Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

4 gygíHűp 1967. ÁPRILIS 7„ PÉNTEK '*rss*ssssssssssssssssssssssssssssssssssss Mikor virágba borulnak a fák Még néhány hét és virágba borul a falu és a határ. Egé­szen Százhalombattáig egyet­len hatalmas, rózsaszínvirágú őszibarack-ligetté válik a dim- bes-dombos érdi táj. — Harmincnyolc esztendő­vel ezelőtt, mint másodéves közgazdász hallgató, egy nagy kiterjedésű őszibarack-ligetről álmodoztam, amely az érdi országúitól egészen Battáig ér ... — emlékezik a régmúlt időkre Jáky Antal, a Barack­virág Termelőszövetkezeti Cso­port elnökhelyettese. — Kine­vettek érte. Azt mondták, hiányzik egy kerekem ... Mit válaszolhattam volna? Száz­hatvan négyszögöl volt a ma­gam valósága. Azon kezdtem el... Ma hétszdztíz holdon sorakoznak az őszibarackfák Érden és a falu körül. — Hat esztendővel ezelőtt tíz hold őszibarackkal kezd­tünk ... — mondja Tihanyi András, a Búzakalász Terme­lőszövetkezet kitüntetett ker­tészeti brigádvezetője. — Ma már százharminchét hold új Néző, kontra kritikus Vita önmagámmal — kritika helyett NÉZŐ: A Világirodalmi Ma­gazin mentette meg az ünnep műsorát. Kitűnő pro­dukció volt. KRITIKUS: És a Fele-fele? NÉZŐ: A hasonló jellegű ko- produkciós műsorok közül ez tetszett 'eddig a legjob­ban. De még nem az iga­zi ... KRITIKUS: És a Világraszó- ■?ÍW'*fekodalom ? NÉZŐ: Derűs játék volt KRITIKUS: Semmi több? NÉZD: Ez nem elég dicséret? KRITIKUS: Láttam, hogy harsányan nevettél. NÉZŐ: Nem tagadom. Vol­tak pilanatok... KRITIKUS: Csak pillanatok? NÉZŐ: Eddig csak azt tud­tam, hogy miért rosszak a magyar filmek. Megma­gyarázták a bizonyítványu­kat a filmesek. Most már azt is tudom, hogy miért rosszak a televízió-ripor­tok: Megmagyarázták a te­levíziósok. KRITIKUS: Na, látod. Me­gint okosabb lettél. Miért fanyalogsz? NÉZŐ: Megmondom, ha ér­dekel. Unom már, hogy szinte egyebet sem látha­tok a televízióban, csak krimit, komédiát, vígjáté­kot és megint krimit. KRITIKUS: Túlzol... NÉZŐ: Akkor címeket soro­lok. Leszállás Párizsban, Pompadur bikiniben, Köny- nyű kis gyilkosság, Világ­raszóló lakodalom. Mindez tíz nap alatt. KRITIKUS: Az emberek szó­rakozni akarnak az ünnep­napokon. NÉZŐ: Szerinted csak a könnyű műfaj szórakoztat? KRITIKUS: Az emberek na­ponta nyolc órát dolgoz­nak. Ráadásul minden ötö­dik ember tanul. Ha odaül a tv elé, szeretne kikapcso­lódni ... NÉZŐ: A tanulás nemcsak fáradtságot jelent. Az em­berek igényességét is nö­veli. KRITIKUS: Ezt nekem ma- ' gyarázod? NÉZŐ : Akkor miért nem ér­tesz egyet velem? KRITIKUS: Voltak azért már fajsúlyosabb művek is. Em­lékezz csak az Othello Gyű­li laegyházáifra. Vagy a Köz­napi legendára. NÉZŐ: Emlékszem. Sőt a Ger- * mán vakációra és a Lavi­nára is. Na látod. Ko- is szerepelt a mű­csak telepítésű őszibarackosunk van, amelyből harmincnyolc hold az idén termőre fordul. Nagy öröm és nagy gond. Bár egyre több a gépünk, a mun­kaerő még mindig kevés. Több és fiatalabb erő kellene a gyü­mölcsösbe. — A mi őszibarack anya­könyvi kivonatunk sem rossz — folytatja a megkezdett gon­dolatsort Jáky Antal. — öt­venöt hold közös, nagyüzemi új telepítés, amelyből tizenöt hold az idén már termőre for­dul. És százhetven hold a ta­gok, használatában levő, kis­üzemi módon telepített és üze­meltetett őszibarackos. És tervezzük még az idén újabb tizenöt, jövőre pedig húsz hold telepítését\.. Ezenkívül háromszázötven holdat tesz ki az érdi lakosság egyéni kezelésében levő őszi- barackosa. Mindez harmincnyolc esz­tendő alatt született és szinte minden második érdi ember érdekelt benne. A termelőszö­vetkezet és a termelőszövetke­zeti csoport tagságának egyik fő jövedelemforrása és kere- setkiegészííés — nem is cse­kély! — az Érden lakó, de a főváros üzemeiben dolgozó munkásoknak. Tavaly nyolcvanezer mázsa, azaz nyolcvan vagon ősziba­rack termett Erden. Az idén száznegyven-százötven vagon­ra számítanak. Az őszibarack tehát érthető módon közügy a faluban. Mindenkit foglal­koztat: milyen lesz a termés. De legalább ennyire: az értékesítés. Különösen a tavalyi nehéz esztendő után. — Gondjaink voltak az ér­tékesítéssel, főleg az első he­tekben — mondja Jáky Antal. — Június 20-ra jeleztük az el­ső szállítmányt, de csak három nap késéssel vették át tőlünk. De azután is akadozott a fel­vásárlás. Meg az árakkal is baj volt. Nekünk keveset fi­zettek, ugyanakkor százötven­kétszáz százalékos felárral ju­tott el az őszibarack a fo­gyasztókhoz. Azt még csak megértettük volna, ha sok a barack, kevesebbet kap érte a termelő. De azt már sehogy- sem értettük, miért keres raj­ta annyit az, aki az őszibarac­kot a termelőtől a fogyasztóig eljuttatja? A gond az idén is gond ma­rad. Bár egyelőre még biza­kodnak az érdi termelők. Je­lentkezett a piacon az egyik konzervgyár képviselője és előnyös szerződést kínált. A termelők mégis úgy döntöttek, hogy maradnak a járt úton és a régi felvásárlónak, az /írisz­nek adják el az idén is termé­keiket. Az fmsz továbbítja majd a MÉK-nek, a MÉK pe­dig a fogyasztóknak, a kon­zervgyáraknak és a HUNGA- ROFRUCT-nak... — Bízunk benne — összege­zi a véleményeket Jáky Anted elnökhelyettes —, hogy a fel­vásárló szervek tanultak a ta­valyi tapasztalatokból és zök­kenőmentesen bonyolítják majd le az átvételt, az elszál­lítást. Épül és a jelek szerint időre elkészül az fmsz második fel­vásárló telepé. Ez feltétlenül bíztató jel. A két telephely na­pi tíz vagon őszibarack fel­vásárlására válik alkalmassá. Ez különösen a korai barackok szempontjából lényeges. Itt volna már a szerződés- kötések ideje, de ez ideig még semmi intézkedés nem tör­tént. Ez aggasztja a termelő­ket. Március már elmúlt és február végére ígérte á MÉK... Április közepére virágba borul Érd és az érdi határ. Az érdi emberek kívánják, hogy ez a virágbaborulás egyben jelképe is legyen várossá nőtt falujuk felvirágzásának is. Prukner Pál KÖNYVESPOLC V. T. SZmiKOV: Rakéták a harcban Érdekes könyv jelent meg az elmúlt napokban a köny- vesböltók kirakataiban. A té­ma amivel a kötet foglalko­zik, még most is az olvasók érdeklődési körébe tartozik, annak ellenére, hogy az utób­bi években jó néhány könyv és ismeretterjesztő anyag lá­tott napvilágot a rakétákról, a rakétatechnikáról. Lénye­gesen elenyészőbb volt azon­ban azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek ' a rakéták harci alkalmazását tárgyal­ták. Szurikov azt a célt tűzte maga élé, hogy könyvében a külföldi folyóiratokban meg­jelent anyagok felhasználásá­val megvilágítsa a rakétafegy­verek harci alkalmazásának néhány kérdését. Ismeretter­jesztő szinten mutatja be a rakéták harci alkalmazásá­nak elveit, valamint a rakéta­fegyvereknek és rakétacsapa­toknak a korszerű hadsereg­ben betöltött szerepét. A szerző először rövid át­tekintést ad a rakétafegyver történetéről, szerkezeti fejlő­déséről, a különféle irányítá­si rendszerekről, indítóbe­rendezésekről. A szárazföldi rakéták ismertétése után az interkontinentális és globális rakéták harci alkalmazásába nyer betekintést’ az olvasó. A szerző részletesen foglalkozik a páncéltörő és légvédelmi, a hadászati, illetve harcászati rendeltetésű „levegő-levegő”, „levegő-víz” rakétákkal. A számos fényképpel és vázlattal illusztrált könyv be­fejezésképpen a hazai lég­védelmi rakéták harci alkal­mazását, a rakétaelhárító-vé- delmet és ennek eszközeit írja le. Futár Józsefné „Bányász"-export A szénbányászatban világ­szerte emelkedik az érdeklő­dés a különböző érc- és ás­ványbányászati kitermelő, va­lamint feldolgozó berendezé­sek és gépek iránt. Ennek je­gyében az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat kezdemé­nyezésére Bányászati Export Fővállalkozás alakult. A ter­vező, gyártó és kivitelező vál­lalat már szerződést kötött Kanadával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Pakisztánnal, Görögországgal, Jugoszláviá­val, Törökországgal, Iránnal és Indiával. KRITIKUS: Kérdezd meg az embereket. NÉZŐ: Megkérdeztem. Nem­csak önmagamat. Másokat is. A pénzükért több ní- vósabb műsort várnak. KRITIKUS: Ugyan... Havi ötvenért. Két színházjegy ára. NÉZŐ: Ez igaz... De ne fe­ledd, hogy már több, mint egymillió előfizetőt tarta­nak számon. Az pedig any- nyi, mint havi ötven ... KRITIKUS: A számtan soha nem volt az erős oldalam. Inkább azt mondd, mi a javaslatod. Te például hon­nan teremtenéd elő a mai témájú, komoly műveket? NÉZŐ: Például tv-dráma pá­lyázatot hirdetnék... Sze­rintem van olyan fontos, mint a táncdalfesztivál... KRITIKUS: Ugyan... a pá­lyázat nem old meg sem­mit. NÉZŐ: Nekem más a véle­ményem. Itt van például a színházak pályázata. Az esztendő végén hirdettek eredményt, hármat már be­mutattak a díjnyertesek kö­zül, s napokon belül játsz- szák a negyediket is. KRITIKUS: A pályázat nagy apparátust igényel... NÉZŐ: És a táncdalpályázat nem? Ezerháromszáz dalt &SArssssrsssssssArM’sssArsAW7ssssssssssss*ssssssssMm-sssmm,sssssj'ssssss*ssj elbírálni... KRITIKUS: De hány műsor § Születik belőle! NÉZŐ: Öt vagy hat., ismétlések. De véleményem § szerint ennyi bemutatható, ^ i/» rirámn is ^ Balettpróbán Ibsen Nórája a Madách Színházban - norvégul Budapestre jön az oslói Norske Teat rét Norvég színtársulat buda­pesti szereplése színesíti a szezonzáró előadások sorát: a Madách Színház május vé­gén vendégül látja az oslói Norske Teatret társulatát. A norvég színészek május 25-én és 26-án Ibsen Nórájával lép­nek a budapesti közönség elé- Nóra az egyetemes dráma­kultúra klasszikusa, egyéb­ként állandó reportoárdarab- ja a magyar színházaknak. Hazánkban most első ízben szólal meg anyanyelvén, nor-- végül. Pluszs ■ Városnézők KRITIKUS moly mű '■ soron. NÉZŐ: Is . Összesen négy, három hónap alatt. Ponto­san annyi, ahány könnyű műsort láttam tíz nap alatt jó dráma is születne... § A városnéző autóbusz dél­KRITfJÍUS: Beszéljünk in-időit fél tizenegykor indul a kább másról. i Roosevelt térről, az Idegenfor­NÉZŐ: Nem bánom. A tv-1 galmi Hivatal elől. Főként filmekről például az jut ^ külföldiekkel, s néhány ven- az eszembe, hogy aki meg- ^ dögét kísérő magyarral. He­vásárolja azokat, annak Bitenként háromszor indul, író­kezében van egy hatal- S romórás út, ötven kilométer. más mérleg, két serpenyő-§ Halászbástya, Mátyástemplom, vei. Az egyikbe kerülnek § Parlament (sajnos csak kívül- a súlyok, a másikba pedig §ről), Hősök tere, Népstadion, a filmte... ^ Gellérthegy. Angolok, fran­KRITIKUS: Ez nem téma, ba- § fiák; A~ idegenvezető közép- rátom Ez van ^ fcoru no• barátságos, idegen­NÉZÖ: ’Ha nem, hát nem. & forgalmi mosollyal. Három KRITIKUS: Semmi pozitív $ ?tfeIv.e.n i<* vezetni: angolul, dolgot nem tudsz mon-1 franciául magyarul. Sóhajt, ciani? i i panaszkodik, hogy nehéz a ' _ . ,_.... % feladat, rövidíteni kell majd a NÉZŐ: Dehogynem. Rövidé-s szöveget, úgy beosztani, hogy sen végképp elporoszkál | ft következá néznivaióig befe- az életünkből a derék Ivan-i je,2e_ A mikrofon rossz> Te_ hoe lovag, ha csak sur-s csegt sípol, ki kell cserélni, gosen meg nem ismétlik a \ vaiaki megnézi a karóráját: sorozatot. v KRITIKUS: tünk. Sőt, , _______, m_______ #...___ n ám, ha ennek a spenót- ^ emberek, a vendéglátók szóra- reklám Popeye-nek a _ ka- ^ koztatási gondját néhány órá- landjai végeszakadnának^ ra átveszi az Idegenforgalmi már! ^ Hivatal. NÉZŐ: Na bumm! És akkori — A Roosevelt térről indu- mi van? Újra itt az Angyal!^ lünk, kedves vendégeink, meg- p. p. S tekinteni a főváros nevezetes­kétmillió :ot- _ i tíz perc késés. Nem morog IS: Ebben egyetér- > senki, ide kikapcsolódni, ki­lót, én azt sem bán- s rendülni, pihenni jönnek az ségeit. Budapesten ember él... A kétmillióból néhány akta­táskás, retikülös elmegy az autóbusz mellett és felpillant. Egy Uj-Zélandból érkezett, kosztümös hölgy barátságosan visszatekint, arcán egész úton látható a szíves kifejezés, amely csak akkor alakul át sajnálkozom, amikor az ide­genvezető közli: a hidat, ame­lyen áthaladunk, 1944-ben fel­robbantották a fasiszták. — I am sorry... — mohája az új-zélandi hölgy, aztán cukroszacskót vesz elő, kínálja szomszédját. Balról a Vár homlokzata, belülről még nem látható, ha legközelebb Budapestre jön­nek a kedves vendégek, már egész bizonyosan. A Vár ak­kor már csodaszép lesz. Szűk, budai utcácskákon robogunk, a kékköpenyes, ed­dig zárkózott párizsi lány megélénkül, hátradől, ez igen, ez érdekes. Egyedül érkezett Pestre, kezében a Budapest című könyv, utazás közben belelapoz, ellenőrzi a látotta­kat. Könnyűbúvár konferencia Tatán, a Fényes forrásoknál április 29-től május 1-ig há­rom napos nemzetközi köny- nyűbúvár , konferenciát ren­deznek. Eddig csehszlovák, osztrák, lengyel és jugoszláv könnyűbúvárok jelezték, hogy részt vesznek a megbeszélése­ken, melyeken a többi között megvitatják a víz alatti fény­képezés és filmezés problé­máit is. megvannak. És török emlé­keink is vannak, fürdők. Bu­dapest, fürdőváros. Aztán c Sziget, a fővárosiak kedvenc tartózkodási helye. — Gyönyörű... — mondja angolul egy férfi a társnőjé­nek. Ök egyébként alig néz­tek ki az ablakon. Egymás: nézték. A szigeten az előszezont lát­ták a vendégek, a készülődést, autóbusz várótermek festését, salakdombokat és persze a ro­mot, a szökőkutat, a fákat, a padokat, az árvíztől rongált Nagyszállót. Parlament. Leszállás, fény­képezés. Egy fiatalember megállt a Kossuth-szobor előtt, azt mondja: — Itt csinálj rólam egy fel­vételt. Népstadion, Er^sébet-híd, Gellérthegy, Citadella, Sza­badságszobor. Az alkalmi ide­genvezető tört angolsággal próbálja magyarázni a szög­hajú ausztráliai lánynak, hogy felszabadulás, pálmaág, szim­bólum — a lány bólogat, fel­néz a szoborra, aztán a Duna felé, szemében kedves közöny, az alkalmi idegenvezető foly­tatja: — újjáépítés ... Pest sokkal szebb, mint volt. — Panoráma — bólogat a lány és előveszi a fényképezőgépét. Bende Ibolya Műemlékházak, felvonulási épületek, betoncsövek, mállott vakolatú házak, csúnya piac, új házak, ötemeletes épületek és közben a Halászbástya, kö­telességtudó, szorgalmas fény­képezés s a Nagyváradról ér­kezett idősebb házaspár férfi­tagja felsóhajt: — A Duna olyan, mint har­minc évvel ezelőtt... Az autóbuszon idegenveze­tő-jelöltek is ülnek, nyolchó­napos tanfolyamon vettek részt, ez most gyakorlati ta­pasztalatgyűjtés. Bállonkabá- tós fiatalember az egyik jelölt, okleveles gépészmérnök, ezt a másik foglallcozást főként szó­rakozásból csinálja majd, hobbyból. — Jobbra, a 7-es számú házban hangversenyezett egy­kor Beethoven... — 1800-ban és 1801-ben — mormolja hozzá iskolásán a mérnök-idegenvezető-jelölt, aztán hozzáteszi, hogy a Mar- git-hídnál meg kell majd em­líteni Eiffelt, a franciák irán­ti figyelmességből. — Óbuda felé megyünk, kedves vendégeink ... Újból felvonulási épületek, grundok, az amfiteátrumban futballozó gyerekek, de ott oroszlánok is voltak, kedves vendégeink, a rácsok még I Elmarasztalás után | I dicséret j I Erőlködöm, próbálkozom, de ^ S hiába: megy. Akármennyire is ^ n szeretném, hogy ne működjék s § a guminadrág patentkapcsa: s ^ szuperál. ^ Nem vagyok Rontó Pál, in- § ^ kább elmondom, miről van S szó. Elsősorban is nem gumi- s c nadrágról. Hanem azokról a ^ S szép, fehér és rózsaszín mű- ^ S anyagból készült bugyikákról, ^amelyeket a legislegif jabb kis-s § magyarok pucér fenekére húz- s nak az anyukák, fehér pelen- S ^ kákkal bélelten. ^ Ezek az ártatlan holmik a ^ múlt évben sötét viharfelhőket § § kavartak. A vevők szidták ké- s szítéit — a Budai Járási Há- ^ S ziipari Szövetkezet törökbálin- S ti műanyagrészlegét — a sző- X § vetkezet vezetői pedig a fejű- N két fogták. Hiszen ők csak jót S § akartak. A célszerű, kitűnő § s nadrágok patentjait eddig drá- ^ S ga pénzen vásárolták. Besze- ^ S reztek egy fröccsöntő autó ma- ^ s tát, megfelelő sablont és ma- X § guk fogtak a gyártáshoz. De x ^ gyakorlatlanok lévén, egy tétel S ezredrésznyi mérete ítéréssel $ készült. § ^ A baj hamar kiderült, ősz- ^ X szeszedték a fellelhető darabo- ^ ^ kát, az automatát új szerszám- ^ ^ mai látták el és ennek az ^ ^ eredménye az én meddő kísér- ^ ^ letem. Az új bugyogók állták ^ ^ a próbát, a patentok előíráso- ^ ^ san záródtak-csukódtak. Ahogy híre ment, hogy baj ^ ^ van a törökbálintiak gyártmá- nyával, most ugyanolyan gyor- ^ S san érkeznek az elismerő jel- $ zések. x s $ s

Next

/
Thumbnails
Contents