Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

Tápió mente mmr ír ^nwirniwi iiiwpb i A N AGYKÁ1AI JÁRÁS RÉSZÉRE MIT TUDNÁK A KORAI ASSZONYOK? IV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1967. Április 27.. csütörtök Hatásos eljárás, új tápanyagok: Soha nem látott eredmények a járásban a borjúnevelésben, a marhahízlalásban A szarvasmar ha-tenyésztés költségeiben lényeges helyet foglal el a nevelésre fordított összeg. Ezt részben befolyá­solja a borjúszaporulat forgója, vagy helyesebben kifejezve: a tehénforgó, valamint az egy borjú nevelésére felhasznált takarmányozási költség. Az itatásos borjúnevelés be­vezetésének kezdete járásunk­ban a második ötéves terv idő­szakára esik. Az ötéves terv el­ső évében járási átlagban az egy borjú felnevelésére fel­használt tej költsége 2 ezer 640 forint volt. A tavalyi év végére ez 1 ezer 224 forintra csökkent. A legjobb eredményt e te­rületen a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz érte el, ahol az egy borjú felnevelésére felhasznált teljes tej költ­sége 290 forint. Ehhez hasonló eredményt ér­tek el a tóalmási Lenin Tsz- ben, ahol ez az összeg 363 fo­rint. Rossz az eredmény a tá- pióbicskei Április 4 Tsz-nél, ahol az egy borjú felnevelé­sére fordított teljes tej költsé­ge 2 ezer 765 forint, a farmost Üj Életnél 2 ezer 210, a tápió­szecsői Egyetértésnél pedig 2 ezer 121 forint. A nagy költségkülönbözetet az magyarázza, hogy a nagy­kátai és a tóalmási termelőszö­vetkezetnél itatásos borjúne­veléshez TBK 40-est használ­tak fel, míg 'Tápióbicskén és Farmoson ■ az újfajta itatásos borjú­nevelést ez év első felében vezetik be. A tápiószecsői Egyetértés Tsz­nél is itatásos borjúnevelés folyt, a teljes tej aránya ennek éllenére kevésbé csökkent. Járási átlagban az egy bor­jú felnevelésére felhasznált költségek csökkentését az eredményezte, hogy az ötéves terv első felében 800 liter tel­jes tejjel neveltünk fel egy borjút, jelenleg pedig egy borjú felnevelésére 371 liter teljes tejet használunk fel. A szarvasmarha-hizlalás is jó irányba haladt az elmúlt időszakban. Az 1966-os év eredménye alapján a járási 18 és fél százalékos keményítő értékesüléssel a megyei elsők Közé kerültünk. E területen egyes szövetkezeti gazdasága­ink kiváló eredményt értek el Pl. a tóalmási Lenin Tsz HÁZI STÚDIÓ működik a gimnáziumban. Napi műsorát maguk a diákok állítják össze. Szombaton hu­szonöt-harminc perces ünnepi adást sugároztak Lenin szüle­tésnapja alkalmából, hétfőn pedig a gyarmati ifjúság nap­járól emlékeztek meg. 25.6 százalékos keményítő ér­tékesülést, a farmosi Űj Élet 22,3 százalékos, a nagykátai Kossuth 22,1, a nagykátai Ma­gyar—Koreai Barátság, a szentmártonkátai Kossuth és a tápiósági Kossuth tsz 20 százalék feletti keményítő ér­tékesülést ért el. Járási átlagban a napi súlygyarapodás 103,3 de­kagramm volt. Növekedett, illetve megduplá­zódott a szövetkezeti gazdasá­gok által értékesített hízó­marhák száma, öt év alatt 914 darabról 1863 darabra növeke­dett. Nemcsak a létszám, ha­nem az értékesített átlagsüly is pozitív fejlődést mutat. 505.6 kilogrammról 559 kilo­grammra nőtt a darabonkénti átlagsúly. Az elmúlt évben az értékesített szarvasmarháknak mintegy 35—40 százaléka ke­rült exportra. Célunk, hogy a gyengébben produkáló szövetkezeti gazda­ságok helyzetét megvizsgál­juk, elemezzük és a hibákat az üzem vezetésével egyetértés­ben kijavítsuk, a jó eredmé­nyeket elért szövetkezeti gaz­daságok módszerét pedig az egész járás területére kiszé­lesítsük. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat árbevételeinek növe­kedése érdekében a hizlalást a szövetkezeti gazdaságok tovább szor­galmazzák, ennek a reális teltételei biztosítva van­nak. A felnevelési költség csökken­tése érdekében az idén a já­rás 17 szövetkezeti gazdaságai közül az év első felében tizen­ötben megvalósul az itatásos borjúnevelés. Ehhez a megyei szervektől, különösen az állattenyésztési felügyelőségtől sok segítséget kaptunk, részben a korszerűt­len épületek átalakításához adott állami dotáció, részben a tudomány által kikísérletezett új borjúnevelési tápanyagok, a TZS 60, a TBK 40-es, a Laktin formájában. Laktinos itatásos módszer éppen ezek­ben a napokban került beve­zetésre két szövetkezeti gaz­daságban. Szakembereink nagy ér­deklődést tanúsítanak az ál­lattenyésztésen belül vala­mennyi új eljárás iránt, és ezek gyakorlati bevezetésén bátran tevékenykednek. Mind­ezt a tenyésztői munka, a gazdaságosság további javítása érdekében, a termelőszövetke­zeti tagság jövedelmének nö­velése céljából teszik, tesszük. Kiss Lajos járási főállattepyésztő (Folytatjuk.) Liszt—Smetana műsorral Szimfonikus hangverseny Nagykátán Azt igazán nem lehetne mondaná, hogy Nagykátán egymást érik a szimfonikus hangversenyek. Nem emlék­szünk arra, hogy az utóbbi években ilyen lett volna, mint ami május 11-én lesz a gim­názium aulájában. A Postás Szimfonikus Zenekar hangver­senyez, zongorán közreműkö­dik Varsányi László. A zene­kart Kerekes János vezényli. A műsorban elhangzik Sme­tana: Moldva című szimfoni­kus költeménye, Liszt: Magyar fantáziája és liszt: Les Pre­ludes-je. A műsort ismerteti Rácz György. Tanulnak, népi táncot járnak Főznek, varrnak ügyesen Azelőtt is gyakran hallot­tam a kókai nők dicséretét, hogy így dolgoznak, meg úgy dolgoznak, s hogy valóban a maguk kedvére, okulására, szórakoztatására csinálják, kedvvel . .. Elhittem, de be kell vallanom, némi kétkedés­sel ... Mígnem most, hogy magam is időm javarészét Kókán töltöm, élő tanúja va­gyok mindazoknak ... s meg­ragadok minden alkalmat, hogy őszinte lelkesedéssel fe­jezzem ki csodálatomat. Ketten vannak, akik legfő­képpen vállalták mindany- nyiuk gondját, s akik aztán jobban örülnek talán minden­kinél mindannyiuk örömén, Mansfeld Gyuláné, a helyi nő­tanács titkára és Nyéki Fe- rencné, az elnök. Az első meglepetés akikor ért, amikor a népművelési év­ad kezdetén több, mint száz asszony, lány jelentkezett a nők akadémiájának ötödik év­folyamára. A második, amikor határozot­tan kijelentették, kit, kiket akarnak hallani az előadói pó­diumról ... Az akadémia-sorozat befe­jezésekor aztán megrendezték a hagyományos bankettet. Va­lóságos kis batyús-bált tartot­tak. Mindenki kis kosárral lépett a terembe, s az asztal­ra terítette annak gazdag tar­talmát. Tetszés szerint min­denki megvendégelt minden­kit, é^ vidáman énekeltek, tán­coltak reggelig. Mint vendég, én is részt vet­tem ezen a banketten... s többek között megértettem art is, hogy Kókán a népi tán­cot, a csárdást nemcsak a színpadon táncolják, hanem a bálteremben is... Ennyit elöljáróban. Aztán valami más. A helyi nőtanács két veze­tőjét nem engedik sokáig pi­henni az asszonyok, (örülnek, valóban örülnek ennek ők!) A kókai lányok, asszonyok nyugtalanok, ha szabad idejü­ket nem hasznosan töltik. Ezért most azrt. ajánlották, hogy indítsunk egy varrótanfo- lyamot. A tanfolyam hat hétig fog tartani. Mindjárt az első fog- lalkozásop harmincon jelen­tek meg. Akadt munkája az oktató varrónőnek, Belovai Józsefnének. Először, ugye, még nem megy minden flot­tul. Bizony előfordult, hogy egyik-másik kész ruhadarab­nak hiányzott az ujja, vagy éppen a feje, akarom monda­ni, a gallérja. De ez csak az elején volt, így. Később .. j különösen kitűnt jó munka­érzékével Laczkó Istvánná és Lénárt Istvánná. A tanfolyam befejezésekor pedig kiállítást rendeznek... És akinek nincs kedve var- rogatni, szabni? Járjon a fő­zőtanfolyamra! — így gondol­ta Mansfeláné és Nyékiné is. Főzőtanfolyamot is szervez­tek. Helyiség-hiány miatt azon­ban csak harminc felnőtt konyhanövendéket tudtak el­indítani a sütés-főzés fakana­las, lábosokkal megtűzdelt pá­lyáján. Dr. Tatár Tiborné és Bálik Mihályné tanárnő öröm­mel vállalták az ínyenc fala­tok készítésének szakirányítá­sát, illetve a konyhafőnöksé­get. Az első tanítási napon sertésfeltétes lucskos ká­poszta és darázsfészek volt a lecke. Mindenki hozta magával a sütnivalóját, helyesebben a nyersanyagot. Jó ételéért, szorgalmas főző-magaviseleté- ért a két legfiatalabb asszony kapta a legjobb osztályzatot, a huszonhárom éves Németh Istvánná és a huszonkét éves Szűcs Istvánná. A tanárnők noteszukba feljegyeztek egy „lógós diákot” is, Nyéki Fe- rencnét. aki szervezés ürügyé­vel csak kanalászott... Elkészült az első ebéd. Kö­vetkezett a kóstolás. Mindenki a szomszédját bíztatgatta, míg végül is felkértek engem, az ott tébláboló semleges férfit, legyek a döntőbíró. Életem legdrámaibb pilla­natához érkeztem. Számot ve­tettem eddigi életemmel, bű­neimre gondoltam, jó uram, mit vétettem én ellened?!, s elszántan megragadtam az el­ső kanalat... Túléltem. Bizonyság rá e cikk. Mit, hogy túléltem? Na­gyon finom volt! Kitűnő volt! Hát ilyenek a kókai asszo­nyok. Urbán László Kik jutottak be a megyei úttörőversenyre ? Hétfőn délelőtt ülést tartott a járási úttörőelnökség. A nyári táborozás előkészítésé­ről tárgyaltak, értékelték a tóalmási úttörőcsapat munká­ját, majd a járási kulturális bemutatók tapasztalatairól esett szó. Ez utóbbi ügyében elismeré­süket fejezték ki a rendező Farmosnak, de nem titkolták kritikai észrevételeiket sem. Bírálták, hogy valamennyi szakágban egyszerre folytak a versenyek, s ez bizonyos zsú­foltságot, szervezetlenséget eredményezett. Felvetődött az ötlet, hogy más hasonló rendezvények al­kalmával hasznos lenne, ha a községbe érkező vendégcso­portokat a helyi pajtások fo­gadnák és kalauzolnák. Még egy kritikai megjegy­zés hangzott el. A farmosi be­mutatón nem hirdetett a zsűri azonnal eredményt, hanem ké­sőbb írásban küldte el a csa­patoknak véleményét. Helyte­len dolog ez. A pajtások szá- .i mára a romantikát és az izgal- ' mat elsősorban mégis csak az jelenti, ha azonnal megtudják, ki milyen eredményt ért el. Egyébként az úttörőelnökség tudomásul vette a zsűri véle- ' menyét. Ezek szerint, kiemel­kedő produkciója alapján, a megyei bemutatóra továbbju- ; tott a nagykátai 2. számú ál- ^ talános iskola népilánc cso­.,.5: Portja, a tápiógyörgyei ének- .zeres es a MÉSZÖV kiváló ^ármas És Hegös Zsolt rápió­iolgozója. Eddig negyven-1 Györgyéről. A tápiószecsői út- olf !pari tanulója volt, N iürg]c tánccsoportja is olyan nind elismert cukrászok ma|eredményt produkált> amely Koszit menj eit Tapio- ^ feljogosítja őket a megyei ver­mien, Tápioszolloson es tar-*senyen való résZvételre. Sze- noson kívül is ismerik. .. As replésük a megyei bemutatón avalyi év merlege sajat ke- \ mégis bizonytalan, ugyanis a izitmenyeibol közel egymil- \ megyej úttörőelnökség által ío lormt... v megadott keret túlontúl szűk­MINDEN SEGÍTSÉGET $ körű. negkap feleségétől, aki egy- ^ ---------------­> en a cukrászda vezetője,^ Lözvetlen munkatársaitól, aS zövetkezettől. Még az idén| MUílltlbSUK ilkészül esv minden inénvtS í™ egy minden igényt* Tápiószelc, ma: szünnap, pén_ melegítő műhely es cukrász-s telttől vasárnapig: Vérrel megpe- la ... $ csételve. Tápiógyörgye, szomba­Méu három ríni Pof róla S> ton; A férfi egészen más. Szent­O ndiom cioigot róla. Monnckáta, ma: Szárnyak, szóm­Az bánt — mondja —, baton: Sikátor, Ifjúsági előadás. iogy húsvétkor nagyobb volt S Mesesorozat i. Tápiószecső, ma: fordulom ilalhól mint eC, S Egfháború, szombaton: A 6lker forgalom Italból, mint su- > ara. Pálld, szombaton: Hideg na­eménybol. ^ pok. Farmos, ma: Békében élni, Nevéhez több saját ké-& szornbatoí1: A titok. Tápiószőiiös, zítményű sütemény kapeso-1 S-ior rápíSsá^Tmal Ddik, legismertebb a kis- S Hangon alul, szombaton: Hűség, iáról elnevezett Attila-szelet. § Tfpióbieske, ma: Becsületes szél­S ttAzw;i > hamos, szombaton: A domb. Kóka. végül, ami nélkül nem ^ ma: a hős, aki fél, szombaton: eljes a portréja: lelkes Fra-J Nyugodj meg kedves. Tápiószent- i-S7urkoló cmárton, ma: Hideg napok, szom­¥ , . _ Sir'.tor»: a kisasszonyok később Juhasz Imre főnnek 9 Ttípiós/. elén éledezik a kulturális élet [ A Löt-lWO LLW IVIX V / Hetekkel előbb öles plaká- ok jelentek meg a tápiószelei iteákon, az Állami Déryné izínház Cigánybáró előadását ürdették. Figyelemmel olvas- uk a szereplők névsorát, egy •gész sor új nevet láttunk. De íem mind volt ismeretlen, iendeffy Gyulára például na­gyon sokan jól emlékeznek. Egy évvel ezelőtt népdalest keretében lépett fel, s paródiái akkor emlékezetes sikert arat­tak, v , ... , ■ A Déryné Színház népszerű Szelén, ezt bizonyítja az is, hogy előadásukra megtelt a művelődési ház terme. Szép, odaadó játékot láttunk a fia­tal színészektől. Kendeffy Gyula mostani játékával is megnyerte a közönség tetszé­sét. Meg kell említenünk: Tápió- szelén éledezik a kulturális élet. Míg a múlt évben alig volt valami rendezvény, az idén már gyakrabban hívja a 1HUV Ct Az új művelődési ház igazgató munkájának eredménye ez, s ennek örülünk. Turza István rövid ittléte óta már több szakkört hívott életre, s az elő­adások sorozata is azt bizo­nyítja, hogy komolyan veszi feladatát (tri) A torták avatott mestere RÁNÉZÉSRE birkózó. Ki­sportolt, energikus nézésű, kemény fellépésű ember. De aki csak egy kicsit is ismeri közelebbről: barátságos, ked­ves — ezt mondja róla. Mindkét kép igaz. Én csak azon csodálkozom, hogyan képes ilyen hatalmas, erős kezekkel megmintázni ilyen leheletkönnyű, finom vonala­kat, formákat — csokolá­déból L Márpedig képes rá! Politechnikát tanított hat éven át a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. Büsz­ke is rá, hogy a gimná­zium elvégzése után oly so­kan választották a cukrász- szakmát. Neve: Csaszlovszky Elemér. A KÖZELMÚLTBAN egy asszonyka így szólította meg az üzletben. — Tudja-e, hogy haragszom magára? — Miért? — Mert hosszú kilométere­ket gyalogolok a sütemé­nyeiért. A férjemnek csak ez ízlik ... Ismert cukrász. Működött Salgótarjánban, Pásztón, Bu­dapesten és most Tápiósze- lén. Negyedik éve van itt a szö­vetkezet és a közönség leg­teljesebb megelégedésére. Ti­zenhárom éve szövetkezeti tag. Több járási, megyei és országos verseny résztvevője és helyezettje. Most már­ciusban egy Hatvanban ren­dezett területi versenyen ne­gyedik lett. A szakma két­Nagykőrös—Aszód—Eger: Kármán Éva szaval A nagykátai gimnázium ne­gyedikes tanulója, Kármái Éva nagyon sok helyi és me­gyei versenyen szavalt má. életében, és általában siker aratott. Legutóbb Nagykőrö sön, az Arany János-ünnepsé gek szavalóversenyén képvi selte iskoláját, s versmondásá ért dicséretet kapott. Március ban Aszódon a középiskolásul megyei versenyén prózába: aranyérmet nyert. Most Eger be készül, a május középár megrendezendő diákünnepsé S PORT Járási siker a ceglédi asztalitenisz-versenyen Vasárnap Cegléden ren­dezték meg a megyei serdülő asztalitenisz-versenyt Mada­ras Ede, a járási asztalitenisz szövetség titkára tájékoztatta munkatársunkat a ceglédi eredményekről. A megyei se­régszemlén hét fiú- és nyolc leánycsapat szerepelt. Az erős mezőnyben a nagykátai járást a tápióbicskei Április 4. Ter­melőszövetkezet sportkörének dsitalitenisz-csapata képvisel­te. Sikerrel. Eredmények: A fiúk mezőnyében csapat­ban: 1. Gödöllő, 2. Tápióbics- ke (Madaras László és Magya­rt Endre). A lányok mezőnyében csa­patban: 1. Abony, 2, Cegléd, 3. Tápióbicske (Molnár Erika, Madaras Gabriella). Leány egyéniben is szépen szerepeltek versenyzőink. Ha­talmas küzdelem után Molnár Erika második lett, s ezzel ki­harcolta az országos területi versenyen való részvétel jogát. Ezt a versenyt május elsején, Szolnokon rendezik meg. Jól szerepelt a két újonc is, Kamasz Judit és Kamasz Ilo­na. (Nem testvérek.) ök elő­ször vettek részt ilyen szintű versenyen, s bekerültek a leg­jobb nyolc közé. (pápai) VSSSSSSS.'SSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSS/SSS/

Next

/
Thumbnails
Contents