Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
mi. ÁPRILIS 23„ VASÁRNAP MW «icin K^CivSap Picasso érthetetlenségének korszaka nálunk is a végét járja. Ma már egyre többen elfogadjuk, egyre kevesebben tagadhatjuk, hogy képei előtt meg kell állni, mondanivalójára oda kell figyelni. Tömegek jönnek Pestről és az ország minden tájáról a Műcsarnokba, hogy végignézzék Picasso grafikáinak tárlatát. E nagy művészről eredetiben most alkothat először képet a magyar közönség. Nagy dolog, mert ez a művészet a maga rafinál tan nagyszerű színharmóniáival, tónusainak finomságával még sokáig rajta veszt fL nyomdatechnikán. Picasso sajátos sokszorosító figyelő szem előtt előbb-utóbb mindig megnyílik. Picasso mindig emberközelben keresi problémáit, témája elsősorban az ember. A kiállítás 150 grafikai művet sorakoztat föl 1931-től napjainkig. A legkésőbbi művek egy 85 éves mester alkotásai. Megdöbbentő az az örökös megújulás, az a fáradhatatlan alkotó kedv, szellemi frisseség, szellemesség ami Picasso életművéből sugárzik. Joggal gyaníthatná a művészetben tájékozatlan tárlatnéző, hogy egy tucat alkotó műveivel áll szemben. Nemcsak a technikai próbálkozásoknak, a világ értelmezésének sokfélesége lep meg, meglepő a hangvétel is, mely hol költőien, hol szigorúan egzaktul, hol pimaszul szól hozzánk. Picasso ez utóbbit is megengedheti magának, mert hihetetlen magabiztossággal kezeli alkotó szerszámait. Néhol el- merészkedik a testalakok, a körvonalak végső fellazításáig,! már-már csak hajszálak kötik | az odavetett figurákat eredeti * jelentésükhöz, már-már oma- mentális felületekké válnak az ábrázolt jelenetek, de ezzel új értelmet, új képi tartalmat § nyernek. Harmonikusak, szel- § lemesek. A tárlatlátogatók so épp grafikájában néhány SJ művészi problémáját — mint ^ a kubizmus teljes kibontása, a ^ tér képi ábrázolásának végső ^ megoldása — alig érinti. Ezen S a tárlaton istenek, faunok S élettől duzzadó nőalakok, pi- E cadorok, bikák foglalják el a § fő* helyet A bika viadalok, a E S A bikaviadalok, mesés színvilág, a képek nalaiban bújkáló érzékiség, § bujaság Picasso spanyol szár- ^ mazásáról árulkodnak. Bika | motívuma, hol az impozáns $ erő, hol az embert megalázó E erőszak jelképeként bukkan E elő. Ez az absztrakcióra hajló és ^ sok könnyelműséget megen- ^ gedő művész mindig nagyon is ^ politikusán nézte és ábrázolta & a világot Picasso képeiről rop-1 pentek fel az 50-es években § Európa békegalambjai. Embe- § ri és művészi magatartásával § olyan hagyatékot ad tovább az § Sajnos nem kaptam jegyet utána jövőknek, műértőknek ^ az Erkel Színházba, így csak a és művészeknek, amiből gene- ^ rádióban hallgattam végig az rációk sora tanulhat- ^előadást, benne a sanzonok § magyar fordítását, s a tévében Dozvald János 1 VÉD Ál Ól - A RAGÁW\ E E jó része századdal idegződés hasonlítás nyén méri azonban — másfél visszamaradt be- — még mindig a virtuóz teljesítmé- a művész nagyságát. Az is tagadhatatlan persze, hogy értve, vagy nem értve, a többség tisztelettel jár a műcsarnok termeiben, érzi, hogy itt a hétköznapinál jelentősebb egyéniséggel áll szemközt. Picasso témái technikákkal gyakorta származnak a mitológiából, s a klasszicizmus fikísérletezett, nomságával, nagyon is közértMár két hét műit él Ravi Shankar, a világhírű indiai ^ S szitárművész budapesti vendégszereplése óta, de a zeneértő S S; nagyközönség és a szakemberek fülében még mindig csenge- 1 nek a csodálatos melódiák. Hogy nagy élmény volt hallani, ^ § kétségtelen, de még nagyobb zenélés közben látni. Úgy érez- J $ zük, ez a zene számunkra idegein, pedig oly közel áll hoz ^ zánk. s Célom nem egyéb, mint elkalauzolni az olvasót ennek 1 ^ zenének különleges világába. Mindehhez vissza kell tekint* nünk a múltba, a muzsika eredetéhez. A hindu nép vallása és költészete az i. e. V. századba: alakult ki. Első költői alkotásuk a Rigvéda (véda — tudás .himnuszsorozat ugyanebből az időből származik. Ezzel pár S huzamosan, szorosan a valláshoz kapcsolódva jött létre az in S diai zene. Ekkor még nem művészet, csak mennyiségtar í Ennek lényeges gyakorlati következménye, hogy elméletü $ sokkal gazdagabb, mint a később kialakult európai zenéjé. I Példának említeném a skálarendszerüket, A mi hétfőké ® azaz do-re-mi-íá-szó-lá-szi diatonikus skálának megfele ■ | ugyan az indiai sa-ri-ga-ma-pa-dha-ni elnevezésű hangok ősz : $ szességének, de ez nem képez egy oktávot, azaz egy telje ’ § hangsort, csak annak egy részét. Nemcsak negyed- és fél ^ hangot ismernek, harmadot is, és ezért egy-egy hangsor 2 ^ strutira, hangra oszlik. Műveik ezért olyan cifrázatosak é ' ^ ddnamikailag oly sokrétűek. Ez a hanggazdagság magáva ^ vonja a zene természetes mozgását. ^ A kelet-ázsiai zenében, az indiaival együtt nincs har ^ mónia, tehát nem ismernek durt, mollt, tonikát, dominánst ^ de műveikben mégis sok a feloldatlan feszültséget kelti ^ disszonancia. Hat fő hangnemet, ragát és harminc mellék ^ hangnemet, raginit, tartanak számon. Ezek tulajdonképpei i egy-egy mű alapmelódiáját is jelentik. A dallamépítés a kom ^ ponista, vagy az előadó munkája, mely nem egyéb, mint i S raga variációs feldolgozása. Szinte valamennyi mű természet ^jelenséghez kötött, napszakhoz, évszakhoz vagy annak han ^ gulatához. Nagyon kevés véglegesen megkomponált zenemű ^ vet hallhatunk, a szerző ráhagyja az előadóra és hangulatán ^ a mű teljes kibontakozását. Ravi Shankartól is többnyin ^ improvizációt hallottunk. Zenéjük színességének fő oka hang ^ szereik gazdagsága. A leghíresebb ma is használt ütőhang ^szerük a tambura-dob. A kísérő osztinátószerűen adja a mi ^alapritmusát. Több ezeréves őshangszerük a vina. A gitár ^ fajták családjába tartozik hét bambuszra feszülő fémhúrbó S áll. A megfelelő rezzonancia miatt két végén egy-egy lopótö- 5 köt helyeznek el. Ugyanebbe a családba tartozik Ravi Shan- ^kar hangszere is, a szitár. E nyolcszázéves hangszer húr $ jai bélből készülnek, és rezzonansztestét szintén lopótök ké ^pezi. a húrok alatt apró fogólapok helyezkednek el, melyei ^ két dimenzióban forgathatók , aszerint, hogy a zene kívánja ^Szabad kézzel pengetve egészen lehelet finomságú hangol ^szólaltathatók meg rajta. Egy-egy mű mindig lassan kezdő ^ dik, majd felgyorsul, ez nem véletlen, szoros összefüggésbei ^ áll az érzelmek és ösztönöli feloldozásával. ^ Meglepő volt a hír számomra, hogy az elmúlt évbei ^ Ravi Shankar londoni vendégszereplése alkalmával közös ^ koncertet adott a Beatlesekkel. A hangverseny végén a világ ^ hírű zenekar improvizált az indiai művész hangszerén. E: ^ az, amiért annyira közel áll hozzánk. Hiszen a „fáradt” euró ipái zene — ahogy a modern zene irányzatát nyomon kísér ^ jük — innen hozza a „felfrissülést”, az újat. Bartók Béli 4 óta senki sem tett le határkövet a zeneirodalomba, nincsen ^ új formai és tematikus anyag. Bizonyára a beat-zenénelc é. \ a keleti zenének kapcsolata van, az újat hozó, „felfrissülés’ ^ is innen várható. Mindkét zenének értelme, sokatmondó tar § talma, és érzelmeiben és tematikus anyagában kapcsolati ^ van. Hlaváts Gabriella Bandill erők tánca, 1954. láttam néhány pillanatra „Párizs fekete napsugarának” sovány alakját, egyszerre nőies és intellektuális vonásait, sátoros haját, karjait, amelyeket úgy használ az énekléshez —, e kezek szinte filozofálnak — mint madár a szárnyait a repüléshez. Azt mondják, Magyarországon haldoklik a sanzon; a műfaj ismert hazai előadóinak állítólag nem biztosít megélhetést; a fáma szerint egyik sanzonénekesünk iparművészeti tevékenységéből tartja el magát. Elgondolkoztam ezen, miközben a rádióból áradt a vastaps. A siker okait kerestem. Juliette Greco oly érdekes, vonzó és tehetséges, hogy ez esetben a magyar közönség felmenthető a sznobizmus vádjától. De nemcsak Greco aratott diadalt az Erkelben, hanem a műfaj is. A sanzon tehát kell. Ezért már csak azt kérdezhetjük, milyen sanzon kell és milyen nem kell itthon? Részletes elemzés helyett, csak egy észrevétel Greco dalszövegeiből. Milyen szokatlan, merész, végletes, bizarr témák, hasonlatok, kifejezések! Egy lányról énekel, aki a pulóvere alatt nem hord semmit, és akit mindenki kéz- bevehet, mint egy őszi falevelét, mért hiszen ő csak egy kis, csinos, nőcske; halott fákról, amelyeken madarak ülnek*; egy évekkel mindinkább fogyatkozó asztaltársaság valamelyik tagjáról, aki egy másik embernek, nem tudni, miért, a sorsot szimbolizálta; egy térről, ahol szorgalmasan dolgozik a bakó —, elegáns, fejnélküli hölgyeket is látni itt; egy valakiről, aki gyűlöli a vasárnapokat; másvalakiről, aki nem bánná, ha marquis de Sade lenne a kedvese; egy halról, és egy madárról, melyek szeretik egymást, de soha nem találkozhatnak, mert az egyik hal, a másik madár. Nem történeteket mesélnek nekünk ezek a dalok. Legtöbbször hangulatok, sajátos életérzések felkeltésével kívánnak közölni egy-egy kis igazság-töredéket. A szövegírók — sokszor kiváló költők, vagy a mai francia próza mesterei — azt alkalmazzák a sanzon könnyű műfajában, amit modem lírájuk évtizedes munkával ötvözött hagyományok veretévé. De felesleges irigyelnünk őket: nekünk is van támaszkodásra alkalmas modem líránk, még Tóth Árpádig sem kell visszanyúlni Weöres, Kassák, Takáts Imre. Pilinszky, Nagy László, Juhász szö- vegíró-kortársainak. Arról nem is beszélve, milyen előnyt jelentene a hazai sanzon számára, ha mai költőink legjobbjai imák a szöveget. Hiszen' a sanzonban szöveg és dallam —egyenrangú. Ha költészet és zene magas színvonalon találkoznának ebben a műfajban nálunk is, ez idővel színre segíthetne egy magyar Grecót. Padányi Anna Fotó: Ágoston István 'ssssssssssfSMmsswssssssrsssmsssssssxwsssmssssssssssssnmmrssssssfsssrrtr Ön kivel készítene interjút? Fiúfej, 1945. Fél éven át minden vasárnap feltettük a kérdést lapunk hasábjain neves közéleti személyiségeknek, művészeknek, tudósoknak és sportolóknak: ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT? Most ugyanezzel a kérdéssel a Pest megyei Hírlap olvasóihoz fordulunk. Kérjük, írják meg; kik azok a neves, közérdeklődésre számot tartó emberek, akikkel Önök interjút készítenének? Kérdésünk az olvasóhoz tehát: ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT? Várjuk az olvasó válaszát, hogy e válaszok alapján folytathassuk interjúsorozatunkat. hetően meséli eL Az optika realitás azonban szűk keret f nagy művész zsenialitásának minduntalan szétfeszíti ezt, eljutva a legmerészebb absztra- háló törekvésekig. Igaz Picasezek bonyolultságát csak az avatottak tudják igazán értékelni, a közönség csak az összhatást érzékeli, ami néha jnegejtően egyszerűnek, máskor bonyolultnak tűnik, ám a
