötötték, most mér csak az üzemben” készülne az üve- időn múlik, hogy mikor kez- ges konzerv a konzervgyár- szezon

ban. Az előkészületek már üc>aiK a szezon'

intek, a szerződéseket Foto: Papp

VSfSSMSSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSSSSSSSSfSSSSSffSfSS

meg tőrjén

Holnap

Termelési tanácskozás

Holnap tartja a földművesszövetkezet ünnepi termelési tanácskozását, amelyen kifizetik az alkalmazottaknak az elmúlt év nyereségrészesedését. Kiosztják a dolgozóknak jó munkájukért az okleveleket és a kitüntetéseket.

A Rákóczi kertészete mellett nem lehet csak úgy elmenni, mert a látvány fogva tartja az embert. Elég nagy ez a kertészet, de mintha lába kelt volna valamennyi rögnek — mozog az egész terület! Mindenütt dolgoznak.

Az üvegházban és a hajtatóházban is kivirágzott a pa- paradicsom, sőt már sok a mogyorónyi, diónyi termés a szárakon. Itt is, ott is locsolják a növényeket.

A hajtatóháztól jobbra 200 fólia sátor fehéren csillog a napsütésben. Alattuk tengernyi karalábé fejlődik. Néhány hét múlva kapható lesz. Az illatos karalábéleves, töltöttkaralábé és főzelék a benne elrejtett C-vitaminnal frissítő eledelünk lesz hamarosan.

Ha a karalábé kikerül a fóliák alól, a sátrakat odább viszik, és a kiültetett korai paradicsom fölé feszítik ki. A paradicsom után a korai paprikák fölé kerülnek a fólia sátrak. A paprikának is kedvezni kell még egy kicsit.

Bal felől harminc új hollandi ágyat szerelnek össze néhányan. Ezekkel együtt a kertészet akkor már kereken száz hollandi ággyal rendelkezik

Távolabb földet rostálnak, mások szellőztetik a melegágyakat. Jönnek, mennek az emberek mindenfelé. Beszélgetni sem érnek rá.

(fehér)

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

Sellő a pecsétgyűrűn I—II.

Berkes! András regényéből készült izgalmas, szélesvásznú magyar film. Dupla helyáfak! Korhatár nélkül megtekinthető.

Kísérőműsor: Vltavai hadművelet.

Előadás kezdete: 4 és fél 8 órakor.

Kik kapnak lakást?

Elsőbbség életveszélyes lakások lakóinak

Ebben a városban sem jobb a lakáshelyzet, mint másutt, sőt bizonyos tekintetben még rosszabb is.

Százhatvan, százhetven lakásigénylőről beszél dr. Szabó Károly, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője és Nóniusz Sándor lakásügyi előadó is. Nagy szám ez. Különösen akkor tűnik annak, amikor kiderül, hogy az igényeknek csak igen kis részét lehet évről évre kielégíteni. Elsősorban természetesen az életveszélyes állapotban levő házak lakóin kell segíteni.

1965-ben egy lakásbizottság az általános igazgatási állandó bizottság mellett lakáskiutalási tervet dolgozott ki a veszélyességi sorrend alapján. Ez a terv máig érvényben van. Két év előtt tizenhárom család elhelyezésére vonatkozott ez a terv, ma még mindig lakásra vár négy család.

Mint informátoraim elmondották, adataik nem a reális képet mutatják. Ha ugyanis magánkézben levő házak lakói jelentik be az életveszélyes állapotokat, akkor az építési és közlekedési osztály feladata, hogy a tulajdonost felszólítsa a lakások rendbehozatalára. Ez a tapasztalatok szerint meddő igyekezet. Mégpedig azért, mert ezek a házak olyan rossz állapotban vannak, hogy renoválásuk nem éri meg a fáradságot és a pénzt. Ilyenkor kerülnek azután a címek az igazgatási osztályra azért, hogy az biztosítson a lakóknak szükséglakást.

Nagyon nehéz kérdés ez. Mert igaz ugyan, hogy a városban közepes ütemű építkezés folyik, az is magánerőből. Állami építkezés 1960- ban volt utoljára és szövetkezeti ház sem épült az elmúlt két évben. Az OTP-társashá- zak építése jó megoldás lenne, de ahhoz tetemes kezdő tőke kell, annyi pénz, amenynyi a lakásínségben szenvedőknek rendszerint nincsen.

Addig pedig mi a megoldás? Az igazgatási osztály építésre biztat mindenkit, hiszen olyan szőkék a lehetőségei, hogy jobbat nem is tanácsolhat (b. h.)

Hétfőn nyílik

az ipari tanulók kiállítása

A forradalmi ifjúsági napok ünnepségeinek keretében rendezi a KISZ Pest megyei Bizottsága és a MŰM Ipari Szakmunkásképző Iskolák Pest megyei Igazgatósága a szakmunkás és középiskolai tanulók Pest megyei kiállítását.

A kiállításon a helyi ipari iskola tanulói és a középiskolák szakkörei legszebb munkáikat mutatják be a közönségnek.

A kiállítást ünnepélyesen nyitják meg hétfőn délelőtt II órakor a KIOSZ székházban.

Mentesítő vonatok

A MÁV az ünnepek alatt a következő mentesítő vonatokat indítja:

Ma: 16 óra 24 perckor személyvonatot Budapestre, 18 óra 24 perckor gyorsvonatot Szegedre.

Holnapra virradóra: 1 óra

08 perckor személyvonatot Szegedre.

Holnap: 7 óra 11 perckor gyorsvonatot Budapestre, 16 óra 24 perekor személyvonat

Budapestre, és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre.

Kedden: 16 óra 24 perckor személyvonat Budapestre, és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre.

Szerdára virradóra: 1 óra 08

perckor személyvonat megy Szegedre, 1 óra 09 perckor személyvonat Budapestre.

Szerdán: egy mentesítő vonat indul reggel 7 óra 11 perckor, gyors Budapestre.

SPORT

LABDARÚGÁS

II.

Az egyházi éneklésben nagykőrösi iskola kántusa híres volt. Az éneket előbb az iskolamester, később a rektor tanította. A kántust is ő vezette. A rektorok száraz kántorok voltak, mert zeneszerszámon (orgonán) nem tudtak játszani. A templomban nem volt orgona. A XIX. század második felében (1856) készült a ref. templom orgonája. A száraz kántorok leg- híresebbikének, Vajda Ferencnek, a hagyomány szerint olyan erős volt a hangja, hogy az orgonáét is elnyomta. Az orgona elkészülte után is kántor maradt, de az orgonán Szotyori Nagy József játszott. Diákként vetődött Nagykőrösre, betért a Nagy- kűpincébe. Itt borozgatás közben megeresztette a hangját, és az ott iszogató körösieknek annyira megtetszett, hogy meghívták kántornak.

Az egyházi éneklésnek már n XVIII. században is volt kiváló művelője Nagykőrösön, ki a zeneirodalom terén is maradandót alkotott: a nagykőrösi iskola országosan Ismert tudós professzora, Há- iyoki Losonci István.

A XIX. században a szellemiek terén is fejlődő várostan egyre több ember szerzett

í A körösi dalos ajkak

Nagykőrösi Kinizsi—Kecskeméti TE 3:3 (1:1).

Szerdán, szemerkélő esőben, csúszós pályán Varga András j játékvezetése mellett, NB lies ellenfele ellen a következő összeállításban játszott a körösi labdarúgó csapat: Vadnay (Gömöri) — Vass, Szomolányi, Baranyai — Csikós II., Pécsi — Jeszenszki (Lányi), Kleno- vics, Józsa, Decsi, Kecskés IV.

A vendégek szerezték meg a vezetést, de a hazai csapat több kimaradt helyzet után kiegyenlített. Fordulás után jól kezdett a Kinizsi, de a védelemben öt perces zavar támadt, és — két gólt kaptunk.

Lassan mégis magára talált a körösi csapat és újból kiegyenlített.

Nemcsak a számszerű eredmény, de a mutatott játék alapján is csaknem egyenrangú ellenfele volt a Kinizsi NB Il-es ellenfelének. Mindkét részről jó edzőmérkőzés volt. Kicsit közben kiütköztek a körösi csapat erényei, de gyenge pontjai is. A tanulságokat levonva a tapasztalatokat jól lehet kamatoztatni a bajnoki mérkőzéseken. Reméljük, hogy a hétfői bajnokin Budaörsön még tervszerűbb, fegyelmezettebb, gólratörőbb, jobb csapatjátékot nyújt a csapat. P. S.

HÉT VÉGE SPORTMŰSORA

Atlétika Labdarúgás

A Kinizsi atlétái vasárnap Alsógödön versenyeznek a megyei mezei bajnokságon.

Asztalitenisz

A Kinizsi férfi és női felnőtt csapata hétfőn délelőtt 10 órakor mérkőzik a Vecsési Vízépítők csapataival a megyei bajnokságért.

Kosárlabda

A Kinizsi NB Il-es női csapata hétfőn délelőtt Budapesten játszik a Duna Cipő SC csapatával bajnoki pontokért.

Modellező

A Kinizsi modellezői hétfőn Dorogon indulnak a Felszabadulási Kupában.

A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapata hétfőn délután két órakor és három órakor mérkőzik a megyei bajnokságért Budaörsön, a Budaörsi KSK- val.

Az Építők csapatai hétfőn délután 2—3 órakor játszanak az Építők Sporttelepén az Öcsai KSK csapataival.

Birkózás

A Megyei Testnevelési

Sportszövetség hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel rendezi a Kinizsi Sportotthon termében az 1967. évi serdülő és ifi területi birkózó bajnokságot.

1880-ban már zászlót avatott S a Dalárda. Díszes zöld se-! lyem volt a zászló, rajta a jel-! mondattal: „Büszkén lobogj, \ célod nemes”. Ebben az év- j ben rendezték meg a kolozs-; vári dalosversenyt. Ezen sze-$ repelt a nagykőrösi Dalárda $ is. Helyezést nem ért el, de > közönségsikert aratott. 1371—$ 1881-ig Kovács László volt a \ Dalárda jegyzője, fáradhatni-! lanul dolgozott a sikeres \ működés érdekében. Tóth Jó- \ zsef ügyvéd- hírlapíró szemé-; lye is jelentős volt a Dalárda j életében. 1870-es évek végén 5 került vissza Budapestről! Nagykőrösre. A jó írói hírnév- $ vei rendelkező tettrekész if-! jú bekapcsolódott a helyi tár- 5 sasági életbe. 1878-ban megin- \ dította az első nagykőrösi he- ; tilapot, a Nagy-Kőrös-t. Ha-; marosan a Dalárda választmá- $ nyi tagja lett, és mint vezető- > ségi tag, sokat írt, fáradozott a $ Dalárda ügyeiben. 1834-ben i ! került Nagykőrösre rir. Joó \ Imre gimnáziumi tanár. Az 5 akkor még ifjú dalkedvelő; nagyon sokat tett a Dalár-! dáért, amelynek később hosz-; szú időn keresztül elnöke: volt. 1930-ban mondott le az í elnökségről.

Dr. Balanyai Béla ;

(Folytatjuk.) 5

rában ott találjuk a város életében jelentős szerepet játszó emberek nagy részét. A tiszteletbeli tagok neve között Arany János nevét is megtaláljuk. Ö már akkor nem volt nagykőrösi lakos. A dalárda tagjai sorában ilyen neveket olvashatunk: Losonczi László költő és tanár, Varga János gimnáziumi igazgató, Károlyi Sámuel orvos, Fitos Ferenc ügyvéd, Farkas Elek földbirtokos. A dalárda karnagya Nyizsnyay Gusztáv volt. A tagok jelvényt és oklevelet kaptak.

A múzeum gyűjteményében őrzött alapszabály Nyizsnyay kézirata. Az önkényuralom idején a hivatalos német nyelven íródott. A múzeum-4 ban őrzik a Dalárda pecsét-1 nyomóját is.

Minden társaságnak, így a nagykőrösi Dalárdának az életében is van fejlődő és hanyatló szakasz. Vannak olyan évek, amikor alig történt valami. Elhalt, majd újraéledt. Sok múlott a karnagy egyéniségén. Jó szervező idején fejlődött a Dalárda is, sikereket ért el itthon és a dalosversenyeken egyaránt.

magának magasabb műveltséget. Kifejlődött a társasági élet. A nemesebb szórakozás utáni vágy hozta létre az énekkarokat, zenekarokat. Műsoros estek, hangversenyek már kiművelt hangot, zenei képzettséget igényeltek. Az iskolán kívüli ének- és zene- tanítás is elkezdődött, jó ének- és zenetanítóktól sajátították el a fiatalok az ének és zene művészetét. A hangszerek közül a zongorát, a hegedűt, a cimbalmot választották legtöbben. Nem csak ismerték a zeneirodalom' klasszikusait, hanem játszották is a korabeli divatos zeneművekkel és a népies magyar zenével együtt. Zenei esteket rendeztek a különböző egyesületi székházakban. Nyári estéken sokszor csendült fel a dal a szabad ég alatt is, a cifrakerti nagy „rundóban”. 1859, fontos határkő a nagykőrösi daloséletben. Ebben az évben költözött a városba Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző. “7t7~-«r— szágos hírű dalszerzőt hamar megszerették a körösiek, ö toborozta össze 1860-ban a Dalárdát, amelynek tagjai so-