Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-26 / 97. szám
Nyaraló a magántelken - és ötvenkét tervrajz Huszonhárommilliárd forintot tart a lakosság az OTP fiókjaiban, és e nagy összeg jelentős részét hétvégi házakra, nyaralókra szánja. Gomba módra nőnek, szaporodnak az új épületek az ország legszebb tájain, s itt, a főváros környékén. Az új épületek jelentős hányada azonban nem szép és pem is praktikus. Az ízléstenyokhoz, persze összhangban a modern stílustörekvésekkel. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Filmstúdiója erről a fontos témáról filmet is készített. A film mellett más gyakorlati tanácsot is kapnak azok, akik új nyaralókat és hétvégi házakat akarnak „felhúzni”. A minisztérium a legjobb magyar tervezőművészek közreműködésével tervsorozaA „Boróka” elnevezésű hétvégi ház. Tervezte: Szabó Iván építészmérnök. lenül épített nyaralók és hétvégi házak nem értékek és elcsúfítják a vidéket. Az Építésügyi Minisztérium fzakemberei megállapították, hogy a jelenlegi helyzet előidézéséért felelősek a sok helyen tevékenykedő kontárok, ekik rossz irányba befolyásolják az építtetők ízlését és elképzelését. Ezek a „mesterek” vagy „minikastélyok” építésére, vagy a harmincas esztendőkben divatos, fellengzős, hivalkodó családi házakra beszélik rá azokat, akik már összegyűjtötték a pénzt. Ez a helyzet késztette az Építésügyi Minisztériumot, hogy gyakorlati tanácsokat adjon: hogyan lehet ízlésesen és praktikusan építkezni. A szakemberek szerint az új építtetők már gyakran akkor hibát követnek el, amikor a telkükön kijelölik nyaralójuk helyét. Általában azt hiszik, hogy az a jó, ha az épület a telek közepére kerül. Ez általában tévedés. A legjobb, ha az új épület a telek valamelyik sarkába kerül. A beépített területeken, ahol tehát már szomszédok is vannak, igazodni kell a már kialakult beépítési viszonyokhoz. Fontos az is, hogy az új épületek beilleszkedjenek a tájba, a környezetbe, emellett igazodjanak a helyi építészeti hagyomátot állított össze és adatott ki. Ez 52 féle, 20—29 négyzetméter alapterületű hétvégi házat illetve nyaralót mutat be. A tervek az É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ Terjesztési- és Értékesítési Osztályán, Budapest, VII., Dob utca 24. alatt kaphatók. Az 52 féle hétvégi ház és nyaraló terv közül a „Boróka” elnevezésűnek 21 négyzetméter az alapterülete. Lapos tetejű, előregyártott vasbeton födémből készíthető. A „Világos" elnevezésű hétvégi házat elsősorban ott érdemes felépíteni, ahol könnyen lehet követ beszerezni. Alapterülete 24 négyzetméter. Négy része van: a lakótér, a kamra, a zuhanyozó és a terasz. Az „őzláb” elnevezésű hétvégi ház viszonylag egyszerű eszközökkel felépíthető. A falakat téglából, a födémet deszkahulladékból képzelte el a tervező. Alapterülete 30 négyzetméter. A tágás lakótérhez főzőfülke és tornác tartozik. A tervezők gondoltak arra is, hogy esetleg két család egymás mellett akar pihenni, nyaralni, ezért a tervsorozatban ikerházak is szerepelnek. Ilyen például a „Szeder” elnevezésű hétvégi ház. Egy- egy lakrész alapterülete 20—20 négyzetméter. Hasznos segítséget ad a sokféle rajz. Minden építtető megtalálhatja a sorozatban a telke és környéke tájképéhez legjobban illő, a családjának legmegfelelőbb nyaraló, vagy hétMONOMnfól IX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM L ÓNK I APA S A 1967. ÁPRILIS 26., SZERDA A tanácstagok azonnal lépjenek fel a köz érdekében Milyen panaszokról és javaslatokról tárgyalt az üllői tanácsülés? Az üllői tanács — tegnap munkatervét módosították. már részben ismertetett — E szerint a jövőben kéthóna- ülésén a napirend második pónként lesznek a tanácsülé- pontjaként a tanács idei sek, továbbá szabályozták a végi ház tervét. l M. K. yzplÄ.. í $V'/ ' „Világos” elnevezésű hétvégi ház. Tervezője Hegedűs Béla építészmérnök. Egész életük ezt példázza... A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei járásunkban Hétfőn délután a járási pártbizottság nagytermében zajlott le az a bensőséges ünnepség, melyen járásunk 34 idős harcosát, a párt- és munkásmozgalom veteránjait köszöntötték, s a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntették. Kovács Gyula, a járási párt- bizottság titkára köszöntötte az ünnepeiteket és a vendégeket: Fila Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának tagját, Szilágyi János ezredest, megyei rendőrfőkapitányt, Guba Pált, a járási pártbizottság első titkárát, Szíjjártó Lajost, a járási tanács elnökét, Kovács József alezredest, a járási munkásőrség parancsnokát, Fejes József járási rendőrkapitányt, Artz Lászlót Tavaszi mérleg a földekről Győzött a poteri savanyú paprika A járási tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatása szerint, e pillanatban a földeken az alábbi a helyzet. A legfrissebb felmérés szerint az aktuális tavaszi mező- gazdasági munkák közül az őszi gabona fejtrágyázását a csévharaszti, az gyömröi, a mendei, _ _______, Ű j Elet, a nyáregyházi Béke, $ az üllői Kossuth tsz befejezte. $ Így a 14 670 hold őszi gabona $ fejtrágyázása befejezéshez kő- S ä0ica zeledik, hiszen ezt a munkát ^ mások eddig 11129 holdon végezték § hogy el a járás tsz-ei. $ A tavaszi szántás a pilisi \ Hunyadi és az Űj Elet tsz-ben fejeződött be. $ A borsót már elvetették, a ^ tavaszi árpa 130 holdon került ^ földbe —, a járási terv 180 i hold. § A burgonyát 1600 holdon\ ültették el, a kukorica 708 hol- ^ dón került eddig földbe. A cu- ^ korrépa tervezett vetésterüle- te 175 hold — ebből 110, a ^ nyáregyházi Béke 25, a men- ^ dei Lenin 15, az üllői Kossuth í 60 holdon már befejezték a $ vetést. $ A kalászosok Amikor a „savanyításra adták a fejüket" eszükbe sem jutott, hogy a híres vecsési savanyúsággal konkurrálja- nak — inkább arra gondoltak, hogy valami olyan folyamatos munkalehetőséget kellene biztosítani, amely akkor is hoz jövedelmet a tsz-nek, amikor a határban már nincs semmi tennivaló. Hogy akkor is legyen bevétel, amikor a mezőgazdaság nem hoz pénzt a közösségnek. Olyan savanyúságot akartak csinálni, ami állja a versenyt a konzervgyárakéval, meg a magántermelőkével is. Uborkát savanyítottak, és sokféle — cecei, bogyiszlói, cseresznye, zöldhegyes paprikát. Egyik fővárosi savanyúságárusító üzletük a Rákóczi téren van. Szemben vele hat maszek, ők szintén savanyúságot árulnak. Ha el akarták adni a portékájukat, nemcsak jobb árut kellett hozniuk — de olcsóbban is kellett adniuk, mint a szomszédos kiskereskedők. Becsületes konkurrenciát csináltak — s a vevőközönség megszerette a péteri savanyúecseri, a ^'sssssssssssssssssssss/ssssssssss/sssssssyssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss sebb monori § Pincébe menni józanul kell vegyszeres ^ gyomirtását 4510 holdon kell elvégezni — 254 holdon befejezték. már ^ (ű) MAI MŰSOR Mozik Maglód: Slágerrevű (szélesvás2 nú). Monor: A titokzatos szakács (szélesvásznú). Nyáregyháza: Házasság feltétellel. Tápiósüly: Éljen a köztársaság. Űri: Találkozások. . Vecsés: Szevasz, Vera (szélesvász- 5 nú). S Sokat írtak már is arról, ,feketéző” nép vagyunk. Statisztikai adatokkal dokumentálták egyebek ország-világ előtt, hogy mennyit tesz ki tonnában és hektoliterben, amit hónapszám megiszunk. Ma már nem kell munkaidő alatt leszaladni, vagy kiszaladni egy feketére, mert a hivatali „házipresz- szók” tökéletes kényelmet nyújtanak. Még nem sikerült megnyugtatóan eldönteni, hogy azért iszunk-e sokat, mert sokat vagy keveset dolgozunk, avagy mert csak megszoktuk, s kávénk is van, és mert kávéfőzőt is beszerzett már minden „rendesebb” család, ügyosztály, szakosztály stb., stb. A lényeg az, hogy — iszunk. S lám, milyen nagyszerű! Elevenebben vált az agyunk, a jóllehet felszalad a vérnyomásunk, de fölöttébb józanok leszünk. S erre legtöbbször nagyon nagy szükségünk van. A minap győződtem meg magam is arról, hogy milyen józanok leszünk. Bütykösét óvatosan emelve kászálódott le kerékpárjáról a gazda. Szíves szóval tessékelödtünk befelé, aranyosan buggyant a pohárban a bor, mivel ősi magyar szokás ez, már csak becsületből is inni kell ilyenkor. Aztán, mikor már üresen koppaprikát, uborkát, és a maszekok kénytelenek voltak engedni az árból. Szabadpiacon csak egy részét értékesítik a savanyúságnak, mert nemcsak kimérve árulják, de a büfévállalatnak ötliteres üvegekben adják el. A „kiszerelt” savanyúságból ebben az évben másfél vagonra szerződött a vállalat — a tsz három vagonnyi üveges savanyú uborkát, paprikát is tudna szállítani. Az üvegek címkéjének feliratát kézi nyomdával készítik, de — mert jó bornak is kell a cégér — szeretnének szebb, tetszető- cimkéket készíteni, hi- Sszen a vásárló csak akkor S ismerkedik meg az üveg tar- 5 talmával, ha már megvette, ^ és csak akkor veszi meg, ha pant a pohár 02$ tetszetős, ízléses a „csomago- asztalon, a gazda \ lás”, még hozzátette: § A savanyítóüzem 400 ezer forint bruttó jö- ... ,, vedelmet hoz a termelőpmcebol jöttem. S szövetkezetnek évente. Nem megyek § gyakran, messze ^ Hogy az alapanyagot biztosan. Csak ha § sítsák, kiadták családi mű- megkívánom, í velésre — 40 százalékos révagy ha vendéget í szesedésben — a területeket, várok. De vala- % azzal a feltétellel, hogy ezt a hányszor a pincé- ^ negyven százalékot — tíz be megyek, nem ^ kiló uborkából négy kilót a tudok úgy elmen- ^ tsz-nek adja el tulajdonosa. ni, hogy be ne ^ Az átvétel után azonnal fitérjek egy jó fe-\zettek, méghozzá a szabad- ketére a presszó- § piaci árat kapták termény- ba. Megszoktam, ^ részesedésükért a termelők, nagyon jól esik. ^ Kísérletnek szánták, bevált, Hát tessék. Azt ^ ebben az évben nagyobb teniszem, ez elég ^ rületen alkalmazzák. Jól jár bizonysága az $ a tsz, mert a vállaló — már imént említett $ saját érdekében is — midolgoknak. Mert \ nőségi munkát végez — a az nem elég bi- § szerződők pedig azonnal zonysága az imént ^ készpénzt kapnak. említett dolgok- ^ Hatéves a péteri tsz sava- nak Mert az nem | ny(tóüzeme L évente komin epy, hogy a n rült>eltil hét vagon savanyú gazdaember „j°-> ir&s,{tanoir c mert a: problé— szeretnék a termelést — Tudja, rém, én J ságot készítenek. S mert az zanul sztvja meg i érfékesítéssel nincs a slangot, vagy a \ lopótököt, nem bi- $ m .. ^ emelni, legalább tíz vagonra- ej - S <d) zony.. és Fazekas Károlyt, a járási pártbizottság tagját. Utána Guba Pál mondott ünnepi beszédet, s köszöntötte azokat, akik ott voltak járásunkból a magyar munkás- mozgalom első harcainál, akik a történelem részesei voltak. Emlékezett azokra a névtelen hősökre, akik ma már nem lehetnek közöttünk. — A monori járás kommunistái is beírták nevüket a munkásmozgalom történetébe — mondotta az első titkár. — A Budapest környéki falvakból bejáró munkások között a pártnak sikerült a kapcsolatot kiépítenie. Ezek az elvtársak jelentősen segítették a helyi szervek munkáját. Ők hozták létre 1929 nyarán a gyömrő— gödöllői pártbizottságot is. Egy év múlva már megkétszereződött a kommunisták létszáma a környéken, 13 községben működött kommunista sejt, köztük Gyomron, Mono- ron, Vecsésen. 1931 nyarán és őszén pedig sikerült dolgozó parasztokat is bevonni a munkába. — A kerület sejtjei megtanulták a helyi akciók szervezését. Gyomron megakadályoztak egy kommunistaellenes színielőadást, Monoron megszervezték a szegényparasztok engedély nélküli erdőirtását, árverések bojkottálását kezdeményezték. Az ünnepi beszédben Guba Pál, pártunk VII. kongresszusának zárszavaiból idézte: „Nem kell nekünk az emberek felett állnunk, de alattuk sem, az egész ember nevet kell kiérdemelni." S ezt méltán elmondhatjuk mozgalmunk veterán harcosairól, mert ezt példázza egész életük. Az ünnepi beszédet követően az Elnöki Tanács nevében Szíjjártó Lajos, a járási tanács elnöke átadta a kitüntetéseket. A Szocialista Hazáért Érdemrendet megkapta: Atká- ri János, Babinszki András, Bajkai Károly, Bokros István, Didek István, Erős András, Galántai Nándor, Gyömbér Sándor, Győri István. Heilig Antal, Jenei Ákos, Kele István, Koczó Pál, H. Kovács Lajos, Kovacsik Benő, Major Lajos, Makovicz András, Molnár János, Nagy Illés. Nemes Sándor, Németh Mátyás, Orvos István, Perina János, Petries Pál, Pintér Sándor Béla, Rácz- kó Lajos, Romsics János, Romsics Jánosné, Sárközi Sándor, Szabó István, Tóth Imre, Tóth János, Vass József, Zolnai Imre. Utána a monori Kossuth iskola úttörői virággal köszöntötték a veteránokat, akik az ünnepség be zártával uzsonnán vettek részt. Szilágyi János rendőr ezredes, a megyei pártbizottság nevében mondott pohárköszöntőt, majd a családias hangulatú, vidám beszélgetés közben Kovacsik Benő üllői veterán saját költeményét szavalta el, melyet 1917-ben, oroszországi hadifogsága idején írt. Didek István harcostársai nevében fejezte ki köszönetét a rég várt, meleg ünneplésért. F. O. vb- és áb-ülések rendjét. Ezek után a hozzászólások következtek: Pálvölgyi Ferenc figyelmeztetett arra, hogy ha a tanácsülések száma csökkent is, ez nem jelenti azt. hogy a tanácstagok munkájának jelentősége is csökken. Kérte, hogy a körzetben minden jelentős eseményhez hívják meg a körzet tanácstagját. Kovács György tanácselnök nyomban válaszolt a felszólalásra, s kijelentette, hogy a kéthavonként tartandó tanácsülés nem csökkenti a tanácstagok szerepét. Ezt igazolni fogja az első gyakorlati év is. Novák István intézkedést kért arra nézve, hogy kettős ünnepek alkalmával a boltok egyike áruljon tejet, továbbá a papírbolt az iskolai szünetekben leltározzon. Végül kérte, hogy a közkutak állapotát állandóan ellenőrizzék. Tóth Imréné elmondta,, hogy a tsz tejcsamoka vasárnap este nem árul tejet. Ezért hétfőn több vásárló jelentkezik tejért és sokaknak nem jut. Legalább a nyári időszakban vasárnap este is árusítsanak tejet. Csorba Ferenc ismertette a május elsejei ünnepi programot. Felszólalt még: Erdélyi János, Kajos Zoltán, Laczkő Sándor, Mezei Miklós, Mahler Károly és Kriskó Jánosné. A felszólalásokra Kovács György tanácselnök részletesen válaszolt és kérte a tanács tagjait, hogy ha a lakosságnak valamilyen problémájáról értesülnek, ne várják meg a tanácsülést, hanem esetenként hozzák azt a vb tudomására. ígérte, ho.gv a panaszt megvizsgálják és azonnal intézkednek. (ein) SPORT Sárdagasztás — öngóllal... A Csepel Autó szigetszent- miklósi pályája vasárnap délelőtt — az éjszakai esőzés következtében — futballozásra szerintünk nem volt alkalmas. A mély, agyagos talajban bokáig süllyedt a futballcipő — lépni is alig lehetett benne. A játékvezetői hármas azonban — a nagy sár ellenére — mégis alkalmasnak találta a pályát a mérkőzés lejátszására. Nem tudjuk, mi okból határoztak így, tény az. hogy embertelen kilencven percet szenvedtek végig mindkét csapat játékosai. Amíg az egyik csapat felgörgette a labdát az ellenfél tizenhatosáig, addig teljesen kimerült. Agyagossáros volt a játékosok arca, keze, lába. Alig ismertük meg saját játékosainkat! Hetven percig folyt az öldöklő küzdelem — a sárral, az egyetlen gólért. Mindenki tudta, hogy aki a labdát először valamiféleképpen bejuttatja az ellenfél kapujába, annak nyert ügye van. Az erősebb felépítésű csepeli játékosok láthatóan jobban bírták a sár- dagasztást. valamivel több szögletet íveltek be. Egyetlen góljukat mégis szerencsés körülmények között érték el. A kapura küldött labda Sáránsz- kin — a monori középhátvéden — irányt változtatva került a monori kapuba! Az öngól a monoriak vereségét jelentette, akik becsületesen küzdöttek, de többre nem futotta erejükből. Hörömpő Jenő
