Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-28 / 99. szám
1967. ÁPRILIS 28.. PÉNTEK rear JKCTM BNV-KGM s Az idei Nemzetközi Vásár kohó- és gépipari érdekességeiről számolunk be ezúttal. A kapott tájékoztatás nyomán elmondhatjuk, hogy a kiállított gépeket, műszereket, berendezéseket lehetőség szerint működés közben mutatják be. Természetesen most is megrendezik a legszebb termékpályázatot. Mostanáig 190 termék nevezett be. A Csepel Autógyár, de a vásár egyik szenzációja is, az új hathengeres 200 lóerős motorral felszerelt teherkocsi. Tíz tonnát szállíthat, s rakfelülete billenő. Az árut gyorsan lecsúsztathatja. Platója alumíniumból készült. Hat fokozatú sebességváltóval rendelkezik, s kuplungolásnál a nehéz fizikai munka — a taposás helyett — egyetlen billentő mozdulattal pneumatikus berendezés végzi a tengelykapcso- lást. A jármű annyi üzemanyagot vihet magával, hogy 1200 kilométeres utat tehet meg tankolás nélkül. Csodált érdekesség lesz az önműködő rajzoló berendezés. Egy elektronikus számológépre! kötik össze. Az adott programnak megfelelően készíti el azokat a rajzokat, amelyek kézi elkészítése gazdaságtalan Működés közben 94 villanymotor Épül a csarnok lenne, vagy olyan pontosságot kíván meg, hogy jobb azt a precíz gépre bízni. Az Ikladi Ipari Műszergyár 94 különböző villanymotorral jelentkezik. Nem hiányoznak a legújabb ventillátorok, s a jugoszláv SEVER-céggel közösen készítendő kézszárító és kávéőrlő- berendezések sem. A Váci Hajógyár újabb alumínium pavilonhoz készít hatalmas fémíveket. A tavalyi hangár alakú építményszenzáció az idén még nagyobb lesz. Mindehhez még egy 25 személyes kis vízibusz (kép az 1. oldalon) kiállítása is hozzájárul. A képen: az előtérben a Váci ívei, amely épült az Hajógyár alumínium háttérben a csarnok, ezekből az elemekből A KÖZSÉGNEK NYERESÉG, AZ ASSZONYOKNAK MUNKAHEEY A félfogadás véget ért, most egy kis „szélcsend”), következik a tápiószelei tanácsházán. Rövidke szélcsend, hiszen délutánra pesti vendégeket várnak, helyszíni szemlére. Fehér Sándor, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese ebédelni sem megy haza: ideges. Hogyne volna az, hiszen nagy a tét! Ha a szemle jól sikerül, esetleg újabb üzem idetelepítése válik lehetővé. Nem tévedés, újabb üzemről van szó. Egy ugyanis rövidesen megkezdi működését Tápiószelén. Hogy is történt? —• Községünkben négy-ötszáz olyan asszony él, — főleg kisgyermekes anyák, — akik a bejáró munkássorsot nem tudják vállalni, a második kereset viszont elkelne a családban. Ezeknek az asszonyoknak itt, helyben kell munkalehetőséget biztosítanunk. A termelőszövetkezet nem tudja foglalkoztatni őket, ipar pedig alig van a járásban. Törtük hát a fejünket, mit lehetne tenni? A szálak a Nagykőrösi Konzervgyárhoz vezettek, amelynek a megye más vidékein is működnek már kihelyezett üzemrészei. A község vezetői úgy gondolták: ami másutt bevált, miért ne sikerülhetne itt is? Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója nem zárkózott el a kérés elől, de három feltételhez kötötte: épületről a helyi tanácsnak kell gondoskodnia; a feldolgozásra kerülő nyersanyagot a környező termelőszövetkezetekből kell biztosítani; ahhoz, hogy az előkészítő-tisztító üzemrész működhessen, legkevesebb 300 munkaerő szükséges. — Valamit — valamiért — mondja határozottan Fehér Sándor, s megmagyarázza: — az üzem ide telepítése a mi érdekünk, hiszen a mi asszonyaink jutnak keresethez benne. Igyekeztünk hát mielőbb teljesíteni a feltételeket. Épületet nem kellett sokáig keresni, a legmegfelelőbbnek a Farmosi úti sportház ígérkezett. Azóta már át is aaták a konzervgyár kezelésébe. Persze, a sportolók sem maradnak soká fedél nélkül: a konzervgyár 300 ezer forintot utalt át a községi tanácsnak, hogy gondoskodjék másik otthonról a sportkörnek. A Farmosi úton .pedig lázas munka indult, a tanács építőbrigádja megkezdte a szükséges átalakítást, csatornázást és szerelést, s erősen ígéri, hogy május végére minden készen várja a szezonnyitást — Nem lesz gond a nyersanyaggal sem — folytatja az elnökhelyettes. — Tápiószelén kívül négy közeli község, Farmos, Újszilvás, Tápiógyör- gye és Tápiószőllős termelő- szövetkezetei biztosítják a szőlőt, gyümölcsöt és a vegyes zöldséget. A konzervgyár 800 katasztrális hold termésére kötött szerződést velük. Ami pedig a munkaerőket illeti, máris háromszázan jelentkeztek, pedig a munkaerő- toborzás még meg sem kezdő- i dött. Azért lesz helyük a töb- i bieknek is: ha a háromszáz! „úttörő” jól dolgozik, akár] 000-ra is felfuthat a létszám. | S még néhány szót a mun-; kaidő kedvezményekről. A bé-j rezés normaelszámolásban ■ történik, ami lehetővé teszi, hogy az asszonyok napközben hazamenjenek háztartásukat, gyermeküket ellátni; szombat, vasárnaponként a családtagok, s a nagyobb gyermekek is besegíthetnek édesanyjuknak. — Ügy értesültünk — fűzi hozzá Fehér Sándor —, hogy a kereset havi 1000—1200 forintra is felmehet, ennél többet pedig azok a segédmunkásnők sem keresnek, akik hajnalban kelnek, s Budapestig meg vissza, rázatják magúkat a vonaton. — Es mi lesz télen? — Örülök a kérdésnek, legalább elmondhatom, amit még az asszonyok sem tudnak: érdemes jól dolgozni, mert a legszorgalmasabbakat véglegesítik, s a téli hónapokban kiszereléssel foglalkoztatják őket. ny. é. Kell, hogy legyen új a nap alatt! Hétköznapi csodák — Csak áttételesen Vannak szólások, melyeket ideje lenne szellemi kacatok szemétdombjára löknünk. Nincs új a nap alatt — ne törd a fejed, ne gondolkozz, úgysem tudsz olyasmit kitalálni, amit már előtted ne talált volna ki valaki. A modern ipar — s mind jobban Hazai iparunk is — napról napra tanújelét adja annak, hogy: van új a nap alatt. Kell, hogy legyen. Mert ha nem, előbb, vagy utóbb meghúzhatják a lélekharangot, A gyár fölött ... A cipőboltok kirakata A napokban Vácott, munkásnőkkel beszélgetve, a cipőboltok kirakatát említették. Soha annyiféle — fájta modell, mint napjainkban! Választék van — mondták. Kissé meglepetten, az újdonságnak kijáró örömmel. Apróság? Ha az ipar egészét nézzük, természetesen az. A másik oldalról, a vásárló, a fogyasztó részéről — korántsem... A cipőből tok kirakata — egy kicsit jelképes kirakat is. Apró jellemzője azoknak a nagyarányú változásoknak, amelyek — gyártmányfejlesztés címszó alatt — iparunkban végbemennek, s amelyek egészséges jelentkezését megyénk ipari üzemeiben is örömmel tapasztalhatjuk. A Nagykőrösi Konzervgyár például ez évben tíz új termékkel lép piacra; Cegléden, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál már készül a Pionír mozgó aszfaltgyár továbbfejlesztett, óránként ötven tonna útburkoló anyagot előállító változata; Gödöllőn, a Ganz Műszer Művek Áram- mérőgyárában a villamos felhúzású kapcsolóórák kifejlesztése jelenti — a többi között — az újdonságot. Említhetjük a Magyar Hajó- és Daru-gyár váci gyáregységét, ahol a különböző alumínium fém- szerkezetek és tartályok gyártása sorakozott a hagyományos termékek mellé, a Dunai Cement- és Mészmű 700-as cementjét, a Forte színes fotópapírját, gyorsmásoló papírját, a Mechanikai Művek elektrolit kondenzátorainak különböző változatait stb. Az új termék egyetlen helyen sem tartozott — s nem az még napjainkban sem — a könnyen szült gyerekek közé. Nem is olyan ritkán bizony császármetszéssel, a kollektíva nagyfokú összefogásával, bátorsággal, sőt, hátrányok vállalásával is járt ez a szülés. A rendkívül sok megkötöttség, nemegyszer már az ostobaság határát súroló, bürokratikus előírások, a jóváhagyatások tűrhetetlenül hosszú ideje — például a Váci Kötöttárugyár egy-egy új termékének átfutási ideje még ma is hat hónap! — az esetek jó részében nehéz helyzetbe juttatták üzemeinket. Éppen ezért, ha helyeselhető nem is, de megérthető volt, hogy gyáraink egy része nem kívánt új termékkel kísérletezni, s gyártotta a mind korszerűtlenebb régit. Néhány lelkes ember A gyártmányfejlesztés hosz- szú éveken át nem volt, nem lehetett közügy. Néhány lelkes, nyughatatlan ember ügye volt csupán, akik több-kevesebb eredménnyel hadakoztak, de az egész közösség — az anyagi érdekeltség hiánya, a sokféle akadály miatt — nem adta úgy erejét ehhez a munkához, ahogy az kívánatos lett volna. Igaz, a nehézségek ellenére is tapasztalható volt fejlődés. Négy esztendő alatt ban is igaz —, hogy jó néhány gyárunk — így például a Fi- nompamutfonó és Cémázógyár a műszálra — anyagilag ráfizet a jobb, korszerűbb termékre. Itt van a magyarázata annak, miért maradtunk el, a különböző iparágak terméklistáin, miért szerepelnek zömmel öt évnél idősebb gyártmányok, s ez volt az oka annak is, hogy jó néhány lelkes, kezdeményező ember vesztette kedvét, s hagyta, menjen minden a maga útján. Az új termékkel való megjelenés a hazai és külföldi piacokon a dolog természetéből következően: előny. A Hírpéldául a Mechanikai Labor ........ , tizennyolc új gyártmányt fej- Ä lesztett ki, a Dunakeszi Konzervgyár tizenhétféle cikkel bő vitette terméklistáját, textilüzemeink a körhurkolt kelmével, a szintetikus szállal kevert anyagokkal jelentek meg a piacon, de iparunk egésze, s ezen belül természetesen az üzemek is elmaradtak — mégpedig sok területen jelentősen — a kívánalmaktól, a nemzetközi piac diktálta követelményektől, de még a szerényebb, belföldi igényektől is. ) Néhány lelkes ember sokra igen, de csodákra nem képes — fogalmazták meg tömören véleményüket az Egyesült Izzó képcsőgyárának technológusai, s ebben benne van — ha kimondatlanul is — az igény arra, hogy igenis szükség van csodákra. Mert egy-egy új termék, a világpiacon helytállni képes áru az emberi alkotó szellem és munka csodája, még akkor is — sőt, akkor igazán! — ha hétköznapi csodaként könyveljük el. A mikrohullámú lánc antennatükreinek teljesen hegesztett kivitele a hajógyári gyáregységben, a képcsőgyárban a robbanásmentes képcsövek kialakítása, hogy csak kettőt említsünk a hétköznapi csodákból, jelentős szellemi és fizikai energiák koncentrációjának eredményeként jött létre, s a kívülálló aligha tudja hűen felbecsülni, mennyi kín, idegeskedés járt velük. Pénz és hangulat A gyártás- és gyártmány- fejlesztés kérdéseiről beszélgetve a Dunai Kőolajipari Vállalat egyik létesítményfelelőse érdekesen fogalmazott Azt mondta, hogy a magyar műszaki értelmiség semmivel nem alábbvalóbb, képzetlenebb más nemzetek hasonló foglalkozású fiainál, s eddig sem akaratával, rátermettségével volt a baj. Inkább azzal, hogy sem a megvalósításra, sem a honorálásra nemigen akadt pénz a gyártmányfejlesztésen belül, s azzal is, hogy nem alakult ki olyan közhangulat, ahol az emberek nagy többsége magáénak érzi e feladatot A Forte terméke, a Copyfort gyorsmásoló papír például jól illusztrálja e sajátos iparon belül is a meglevő képességeket de ugyanakkor az is igaz — még mapjainkpéldául igen jó üzletet csinált hosszú időn keresztül a 2000- es U-maggal külföldi piacokon, de ennek ellenére az említett előnyt a legtöbb esetben csak áttételesen, s nem közvetlenül — anyagiakban és erkölcsiekben — érzékelték üzemeinkben. Az új gazdasági mechanizmus előkészületei jegyében megvalósított több intézkedés, így például a külkereskedelmi vállalatok és gyárak együttes kutatás- fejlesztési tevékenysége, a kiskereskedelem közvetlen kapcsolatainak erősödése az iparral stb., már napjainkban folyással van a légkörre, az közhangulatra nemcsak gyártmányfejlesztéssel fogl kozó szakemberek, han általában az üzemek dóig körében. A Forte-gyáriak dául már ebben az évben pasztalhatják a exportgazdálkodás előny gyártmányfejlesztésnek anyagiakban is követkéz* megmutatkozó figyelmet, s másutt esetleg lassúbb is. mindenképpen — ma már tény a fejlődés. A cipőboltok kirakaté kezdtük, apró jellemzővel, nagy dolgok első jelent zése legtöbbször — apró Szerencse, s a jövőre n' biztató, hogy a nagy változás, a gyártmányfejlesztésben elengedhetetlenül szükséges frontáttörés kezdetét napjainkban már nemcsak a cipőboltok kirakataiban mérhetjük le, hanem a legdöntőbb helyen. Az üzemekben. Mészáros Ottó Kiváló föidművesszövetkezetek A Pest megyei MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága értékelte a földművesszövetkezetek múlt évi versenyeredményeit A „Megye kiváló földművesszövetkezete” címet, és a vele járó vándorzászlót a Maglód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nyerte el. Dicséretben részesült a péceli, a pomázi, a tápiószelei és a kis- léunlacházi földművesszövet- ifezet, valamint a kocséri takarékszövetkezet. A megyék közötti munkaverseny Pest megyei eredményeihez elismerést érdemlően hozzájárult még a tahi- tótfalui, a váci, a vámosmiko- lai, a szokolyai, a márianoszt- rai és az Örkényi földművesszövetkezet MÁJUS t. Kettős ünnep a tv-ben Május elseje kettős ünnep lesz a televízióban: a munkás- osztály nemzetközi ünnepe, a magyar tv-adások megkezdésének tizedik évfordulója. 1957-ben ugyanis a május elsejei seregszemléről adott helyszíni közvetítéssel indult meg a rendszeres műsorsugárzás. Kiemelt budapesti állandó munkára, jó kereset: lehetőséggel kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat is, festőket, víz-gázszerelőket, asztalosokat, villanyszerelőket, gépkezelőket, valamint férfi és női segédmunkásokat KERESŐNK FELVÉTELRE Férfiaknak szállást biztosítunk. Jelentkezés: Bp. Vili, Auróra u. 23. Csavargó csavarok Ha nem túloznak a hírek, Amerikában évente mintegy 70 000 férj tűnik el otthonról. Reggel elmennek tejet vagy cigarettát vásárolni, aztán soha többé nem mennek haza. A feleségek az államokban bottal üthetik nyomukat. Mi kis ország vagyunk, nálunk a férjekkel aligha történhet ilyen baj, nálunk a csavarok tűnnek el. Igen, a csavarok, ezek a különböző méretű apróságok, amelyek azért pótolhatatlanok, mert nélkülük nincs gép, jármű, bútor, ie még egy valamirevaló kutyaól sem. Evek során elég gyakran olvashattunk is a csavar- hiányról, a gyárakban a munkások meg kifejezetten sűrűn csavarintottak különböző jókívánságokat az anyagbeszerzőknek címezve. Az ügy annál is inkább bonyolult, hogy azt ne mondjam, rejtélyes volt, mivel a csavargyárak és tisztes szövetkezeti üzemek rengeteg csavart készítettek. A csavarok azonban — mint bizonyos amerikai férjek — napról napra tízezerszámra elcsavarogtak. Emlékszem hirdetésekre, amelyek ilyen és ilyen méretű csavarok hollétét kutatták, visszagondolok televíziós műsorokra, amelyben dúlt lelkű diszpécserek fátyolos hangon kunyerál- tak csavarokat. Nincs éppen kéznél arra vonatkozó statisztikai adatom, hogy hány száz anyagbeszerző és raktáros hány ezer munkaórát fordított csavarok felkutatására, de lehet, hogy ugyanannyi idő alatt tán egy csavargyárat is felépíthettünk volna. Az elbitangáló csavarok sorát azonban sűrű titok fedte. Egészen addig, amíg a csavarokat is utói nem érte az elfekvő készletek sorsa. Az tudniillik, hogy a feleslegért fizetni kell! Kiderült: némelyik gyár hatalmas készletet halmozott fel. Az újabb közgazdasági intézkedések hatására — olvastam éppen a minap — eddig mintegy kétszázmillió kisebb-nagyobb , csavar került elő. Ami végül azért is örvendetes, mert két új] tantételt bizonyít. Nevezetesen azt, hogy az] anyag, illetve az anyacsavar nem vész el, át] sem alakul, csak mint a búvópatak, eltűnik,] aztán forintos érvek hatására újra előkerül. ] Továbbá: hogy a vállalatvezetők, ha prémiu-] műk veszélybe kerül, leleményesebbek és ha-l rapósabbak lesznek, mint az amerikai felesé-] gek, akik mint mondtam, furkósbottal üthetik i elkódorgó férjeik nyomát. Amiért is inkább j lennék csavargó csavarok üzemigazgatója ná-\ lünk, mint elhagyott feleség Amerikában... > (h—gy) í , 9Kiskonzervgyár“ Tápiószelén
