Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT A Szabadság Terme szívósan Utoléri-e a Petőfi és a Rákóczi? Közelmúltban tárgyalta a városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága a termelő- szövetkezetek tavalyi gazdál­kodási eredményét. Rendkí­vül nagy különbséget lehet megállapítani az egyes szö­vetkezetek gazdálkodási szín­vonala között. Természetesen vannak olyan adottságok, amelyeket figyelembe lehet és kell venni, de ezek nem indokolják az eredmények közötti nagy eltéréseket. A hat termelőszövetkezet legjelentősebb jövedelmét a növénytermelés hozta. A város szövetkezetei ösz- szesen mintegy 28 millió forint értékű, növény- termesztésből eredő ter­méket értékesítettek. A város hagyományai és adottságai nagyon fontos sze­rephez juttatják a szövet­kezetek jövedelmében a ker­tészetet. Csak egyetlen adat: a hat szövetkezet mintegy ezerötszáz holdon termelt öt­féle zöldségfélét a konzerv­gyár részére. Ebből eredt a növénytermesztés árbevételé­nek egyharmada. Ha a növénytermesztés, ál­lattenyésztés és segédüzem­ágak révén elért összes be­vételt vesszük figyelembe, ak­kor ez az összeg a teljes be­vétel tizennyolc százaléka. Mivel a termelőszövetke­zetek zöldségének nemcsak a konzervgyár a vevője, ha­nem a MÉK, illetve föld- művesszövetkezet is, a pia­con pedig közvetlenül vé­geznek árusítást, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kö­zös jövedelmüknek körülbe­lül egynegyed része, a nö­vénytermesztésből eredő be­vételüknek mintegy negyven százaléka az összes szántó- területüknek nem egészen tíz százalékáról származik. Ha tehát egy szövetkezet a zöldségtermelés területén Nagykőrösön gyenge ered­ményeket ér el, az jellemzi a szövetkezet egész gazdál­kodását. Ha a gyenge eredményeket elért szövetkezeteink mun­káját ebből a szempontból vizsgáljuk, a következőket látjuk. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet teljesen ered­ménytelenül foglalkozik a zöldborsótermesztéssel. Az utolsó három évből a leg­magasabb terméseredmény a tavalyi volt. 4,4 mázsa borsó­szem holdanként, ami még az önköltséget sem fedezi. 1964—65-ben alig termett va­lamivel több, mint amennyi vetőmagot a szövetkezet fel­használt. Nagyon rossz eredményt ért el a szövetkezet az uborka- termesztésben is. Holdankénti árbevétele 1614 forint volt, 4,8 mázsa átlagterméssel. A leggyengébbek közé tarto­zott a paradicsom termés eredménye, és így nem cso­da, hogy ez a szövetkezet ér­te el a legkisebb árbevételt: 750 ezer forintot 140 hold zöld­ségterületen. Ha a jó eredményt elért Szabadság Termelőszövetke­zettel hasonlítjuk össze a Rá­kóczi munkáját, egész megle­pő eredményt kapunk. Ugyan­ezen a területen a Szabadság Termelőszövetkezet átlagter­mésével számolva, majdnem kétszeres, 1 millió 370 ezer forintos jövedelmet ért vol­na el. Hasonlóan gyenge ered­ményt ért el a Petőfi Ter­melőszövetkezet is. Borsóból alig valamivel többet kapott vissza, mint amennyi a vető­mag volt. Ha ugyancsak a Szabadság Termelőszövetkezet átlagter­mésével és holdankénti, nö­vényenként! jövedelmével számolunk, a 300 hold konzervipari zöldség 1 millió 300 ezer forint jövedelem helyett 2 millió 420 ezer forintot biztosított volna, ami lé­nyegesen több, mint amennyit a szövetkezet tervezett. Ha a jó szövetkezetek meg­felelő számadatait vizsgál­juk — és ebbe a csoportba tartozik a Szabadságon kí­vül a Hunyadi és ’Arany János is —, akkor különö­sen kedvezőtlenek ezek a számok. Az Arany János Termelő- szövetkezet borsóból közel tízmázsás termést ért el, ami megfelel mintegy hu­szonöt mázsás hüvelyes bor­sótermésnek, ez több mint négyszerese a Petőfi Ter­melőszövetkezet eredményé­nek. A Szabadság Termelőszö­vetkezet évről évre jelentő­sen fejlődött. Míg 1964-ben 1,4 millió, 1965-ben 2,8 mil­lió, addig 1966-ban 3,1 mil­lió forint árbevételt ért el a konzervgyári zöldségfé­lékből. Ha paprikából is fel­H ét főn asszonytaláfkozó Hétfő délután négy órakor, a városi pártbizottságán a nő­tanács vendégül látja Abony, Cegléd, Kőcser és Nyársapát termelőszövetkezeti asszonyai­nak küldötteit. Emellett szov­jet asszonyvendégei is lesz­nek a találkozónak. Nagy Ferenc, a városi párt­zárkózik a ió eredménvek bizottság osztályvezetője kö- .. . ^ ^ I szönti az asszonyokat, majd a köze, visszaszerezheti a nagy- u Rákóczi általános iskola körösi zöldségtermesztés el- diákjai szórakoztatják a ven- múlt években igen megtépá- I dégeket. A találkozó közös zott hírnevét. | vacsorával ér véget. Parányi sziget Ifjú mesterek kiállítása Messze kint, Kocsér alatt, az Alsójárás dűlőben, olyan he­lyeken jártam, ahol még a madár is csak légi úton köz­lekedhet az elszórt tanyák kö­zött. Egy helyen nézem-né- zem a vizet, és a víz közepén alig kimagasló házikót, a kam - * rát, az istállót. Száz méterről látom a játszadozó két kis gyereket a ház ajtaja előtt, és a közelükben kapirgáló tyú­kokat. Egy árrá járó ember megáll mellettem. Űgylátszik kíváncsi, hogy én min csodál­kozom. — Ki lakik abban a vízzel körül vett tanyában? — kérdem az öreget. — Farkas Dénes, a Petőfi Termelőszövetkezet egyik ju­hásza. — Hogy járnak ki cs be ab­ba a tanyába? — Ha az asszony a város­ba megy, felhúzza a térdig érő gumicsizmát, vállára akasztja az összekötött cipő­ket, átgyalogol a vízen, ott ahol a legsekélyebb. Kilépve a csizmából, felhúzza a cipő­ket és elmegy a legközelebbi autóbuszmegállóhelyre, a Tör- teli úton. A csizmákat egy bo­korba rejtve otthagyja az egyik közeli bokorban. A kö­zelmúltban egy arra tévedt ember azt hitte, neki tette ki valaki a csizmákat és elvitte. Az asszony visszajövet mezít­láb tette meg a tengerjáró utat. És még náthát sem ka­pott. Harmadnapra vissza­hozta az illető a gumicsizmá­kat. A lelkiismerete hajtot­ta. — Ismerőse az a juhász? — Szomszédok vagyunk, fél kilométernyire egymáshoz. — Akkor azt is tudja, hogy hány birkát gondoz Farkas Dénes? — Kétszázkilencvenhét anya­juhot legeltet. A háromszáz­harminc kisbárány nem jár ki, mert exportra küldik és vi­gyáznak rájuk. — Ezen a dűlőúton úgy lá­tom sok helyen nagy a víz. Az országúttól az iskoláig egy kilométer a távolság. Hogy teszik meg a gyerekek gyalog­szerrel? — Azt a városból minden­nap kijáró tanítónő tudná megmondani, mert én még odáig nem merészkedtem el — búcsúzik informátorom. — fehér — Április 3-án a KIOSZ székhazában megnyitották a szak­munkás- és középiskolai tanulók Pest megyei kiállítását. A szép kiállítást a KIOSZ székházában tekinthetik meg az érdeklődők. Foto: Papp OLVASÓNK KÉRDI KI VIGYE A CIPŐT? Nem tréfa, amit olvasónk szóvá tesz, mert nem mindegy, hogy a Szolnoki úti Lábbeli­K...YV Városunk sokat fordít a vá­rosias jelleg kialakítására. Kell is ez, hisz lépést kell tar­tani a nagyobb városok- fejlő« dés tempójával. Szépítkezések mindig foly­nak Kőrösön és ennek örülünk is. A boltok, intézmények-táb­láit ' kicserélték tetszetősebb neonvilágításra. Ez mind szép és jó. De — és itt van a 'kutya elásva — a felszerelt világí­tás nagy. része nem világít, vagy csak részben. így érde­kes, érdekfeszítő szavak for­málódnak ki az egyébként egyszerű reklámokból. Pél­dául: K...YV, ez a mással­hangzó-trió a könyvesbolt be­járata fölött díszeleg, Azután ■ARUH ... ez a felirat a föld­művesszövetkezet áruházát jelzi. Szá .1. . a hirdeti a hiá­nyos neonfelirat, ami „magya­rul” azt jelenti, hogy: szállo­da. Ennyi példa a sok közül. Nem tudom, hogy mi okból rosszak, hibásak a feliratok, azt azonban tudom, hogy így ez nincs rendjén. Vagy talán rejtvénynek, találós kérdésnek szánták a furcsa betűhalma­zokat? (mitru) SPORT Labdarúgás A tavaszi nap kicsalogatta az embereket a szabadba. A téren nagymama ül a pádon, mellette unokája. Mindketten élvezik a friss levegőt, a nap simogató sugarait. Nézelőd­nek, pihennek. Egyszercsak megjelenik a mami egyik is­merőse. Hangosan üdvözlik egymást. Hosszú beszélgetés kezdődik a két idős hölgy kö­zött. Jó félóra után az idegen hölgy távozik, és a nagymama ismét a kislánnyal foglalkozik. Ekkor megszólal a kicsi. — Mamikám, mikor me­gyünk a strandra? — Majd, ha jó idő lesz, Évi- kém. — De, hiszen te mondtad a néninek az előbb, hogy „Jaj, de jó idő van’’... ★ Az időpont: kedd, heti pi­ac ideje, reggel hét óra. Hely­szín: a tejüzem előtti útelága­zás. 12—13 éves tanyai fiúcs­ka karikázik a város felé. A már említett helyszínen stop­pol a biciklivel, és hangosan üdvözöl egy fejkendős idős nénikét. Utón - útfélen — Csókolom, ángyikám! — Szervusz Jóska. Hát te? — Mögyök a piacra. — Miért te? Az anyád be­teg? — A, dehogy. 0 mán kinn van a portékával. Én egy kis tojást viszek eladni. Szomba­ton bál lesz a Hunyadiba. Köll egy kis zsebpénz ... ★ Sietős léptekkel igyekszik egy férfi a vasútállomás irá­nyába. A „szellőház” környé­kén megszólít egy szembejö­vő férfit. — Bocsánat, legyen szíves megmondani, mennyi az idő? — Miért éppen tőlem kér­dezi? — felel vissza a meg­szólított mérgesen. — Sajnos, megállt az órám ..., a vonat pedig ... — Nem érdekel! Éppen én is azt akarom kérdezni, hány óra? Az enyém is áll. sikerült a támadóknak a ka­puba találni. Ócsai ifi—Építők ifi 3:2 (3:1) Építők: Horváth Dénes — Száraz, Tomona, Kristóf, Ko­vács, Oláh, Tóth. G., Horváth Dezső, Szántai, Erki, Széles (Balogh). Sajnos, a csapat kapusa megbetegedett, és így egy já­tékos állt a kapuba, ami rá­nyomta bélyegét a játékra. Az első gól szögletből esett. Érin­tés nélkül hullt a kapuba. A csapat nagy lelkesedéssel ki­egyenlített, de a vendégek is­mét két potyagólt szereztek. A második félidőben egy ka­pura játszottak, de az Építők ifik csak szépíteni tudtak. Góllövők: Horváth és Szán­tai. P. T. Abony—Kinizsi iJ:y (y:2). Kinizsi: Szabó — Zubány, D. Kovács, Maczkó, Papp, Győr- fi, Danes. Csere: Bekő, Fleischmann, Szigetvári, Var­sányi. Az első mérkőzés első felében nagyon akadozott a játék. Később kiegyenlített já­ték folyt, de az eredmény lé­nyegesen nem változott. A má­sodik félidőben erősen feljött a csapat. A játékot irányította, de ez csak a szorosabb ered­mény elérésére volt elegendő. A második mérkőzés tíz perc­cel később kezdődött. Ekkor a Kinizsi az Építőkkel játszott. készítő Szövetkezetbe ki viszi javítani a cipőt. Történt ugyanis, hogy a minap olva­sónk tizenegy éves kisfiának kezébe nyomta rossz félcipőjét azzal, hogy vigye el megjavít­tatni. A gyerek csakhamar visszajött cipőstül. A szövetke­zetben azt a választ kapta, hogy idegentől nem vesznek át javításra cipőt. A fiam nem idegen — írja olvasónk --- és főleg elég ér­telmes ahhoz, hogy meg tudja mondani, mit kell a cipőn ja­vítani. De lehet, hogy a ktsz- ben úgy értelmezték az ide­gent, hogy csak saját tagjaik­nak javítanak? Nem tudtam megfejteni a rejtvényt, azóta is tűnődöm, ki vigye el a cipőt javíttatni ott, ahol mind a két szülő dolgo­zik? Tisztelettel: Szemenyei Béla Vadas u. 43. Vasárnap: szavalóverseny ' Vasárnap délelőtt tartják az általános iskolások városi sza­valóversenyét az Arany Já­nos gimnázium dísztermében. Két csoportban, az ötödik, ha­todik, hetedik és nyolcadik osztályosok versenyeznek. Az első csoport kötelező verse a Mátyás anyja, a második cso­porté a Vén gulyás temetése. Ugyanakkor tartják a me­gyei középiskolások is szavaló­versenyüket, ezen a megye ti­zenhárom gimnáziumából ti­zenöten indulnak. A két ver­seny együttes eredményhirde­tése a gimnáziumban lesz. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az ideális nő. Képek a szerelemről. Szé­lesvásznú, magyarul beszélő amerikai film. Csak 13 éven felüliek látogathatják. Kísérőműsor: Amiért a nő mindent elkövet. Előadások kezdete: 5 és fél S órakor. Hálája köszönetét mondunk azoknak a rokonoknak, konzerv­gyári munkatársaknak, akik sze­retett férjem Heqedűs János te­metésén résztvettek, sírjára vi­rágot. köszörűt helyeztek. Gyá­szoló felesége és családja. ócsa—Nagykőrösi Építők 1:0 (1:0). Nagykőrös, 200 néző, vezet­te: Pintér, Tóth. Építők: Lévai — Torma, Gu­lyás II, Orsányi, Vilcsák, Fe­hér, Szilágyi, Gulyás I, Tolnai, Pallagi, Tóth. Változatos játék után egy elfutásból a vendégek szerez­ték meg a vezető gólt. A fél­idő hátralevő részében főleg a hazai csapat támadott. Szünet után egy kapura ját­szott az Építők. Az ócsaiak nyolc-kilenc emberrel véde­keztek és a szerencsével sem álltak hadilábon. Védelmük hősiesen helytállt az Építőn megújuló rohamaival szem­ben. A csapat továbbra is gól­iszonyban szenved. Most sem Kézilabda Felszabadulási kupa Cegléden A felszabadulás 22. évfordu­lója alkalmából kézilabda vil- lámtomát rendeztek Cegléden. Ezen a tornán a Kinizsi kézi­labdacsapata is részt vett a Ceglédi Honvéd, a Ceglédi Építők NB Il-es, a másik két csapat megyei és a Kinizsi te­rületi csapat, ezért a körösi csapat esélytelenül indult a tornán. Az első helyet az Épí­tők csapata szerezte meg. Ezt az első helyet nem adták könnyen. Örvendetes dolog viszont, hogy az utolsó helyen végzett Kinizsi tudott csak lé­nyegesebb ellenállást tanúsíta­ni ellenük. Részletes eredmé­nyek: A város külső területén sé-% tált az idős bácsi. — Kertek^ övezik a gyalogjárdákat arra. ^ Az öreg úr kalapját rengeteg^ jelvény ékesíti. Egyszercsak^ egy erősebb szélroham fel-§ kapja a kalapot, s ,,befuva-§ rozta” a legközelebbi kertbe. ^ A bácsika kétségbeesve állt as kerítés mellett. Nem sokáig, S ugyanis két gyerek fut végig \ a hepehupás úton. Látják,\ hogy mi a „helyzet”. Az egyik\ készségesen felajánlja segítség gét. Két-három perc és a ka-§ lap a bácsi fején ül ismét. Ho-§ noráriumképpen egy forintot^ nyújt a fiúnak. Az szabadkoz va utasítja vissza. — Nem, köszönöm szépen. ^ Nem azért csináltam. § Elválásuk után a másik —^ eddig néma szemlélő — meg-§ szólal. ^ — Te, Béla! Mi van veled,| hogy ilyen udvarias lettél egy-$ szerre? | — Te buta, látod ezt? — és^ a tenyerébe rejtett szép jel-^ vényt mutatja ... (mitru) it

Next

/
Thumbnails
Contents